Az Ujság, 1921. február (19. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-25 / 45. szám
2 1021. AZ ÚJSÁG IT. 25. Sajtószabadságot, mtmkát és jogrendet sürgetne^ |Pallavicini a közélet tisztaságáról*!^ &okóró* pátkai a sajtóról és a zsidókérdésről) A kormányprogramra vitája csacízember 15-ike óta taxi már. Igaz, hogy közben k*tketes szünet volt, de azért ez a vita — mit tagadjuk — kezd már unalmassá válni! Hiszen a szónokok majdnem mind egymást és önmagukat ismétlik, rég elmondott szavakat variálnak és permutálnak. • A mai vita során Zákány Gyula volt az első szónok, aki megállapította, hogy a szabadságjogokra való törekvéssel minden társadalmi osztálynak foglalkozni kell. Moser Ernő a keleti veszedelemmel foglalkozik és nagyon fontosnak tartaná, ha a varsói követség a lehető legjobb lenne. Általában hosszan és alaposan beszél külpolitikai kérdésekről. Pallavicini György őrgróf hosszabb beszédet mond, melyben szóváteszi azt, hogy Gömbös Gyula és Eckhardt, Tibor sajtófőnöke külpolitikai tárgyalásokat folytattak Trebits Lincolnnal, az általánosan ismert nemzetközi szélhámossal. Gömböst mint kiváló vezérkari tisztet ismeri, aki a politikához nem igen érthet. Csodálja, hogy a sajtófőnök is belekeveredhetett ebbe az ügybe, holott neki a politikához értenie kellene. — Ősem ért hozzá. — állapítja meg lenéző kézlegyintéssel Heskó Zoltán. Foglalkozik Pallavicini a czénuráml is. Lehetetlen, hogy belpolitikai kritikát ne lehessen gyakorolni. Tisza István gróf a háború alatt is megengedte a személyét érő bármely kritikát. Beszél az őrgróf a királykérdésről és a közélet tisztaságáról. Panaszolja, hogy sok elhangzott Interpsetádegierit vett adtak választ, sok elhangzott Interpéleziára, nem" adtak választ, bár heteken keresztül arról beszélnék, hogy egy úgynevezett kisgazdaminiszter lovat kötött el egy valódikisgazdától. Követett belügyi kérdésekben és a visszaélések tárgyalásánál a csensura teljes eltörlését Szünet következik. Majd Orbók Attila mondja el nagyszabású beszédét. A kormány programmjáról beszél részletesen. A kormány összetételében már azért is bízik, mert három olyan közismerten fösvény ember ül benne, mint Hegedűs, Gratz és Belitsky. Beszél a munkáskérdésről és megállapítja, hogy a szocziáldemokráczairc, mely létező erőt képvisel, foglalkozni kell, mert létezik, mert van ! Legfeljebb arra törekedjünk, hogy mint a külföldön, a nemzeti építőmunka szolgálatdká állítsuk be ezt az erőt. A zsidókérdésről nagyon józan szavakat merd. Murádra és békére van szükség, nem pedig a kedélyek felzaklatására. Nem zsidókérdés ez, hanem a magyar középosztály problémája, melyet gazdasági úton kell megoldani. Ő nem ismer ebben a hazában zsidót és keresztényt, csak egyenlő jogú magyar állampolgárt, aki ha tisztességes, egyenlően meg kell becsülni! Az integritást három dolog biztosíthatja: a konszoliáczió, az agráárdemokráczia és a közszabadságok helyreállítása. Ő sajnálattal tapasztalja, hogy a hadsereg egyes osztályai még mindig politizálnak. A czenzúrát tűrni nem lehet. Annak illusztrálására, hogy mire enged meg a czenzura, felolvassa a debreczeni Fehér Ujságnyk egy felháborítóan ízléstelen és a közbeszóló Rassay Károly szerint bűncselekményre való felbujtóival foglalkozó czikkét. Ha szükség van czenzurára, — mondja Orbók — úgy az ilyen czikkeket czenzurázzák meg, amelyek az emberiességgel a legélesebb ellentétben állanak és a legnagyobb mértékben izgatnak. Visszautasítja ezután azt a személyes támadást, mely egyik kurzuslapban jelent meg ellene egy olyan közbeszólás miatt, melyet nem ő, hanem Gaál Gaszton tett. A közleményt író siheder ellen — mondja Orbók — megindítottam a bírói eljárást, Orbók szavai nagy hatást keltenek a Házban. Utána sokorópátkai Szabó István mond nagy érdeklődéssel fogadott