Az Ujság, 1921. február (19. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-25 / 45. szám

2 1021. AZ ÚJSÁG IT. 25. Sajtószabadságot, mtmkát és jogrendet sürgetne^ |Pallavicini a közélet tisztaságáról*!^ &okóró* pátkai a sajtóról és a zsidókérdésről) A kormányprogramra vitája csacízember 15-ike óta taxi már. Igaz, hogy közben k*tketes szünet volt, de azért ez a­ vita — mit tagadjuk — kezd már unalmassá válni! Hiszen a szónokok majdnem mind egymást és önmagukat ismétlik, rég elmondott szavakat variálnak és permutálnak.­­ • A mai vita során Zákány Gyula volt az első szónok, a­ki megállapította, hogy a szabadságjogokra­ való tö­rekvéssel minden társadalmi osztálynak foglalkozni kell. Moser Ernő a keleti veszedelemmel foglalkozik és nagyon fontosnak tartaná, ha a varsói követség a lehető legjobb lenne. Általában hosszan és alaposan beszél külpolitikai kérdésekről. Pallavicini György őrgróf hosszabb beszédet mond, melyben szóváteszi azt, hogy Gömbös Gyula és Eckhardt, Tibor sajtófőnöke külpolitikai tárgyalásokat folytattak Trebits­ Lincolnnal, az általánosan ismert nemzetközi szélhámossal. Gömböst mint kiváló vezérkari tisztet ismeri, a­ki a politikához nem igen érthet. Csodálja, hogy a sajtófőnök is belekeveredhetett ebbe az ügybe, holott neki a­ politikához értenie kellene. — Ő­­sem ért hozzá. — állapítja meg lenéző kéz­legyintéssel Heskó Zoltán. Foglalkozik Pallavicini a czénuráml is. Lehetetl­­en, hogy belpolitikai kritikát ne lehessen gyakorolni. Tisza István gróf a háború alatt is megengedte a sze­­mélyét érő bármely kritikát. Beszél az őrgróf a király­­kérdésről és a közélet tisztaságáról. Panaszolja, hogy sok elhangzott Interpsetádegierit vett adtak választ, sok elhangzott Interpél­eziára, nem" adtak választ, bár heteken keresztül arról beszélnék­, hogy egy úgy­nevezett kisgazdamin­iszter lovat kötött el egy valódi­­kisgazdától. Követett belügyi­ kérdésekben és a visszaélések tár­gyalásánál a csensura teljes eltörlését Szünet következik. Majd Orbók Attila mondja el nagyszabású beszédét. A kormány programmjáról be­szél részletesen. A kormány összetételében már azért is bízik, mert három olyan közismerten fösvény ember ül benne, mint Hegedűs, Gratz és Belitsky. Beszél a munkáskérdésről és megállapít­ja, h­ogy a szocziálde­­mokráczairc, mely létező erőt képvisel, foglalkozni kell,­­ mert létezik, mert van ! Legfeljebb arra töre­kedjünk, hogy mint a­ külföldön, a­ nemzeti építőmunka szolgálatdká állítsuk be ezt az erőt. A zsidókérdésről nagyon józan szavakat merd. Mur­ádra és­ bék­ére van­ szükség, nem pedig a kedé­lyek­­ felzaklatására­. Nem zsidókérdés ez, hanem a magyar középosztály pro­blémája, melyet gazdasági úton kell megoldani. Ő nem ismer ebben a­ hazában zsidót és keresztényt, csak egyenlő jogú magyar állampolgárt, a­­ki ha tisztességes, egyenlően meg kell becsülni! Az integritást három dolog biztosíthatja: a kon­­szoliáczió, az agráárdemokráczia és a­ közszabadságok helyreállítása. Ő sajnálattal tapasztalja, hogy a had­sereg egyes osztályai még mindig politizálnak. A czen­­zúrát tűrni nem lehet. Annak illusztrálására, h­ogy mire enged meg a c­zenzura, felolvassa a debreczeni Fehér Ujság­nyk egy felháborítóan ízléstelen és a közbeszóló Rassay Károly szerint bűncselekményre való felbujtóival foglalkozó czikkét. Ha szükség van czenzurára, — mondja Orbók — úgy az ilyen czikkeket czenzurázzák meg, a­melyek az emberiességgel a leg­élesebb ellentétben állanak és a legnagyobb mértékben izgatnak. Visszautasítja ezután azt a személyes táma­dást, mely­ egyik kurzuslapban jelent meg ellene egy olyan közbeszólás miatt, melyet nem ő, hanem Gaál Gaszton tett. A közleményt író siheder ellen — mondja Orbók — megindítottam a bírói eljárást, Orbók szavai nagy hatást keltenek a Házban. Utána sokorópátkai Szabó István mond nagy érdeklő­déssel