Az Ujság, 1921. január (19. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-13 / 9. szám

Budapestből- Előfizetés! árak.. / \ Egész évre ..4,0 '.Ifi— t - A Félévre ............220,,} Negyedévre.....­......... 110 „ J agy é óra. .V■ 40 „ —— ,r\ 1 Egyes szám ára, Budapesten, vidé- / ken és a pályaudvarikon 2 korona/ J­ugoszliviéb­en egy­ azima'-dra 2 .jugoszláv korona. Megjelenik ünnep után napok kivételével minden nap. pest, / fexix. jyfobg. 9. szám._________ AZ ÚJSÁG Csütörtök, január 13. SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-út 54. sz Telefon: Józsai 13-36, József 122-58 KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-út 54. sz. Telefon: József 13-35, József 16-28 József 122-56. FIÓKKIADÓHIV­ATAL: Budapest, Erzsébet­ körút 43. ROVÁS. Hogy jót jelent-e a Temps czikke, hogy mint f bölcselkednek nekünk az osztrákok, ez a napi­­hangulatoknak igen értékes tápláléka le­het, se nem tartozik a dologhoz. A főkérdés: Elvesh&jar'folt­nk Nyugat-Magyarországot s ha igen, ezt a pilulát nem lehet megczukrozni s talán le sem nyeletni az országgal. * "Megint politikai kérdés, a­mit közjoginak tennének meg. Olyan szuverén-e a nemzetgyű­lési hogy kritikával illetni nem szabad ? Mi azt hiszszük,­hogy ha a szuverénitásnak ezt az értendően vitajuk, akkor minden választópolgár vét ellene, ha új választások esetén másképp szavaz, mint eddig.­ Linné halhatatlanná vált, mert módot ta­lált a növényvilágnak egységes szempontok szerinti osztályozására. Vájjon akad-e Linnéje a­­magyar pártalapnak ? Lehet-e valahogyan rendet hozzá tolna, hogy például a kisgazda­­pánt vígljubiku­s helyét elfoglalja a szabad királyválasztók pártja, a legitimistákat tönk­reteszi a választásokon a keresztényszocziális párt, a kormányzópárti keresztényszocziálisok pedig az ellenzéki keresztényszocziálisokat ? TÖRLÉS. A monopóliumok alkonya. (Hivatalos lépések­ a szabadforgalom felé.)­ ­ A reálpolitika felé mutat irányt az illetékes tényezőknek az az elszánt elhatározása, hogy erős kézzel nyúlnak a gazdasági élet káoszához és az ország érdek­eisen fabula- rasát csinálnak minde­­nütt, aj*ár bizonyos kinövések akadályozzák az OBétsVséges gazdasági fejlődést. x x x x x­­xxxxxxxx xA kormány el van szánva arra, hogy x x x x xxxxxxxxxx x x a szabadforgalom alapján áldást hozó levegőt teremt a gazdasági élet összes ágaiban. A hiányzó részt a tájékoztató­ bizottság véleménye alapján hagytuk ki. x x x x x x Ilyen módon akar te­remteni a kormány természetes utat az export­­import számára s ebben az az elv vezeti, hogy ne csak egyes csepek­ és vállalkozások, hanem a társadalom összessége élvezze a gazdasági reorga­­nizác­ióból eredő hasznot és áldást. Külön bizottságot küld ki a kormány az erre szükséges lépések czéljából s mint jó forrásból értesülünk, ez a reorganizáló munka egyszerre in­dul meg az egész vonalon. Informátorunk szerint a kormány ezzel az elhatározásával azt az elvet akarja diadalra vinni, hogy az egész gazdasági élet terrénuma egyidejűleg szabaduljon meg ösz­­szes akadályaitól. Ebben a kérdésben nemcsak Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter törtel az elsők között, hanem a kormány valamennyi tagja, eskü­szik az új zászlóra. Ezt a fordulatot politikai kö­rökben olyan eseménynek tekintik, a­mely a kor­mány helyzetét jelentékenyen megszilárdítja és lehetővé