beszédet. Bemutat egy darab siralmas fekete göröngyöt a mely alig hasonlít kenyérhez. Lehetetlennek tartja, hogy a magyar Alföldön termett A dévényi, pozsonyi, komáromi, párkánynánai kikötőket nem tudják felépíteni a csehek. fAz ontente nem ad kölcsönt a cseheknek. ( Rombadőlt a Cseh-Duna három.) A csehek nagyratörő tervei porábal bortosítk a Cseh- Duna, a cseh kereskedelmi és vídincsta megteremtése is. Minden reménységüket témélszesen ahhoz fűzték, hogy az entente korlámú tükösszegekkel fogja őket támogatni terveik kiegyslíításában. A csehek dunai programmjának fő feltétele volt, hogy a tőlünk elvett Dunaszakasz négy helyén, úgymint Dévényben, Pozsonyban, Komáromban és Párkánynánán nagyszabású kikötőt építsenek ki. Erre a czélra kölcsönt kértek az eutento-tól és kérelmüket azzal támasztották alá főleg, hogy nemcsak kereskedelmi, hanem politikai érdek is kívánja, hogy a Duna egy szakasza, a csehek kezében legyen. Ennek daczára az entente most visszautasította a csehek kívánságait, amennyiben kijelentette, hogy ilyen czélra a cseheknek hellt, folyósíthat kölcsönt. A megokolásban benne van az, hogy a négyedkotő apr ülésére vonatkozó terv nem reális, mert egyik sem számíthat nagyobb forgalomra. Még Pozsonyban sem bízik az estente, mert a Csehékhez intézett leirat szerint ennek nagy fejlődése azért nem várható, mert namn eléggé fejlett vasúti góczpont, ezenkívül az a reménység, hogy az Oderát a Dunával összekötő csatorna Pozsony mellett ömöljön a Dunába, mint teljesen alaptalan és kivihetetlen, arra késztette az entente-ot, hogy ebben az irányban ne támogassa a cseheket. Az elutasítás után kétségtelen, hogy a csehek a maguk erejéből alig tudják megvalósítani dunai programmjukat, melyhez pedig nagy reménységet fűztek, híres magyar búzából ilyen kenyeret etessenek az emberekkel! Beszél a zsidókérdésről is, majd a cenzúra és a sajtó kérdésére tér át. Természetes, hogy Ő a cenzúrát igen helyesnek tartja Hosszabb fejtegetésekbe bocsátkozik a sajtóról, amit a kitűnő államférfiú súlyos egyéniségéhez mért figyelemmel hallgat a nemzetgyűlés. Utána Patacsi Dénes szólal fel személyes kérdésben és azt bizonyítja, hogy a Károlyi-forradalom idején ő hazafias munkát végzett, bárha megjelent is és felszólalt is különböző gyűléseken és a Károlyi-párt klubjában. •A napirend megállapítása körül némi vita keletkezik. Ereky azt szeretné, ha megszakítanák a kormányprogramra unalmas vitáját és előbb a pénzügyminiszter javaslatait tárgyalnák le. — Szeretné már megbuktatni ezt a pénzzügyminiszztért is — mormogja valaki a kigazdapírton. Végül mégis csak győz az elnök napirendje. Holnap a szerint folytatják a vitát és előveszik az állami italmérési jövedék rendezéséről szóló törvényjavaslatot,g, ha jut rá idő. Ugyancsak így Örbók Attilának a lakáskérdés megoldását czélzó indítványát. Az ülés félháromkor véget ért, Hegedűs javaslatai a középpártban. A nemzetközéppárt pézsügyi bizottsága Lukács László elnökisével megtartott ma esti ülésén kritika alá vette Eszedüs Lórántnak a bortermelési adóról és cr. vagyon álttogról szóló két törvényjavaslatát. Fetsier ,Krig is ült az előadói székben. Keveselte a bortermelési falónak is Vólezvannégy koronára való felemelését. Az Ajgyotváltságról szóló javaslat kapcsán óva intette a püföügym minisztert, ne idézzen elő válságot a pénz- és értékpapírpiacron a tömeges adórealizálással. Nem lehet érdeke a kincstárnak. — mondotta — hogy a részvények átvétele esetén azok tömeges értékesítése következzék be, mert ez nyomná az árfolyamokat és minden ok nélkül károsítaná a részvényeseket. A nyomott áron való értékesítés a kincstár bevételeit is csökkentené. A készpénzfizetés előmozdítása érdekében prémiumot kellene biztosítani. Aggályos a részvényvagyonváltság túl rövid idő alatti realizálása