Az Ujság, 1921. január (19. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-01 / 1. szám

Hegedűs Lóránt újévi beköszöntője. („A magyar korona csak akkor javulhat, ha függetlenítjük az osztrák pénztől.") Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma este megjelent a Belvárosi Polgári Körnek ,az Eskü tér 8. szám alatti klubhelyiségében megtartott fényes Szilveszterestélyén. Székely Ferencz, a kör elnöke, rövid beszédben üdvözölte a pénzügyminisztert, mint a Gondviselés küldöttét. Hegedűs Lóránt hosszabb beszédben válaszolt, melyet folytonosan félbeszakított a tetszészaj és a taps. A pénzügyminiszter a többi között a következőket fejtette ki: — Eljöttem a belvárosi polgárok közé, — mondotta — hogy segítségüket kérjem vállalkozásomhoz. Nem pártot keresek, itt sem időzöm ebből a szélből. Magamban megöltem a pártembert. Független akarok maradni és egy párthoz sem csatlakozom, még ahhoz a párthoz sem, a mely Andrássy Gyula gróf körül tömörül, mert nem tartom illendőnek, hogy mikor egy nagy párt megtisztelt a pénzügyminiszteri székkel, egy pásik párthoz csatlakozzam. — Programmom, rövid : liberális vagyok és liberális maradok. Vállalkozásom nem merész. Mindössze három kérdést kell megoldanom. Egészen bizonyos, hogy pénzünk vásárló ereje nagyobb, mint külső értéke. Természetes tehát, hogy pénzünk romlásának politikai okai vannak. Ezeket az okokat megkell szüntetni, a politikai akadályokat el kell hárítani az útból, meg kell építeni a gazdasági szabadforgalom útját és pénzünk javulni fog. Sokan vetették szememre, még az egyébként jóakaratú sajtó is, miért nem emelkedett hát a korona értéke programmom hatása alatt ? Csak egy eredményre mutatok rá: jöttem és összetörtem a devizákat. Kijelentem, hogy pénzünk csak akkor fog javulni, ha elválasztjuk az osztrák pénztől, mert ahhoz nincs fizikai erőnk, hogy a monarchia koronáját megjavítsuk. — Súlyt helyezek arra, hogy az entente megértéssel kezelje Magyarországot. Ha túl szigorú feltételeket szab elénk, akkor én is lemondok és hozzon az entente a bolondok házából új pénzügyminisztert. — Harmadik feladatom, amelyet el akarok intézni, megszüntetni a pazarlást az egész vonalon. Rajta leszek egész normális erőmmel, hogy a nemzetet belekényszerítsük a feltámadásba. Bennem Tisza István kálvinista fanatizmusának lángja lobog. Éjjel-nappal dolgozom. Mióta miniszter vagyok, még egy éjszakát sem aludtam nyugodtan. Ezzel a kálvinista fanatizmussal lerombolom az összes akadályokat. Én belepusztulhatok ebbe a küzdelembe, de a nemzet élni fog. Kérem ehhez a munkámhoz minden jó magyar ember segítségét. Czélunk egyenes: ködből a napfény felé! Csak egy évre vállalkoztam a pénzügyek vezetésére. A jövő év december 16-án le fogok mondani. Remélem, akkor több joggal mondhatom, mint ezúttal. Boldog új esztendőt kívánok Magyarországnak. A pénzügyminiszter beszédét lelkes éljenzés és valóságos tapsvihar fogadta. Az estély résztvevői ezután a Himnuszt énekelték el. Bécsi államférfiak ujévi üdvözlete Magyarországnak. Bécs, december 30. tíz Újság bécsi szerkesztője a jelenben vagy a, multiján vezetőszerepre hivatott bécsi államférfiaknak , plitikusoknak újévi üdvözletét a következőkben tolmácsolhatja Magyarországnak: Burján István gróf, volt külügyminiszter: Magyarország politikája ma jó mederben van. Szivébe zárván területének szétmarczangolásán érzett keserű fájdalmat, az ország közakarata egyesült abban