teszi azt is, hogy Magyarország gazda­sági termelése végre szervesen beékelődhetik az európai gazdasági viszonyokba. jószalámiexporé­ és sa­­rstfopgESm?. A­­szalámi is egyike azoknak a czikkeknek, a­me­lyeknek exportálásnál az Áruforgalmi jelentékeny jö­­vedelem^&ejwR^szert. Minden olyan exportáru után ugyanis, a­melyet rekompenzáczió nélkül visznek ki az országból, egyszázalékos forgalmi jutalékot kell leróni az Áruforgalminál a kiviteli engedélyért. Az Árufor­galmi 700 koronára becsüli az exportszalámi árát, úgy hogy egy vagyon exportáru után hetvenezer koronát kell leróni. . A gyárak ezenkívül 24 korona kiviteli­ ille­téket is űzetnek az exportáru után. A szalámigyárosok egyik legutóbbi értekezletén szóba került, nem lehetne-e kikapcsolni a forgalmi jutalék­ot a szalámiexportnál. MinEssSQPtanács. A Magyar Távhrati Iryfikt jelenti: A kormány tagjai ma délelőtt ‘All órákVP’Telek­i Pál gróf miniszterelnök­­elnöksésével miniszteri tanácskozásra ültek össze, Debreczenben áll a harcz.­ ­ — Huberth főispán nyilatkozata. — / (Jiz Újság kiküldött munkatársának jelentése.) I III. A debreczeni háborúság tudatélevően tulaj­donképpen szért tört ki. mattha kormány — az eddigi gyaláoloittal//itri0Pvci — katolikus fő­ispánt állított a 'város élére. A főispán azután — állítóan — olyan intézkedéseket foganatosított, a­melyeket a reformátusság sérelmeseknek és igazságtalanoknak tartott. Baltházár püspöktől tehát uram, Huberth Ottó főispánhoz vezetett. A főispán a városházán levő hivatalában leköte­lező szívélyességgel fogadott és a legnagyobb készséggel állott rendelkezésemre. A hozzá inté­zett kérdéseimre a következőket válaszolta: — Az itt megindult harcznak az alapoka az, h­ogy Debreczen az én kormánybiztosi működésem idején, a legtisztább választási h­arcz után, három keresztény nemzet egyesülésbeli képviselőt küldött a nemzetgyű­lésre. Ez az eredmény bizonyos rétegeknek nagyon rosszul esett és azt hiszem, hogy ez szolgált okul arra, hogy személyem ellen agresszív harczot indítsanak. Ennek a harcznak a látható kitörése a múlt évi dec­em­­ber 22-iki közgyűlés és az ugyanazon a napon Orbók Attila részéről elhangzott interpelláczió, a­mely utóbbi­val szem­mel láth­atóan a­ fetekesetiség­ alapjára állva és az én katolikus m­ivoltomat kifogásolva, igyekeztek a közvéleményben hatást elérni. Hogy ez mennyire sike­rült,, nem tudom, de azt hiszem, hogy Debreczen józan, intelligens reformátussága, elítéli ezt a harezmodort és minden katolikusságom ellenére is kitart mellettem. Tőlem nem félthetik a református vallást, a­kinek a felesége református, anyai nagyapám református volt, katolikus rokonságom kihalt, anyai ágbeli rokonaim reformátusok, feleségem rokonai tiszta reformátusok, s közöttük több református pap, ta­nácsbiró és tanár is volt. . . A­mi azt a híres jegyzőkönyvet illeti, a­melyre Orbók Attila hivatkozott, kijelenthetem, hogy annak reám­­ vonatkozó tartalma nem felel meg a valóságnak. Én sem a jegyzőkönyv, sem a proletár­diktatúra, helyi szervéhez intézett irat készítésében részt nem vettem, sem a jegyzőkönyv, sem az irat tartalmáról előzetes megbeszélést, vagy megállapodást senkivel sem létesí­tettem. Nem felel meg a tényeknek a jegyzőkönyvben foglalt az a beállítás, mintha az a törvényszéki teljes tanácsülés napján és azzal egyidőben történt volna, mivel a tanácsülés 1919 márczius 24-én volt, a jegyző­könyv és az iratkészítés pedig márczius 25-én történt. Nem felel meg a jegyzőkönyvben foglalt és az Orbók Attila által aláhúzottan említett az a kijelentés sem, mintha a határozat egybehangzó nyilatkozatokkal, kö­zöttük az én nyilatkozatommal is hozatott volna, mert a tanácsülésen felszólaltam, s figyelmeztettem a tanács­ülés tagjait az 1869. évi IV. t.