Az Ujság, 1921. február (19. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-01 / 25. szám

2 1921. AZ ÚJSÁG n. i. Hegedűs Lóránt májusra olcsóságot jósol. (Márczius elsejétől három százalékra emelik a kamatlábat.)/ Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter ma este JL kor­mánypárt klubhelyiségében ezeket a mondotta .j/ újság­íróknak : \ / — A kamatláb emelésén dolgozom?Silást megegyez­tem a bankokkal. Márczius 1-től kezdve a bankok há­rom százalékra emelik fel a betéti kamatlábat. Technikai okokból ezt előbb nem lehetett megcsinálni. Főtörek­­vésemn ai, hogy letörjem az árudrágaságot és­ le is fo­gom törni. •­­ Nemde, a tőzsde most lanyha . Ez természetes is, seeért a pénzbőség nyomán rendesen gazdasági bizony­talanság és drágaság következik. Sok a pénz, tehát emelkednek az árak­. Az árdrágasággal szemben én pénzdrágaságot, mesterséges pénzszűkét csinálok azzal, hogy néhány milliárdot kivonok a forgalomból. Hogy mikor és mennyit, azt a szemmértékem fogja megálla­pítani. És akkor hozom az új pénzt. Ez a pénzdrágaság és ez a pénzszűke meg kell hogy hozza az árak csök­kenését. Az ipari czikkek­ árcsökkenése Amerikában már régen megkezdődött és ez a­ hullámzás Anglián át el­jutott már Svájczba is. Itt azonban megakadt, mert bankókkal elbarrikádoztak bennünket. Ezt a barikádot én el fogom söpörni. Erős meggyőződésem, hogy ez az­o­rcsökkenő hullámzás legkésőbb májusban Magyaror­szágra fog érkezni. Cseh osztrák közeledés. «— Az Újság bécsi szerkes­tőségének telefonjelentése. —■ Bécs, január 31. May, dr. osztrák kanczellár hol­nap találkozni fog Linzbi­n Benegresek külügyminisz­terrel, a­ki már útnak in ült Burma felé. Massaryk el­nök Capri szigetén fog mlágszni Hainisch osztrák köztársasági elnökkel. Német Scersnányváltság a párisi döntés miatt. — Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése. — Bécs, január 81. (Az Újság­­bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) A szövetségesek döntése Berlinben igen nagy szenzácziót keltett és hír sze­int a kabinet több tagja, köztük a külügymin­iszter is, lemond. A kabinet befolyásos tagjai éles liszigulatot támasztanak az entente rettenetes javaslatával­ szemben és azt hi­szik, hogy még a február 21-én összeülő londoni kon­ferencziát megelőzően nagyfontosságú döntés történik. Berlin, január 31. (IVd­ff.) A birodalmi gyűlés mai ülését Simons dr. külügyminiszter kívánságára mindjárt megnyitás után holnap délután 44 órára halasztották a kormány­nyilat­kozat meghallgatása czéljából. London, január 31. A párisi konferenczia elhatározta, hogy további három nemzetközi konferencziát fog tartani és pedig Londonban, Brüsszelben és Trieszt közelében. Berlin, január 31. (Wdff.) Hivatalosan jelentik : A birodalmi kormány ma déli 12 órakor a birodalmi elnök el­­nöklésével ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett a legfelsőbb tanács e hó 29-iki jegyzékéről. A jegyzék tárgya­lására ma délutánra újabb kabinetülést hívtak össze. Az entente le akarja foglalni a Ruhr­­medenczét. Bécs, január 31. Parisban úgy határoztak, hogy ha Németország nem fizet, akkor zár alá veszik a Ruhr vidékét, a­hol Németország teljes szénkészlete, a nehézipar gyárai­nak nagy része és a kémiai ipar legnagyobb része található. A földmiv­elésügyi kormány nyilvános versenytár­­gyalás sn­ján akarja elhelyezni az exportczikkeket (­l zdibkiviteli engedélyeket nem lehet átruházni. — Megváltoztatják a kiviteli illetékeket.) A földm­iv­ésü­gyi kormány szombatom dön­tött a za­bkivijelel ügyében, Dumontés úgy szólott, hogy a kiviteli engedélyekrel, tekintet nélkül a vállalatok altruista X­MJF felekezeti jellegére, azok kapják meg, a­mintek a legelőnyösebb aján­latot tették. A fcáimtet kiírásánál már a feltételek között szerepelt,hogy öt koronánál kisebb ki­viteli illetéket nem vesznek tekintetbe. Ezt az ötkoronás részesedést minden pályázó felaján­lotta, de­ akadtak, a­kik hat-hét koronát