fogadott beszédet. Bemutat egy darab siralmas fekete göröngyöt a mely alig hasonlít kenyérhez. Lehetetlennek tartja, hogy a magyar Alföldön termett A dévényi, pozsonyi, komáromi, párkánynánai kikötőket nem tudják felépíteni a csehek. fAz ontente nem ad kölcsönt a­ cseheknek. ( Rombadőlt a Cseh-Duna három.) A csehek nagyratörő tervei porábal bortosítk a Cseh- Duna, a cseh kereskedelmi és vídincsta megteremtése is. Minden reménységüket tém­élszesen ahhoz fűzték, hogy az entente korlámú tü­kösszeg­ekkel fogja őket támogatni terveik kiegysl­íításában. A csehek dunai progra­mmjának fő feltétele volt, hogy a tőlünk elvett Dunaszakasz négy helyén, úgymint Dévényben, Po­zsonyban, Komáromban és Párkánynánán nagyszabású kikötőt építsenek ki. Erre a czélra kölcsönt kértek az eutento-tól és kérelmüket azzal támasztották alá főleg, hogy nemcsak kereskedelmi, hanem politikai érdek is kívánja, hogy a Duna egy szakasza, a csehek kezében legyen. Ennek daczára az entente most visszautasította a csehek kívánságait, a­mennyiben kijelentette, hogy ilyen czélra a cseheknek hellt, folyósíthat kölcsönt. A megokolásban benne van az, hogy a négy­edkotő apr ü­lésére vonatkozó terv nem reális, mert egyik sem szá­míthat nagyobb forgalomra. Még Pozsonyban sem bí­zik az estente, mert a Csehékhez intézett leirat szerint ennek nagy fejlődése azért nem várható, mert namn eléggé fejlett vasúti góczpont, ezenkívül az a remény­ség, hogy az Oderát a Dunával összekötő csatorna Po­zsony mellett ömöljön a Dunába, mint teljesen alapta­lan és kivihetetlen, arra késztette az entente-ot, hogy ebben az­­ irányban ne támogassa a cseheket. Az eluta­sítás után­ kétségtelen, hogy a csehek a maguk erejéből alig tudják megvalósítani dunai programmjukat, mely­hez pedig nagy reménységet fűztek, híres magyar búzából ilyen kenyeret etessenek az em­berekkel! Beszél a zsidókérdésről is, majd a c­enzúra és a sajtó kérdésére tér át. Természetes, hogy Ő a c­enzúrát igen helyesnek tartja­ Hosszabb fejtegeté­sekbe bocsátkozik a sajtóról, a­mit a kitűnő államférfiú súlyos egyéniségéhez mért figyelemmel hallgat a nem­­zetgyű­lés. Utána Patacsi Dénes szólal fel személyes kérdésben és azt bizonyítja, hogy a Károlyi-forradalom idején ő hazafias munkát végzett, bárha megjelent is és felszólalt is különböző gyűléseken és a Károlyi-párt klubjában. •A napirend megállapítása körül némi vita kelet­kezik. Ereky azt szeretné, ha megszakítanák a kor­mányprogramra unalmas vitáját és előbb a pénzügy­­miniszter javaslatait tárgyalnák le. — Szeretné már megbuktatni ezt a pénzzügyminiszz­tért is — mormogja valaki a kigazdap­írton. Végül mégis csak győz az elnök napirendje. Holnap a szerint folytatják a vitát és előveszik az állami ital­­mérési jövedék rendezéséről szóló törvényjavaslatot,­­g, ha jut­ rá idő. Ugyancsak így Örbók Attilának a lakás­­kérdés megoldását czélzó indítványát. Az ülés félháromkor véget ért, Hegedűs javaslatai a középpártban. A nemzet­középpárt pézsügyi bizottsága Lukács László elnöki­sével megtartott ma esti ülésén kritika alá vette Es­zedüs Lórán­tnak a bortermelési adóról és cr. vagyon álttogról s­zóló két törvényjavaslatát. Fet­sier ,Krig­ is ült a­z előadói székben. Keveselte a bortermelési falónak is Vólezvannégy koronára való fel­emelését. A­z Ajgyotv­áltságról szóló javaslat kapcsán óva intette a püföügym minisztert, ne idézzen elő válsá­got a pénz- és értékpapírpiacron a tömeges adórealizá­­lással. Nem lehet érdeke a kincstárnak. — mondotta — hogy a részvények átvétele esetén azok tömeges értékesítése következzék be, mert ez nyomná az ár­folyamokat és minden ok nélkül károsítaná a­ rész­vényeseket. A nyomott áron való értékesítés a kincs­tár bevételeit is csökkentené. A készpénzfizetés elő­mozdítása érdekében prémiumot kellene biztosítani. Aggályos a részvényvagyonváltság túl rövid idő alatti