Az Ujság, 1920. november (18. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-03 / 259. szám

I / 1 Fix határidő a béke ratifikálására. (A ratifikáló törvényjavaslat a Külügyi bizottságban. — November 15-ig kell ratifikálnunk a trianoni bék­ét. — Apponyi a ratifikálás mellett.) A nemzetgyűlés külügyi bizottsága ma délután 4 órakor Andrássy Gyula gróf elnökletével ülést tartott. A trianoni béke ratifikálásáról készült törvényjavaslat volt napirendjén. Jelesi volt a miniszterelnök és négy miniszter, valamint a Ház elnöke és egyik alelnöke. Mielőtt a ratifikálásról s­zóó törvényjavaslat érdemi tárgyalására rátértek volna, Sigray Antal gróf kérdést inté­­zett, hogy várjon az entente csakugyan fix határidőt szabott-e november 15-é­ig a béke ratifikálására. • Csákis Ivn­e gróf külügyminiszter ezt megerősítette és hozzátette, hogy az entente eme bejelentésihez olyan további kijelentések füzettek, a­melyek az entente felhívásának komoly­ságára engednek következtetni. A külügyminiszter ezután utalt a törvényjavaslat indokolására, a­mely részletesen kifej­t mindazokat az indokokat, a­melyek a kormányt a ratifiká­lásra rábírják. Az ország ma kényszerhelyzetben van. A ra­­tifikác­ió megtagadása esetén ugyanazokkal a veszedelmekkel kellene ma is számolnunk, a­melyek annak idején az aláírás megtagadásából" előállottak volna. Ilyen körülmények köz­zött a­ kormány nem vállalhatná a felelősséget a következ­ményekért, ezért kénytelen törvényjavaslatot terjeszteni a nemzetgyűlés elé a ratifikáczióról, Apponyi Albert gróf rámutatott arra, hogy a ratifikálás bizonyos tekintetben helyzetűeket sú­lyosíja, mert a rati­­fikáczió által a nemze­kö­i jog sze­int befejezett ténynyé és jogállapottá válik az, a mi eddig csak tényleges állapot volt. A ratifikác­ió azonban bizonyos előnyökkel is jár, mert végre Magyarország szabályszerű nemzetközi jogálláshoz jut, a többi álamokkal szabályszerű diplomáciai és gazdasági összeköt­tetésbe léphet, szóval az európai népcsaládban elfoglalhatja helyét és elfoglalhatja helyét bizonyos nemzetközi, különöse­n gazdasági természetű alakulatokban, a­melyek a mi gazdasági újjászületésünkre és fejlődésünkre óriási fontossággal bírnak és a­melyekből eddig ki voltunk zárva. A ratifikác­ió után megny­í­lt a lehetősége annak is, hogy a nemzetek szövetsé­gibe felvétessünk, a rai­ az egyedüli békés út egy olyan akázió követésére, a­mely a béke revíziójára vezethet. Megemlítette azután, hogy azt a határkiigazító bizottságot, a­melyre­ a békeszerződés kísérő okmánya szólott, csak a békesze­ződés ratifikálása után várhatjuk. — Külpolitikai helyzetünk javulására — így végezte — egyet tehetünk meg, a­miben minket senki meg nem akad­­­ályozha­t, a mi egészen a mi kezünkben van. Ez pedig az, ha minden erővel iparkodunk a­z Al földnek benső konsz­olidácziós képességünkbe és acullurfölényünkbe vet­­t hitét megszilárdítani. A törvényjavaslatot elfogadásra ajánlja, mert bár fájlalja is, de a maga részéről nem tulajdonit a lau­­d­olásnak túlzott fontosságot s inkább csak formalit­tanak tartja. Az általános vitában még felszólaltak Ernst Sándor és Bethlen István gróf, a­kie szintén a ratifikálás szükségét hangoztatták. «« Azdrássy Gyula gróf bizottsági elnök az általános vitát lezárva, a ma­ga részéről is kiemelte annak fontosságát, hogy belső jogrendünk szilárd legyen. Ha a kormány ebben, a kérdésben "a