is kivál­tak. A zabkivitelre pályáztak a Hangya, az Áru­forgalmi, a Mezőgazdák Szövetkezete, a MÜVE is, azonban a minisztérium ezeket az ajánlatokat nem fogadta el. A beérkezett ajánlatok közül huszonöt ezég kapta meg a kétezerháromszáz vagyonra szóló ki­viteli engedélyt oly módon, hogy egyik ezég sem kapott nagyobb kiviteli kontingenst száz vagyon­nál. A minisztert­anács már jóvá is hagyta a föld­művelésügyi minisztérium döntését, úgy hogy a kiviteli engedélyeket már kikézbesítik az érdekelt feleknek. Mint értesülünk, az exportára jogosultaknak a kiviteli illetékét két házon belül le kell fizetni. Fontos intézkedés az is, hogy a kiviteli engedő- lyéket ezúttal nem lehet átruházni. A leszállításra a minisztérium három havi határidőt engedélyez. A földmivelésügyi minisztérium arra való tekin­tettel, hogy a nyilvános versenytárgyalásoknál az államkincstár érdekeit legjobban sikerül ki­elégíteni, a hatáskörébe tartozó többi exportczik­­keknél is nyilvános versenytárgyalást fog hirdetni, így tekintetbe jöhet a luezernamag, lóheremag és egyéb fontos exportcsikk, például a szénának is nyilvános versenytárgyaláson való legelőnyösebb értékesítése. Itt emlí­t­jük meg, hogy a minisztérium a kiviteli illetékeket is revideálni fogja, mer azok a mai viszonyoknak nem felelnek már meg. Jellemző például, hogy a luezernamag után, a­melynek métermázsája tizenötezer korona, kétszáz korona a kiviteli illeték, míg széna után, a­mely­nek ára néhány száz korona, ötven korona. Eze­ket az aránytalanságokat a földművelésügyi mi­nisztérium megváltoztatni kívánja. HÍREK. — K­inek jó az „elseje"? — HELYBEN telefon utján is megrendelheti AZ UJSÁG*ot. Telefonszám József 16—26, József 13—35. — VIDÉKRŐL legczélszerübb, ha posta­­utalvány felhasználásával küldi be az előfizetési összeget. Czimnek elég ennyi: AZ ÚJSÁG kiadó­hivatala, Budapest, Rákóczi­ út 54. — IV. Károly betygsége. Mint a bécsi lapok jelentik, Károly király állapotában némi rosszab­bodás állott be. Hőmérsékletében lassú emelkedés mutatkozott,­­ ugy­hogy ismét ágyba kellett fe­küdnie. Az orvosirrfk szerint semmiféle aggodalom­ra nincsen­ oki' —A h­onv Melmk­i miniszter formitőnapja. Beluisto Sándor honvédelmi főminiszter holnap, kedden, egyéb elfoglaltsága miatt nem fogad.V^^r — Lánczy Leó hagyatéka. Lánczy Leó halála alkal­mával a hagyaték nagyságáról fantasztikus hírek keltek szárnyra. Elötszázmilliós egyonról regéltek a beavatot­tak. Tényleg azonban ír hagyaték sokkal szerényebb keretek között mozogom mint ez az 1920 október 2-án kelt végrendeletből tatünik. A Nagy János-Utczai pa­lota körül­belül 1t millió értéket képvisel. Az özvegy haszonélvező v­agyon harmincz százalékára terjed és a végrendelet szerint, ha a hat milliót nem éri el, úgy a többi örökösök által kiegészítendő. Ez azt bizo­nyítja, hogy legfeljebb húsz millióról lehet mint össz­vagyonról szó. A végrendeletből kitűnik még, hogy éle­tében Lánczy Leó több mint három milliót adományo­zott jótékony czélra, miért is a hagyatékból a főváros szegényeire csak százezer koronát irányzott elő. A va­gyon többi részét mostohán­g és testvérének gyermekei örökölték. Vasárnap délelőtt tizenegy órakor a fasori reformá­tus templomban Lánczy Leó emlékére, a­ki az egyház­nak tizenöt esztendőn keresztül világi elnök-gondnoka volt, gyászistentiszteletet tartottak. Kovács Emil lel­kész mondott mélyhatású szónoklatot, megemlékezvén Lánczy Leó fáradhatatlan, áldásdús tevékenységéről. — Az­­Akadémia összes ülése. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia ma délután tartott összes ülésén Berze­­viczy Alpert elnök jelentést tett a beérkezett adomá­nyokról,­­ melyek végén min­sse közel kétmillió korona. Az állami szubvenczió alkultuszminiszter félmillió ko­ronára emelte fel. Aláfolyt összegekből nagyobb össze­get fognak jutt^n a Budapesti Szemlének, a Törté­nelmi Szemlén^C és a könyvkiadványok czéljaira. — Balogh JBB^dr. főtitkár jelentésében kiemelte, hogy az Akadémia meghívót kapott a Newyorkban ez év szept­­tember 22-én megtartandó eugenstikai kongresszusra. Felszólítás érkezett azonkívül az Akadémiára a japán akadémiától és a Royal Society of Edinbourgh-tól tu­dományos kiadványok kicserélése ügyében. Az összes ülés előtt az igazgatóválasztmány tartott ülést, me­lyen József kir. hercseg is megjelent. — Exne Kornél a pénzügyi teendőkről. Exner Kornél egyetemi tanár ma a Széchenyi­ Szövetség helyiségében elő­adást tartott Magyarország pénzügyi problémáiról. Pénzügyi kormányunkat szerinte a bolsevizmus bukása óta tétlenség és várakozás jellemezte tizenhat hónapon keresztül. Szeren­csére jött az új pénzügyminiszter, a­kit az előadó, mint a pénzügyi Messiáss-t üdvözöl. Legelőször is a vagyonváltsá­­got kell keresztülvinni. Ehhez egy rögzítő nap kitűzése kell, minden vagyontárgyra egyformán. Követeli a kiadások meg­­szorítását és a főispáni állások megszüntetését. A bankjegyek beváltásánál javasolja a kétoldalú pénzt, a­melynek egyik oldalán a mai koronaérték, másik oldalán az az érték volna feltüntetve, a­melyre át akar térni a pénzügyminiszter. Nem tartja helyesnek, hogy a beváltott pénzből csak öt százalékot vegyenek el, a­mikor a bankokban letett pénzből húsz száza­­lékot vesz el az állam. Szükségesnek tartja a bel- és külföldi kölcsönöket, főleg a dollárkölcsönt Amerikától. A kibonta­­kozás utolsó állomása az enyhe vagyondézsma. — Mediius-bál. Vasárnap este a régi jó idők egyik szép és derű­s emléke elevenedett fel a Vigadóban. Öt év után már először megint megtartották a pompás Medikus-bált, a­mely­" mindig országos hírű esemény© szokott lenni a maagyar farsangi vigalmak cziklusának. Gyönyörű, és előkelő est volt az idei Medikus­bál, néhány órányi ragyogás és boldog önmegfeled­­kezés a keserű csalódások és fájdalmak korszakában. A bálon jelen voltak József királyi herczeg, Auguszta királyi herczegnő és leánya, Zsófia királyi herczegnő is, kiket a Vigadó előcsarnokában hat díszmagyarba öl­tözött ifjú fogadott a Rákóczi-induló hangjai mellett. A bálnyitó csárdást Zsófia királyi herczegnő tánczolta Lumnitzer Sándor főrendezővel. A királyi herczegi csa­lád éjfél után hagyta el a nagyszerűen sikerült mulat­ságot, mely reggel nyolcz óra tájban ért véget. — A bácsi expresszvonatok vízumai. A főkapitányság közlése szerint a bécsi e.xm^ji^ffiato!. utasai, kik a rendőr­ség ellenőrzési osztogénKT'vízumért jelentkeznek, ugyanott megkapják ily VS.Off.ik határkirendeltségi közegek vízumát is. Ezzel ki akarják küszöbölni azt, hogy az irtásoknak Brucknál vesztegelniök kelljen. — Európa első nő-elektrotechnikusa. Eddig az elec­trotechmikai tudományokat kizárólag férfiak kulti­­válták. Magyarmoftágnak jutott a dicsőség, hogy az első női elektrimikermérnököt magánnak vallja. Szabó Lily a gépészmérnöki oklevelet a charlottenburgi műegye­temen szerezte meg és már állást is vállalt a Siemens- Lebuckert-mű­veknél. — Rafchlavatás Kőbányán. A kőbányai zsidó hitközségnek huszonöt ék­ óta nem volt rabbija, m­ert az ajánlkozók és pályázók nem voltak­ soha m^pajdok. Három hónappal ezelőtt Kálmán Ödön dr. jiszberén^ rabbit választották meg egyhangúlag a kőbányai hitközt­^rabbijává. Vasárnap délután volt az uj rabbi ünnepélyes sierk­itésa. Megjelent az ünnepélyes beiktatáson Sobeát Rezsőunzett­ével a kőbányai társadalom szine-java, ott volt Orz György rendőrtanácsos, a kőbányai kerületi im­pitányság vezetője, Hajba református nap és a kerületben lévő kereszténys­­ég vezetői is megjelentek. A beiktatást Hevesi Simon budapesti főrabbi végezte. — I­ázasság: Bauer Roland és Fischmann Klára Újpest házasságot kötöttek. (Minden kü­lön értesítés helyett.