Az Ujság, 1920. november (18. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-21 / 275. szám

égettek és mindenüvé cseh légionáriusok fészkelték be magukat. A­ki német az utczán megfordult, azt gyalázták, a villamosról a németeket lekergették, a zsidónegyed­­iken lerombolták az üzleteket, az évszázados régi zsina­gógát, mely Prága egyik büszkesége volt, felgyújtot­ták, a XVI. századból való zsidó anyakönyveket ki-­szórták az utczára és aztán felfegyverzett csőcselék katonák vezetése alatt romboló körútra indult a német kereskedők ellen. A ki német nevű volt, annak üzletét szétdúlták, kirakatait beverték, czégtábláit szétzúzták. Rombolt és fosztogatott a tömeg, mialatt a prágai rendőrség tisztes távolból nézte az eseményeket és grm,mibottal a kezükben rendezték a közlekedés zavartalan lefolyását. Szomorú két napja volt a keddi és a szerdai Prágának. Német lapok nem jelenhettek meg, a Prager Tagblatt szerkesztőségét szétrombolták, a papírhengereket széthordták, a gépeket összetörték, ugyanígy történt minden a Bohemia szerkesztőségében és a Venczel-téren tízezrek két napon át lázítottak a németek ellen, a­kiket a cseh állam rabszolgáinak­­deklaráltak. S mialatt ezek a tüntetések folytatódtak Brünnben, Pilsenben és más cseh­ városokban, Pozsonyban az ököl­­jog a magyarság néma elkeseredését hívja ki maga el­len. Csütörtökön­­délután a színházzal szemben levő Petőfi-szobrot deszkázták be. A szobor körül kényes szemekkel állottak a magyarok és nézték, mint takar­ják el a szabadság költőjének szobrát, azét a Petőfi Sándorét, a­kinek verseit csaknem minden nyelvre ha fordították. És hogy alkalmuk legyen a cseheknek a magyarságot még inkább béklyókba verni, a befallítás szomorú aktusa közben magyargyalázó dalokat értekel­tek. Péntekre virradó éjjel újból kopácsoltak Pozsonny­­ban, a koronázó dombtéren levő Mária Terézia­ szó. takarták el, mert féltik a nagyasszony emlékétől Cseh- Szlovákia egységét. Az utczák neveit megváltoztatták, eltöröltek minden emléket, a mi ,magyar s minden jel arra mutat, hogy a cseh provokácziók a porig­ sújtott magyarokat még jobban meg akarják gyalázni s re­­prizt akarnak rendezni a prágai eseményekből. * Bécs, november 20. (Az Újság bécsi szerkesztőségé­nek telefonjelentése.) Az utolsó prágai jelentések úgy szólnak, hogy az egész országban bizonyos mértékű megnyugvás állott be, hiszen a zavargók már mindent eltüntettek, a­mi a régi osztrák kultúrára emlékeztetett és a német lakosságot annyira megfélemlítették, hogy már az utczára is alig mer kimenni. Mindamellett to­vább folyik a németellenes agitáczió, különösen a ka­tonaság körében. A cseh légionáriusok bizalmi testü­leteinek ülésein országszerte résztvesznek a nemzeti demokrata párt bizalmi férfiai is. Erős mozgalom ész­lelhető országszerte a szokalisták körében is. Hire jár, hogy holnapra új zavargás várható. A cseh szocziáldemokraták az utolsó pere­ben ráeszmél­tek nemzetközi öntudatukra és a cseh, valamint a né­met szocziáldemokrata párt között egyezség jött létre, hogy egymást kölcsönösen támogatják s a cseh szocziál­­deffiokraták kötelezik magukat, hogy a­mennyiben tö­ltik függ, megakadályozzák az utczán a németellenes b­üntetéseket. Mindenki meg van győződve róla, hogy Czerny, a­ki olyan kevés­ erélyt tanúsított a válságos napokban, megbukott. Budapest gyomra. (Jiz üres gyomor városa. — Ji hol minden van és semmi sincs.) Nagy szerencséje Menenius Agrippának, hogy több mint kétezer évvel ezelőtt élt. Mert könnyű mint akkor megnyug­tatni a római népet az élel­­iszerhiány­ miatt, a­mikor Rómá­ban tényleg ínséges volt a­ helyzet, csak ma a szegény bölcs mesemondó, bizony mhpdolp­ ezerszerte nehezebb volna a dolga — különösen Budapesten, a­hol minden van és még sincsen semmi. Próbálná csal­ meg a budapesti népet maga köré gyűjteni, mondjuk, a Gellért-hegyre és mondaná el csak ez előtt a nép előtt a hasról és a végtagokról szóló híressé vált meséjét, — de megjárná ! (Az azután egészen külön lapra tartozik, hogy a budapestiek egyáltalában fel sem mennének a Gellérthegyre, legfeljebb talán gőzs klón.) A budapesti nép — teljes joggal —­ odadörögné neki, hogy nézzen be a