-czikkre­, mint még mindig élő törvényre, a­melynek 11. §-a a bírák politikai állás­foglalását megtiltja. Felszólaltam abban az irányban is, hogy tiltakozom a szoczialista pártba való kollektív belépés elhatározása ellen ; lépjen be a pártba egyénen, kint, a­ki akar. A törvényszéken álláspontomat min­­denki ismerte. Mindenki tudta, hogy az iratszerkesz­tésben részt nem vettem, arra befolyásom nem volt. A­mikor 1919 őszén az igazságügyminiszter rendeletének megfelelően az igazoló bizottság a törvényszéken meg­alakult, ebben az irányban igazolásomat kértem és az igazoló bizottság ötös tanácsa, a­melynek tagjai között két királyi ügyész is volt, mint köztudomású tényt ál­lapította meg, hogy az iratszerkesztésben részem egy­általában nincsen, azt­ alá nem írtam. — A­mi­ a város adminisztráczióját illeti, — mon­dotta további kérdésemre a főispán úr — a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a lisztellátást nem tudjuk elég gyorsan teljesíteni. Ez azonban nem írható az adminisztrác­ió terhére, mert ennek főként a közleke­dési zavarokban található meg az oka. Ugyanígy va­gyunk az üzemek szénellátásával is, a­melyet a szén­ügyek kormánybiztosa Budapestről intéz, de a szemé­lyes tárgyalások alapján nekem beígért int­ézsimái is napi rejokctvan tonna mennyiségnek szeptember óta átlag csak 48 százaléka érkezett meg. Ez is olyan rendszer­­telenüél, hogy néha négy-öt napon át egyáltalában semmi sem jött, s így történhetett azután meg, hogy a város­ban három napon át még utczai világítás sem volt. A szénkormánybiztos sürgető távirataimra mindig csak azzal az általános kijelentéssel felelt, hogy ő az utal­ványozást, ígéretéhez képest, teljesíti, a szállítmányok­ elmaradása a közlekedési nehézségekben leli m­agya­­rázatát. A társadalmi békét illetően intéztem még kérdést a főispán úrhoz. — A társadalmi béke és az utczai rend mondotta — kifogástalan és semmi ok sínesen arra, hogy atroc­i­­tásokról még csak beszélni is lehessen. Zólyomi Dezső: / Hivatalos nyilatkozat a W®­SI-Wele smBerzeslésről. A hiányzó részt mtájékoztató­ bizottság véleménye empján hagytuk ki. A Magyar Távirati Iroda illetékes helyről nyer­.tpn­­ffalmazás alapján az alábbiakat közli: A fővárosi sajtó egyes orgánumaiban átlátszó c­él­­zattal ismételten tárgyalt százmillió márkás németor­szági vasúti anyagbeszerzés ügyéről a kereskedelmi mi­niszter január 9-én részletesen­ nyilatkozott és ugyan­ebben a tárgyban január 10-én kommüniké is jelent meg. A nyilvánosság helyes tájékoztatására tehát a szükséges felvilágosítás immár megadatott, éppen ezért a megújuló sajtótámadásokkal szemben vitába bocsát­kozni többé senki sem szándékozik. A köztisztviselők becsületét sértő, vagy őket megrágalmazó­ sajtóközle­mények­­ megtorlása czéljából a hatósági tekintély fel­tétlen megvédése tekintetében bűnvádi eljárás fog fo­lyamatba tézetni. Hovss'Oufss a pssSersegyei ás salEsS I Sfaaaes’OaaB hőről. Pestnagyének a salai