is. Négy milliárdot hoznak mozgásba, ez a rengeteg összeg megrázkódtatást idéz elő, ha a pénzügyminiszter nem gondoskodik előzetesen a vagyonváltósg finanszírozásáról. Vagyonváltság alá vonassák az arany- és ezüstpénz is. Az előadást élénk vita követte, amelyben Bellatiny Artúr azt kívánta, hogy a bortermelők borkészleteit éppen úgy adóztassák meg, mint a borkereskedők áruraktárát. Randy Samu orra buzdította a pénzügyminisztert, hogy az ingóvagyon váltságát csak szeptemberben realizálja, amikor az ingatlan vagyon váltságát akarja végrehajtani. Lakatos Gyula aggodalmát fejezte ki a, vagyonváltság gyors megvalósításával szemben, mert, ez számos életképes vállalat tönkretételét jelenti. Vadász Lipót nem ellenzi a gyors cselekvést, de kívánja, hogy a váltságtörlesztés könnyítése cégeit a lehető legmesszebb határig kell elmenni. Szükségesnek tartja, hogy a részvények forgalmi értéke ne a december 20-iki tőzsdei jegyzés nyomán, hanem az értéket leszállító változott helyzet figyelembevételével állapíttassák meg. Uj rend az egyetemen, X X X X X X X X X X Keddi számunkban hírt adtunk arról, hogy az egyetemen új rend kapott lábra : a zsidó egyetemi hallgaatókat az élettani előadások alkalmával diáktársaik Arra kényszert tettek, hogy állítólag dékáni határozatfolytán az utolsó padsorban foglaljanak holnat. Több zsidó hallgatónőt, akik az első padokba akartak üln, nem engedtek be és ezek is kénytelenek voltak a legutolsó padsorban végighallgatni az előadást. A czikkben foglaltakra tegnap levelet kaptunk, amely így hangzott : Tisztelt Szerkesztőség! Becses lapjuk keddi száma egy félreértésen alapuló czikket közöl „Új rend az egyetemen" czímmel. Mi, zsidó vallású hallgatók, ugyanis közös megegyezéssel keresztény vallású kollégáinkkal, egy külön padsorban helyezkedtünk el, hogy a béke helyreálljon közöttünk. Erre az esetre ugyanis megígérték keresztény kollégáink az előadások zavartalan látogatását. A dékáni rendeletre való hivatkozásra és a kollégák erőszakos fellépésére vonatkozó közleményük tévedésen alapszik. Teljes tisztelettel : Több zsidó orvostanhallgató. A hiányzó részt a tájékoztató bizottság véleménye alapján hagytuk ki. x s x. x x x x x x x Ma azután, amikor a zsidó vallású egyetemi hallgatók az Esterházy-utcai élet- és kórvegytani intézetbe akartak menni előadásra, a kapuban útjukat állták jelvényes egyetemi hallgatók és a zsidó diákoktól megkérdezték, hogy hová akarnak menni. — Előadásra megyünk, óránk van! volt a válasz. — A helyreigazítás nem jelent meg- kiáltották egyszerre többen is a kapuban — és addig idő zsidó nem teszi be a lábát, amíg meg nem jelenik a czikk, hogy a zsidók a maguk elhatározásából ültek az utolsó padba. De addig sem megy ide be zsidó, míg ezt az embert ki nem szolgáltatjátok, aki Az Ujságnak elmondotta a dolgot. A hiányzó részt a tájékoztató bizottság véleménye alapján hagytuk ki. Az erőszakos módon kizárt diákok most beadványt intéznek az egyetem tanácsához, melyben részletesen ismertetik napról-napra megismétlődő sérelmeiket. Vass miniszter nyilatkozata. Munkatársunk ma este felkereső VassJános dr. kultuszminisztert, akik mind brlmácsról jövet a következőket mondta : I jí — Az esetről csak imostr értesülök. Azonban nem hiszem, hogy nagyobb ka volt vagy lehetséges lenne, mert akkor az esetről mir értesítést kaptam volna és tudomásom lenne róla. Mivel jelentést eddig az ügyről nem kaptam, nem lehetséges, hogy nagy ügy lenne ez az affér, de mindenesetre holnap majd érdeklődni fogok az egyetemen és az esetről jelentést fogok létezni. Simons nem vár eredményt a londoni értekezlettől. Berlin, február 24. Simons dr. külügyminiszter a birodalmi közgazdasági tanácsban a küszöbön álló londoni értekezletről a többi között a következőket mondotta: — Ha a f ránézi a sajtónak igaza