vásár­csarnokokba, álljon meg a csemegeboltok kirakata előtt, menjen el a hentesekhez, láthatna itt olyan ennivalókat, hogy koppanva tőle a szeme és a nyál futna össze mesemond szájában. Valóban Budapesten minden van és minden kap­ható, ami szem-szájnak ingerel, de úgy vagyunk ezzel a sok jóval, mint a kiállított tárgyakkal: nézni szabad, de hozzá­nyúlni nem. Nem mintha tilos volna, hanem mert az úgy­il­vozett középosztálybelieknek nincsen pénzük , az árakat a milliomosokra szabták. És így van azután, hogy itt áll ez az óriási város és üres a gyomra és türelmetlenül, félve, resz­ketve várja, mit hoz számára a jövendő ?... Körüljártuk a vásárcsarnokokat. Áru van sok, vevő alig. A mészárszékek telve hússal; a zöldségesek mindenféle jó főzelékfélével, van káposzta, kel, carotte, spenót, sóska ; a hentesek boltjaiból lemosolyognak a sonkák, a friss kolbászok hegybe csavarodnak, véres- és májushurkák százszámra he­vernek a pulton ; a libásasszonyok baromfi-dekatomba felett trónolnak; a vadkereskedőknél lenyúzott nyulak tömege lóg, vadhattyúk, gyöngy tyúkok, fáczánok kínálják husu­kat és őz- és szarvaspecsenye piroslik — hiába, ez a város mégis éhes, de, hála istennek, bírja. D a hogy medd­ő ? ! Azt mondhatják, hogy mindazok az eledelek, a­melyeket az imént elősoroltam, nem feltétlenül szükségesek az élet­­fentartáshoz. Lehet. De a legs­ükségesebb élelmiszereknél sem rózsás a helyzet. Beszéltünk a város élelmezésének egyik főintézőjével, a­ki megnyugtatni igyekezett bennünket a téli ellátást illetően. Elmondotta, hogy a liszttel, tejjel, czukorral, hüvelyesekkel nem lesz baj, ezekben a czikkekben nem lesz hiány,­­ bár bőségre sem számíthatunk. A zsírral és hússal azonban lesznek, illetve vannak nehézségek. A legnagyobb nehézséget és a legtöbb aggodalmat a szalámiexportra vonat­kozó rendelet okozza, mert az körülbelül negyvenötezer sertés húsát és szalonnáját vonja el a közfogyasztástól. Ha ennek a pótlásáról gondoskodni tudnának, nem volna félelemre ok , de erre semmi garanc­iája nincsen a városnak. Hogy a vesze­— ily késő viszi hozzánk a tejet? — M t­es náljak­, de e­zt csóko­lom, k­i cs­i hat után ny­tják ki a vizre ezeket. A­daimet csökkentsék, a főváros a sertésközvágóhidon található összes zsírt lefoglalta, hogy legalább a deczemberi zsirszükség­­letet biztosítsa. Bizonyos, hogy a rendelet életbeléptetésének első hetében zavarok lesznek, mert a rendelet a húsárakra is hatással lesz. Mindenesetre kívánatos volna, ha a kormány az export ellensúlyozására módot találna, úgy, mint az pél­dául a baromfinál, a vadnál és a halexportnál történt, a­mely csikkekből csak annyit szabad kivinni, a­mennyit belőlük a főváros részére olcsóbb áron leadnak. Ennek köszönhető, hogy a legközelebbi napokban megindulhat az olcsó halárusí­­tás. Persze az árak óriásiak s javulás csak akkor várható, ha a pénzkérdés rendezésével a gazda szemében emelkedni fog a pénz értéke. Külön, fájdalmas fejezete a főváros ellátásának a bur­gonya teljes hiánya. Az illetékes tanácsnok éppen ma is keser­vesen panaszkodott, hogy az Országos Burgonyaközvetítő Iroda teljes tehetetlensége m­att a főváros még most is bu­gonya nélkül áll. Tizenhét vagyon fagyott burgonyát kaptak, a­mit természetesen visszaadtak , azonkívül régebben hatvanét kocsival a beígért havi ezer vagyon helyett. Most várják a közélelmezési miniszter erélyes intézkedését. ■ Sokat lehetne elmélkedni a felett, várjon az agrárius Magyarország fővárosában ilyen élelmezési viszonyoknak kel­­lenne-e lennie. De mit ér a panasz, ha nincsen, a­ki meghallja és ha nem lehet rajta segíten. Ma pedig olyan a helyzet, hogy igazán nem tudnak segíteni rajta. A korábbi, elhibázott intéz­kedések, lám, így boszulják meg magukat ennek az agyon­sanyargatott városnak ártatlan polgárságán. Szerencse, hogy ez a polgárság olyan türelmes, sorsába belenyugvó, sőt bizo­nyos tekintetben léha és mindig bizakodó. Tudja, hogy minden pénz kevés ahhoz, hogy az ember rendesen megélhessen és megszokta már nemcsak a hústalan, de a kenyértelen, tej télen, sőt ebédnélküli napokat is. Hiszen, ha egy­­jól fizetett" köz­­tisztviselő hetenként csak egyszer akarna úgynevezett