az elszántságban, hogy a gazdasági és pénzügyi felépülésében keresi helyreállásának előfeltételeit. Az egész világ be fogja látni, hogy nem lehet egy állam egészének életszerveit elvagdalni és megparancsolni a vérző roncsnak, hogy „éljen boldogul.1* A jövő nem fogja szentesíteni azt a módot, ahogyan a dilettáns közelmúlt elbánt magyar hazánk béret övezte ezeréves épségével. Nemzetünk életakarata, összetartozandóságának kiirthatatlan érzete, emgedetlen békés kulturmunkája, meg fogják győzni szent igazunkról a népek szövetségét, a népeknek azt a teljes szövetségét, amely jönni fog, mert jönnie kell. Annenberg Móricz báró, a komarovi győző : Csak a legnagyobb örömmel lehet üdvözölni az új kurzust, amely Magyarországon Hegedűs Lóránt pénzügyminiszterségével kezdődött. Hegedűst, akit még miniszter koromból ismerek, a legkiválóbb kapacitások egyikénektartom és az ő minisztersége kedvező prognosztikán. Föltétlenül szükségesnek tartom azonban, hogy Magyarország mérsékelje külpolitikájának czéljait, nevezetesen kapcsolja ki azokat a kérdéseket, amelyek súlyos komplikácziókra adhatnak alkalmat. Elsősorban a királykérdésre gondolok, amely máris annyi viszályt és véleményeltérést idézett elő s amelyek ha fokozódnának, megnehezítenék a felépítést. Mayr dr. szövetségi kanczellár: A viszonyok, a mihelyek közt mindnyájan élünk, mi Közép-Európa legyőzött államai, nem olyanok, hogy örömünnepet ülhetnénk. Rettenetes évek vannak mögöttünk és egyetlen reményünk, ami még megmaradt, voltaképpen az a föltevés, hogy a nyomorúság hullámverése nem csaphat már magasabbra, hanem ezentúl csak elülhet. A fegyverszünet és a békeszerződések megkötése óta eltelt esztendők adósak maradtak azzal, amit vártunk és kértünk tőlük. Talán, az 1921. esztendő megkezdi a rég esedékes kötelezettségek törlesztését. A legyőzötteknek kötelességeik vannak egymással szemben, különösen ha szomszédok és ha évszázadok bizonyítják kölcsönös barátságuknak hasznos és szükséges voltát. Tolmácsolja Magyarországnak legjobb kívánságaimat az újév alkalmából és annak a reménynek a kifejezését, hogy lojális barátságra való törekvésünket az önök országában is teljes mértékben méltányolni fogják. Nehéz az erény útjáról letérni írta Kálnoki Izidor. Az öreg doktor egyszerre csettintett a nyelvével és a két ujjával, a ifiú az ő szótára szerint annyit jelent, hogy megkövetkezik a bizonyító történet. És már el is kezdte. — Hogy nehéz az erény útja, azt mondjátok ? Mit tudjátok ti, akik sohase voltatok ennek az útnak szenvedélyes turistái ? Ha jártatok is rajta, olyanformán voltatok vele, mint a kötéltánczés a kötelén : a féllábatok mindig a levegőben lógott. Abban a városban, ahol én mint körorvos őrködtem a közegészség fölött, három gyönyörű leány lakott akkoriban. Az egyiknek nincs története. Az én feleségem lett az áldott lélek, s aki figyelmesen és némi jóakarattal vizsgálja a vonásait, még ma is észreveszi rajta a hajdani szépség némi nyomait. A másik még szebb volt. Ezerszerte szebb. Egyszerűen gyönyörű. Még alig volt húsz esztendős, egyszer fölkeresett a rendelőmben. Se szó, se beszéd, a padlóra vetette magát, vonaglott, sírógörcsöket kapott, tépte a haját, rúgta a padlót. — Katóka, drága Katóka, — mondtam neki — térjen magához, csillapodjék, mondja meg, mi a baja ? Mikor ez nem használt, eszembe jutott, hogy én voltaképpen orvos volnék, vagy mi? Elkezdtem dörzsölni a homlokát, hideg