határozattal kapcsolatos leg­utóbbi állásfoglalása ma este szokatlan hullámokat kel­tett a kormánypárt klubhelyiségében. Kálmán István, Paczek Géza ,dr. és Csontos Imre képviselők viharos akeziót indítottak a képviselők körében ab­ból a c­égerből, hogy a két vármegye határozata miatt nyomban hívják össze a nemzetgyűlést. Azt hangoztatták, hogy a nem­zetgyűlésnek feltétlenül tiltakoznia kell a két határo­zat ellen, különben a többi vármegyék még tovább i fognak■ menni­ a nemzetgyűlés kriti­zálásában. A három­­ képviselő­i akc­ióját azonban hamarosan leszerelték. . .bizalmas érinkkeztet. Mai bizalmas értékem volt a belügyminisztérium­ban Fágl­nándy Cipras miniszter elnöklésével. Az érte­­kezleten Tim­átírium városi és megyei főispán vett részt. A belügyminiszter hosszabb előadásban előter­jesztette a vármegyei, városi és községi választójog reformjára vonatkozó tervezetének alapelveit. E terve­zet szerint választójoga lesz minden olyan huszonnegye­dik életévét betöltött magyar állampolgárnak, a­ki leg­alább tíz éve egy helyben Múlik _ A tözrcédghatós­ai, bizottság tagjait három kategóriából fogják­ választani: a legtöbb földadót fizetőkből, vagyis a Tini­­stákból, továbbá azok soraiból, a­kik bármilyen czimpn legalább harminca korona adót fizetnek és végül —­­ ez a leg­demokratikusabb intézkedése az új törvénytervezetnek — azokból a polgárokból, a­kiknek képviselőválasztási joguk van. Nőknek sem passzív, sem aktív választó­­joguk nem lesz. ' ss 5Sáf©5yS .Josseff gróffot­­ kívánja föl&p&nt.&isi. Fejérmegye ma rendkívüli közgyűlést tartott és azon csatla­kozott 'Silékesfehér'r®r városának ismeretes hatá­­rozataiia­l."*kimondja a vármegye is, hogy Károlyi Jó­zsef gróf főispán mindenkor hivatása magaslatán állott és az ő további értékes működését sem a vármegye, sem az ország nem nélkülözheti. A vármegye, csatlakozva Székesfehérvár városához, kéri a kormányt, hogy Ká­rolyi József grófot főispáni állásában tartsa meg. A főispán, a kit a közgyűlési terembe b­ildottság hívott meg, meleg szavakban köszönte meg a lelkes üdvözlést, a­melyben a vármegye­ nevében Havranek alispán ré­szesítette. A vármegye és város közös küldöttsége pén­teken reggel adja át a közös határozatot a kormánynak. A rendkívüli közgyűlésnek volt még egy más ese­ménye is: Grieger Miklós magyarázta­ meg dec­emberi nemzetgyűlési beszédét, melyet sok helyen félreértettek. Kijelentette, hogy nem akarta az egész mágnásosztályt támadni, mert a mágnások között akadnak kiváló em­berek is, mint például Károlyi József gróf főispán. Syston­ BlaonEretafa hSaSs vagyonának / ffeLos*tása.­ ­Az Újság b­écsi^WE tisztesége jelenti telefo­­not. Ma délelőttTOrtatták meg* az első tárgyalást is Ausztria megbízottai között a műkincsek és a közös vagyon felosztása ügyében. .Mindkét fél a legnagyobb előzékenységgel tár­gyalt és mindkét részen remélik­, hogy sikerül a kérdést kedvezően megoldani. Az anyag roppant nagy és a jogi álláspont igen bonyolult, úgy hogy egyelőre nem leh­et semmi bizonyosat tudni tárgyalás eredménye tekintetében. A tanácsko­zást gyakran kell megszakítani, mert időközben újabb és újabb anyag gyűl össze és a megbízot­taknak új utasításokat kell kérni kormányuktól. A mai tárgyaláson az általános helyzetet beszél­ték meg. Délután­­a tárgyalást megszakították és a Jáva kéteAlogjákJojALitm. nyer

Next