rendes polgári ebédet adni a családjának, akkor ötször akkora fizetése kellene hogy legyen, mint a­milyen tényleg van. Ezek az em­berek a mai kor hősei, mert hűek maradtak a »szegénység fogadalomhoz«, melyet akkor tettek, a mikor a közpályára léptek. ... Fűtetlen szobámból kinézek a hideg, szeles éjszakába és elnézem, milyen nyugodtan alszik ez a vidám, éhes, üres­­gyomru város. Vájjon miről álmodik ! CZOO — Oszt hogy eszi a zsöm­lét, ha nincs hozzá való ke­nyere ? — Van nyers krumplija is? — Van. Majd úgy meg­sütöm,­ hogy nyers marad­jon. — Bort csinálnak a sző­lőből? — Nem, fi b­ekám, rész­vénytársaságot. ) Megalakul a Internaczionále. (Hétfőn érkezik Budapestre Heim György, a bajor parasztpárt vezére.) Ismeretes, hogy Európa mezőgazdái zöld interna­­czionále formájában szövetkezni akarnak, hogy szem­ben az ipari munkások tervezett testületeivel, adott esetben frontot csinálhassanak. A zöld internaczionále ügyében már huzamosabb időben folynak tárgyalások a bajor, német, osztrák és magyar gazdapártok között, azonban az alakulást hátráltatja az a körülmény, hogy a francziák egyelőre még a németek miatt rezerváltan viselkednek. Úgy látszik, hogy most valami kedvező fordulat történhetett, mert a zöld internaczionálé ügye ismét előtérbe került. Értesülésünk szerint ugyan­is Heim György, a bajor parasztpárt vezére hétfőn Budapestre érkezik, hogy itt a zöld internaczionálé ügyében és egyéb más aktuális kérdések ügyében meg­beszéléseket folytasson. Politikai körökben érthető nagy érdeklődéssel várják a bajor parasztpárt vezérét, a­ki itt Rubinek Gyulával, nagyatádi Szabó Istvánnal és Bernát Istvánnal fog megbeszéléseket folytatni. TÁVIRATOK. / — Új korm­ány Ausztriában. Bécs, november 20. (Az Újság bécsi szerkesztőségé­­nek telefonjeles­­tése.) A Schober-kombináczió mára vég­leg m­egbukott, mert Schobert nem lehetett rábírni, hogy f­elvállalja a kanczellári tisztet. A keresztényszo­­czialista párt ezért újabb ülést tartott, hogy megala­kítsa a kabinetet Mayer jelenlegi kanczellárral az élén. Ma délután megalakult a kabinet és pedig — minthogy a nagynémetek nem akarnak résztvenni a kormányban — szakemberekből, parlamenti színezettel. Kanczellár és külügyi államtitkár Mayer dr. professzor, közoktatás­­ügy Breisky dr., pénzügy Grimm osztályfőnök, közélel­mezés Grüneberg osztályfőnök, közlekedésügy Pestis dr., igazságügy Paltauf dr., kereskedelemü­gy Heindl dr., földmivelésügy Haueis, népjóléti államtitkár Resch dr. A kabinet négy tagja aktív keresztényszoczialista poli­tikus. Ezzel a válság véget ért és az új kormány meg­alakult. A nagynémetek egyelőre szabad kezet bizto­sítanak maguknak. hírek. — Auté Britannia? ■ * .................................. JZktuális rigmusok.­­ M . Szünetek. Jár a fiam iskolába — kuk. Ott tanítják tudományra — kuk. Azaz, szegényke csak járna. Ha nem volna folyvást zárva — kuk. Tegnap még szénszünet miatt — kuk. Kizártak leányt és ifjat — kuk. Ma ezután — furcsa tünet . Beütött a járvány szünet — kuk. Elnapolták a t. Házat — kuk. Erre imm a magyarázat — kuk. Dolgozni ha akar végre, Kis szünetre van szüksége — kuk. Csehül állanak a csehek — kuk. Szomorú a Benes-gyerek — kuk. Ha nem csalóka a látszat, ott fent állam-szünet támadt — kuk. Zomi. — Az apróhirdetések kisebb részét és a nagy­­hirdetések igen nagy részét helyszűke miatt kény­telenek voltunk kihagyni. Legközelebb pótoljak. . — Barnás követeli a legyőzött államok fel­vételét a népszövetségbe. Genfi jelentés szerint Mottát, a svjeczi köztársaság elnökét közfelkiál­tással a népszövetségi gyűlés tiszteletbeli elnö­kévé választották meg. A tegnapi ülésen Barnes nagy beszédben követelte, hogy vegyék fel a nép­­szövetségbe ne csak Németországot, hanem az összes legyőzött államokat. Az angol független munkáspárt követeli, hogy a népszövetségbe ve­gyenek fel minden államot, a­mely felvételét kéri. — Szen­etek beváltása. Az Országos Szénbizottság közli, hogy a forgalomban levő budapesti szénvásárló igazolvány november 21-étől dec­ember 10-éig érvényes 13. és 14. számú szelvényei az elosztó helyeken (kis­kereskedőknél stb.) együttesen ötven kilogramm szénre válthatók be.

Next