borogatást tettem a szívére, repülősót szagoltattam vele, végezetül pedig beletöltöttem három pohár cognacot. Ettől aztán magához tért, de még mindig félrebeszélt. Azt mondta, hogy öngyilkos lesz. Leugrik a harmadik emeletről, pedig egyemeletes-1él magasabb ház nem volt a városkában s a Dunát, is emlegette, pedig az száz kilométerre elkerült bennünket. A sok zagyva beszédből ezt vettem kti, hogy Katóka valami hibát követett el az erény útjaival szemben, amit azonban még ma se tudok egészen elhinni. Az orvosi segítséget is megtagadtam tőle : ha valakiről nem hiszszük el, hogy beteg, nem is akarjuk meggyenyitani. Kataka nemsokára eltűnt a városból. Sokat beszéltek róla, de senki se tudta, hogy hová lett, mi lett belőle ? Csak nagy ritkán hazudozott róla egy-egy külföldön járt utas, hogy itt látta, amott látta. Az egyik fogaton látta, drága ékszerekkel, a másik lebujokban találkozott vele, ahol virágot és miegyebet árusított.. Én egy szót se hittem ezekből a kalandos mesékből . . . Ernye, a harmadik leányról még nem is szóltam. Ő volt a legszebb. A tejbe rartott rózsa. A sétáló csuda. A szemnek tündérlegelője. Olyan szép volt, hogy senki se tetszett neki. Sőt olyan szép volt, hogy senki se merte elvenni. Tudjátok : koronát az ember mégse mer a fejére tenni. Aztán múltak az évek és Aranka, — hogy is mondjam csak — bizony Aranka fennyadezni kezdett. Akadtak a városkában gonoszlelküek, akik azt merték mondani, hogy Aramából vénleány lett. Amolyan gonoszlelkü mégsem akadt, a ki azt mondta volna, hogy csak egy parányi k pakula is tapad hótiszta rényéhez". . . S ekkoriban hazakerilt Eftoké, a drága Katóka. Vitorlái bár reg vanok tépve, látszott, hogy egykor nemes hajó volt Egy kis babája is volt, — nem is olyan Kosi, a 1001 senkise tudta, hogy mikor fogadta örökbe, vagy hogy jutott hozzá. Gazdag se volt, pompázó se lett. Csak örökké vidám volt, nevetős, tiszta, kívánatos. Minek szaporítsam a szót : egy esztendő se telt bele s Katóka férjhez ment. Derék, jómódú, csinos földesen vitte az oltárhoz. S nagyszerű tsziny lett. Boldog lett Az ura imádta, ő imádta r.z urát, mindpri második esztendőben tiszteletét tette nála a gólya. Persze olyankor magam is jelen m It ani s még ma is a szememben vannak a sugárzó a rezek fényképei. Hogy megváltozik egy asszony, ha boldog. S hogy megváltozik, a mikor boldogtalannak érzi magát. Aranka sárga lett és ránczes, beesett arcza és örökké zsémbelődő. — Hát érdemes jónak lenni és erkölcsösnek és becsületesnek ? — mondta fűnek-fának. És elkezdett czifrán öltözködni. És kendőzte az arczát. És a divatosnál is rövidebbre szabatta a szoknyáit. És mosolygott mindenkire. És tánczlépésekkel tipegett. És kellette magát . . Úgy tett, mint aki le akar térni az erény útjáról. Becsületemre mondom, hogy úgy tett. Hát akár hiszitek, akár nem, nem sikerült neki. Minél jobban keczerkedett, annál inkább elkerülték. Meg ki is nevették. Még mulattak is rajta. Leteszem a jóesküt rá, hogy olyan erényesen ment tó a világból, ahogy beléje lépett. Fiuk, én mondom nektek : az ember jóra született. Ha botlott, megjavulni a legkönnyebb dolog a világon. Lesodródni lehet csak az erény útjáról, lelépni nem. És roszsza lenni a jóból is igen nehéz. Szinte lehetetlen. Hacsak idején nem kezdi az ember.... Seypel prelátus, az osztrák keresztényszoczialisták vezére , Ausztria belpolitikai helyzete nyilvánvalóan javul. Úgy látszik, hogy asztrájkokkorszaka