legkérlelhetetlenebb erélylyel és bátorsággal jár el, a parlament támogatására ebben a tekintetben min­denkor bztosan számíthat. A b­zottság azután részletekben is letárgyalta és Beniczky Ödön stiláris módosításával elfogadta a javaslatot. Anglia is­­ a kisparezet­a felé törekszik földbirtok-el­osztásában. Végül Hegedűs így fejezte be előadását: — Dolgozatomnak kettős tanulsága van,­melyet a magyar közvéleménybe szeretnék belevinni. Az ereyik a munkásosztálynak­ szól: elrettentő kísérletek után be kell látnia, hogy a Frühkapitalismuson alapuló marxiz­mus épülete megrendült és nem alkalmas sem a mun­kásosztály, sem a társadalmi evolúczió igényeinek ki­elégítésére, a tönkrement Európát pedig az osztályh­arcz alapján felépíteni nem lehet. A második tanulsága a polgári osztálynak szól, azt mondván, hogy a polgárság kötelessége nem az lehet, hogy eldobja magától a mun­kásságot, hanem hogy saját körében oly eszményeket tudjon gyújtani, a­melyek füzénél a feltörekvő munkás­osztály is meg tud melegedni. A korai fagy megakasztotta a mezőgazdasági munkákat. «­ ­Veszélyben a kiszedett burgonya és répa. — Mit mondanak az OMGE-nél.) Ötödik napja tart már a hideg és a fagy, a­minek, sajnos, elkerülhetetlen kihatásai lesznek a mezőgazda­­sági termelésben is. Erre vonatkozólag megkérdeztük Mutschenbacher Emil dr.-t, az OMGE főtitkárát, a­ki a következőket mondotta : — Az őszi munkálatokkal — eltekintve a váratlan hidegtől — különben is visszamaradtak a gazdák. Szén­­hiány miatt a gőzekék lassabban dolgoztak, sok helyen még nem fejezték be a cséplést sem, tart a kukoric­a­­törés és a kiszedett burgonya- és répatömegek a sza­badban voltak felhalmozva, mert senki sem­ számított ilyen korai fagyra. Nagyoa természetes, hogy az immár ötödik napja, tartó fagy még jobban kitolja az őszi munkálatokat, pedig a november hónapra nagy szük­sége van­ a mezőgazdaságnak, mert — mint mondottam — a munkálatokkal meglehetősen megkéstek. A bur­gonya­ és a répa, a­mit kiszedtek és szabadon van, ter­mészetesen megfagy és ezt legfeljebb szeszgyá­rtási c­é­­lokra lehet majd­ felhasználni. A­mi bent van még a talajban, azt a hideg egyelőre nem érinti oly erősen. Természetes, hogy a korai fagynak a talajra is nagyon káros kihatása van, mert­­mivel hirtelen jött a hideg, a föld teljesen összefagy, úgy hogy a következő szántás nehezen fog menni. A friss vetésnek nem árt oly nagy mértékben ez a fagy, a­melynek remélhetőleg rövidesen vége lesz. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a korai hidegnek esőzés a vége. Remélhetőleg ez most is így lesz és az eső hamarosan feláztatja a talajt, véget vet a hidegnek, mire rövidesen megindulhatnak a megké­sett mezőgazdasági munkálatok. A balatoni rejtélyes eltűnés. (A nyomozás mindezideig nem vezetett pozitív eredményre.) A­ balatoni rejtélyes eltűnés ügyében nagy appa­rátussal folyik a nyomozás, de mindezideig nem ve­zetett pozitív eredményre. A nyomozást Kövy rendőr­főtanácsos vezeti, kinek utasítására már napok előtt két detektívfőfelügyelő és több detektív utazott le a Balatonra. A detektívek bejárták már mindazokat a helyeket, a­hol az eltűnés előtt Klugerék megfordultak, de semmi olyan dokumentumra nem bukkantak még, a­mely az eltűnést megmagyarázná. Mindössze annyi bizonyos most már, hogy nem véletlen szerencsétlenségről, ha­nem bűntényről van szó. Az eltűnés ugyanis október