van abban, hogy ezen a konferenczián csak a párisi határozatok alkalmazásáról és végrehajtásáról lesz szó, a mggunk részéről, minden eredményt kizártnak tartok. A párisi követelések a német közgazdaságot 6 milliárd aranymárka évi annuitással terhelik meg; ezt az összeget csak kivitelünk rendkívüli fokozásával érhetjük el. Ellenfeleinknél azonban már most megnyilvánul az a törekvés, hogy jelenlegi csekély kivitelünket is megbénítsák, a párisi feltételekből tisztán kiviláglik az a szándék, hogy a német ipart az idegen iparok előnyére rombadörtjék. Az egész nemzet színe előtt nyíltan ki kell jelentenünk, hogy másokért nem fogunk többet dolgozni, mint amennyit saját legfontosabb létérdekeinkkel összeegyeztetni képesek vagyunk, illen javaslatainkat nem hozzuk nyilvánosságra, amíg azokat ellenfeleink meg nem kapták. Teljes tudatában vagyok annak a súlyos felelősségnek, amelyet Londonban viselnem kell. Fáradságot vettem magamnak, hogy végiggondoljam azokat a következményeket, amelyekből a Nem! járna, és megragadom most az alkalmat, hogy a német közvélemény előtt kifejezzem azt a szilárd meggyőződésemet, hogy szerződéselenes igazságtalanság volna, he a párisi feltételek elutasításai megtállóssabályozásunkat vonná maga után. Nem szabad egy népet arra kényszeríteni, hogy mindazt jóvátegye, ami huszonhét másnak a bűne. Kunfi kijózanodott Bécs, február 24. A nemzetközi szoczialista kongresszus mai ülésén megindult az általános vita Adler dr. képviselő előadói javaslata (Az osztályharcz rendszere és szervezete) felett. Majdnem valamennyi szónok a mellett szállott síkra, hogy alkossákmeg a szoczialista pártok nemzetközi szakszervezetét. A vita során Kunfi, a magyar csoport képviselője, beismeri, hogy a tanácskomány felállítása Magyarországon nagy hiba volt, mert, nem elég a forradalmi, akarat, ha annak előfeltételei hiányzanak- Tiltakozik az ellen, hogy a kommunista-bolsevista rendszert a nyugateurópai proletáriátusra átvigyék. • Sándor Pál a Szig-ügyről. Sándor Pál képviselő a Biedermann-féle szerződés kapcsán megemlítette a nemzetgyűlésen, hogy nagy por van kerekedében, a Steg-ügy körül, ami az országnak sok-sok pénzébe fog még kerülni. Az Újság munkatársa megkérdezte Sándor Pált, mi a lényege a Steg-féle szerződésnek! Ezt a választ kaptuk: • Az osztrák vasút, vagy vasúti műnyelven: a Steg és a Máv. között 1920. júliusában negyven millió lejre menő szerződés jött létre, sre osztrik-magyar államvasút-társaság res.ezai misreiben kötelezte magát, hogy bizonyos anyagokat szállít../Máv. részére. Ezt a szerződést 1921 januárjában a Máv. egyodagulag torrorozta. A Steg tiltakozott a szomírozás ellen és perrel fenyegetődzött. Most egyezkedési tárgyalások folynak a Steg és a Máv. között. Erről azonban a Steg nem akart nekem felvilágosítást adni. Én egyébként nem akartam szóba hozni ezt a kérdést, Vegyeshalmy miniszter úr vetette feltnre az_ egész ügyet és e miatt voltam kénytelen foglalkozni vele. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a Biedermann-részvénytársaság nagy gráciában, van, legutóbb a Közúti is Biedemannt kapta meg szállítónak. Terjed az orosz ellenforradalom Berlin, február 24. A Deutsche Zeitunsr-nak jelentik Nelsingfersből. A kronstadti matrózok lázadása egyre tart. A lázadók a pétervári helyőrséggel tárgyalásokat folytatnak a szovjet kormány megbuktatása száljából. Pétervárt a iitólaft kommunista csapatok körülzárták. A szovjet, kormány a katonaság közt tömeges elfogatásokat végez. Berlin, február 24. A Deutsche Zeitung-nak Moszkvából megbízható forrásból jelentik: A középoroszországi ellenforradalmi parasztmozgalom Antonov vezetése alatt mind nagyobb mérveket ölt A szovjet hatóságok nincsenek abban a helyzetben, hogy a mindjobban terjedő mozgalommal sikeresen üzembeszálljanaak.