végéhez közeledik. Igaz ugyan, hogy a gazdasági helyzet változatlanul komoly, de reméljük, hogy úgy saját munkakészségünk, mint a külföldi hatalmak fáradozásai, hogy hitelt nyújtsanak megélhetésünkhöz, át fognak segíteni a jelenlegi gazdasági válságon. A mi Magyarországhoz való viszonyunkat illeti, reméljük, hogy a nyugatmagyarországi kérdéssel kapcsolatos nehézségek daczára, végül mégis valóban kölcsönös jó viszony fog kifejlődni, különösen, ha mindkét részen meggondoljuk, hogy egyenlő mértékben eszünk áldozatul a külföld erőszak-politikájának. Bennünket nem belső ellen!/ ?k, hanem a külföldről ránk erőszakolt szerződések válo vanak el. Fülöp Réné, 1921.______A TT.TS A T. 1. 3 PESTI KIS TÜKÖR Szabadság és igazság. A legnagyobb magasság : a szenvedés fenekei És senki se érzi'ffagához közelebb az igazságot, mint az, a kit a letöbb igazságtalanság .•Marczangol. Megérteni : ez mégis csak a legtöbb és a legnagyobb, ameddig eljuthatunk és megérteni nem más, mint megvilágosodni saját magunk előtt. És ennek a világosságnak a szenvedés a lámpája. A szenvedésnek is van köde. De ez a köd, a kínoső vérfütyük számork, elszálló és nincs valódibb lelki érték, mint a szenvedés, mikor már megértéssé, társa tisztult és kristályosodott. Magyarország a szabadság és az igazság országa lett. A szabadság országa lett,mert elomlásának temérdek bukásának temérdek omladékából egy tincse kiemeltetett. Független lett , ami nem volt évszázadok óta. E nélkül nincs igazi szabadság és a függetlenség nem lehet el szabadság nélkül. A szabadság a függetlenség életösztöne és ráérvényesülése. Saját magát senki se kötözheti meg úgy, hogy föl ne tudja oldani kötelékeit és a mozdulatlanság csak a faldrok vágya. A függetlenség nélkül való szabadság az edénybe zárt víz sustorgása, csak akkor él és mozog, ha alátüzelnek. És a működése : elpárolgás. A mi egykori nyugalmunk : melegedés volt, pangás és elpárolgás. De most függetlenek vagyunk és kötelességünk, hogy szabadok legyünk, hogy megismerjük a szabadság törvényeit és megszokjuk a levegőjét, amely élesebb, erősebb, frissebb annál, amelyben egykoron éltünk. De egészségesebb, karakteresebb és határozottabb is. Meg kell tanulnunk menni és vigyázni, fontolgatni és határozni. A magunk útját járni annyi, mint magunknak megtalálni, megcsinálni, esetleg kiverekedni az utat, amely a legjobb élethez visz. A szerencsétlenségünk szerencséje, hogy ezt az utat a legdiadalmasabb fáklya világítja meg nekünk. Az igazság szövetneke. Magyaroszágnak az igazság országának kell lennie. Mert ezt jobban megteheti, mint akármelyik országa Európának. Mivelünk minden igazságtalanság megtörtént. Abszolút igazságtalanságok. A ki győzött, a ki hódított, a ki zsákmányolt, a ki lánczra fűzött, az elnyom és igában járt, az a teljes igazság vallója, hirdetője és prófétája nem lehet. Mert súlyos érdekek tompítják a szavát és ezenzúrázzák a mondanivalóját. De amolt megraboltak, akit megcsonkítottak, a kin erőszakot tettek, a kinek semmije sincs, ami jog és erkölcs szerint mást illetne, vagy magamagát illetné, annak semmiféle érdeke rem az igazság ellen való. Az teljesen, hibátlanul és hangosan hirdetheti az igazság szavát, bizonyíthatja az igazság bizonyosságát és követelheti az igazság követeléseit. Az magába veheti az igazság lelkét és biztosíthatja a maga diadalát és örökkévalóságát az igazság elmaradhatatlan diadalában, és örökkévalóságában.