tizennyolc­adikán történt és azóta 15 nap telt el. Ha tehát Klugerék a balatoni viharnak estek volna­ áldo­zatul, holttestüket a víz már feltétlenül partra vetette volna. Éppen ezért csak két feltevés lehetséges : vagy megölték a három kereskedőt a csónakossal együtt, a­kinek szintén semmi nyomai és a gyilkosság után kö­vekkel víz alá süllyesztették őket. Ebben, az irányban a legaprólékosabb gonddal folyt napokon át a kutatás. Csónakokon és a Balatonhajózási Társaság egyik hajóján átkutatták az egész Balatont, sőt kotrógépek­kel is dolgoztak a tófenék átvizsgálásán. A napokig tartó munka azonban teljesen meddőnek bizonyult. A másik feltevés az, hogy a­mennyiben mégis vihar bo­rította volna fel a csónakot, akkor a víz okvetlen ki­vetette a holttesteket­­és azokat a parton kirabolták, s azután tüntették el őket. A vizsgálat azonban ebben az irányban sem talált még konkrét nyomokat. Vannak szemtanuk, a­kik látták a csónakot, a­mint útban volt Fonyód és Máriatelep között. A két szőlős­gazda közül, a­kik a csónakon voltak, az egyik meg­került. Ő azt mondja, hogy Fonyódon kiszállt és látta, hogy tovább mentek Máriatelep felé, de a továbbiakról semmit sem tud. Feltűnő, hogy az összes eddig kihall­­gatottak között egyetlen egy sincs, a­ki­­valahol látta volna a csónakot kikötni. Harding az Unió elnöke. * Bécs,­ novembere 2. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Este hat órakor ért véget a választás. Mint előrelátható volt, Hardingot nagy­­ többséggel elnökké választották. Az amerikai törvények szerint november első kedd­jén, tehát ma történt meg az amerikai elnökválasztás. Ma voltaképpen csak az 531 elektort választották, a tu­lajdonképpeni­­ választást azután az elektorok végzik, rendszerint január elején. Az elektorok választása azonban mégis döntő, mert az idők folyásával szo­kássá lett, hogy az elektorok az őket kiküldő pártok szellemében kötelesek szavazni. A küzde­lem, mint mindig, ez alkalommal is hallatlan he­ves volt s a választási gépezet minden részen a leg­durvább és legaljasabb eszközöktől sem riadt vissza. Először a demokrata párt vádolta meg a republikánus pártot, hogy a Wall Street (a tőzsde) segítségével akarja Harding számára megvásárolni az elnöki széket s az utolsó pillanatban derült ki, hogy az egész tőzsde, élén a Morgan-c­éggel, Cox, a demokrata jelölt érdekében dolgozik. A választáson négy jelölt vett részt és az éjjel ér­kezett híradás szerint Harding, a republikánus jelölt győzött. Harding egy falusi tanítónak és egy német­­alföldi származású nőnek a fia. Már egész fiatal korá­ban maga tartotta el magát. Hírlapíró lett és mint a Star tulajdonosa, nagy vagyonra tett szert. Jelenleg bankigazgató. Harding, mint Wilson volt szenátusi ellen­fele, a Roosevelt-hagyományok alapján áll s az ameri­kai imperializmust akarja újraépíteni. Ellensége a nép­­szövetségnek s czélja, hogy olyan Amerikát teremtsen, mely az egész világot s elsősorban Európát magától függővé teszi. Cox, ki mindenben Wilson elveinek le­téteményese, a népszövetség megalkotását kívánja s minden igyekezetével az Európai Egyesült­ Államok ki­alakulását segítené. Sullivan, a­ki politikai kérdésekben még mindig nagy tekintély, közli előzetes számításait "a választá­sok remélhető eredményéről s azt állítja, hogy Cox 179, Harding pedig 352 szavazatot fog kapni. A vá­lasztók száma 60 millió, köztük 26 millió