­ és Popper Miklós dr. f. hó 30-án házas­­ságot kötöttek. Schmelzer Illés és Bialazurker Ilonka jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Krausz Gizi Debreczen, Ehrenfeld Márton Budapest jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Kovács Antal budapesti lakos eljegyezte Heim Magdolnát Zsombolyáról. (Minden külön értesítés helyett.) — Budapest sakkbajnokságáért ma vette kezdetét a dönt­ő mérkőzés. Az előmérkőzés csoportjaiból győztesen kerültek ki : Vajda dr., Petrovay, Éder,­­Jakab, Mermnyi, Ba­konyi, Elekes dr., Zinner dr., Havasi, Schlanger. A budapesti Sakk-kör VII., Károly-körút 3. szám alatti helyiségében délutá­nonként folyó verseny nyilvános., Az utódállamok gazdasági közeledését követeli az entente. (Porto-Roseban lesz az értekezlet. — Sovány programra. / Benes párisi és római utazása.­ Úgyszólván egész Európa gazdasági életét meg­bénítja az a széttagoltság, mely Ausztria és Magyar­­ország feldarabolásával állott elő. E helyzet természe­tesen bennünket is sújt, de aránylag véve kisebb mér­tékben, mint a körülöttünk levő szomszédos országokat. Ez utóbbiaktól indult ki tehát az a terv, hogy az összes érdekelt államokat konferencziára kell összehívni, a­melyen a megbolygatott gazdasági rend helyreállítását megbeszélnék. Eleinte arról volt szó, hogy az értekez­letet Pozsonyban tartsák meg, utóbb Karlsbadot jelöl­ték ki, de ezt követőleg entente-körökben az a véle­mény alakult ki, hogy a konferencziát az ő megbízottai­­nak részvételével tartsák meg és így tehát az értekezlet időpontja és színhelye újból eltolódott. A legújabb hírek arról szólnak, hogy a konferencziát februárban szándékoznak megtartani Porto-Roméban s néhány rész­let már a konkrét napirendről is kiszivárgott. E szerint — és itt főleg a cseh kormány törekvései állanak elő­térben — főképpen a vasúti közlekedés kérdésében igyekeznének megállapodásra jutni, a­melytől a csehek azt várják, hogy vagyonparkjukat az ott megállapí­tandó elosztási kulcs alapján lényegesen növelhetik. Szóba kerülnének a kölcsönös letelepülés, úgyszintén az útlevélü­gy , rendezése, nemkülönben a kereskedelmi forgalom könnyítése is. A­mint halljuk, magyar politikai és gyáripari, kö­rökben ezt a programmot egyáltalán nem tartják olyannak, mely a gazdasági kibontakozás ügyét ered­ményesen szolgálhatná. A konferenciának csak akkor lenne értelme, ha a szabad áruforgalom teljes biztosí­tásához kapcsolódó összes egyéb kérdések, mint a­ vám­­szerződések, és ezzel párhuzamosan a romi­kozó jog­ visikt.iyok is­ minden irányban tisztáztatnak, mert ezek nélkül a kivélekedésügy, az útlevél vagy kereskedelmi könnyytégis teljességgel hatástalanok maradnak. Ma­gyar Kormánykörökben egyébként szintén súlyt helyez­nek arra, hogy a közösen megállapítandó napirend tárgyai oly módon előkészítve kerüljenek a konferenc­ia elé, hogy a megegyezésre ne csak kilátás legyen, hanem az eredmény, tekintetében minden kétség eleve ki­­kü­szöböltessék. Bécs, január 31. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Ausztria talpra állításával kapcsolato­­san az entente világosan fölismerhető czélja az osztrák­­magyar monarchia helyén alakult államok közeledése. Az entente minden befolyását érvényesíti úgy Prágá­ban, mint Belgrádban, hogy a csehek és a jugoszlávok vegyenek részt a portorosei konferencián és illesz­kedjenek be az utódállamok gazdasági­­közeledésének rendszeréből az entente óhajtása szerint. Csehország részéről még mindig nagy nehézségek várhatók ebben az irányban. Csehország űzte a legnagyobb mértékben a gazdasági elzárkózás politikáját és még politikai szö­vetséget is kötött ebből a czélből Jugoszláviával. Az el­zárkózás és a nemzeti imperializmus órái meg vannak számlálva, mert az,­entente rájött, hogy az újonnan létesült kicsiny gazdasági­­területek tarthatatlanok. Ezen a felfogásson nem fognak változtatni tudni sem­ a belgrádi, sem a prágai kormány törekvései. Benes dr.-nak alkalma lesz legközelebb tárgyalni így Páris­­ban, mint Rómában és különösen Páriában elég nyo­matékos intelmeket fog kapni, hogy Csehország és en­nek következtében Jugoszlávia is a portorosei értekez­leten egészen új irányban orientálódjék..

Next