nő. Hogy Sul­­livan számítása a részletekben hogyan vált be, még nem tudjuk. De a tudósításunk élén látható táviratuk már megmondja, hogy a mai elektorválasztáson Har­ding csakugyan nagy többséggel győzött. Nem lesz második pénzlebélyegzés! A. kormány pénzügyi tervei felől tegnap megint h­amis­ul. Egy­­ek azt állították, hogy nagyobb állami s­árc­iális műveletet hajt végre a kormány a közeli napokban, más verzió pe­dig czéltafeor­an azt a hamis hírt ter­jesztette el, mintha a legközelebbi 2­1 vagy 48 órán belül a kormány életbeléptésmé a vagyonadót és arra előleget fog be­követelni. Korányi Frigyes per*ü£yminís*tér a hírekkel szemben a sajtó képvselői előtt a kövakező­ nyi­atkozatot tette: - Teljesen kizárt dolog, hogy olyan má­sodik lebélyegzést határozzon el a kormány, melynél a közönséget érintő hátrány egyedül a­ pénzt terhelje. Ezt az eg­ész tervet felelőtlen emberek találták ki és ők is terjesztették a tőzsdei hansse-spekuláczió érdekében.­­ Törvényhozásilag kell intézkedni az ál­lamjegyeket kibocsátó hivatal felállításáról és így mindenki előre tudja majd, hog­y mikor kerül a sor ennek az intézménynek a­­ megva­lósítására. 1920. AZ UJSAO I 3 3 Itt egy czikket a tájékoztató-bizottság véleménye alapján mellőztünk. HÍRES. jj ' V \!’ ¡ - ! — Szeretne keztyüben dudálni? j i — Ausztria műkincseiért kap élelmiszert. Az Ujsig bécsi szerkesztője jelenti telefonon . Mint itteni entente-körökből értesülök, a jóvátételi bi­zottság k­ényszerítette az osztrák kormányt, hogy az udvari és a kincstári vagyonból származó gobe­lineket és más értékes műkincseket zálogosítsa el Hollandiánál, a­minek fejében Hollandia rögtön megkezdi az amerikai gabona szállítását. — Az egyetem közgazdasági fakulásának megnyitása. A Magyar Tudományegyetem közgazdasági fakultását vasár­­nap nyitották meg szép ünnepség keretében. Az ünnepélyen megjelent Horthy Miklós kormányzó, a kormány majdnem valamennyi tagja és számos közéleti kiválóság.­tk. Az ünn­ep­ség a Himnusz eléneklésével kezdődött, majd Horthy Miklós mondott beszédet. — Arra kell törekednünk, — mondotta többi között a kormányzó —, hogy újra visszaállítsu­k, és még sokkal nagyobbá, erősebbé tegyük a magyar tudás­ú magyar kultúra és a magyar közgazdaság fölényét Európa keletén. Ehhez azonban az egész magyar közgazdasági élet újjáépíté­sére, újjáalkotására van szükség. A­midőn a közgazdaság­tudományi kar működését ezennel megnyitom, bizalommal tekintek munkálkodása elé és szívből kívánok hozzá hazánk üdvére minél több sikert. — A kormányzó nagy tetszéssel fogadott szavai után Bernét István dékán mondott beszédet. Ezután ,Berzeviczy Albert­ az Akadémia, Darányi Ig­­á­z a magyar gazdaközönség és a magyar mezőgazdaság, Ch­orin Ferencz a magyar ipar, Heinrich Ferencz pedig a magyar ke­reskedelem nevében üdvözölte az egyetem i­j fakultását. ( Adományok az éhező gyermekeknek: Mé­­rki és Mérey Gyuri 2400, báró Sennyey Mik­­lósné 2401), Kondor Károly és Radó Sándor (Szent­endre) la.. Tiszavidéki Takarékpénztár r.-t. (Ti­szafüred) 200, Kohn Ig­nácz (Székesfehérvár) 158, Frey Antal (Siómaros) 20, özvegy Csillag­ Gusz­táváé 1200 K. r. A Gyermekvédő Liga köszönete gróf Széchényi Lászlónénak. Az Országos Gyermekvédő Liga vasárnap tartotta ez évi rendes közgyűlését Széchényi László gróf elnöklésével. Napirend előtt Edelsheim-Gy­ulai Lipót gróf bejelenette gróf Széchenyi Lászlóné kétrendbeli nagy adományát, a százezer dollárosat (38.000.000 korona), a­melyet a Liga intézményeinek fejlesztésére szánt, továbbá bejelentette, hogy a grófnő hajót bérelt és ezen körülbelül húszezer ládát hoznak még karácsony előtt Amerikából, a­melyet amerikai, magyarok küldenek magyarországi hozzátartozóiknak. A közgyűlés párezekig ünnepelte a grófnőt. Az évi je­lentés letárgyalása után a közgyűlés az igazgatóság új tagjait választotta meg. Ünnepi beszédet Szentkereszty Béla báró mondott. —­ Enyhülni fog az időjárás. A Meteorológiai Intézet — mindnyájunk örömére — közli azt a megnyugtató hírt, hogy az időjárás, a­mely néhány nappal ezelőtt kegyetlen hidegre fordult, enyhülni fog. A Meteorológiai Intézet o­rg­ó­­zisa szerint nyugat felől a levegőnyomás erősen sülyed és a magas levegő nyomása kelet felé húzódik. Ebből a körül­ményből következtetnek­­ a hőemelkedésre. N -4 Elhunyt újságíró. Az újságírótársadalom egyik régi tagja, Farkas Em­őd, ötvenöt éves korában hirte­len elhunyt. Az utczán esett össze, a mentők a Rókus­­kórházba vitték, a­hol meghalt. Farkas Em­őd egyetemi tanulmányainak elvégzése után lépett az­­újságírói pá­lyára. Először a Budapest, majd a Kis Újság szerkesz­tőségének lett tagja. Harmincz évig volt a sajtó mun­kája és egyik leglelkesebb művelője az irodalomtörté­netnek. Több regényt is írt és a szabadságharcz törté­netéből mentett elbeszélései kedves olvasmányai vol­tak a magyar ifjúságnak. Halálát felesége, leánya és unokája gyászolja. Temetéséről az ujságiróegyesületek gondoskodnak. — Felhívás a zsidó vallású főiskolai ifjúsághoz. A Z­.idő Magyar­ Főiskolai Hallgatók Országos Szövet... ge felhívja azokat a­ zsidó vallásu főiskolai hallgatókat, a ki az 1910. évi XXV. t.-cz. 2. §-a értelmében beiratkozásra jegesü­ltek lettek volna és ennek ellenére egy főiskolán sem ígertek fel­vételt, fontos kimutatás készítése végett okmányaikkal egyetemben haladéktalanul jelentkezzenek délután 4—7 óráig a szövetség helyiségében (VII., Wessn­épyi­rtrza 44.). L'­ amerikai karácsonyi akc­ió. A múlt év telén az­ American Relief Administration mozgalmat indí­­tott T­reetly-Budapest szűkölködő lakosain valami módon segítsen. Kezdeményezésére az amerikai magyarok hozzátartozóik számára tíz- és ötvendolláros csomago­kat küldtek és hogy ez a mozgalom milyen eredménye­ket produkált, fényesen igazolja az, hogy a Buffenestre érkezett amerikai csomagok értéke csaknem 300 ezer dollárnak felelt meg. A Relief Administration ezt az akcziót az idén is megindítja és az egész országra ki­terjeszti. A napokban fognak megjelenni az utczákon a Relief Administration plakátjai, a­melyek közlik majd az akczióra vonatkozó minden tudnivalót. i— Új esztendő napján kezdődik a népszámlálás. A hivatalos lap mai száma közli a népszámlálásra vonat­­­kozó kereskedelemü­gyi miniszteri rendeletet.­ A rende­let szerint a népszámlálást 1921 január elsején kezdik meg és tart január 10-ig.­­— Gyárffy Gyula dr. meghalt. Néhány napi kínos betegség után meghalt Budapesten Gyárffy Gyeri dr. ügy­­véd, éji Jíszgyü'é'-.i képviselő. Győrffy több mint háro­m évtizeden át volt tag­a a parlamentnek és lelkes követője Ugrón Gábornak. Tagja volt ezenkívül Crihm 'gye törvény­­hatóságának és hosszú ideig elnöke az ügyvédi kamarának. Hatvankét éves korban halt meg. Temetése kedden délután volt a farkasréti temetőben nagy részvét mellett.

Next