realizálása is. Négy milliárdot hoznak mozgásba, ez a rengeteg­ összeg megrázkódtatást idéz elő, ha a pénz­ügyminiszter nem gondoskodik előzetesen a vagyon­­váltósg finanszírozásáról. Vagyonváltság alá vonassák az aran­y- és ezüstpénz is. Az előadást élénk vita követte, a­melyben Bella­­tiny Artúr azt kívánta, hogy a bortermelők borkész­leteit éppen úgy adóztassák meg, mint a­ borkereske­dők árurak­tárát. Randy Samu orra­ buzdította a pénz­ügyminisztert, hogy az ingóvagyon váltságát csak szeptemberben realizálja, a­mikor az ingatlan vagyon váltságát akarja végrehajtani. Lakatos Gyula aggodal­mát fejezte ki a, vagyonváltság gyors megvalósításával szemben, mert, ez számos életképes vállalat tönkre­tételét jelenti. Vadász Lipót nem ellenzi a gyors cselek­vést, de kívánja, hogy a váltságtörlesztés könnyítése cégeit a­ lehető legmesszebb határig kell elmenni. Szükségesnek tartja, hogy a részvények­ forgalmi ér­téke ne a dec­ember 20-iki tőzsdei jegyzés nyomán, hanem az értéket leszállító változott helyzet figye­lembevételével állapíttassák meg. Uj rend az egyetemen, X X X X X X X X X X Keddi számunkban hírt adtunk arról,­ hogy az egye­temen új rend kapott lábra : a zsidó egye­tem­i hallgaató­­kat az élettani előadások alkalmával diáktársaik Arra kényszert tettek, hogy állítólag dékáni határozat­­foly­tán az utolsó padsorban foglaljanak holnat. Több­ zsidó hallgatónőt, a­kik az első padokba akartak üln, nem engedtek be és ezek is kénytelenek voltak a legutolsó padsorban végighallgatni az előadást. A czikkben foglaltakra tegnap levelet kaptunk, a­m­ely így hangzott : Tisztelt Szerkesztőség! Becses lapjuk keddi száma egy félreértésen alapuló czikket közöl „Új rend az egyetemen" czímmel. Mi, zs­idó vallású hallgatók, ugyanis közös megegyezéssel keresztény vallású kol­légáinkkal, egy külön padsorban helyezkedtünk el, hogy a béke helyreálljon közöttünk. Erre az esetre ugyanis megígérték keresztény kollégáink az előadá­­sok zavartalan látogatását. A dékáni rendeletre való hivatkozásra és a kollégák erőszakos fellépésére vo­natkozó közleményük tévedésen alapszik. Teljes tisz­telettel : Több zsidó orvostanhallgató. A hiányzó részt a tájékoztató­ bizottság véleménye alapján hagytuk ki. x s x. x x x x x x x Ma az­után, a­mikor a zsidó vallású egyetemi hallgatók az Esterházy-utc­ai élet- és kórvegytani intézetbe akartak menni előadásra, a kapuban útjukat állták jelvényes egyetemi hallgatók és a zsidó diákoktól megkérdezték, hogy hová­ akarnak menni. — Előadásra megyünk, óránk van!­­­ volt a válasz. — A­ helyreigazítás nem jelent meg­­-­ kiáltották egyszerre többen is a kapuban — és addig idő zsidó nem teszi be a lábát, a­míg meg nem jelenik a czikk, hogy a zsidók a maguk elhatározásából ültek az utolsó padba. De addig sem megy ide be zsidó, míg ezt az embert ki nem szolgáltatjátok, a­ki Az Ujság­nak el­mondotta a dolgot. A hiányzó részt a tájékoztató­ bizottság véleménye alapján hagytuk ki. Az erőszakos módon kizárt diákok most beadványt intéznek az egyetem tanácsához, melyben részletesen ismertetik napról-napra megismétlődő sérelmeiket. Vass miniszter nyilatkozata. Munkatársunk ma este felkereső Vass­­János dr. kultuszminisztert, a­ki­k mind­ b­r­lmácsról jövet a következőket mondta : I jí — Az esetről csak imostr ér­tesülök. Azonban nem hiszem, hogy nagyobb k­a volt vagy lehetséges lenne, mert akkor az esetről m­ir értesítést kaptam volna és tudomásom lenne róla. Mivel jelentést eddig az ügyről nem kaptam, nem lehetséges, hogy nagy ügy lenne ez az affér, de mindenesetre holnap majd ér­deklődni fogok az egyetemen és az esetről jelentést fogok létezni. Simons nem vár eredményt a londoni értekezlettől. Berlin, február 24. Simons dr. külügyminiszter a birodalmi közgazdasági tanácsban a küszöbön álló londoni értekezletről a többi között a­ következőket mondotta: — Ha a f ránézi a­ sajtónak igaza van abban, hogy ezen a konferenczián csak a párisi határozatok alkal­mazásáról és végrehajtásáról lesz szó, a mg­gu­nk ré­széről, minden eredményt kizártnak tartok­. A párisi követelések a német közgazdaságot 6 milliárd arany­­márka évi annuitással terhelik meg; ezt az összeg­et csak kivitelünk rendkívüli fokozásával érhetjük el. Ellenfeleinknél azonban már most megnyilvánul az a­­ törekvés, hogy jelenlegi csekély kivitelünket is meg­bénítsák, a párisi feltételekből tisztán kiviláglik az a szándék, hogy a német ipart az idegen iparok elő­­nyére rombadör­tjék. Az egész nemzet színe előtt nyíl­tan ki kell jelentenünk, hogy másokért nem fogunk többet dolgozni, mint a­mennyit saját legfontosabb létérdekeinkkel összeegyeztetni képesek vagyunk, il­­len javaslatainkat nem hozzuk nyilvánosságra, a­míg azokat ellenfeleink meg nem kapták. Teljes tudatában vagyok annak a súlyos felelősségnek, a­melyet Lon­donban viselnem kell. Fáradságot vettem magamnak, hogy végiggondoljam azokat a­ következményeket, a­melyekből a Nem! járna, és megragadom most az alkal­mat, hogy­ a német közvélemény előtt kifejezzem azt a szilárd meggyőződésemet, hogy szerződéselenes igazságtalanság volna, he­ a párisi­ feltételek elutasításai megt­állóssabályozásunkat vonná maga után. Nem sza­bad egy népet arra­ kényszeríteni, hogy mindazt jóvá­­tegye, a­mi huszonhét másnak a bű­ne. Kunfi kijózanodott Bécs, február 24. A nemzetközi szoczialista kon­gresszus mai ü­lésén megindult az általános vita Adler dr. képviselő előadói javaslata (Az osztályharcz rend­szere és szervezete) felett. Majdnem valamennyi szó­nok a mellett szállott síkra, hogy alkossák­­meg a szo­­czialista pártok nemzetközi szakszervezetét. A vita során Kun­fi, a magyar csoport képviselője, beismeri, hogy a tanácskom­ány fel­állítása Magyar­­országon nagy hiba volt, mert, nem elég a forradalmi, akarat, ha annak előfeltételei hiányzanak- Tiltakozik az ellen, hogy a kommunista-bolsevista­ rendszert a nyugateurópai proletáriátusra átvigyék. • Sándor Pál a Szig-ügyről. Sándor Pál képviselő a Biedermann-féle szerződés kapcsán megemlítette a nemzetgyűlésen, hogy nagy por van kerekedében, a Steg-ügy körül, a­­mi az ország­nak sok-sok pénzébe fog még kerülni. Az Újság mun­katársa megkérdezte Sándor Pált, mi a lényege a Steg-féle szerződésnek! Ezt a választ kaptuk: • Az osztrák vasút, vagy vasúti műnyelven: a Steg és a Máv. közö­tt 1920. júliusában negyven millió lejre menő szerződés jött létre, sre osztrik-magyar államvasút-társa­ság res.ezai misrei­ben kötelezte magát, hogy bizonyos anyagokat szállít../Máv. részére. Ezt a szerződést 1921 januárjában a Máv. egyo­dagulag t­or­rorozta. A Steg tilta­­kozott a szom­írozás ellen és perrel fenyegetődzött. Most egyezkedési tárgyalások folynak a Steg és a Máv. között. Erről azonban a Steg nem akart nekem felvilágosítást adni. Én egyébként nem akartam szóba hozni ezt a kérdést, Vegyeshalmy miniszter úr vetette felt­nre az­_ egész ügyet és e miatt voltam kénytelen foglalkozni vele. Csak mel­lesleg jegyzem meg, hogy a Biederm­ann-részvén­ytársaság nagy gráciában, van, legutóbb a Közúti is Biedemannt kapta meg szállítónak. Terjed az orosz ellenforradalom Berlin, február 24. A Deutsche Zeitunsr-nak jelentik N­els­ingfersből. A kronstadti matrózok lázadása egyre tart. A lázadók a péter­­vári helyőrséggel tárgyalásokat folytatnak a szovjet kormány meg­buktatása száljából. Pétervárt a ii­tólaft kommunista csapat­ok körülzárták. A szovjet, kormány a katonaság közt tömeges elfogatásokat végez. Berlin, február 24. A Deutsche Zeitung-nak Moszkvából megbízható forrásból jelentik: A középoroszországi ellenforradalmi parasztmoz­­galom Antonov vezetése alatt mind nagyobb mérveket ölt A szovjet hatóságok nin­csenek abban a helyzetben, hogy a mindjobban terjedő mozgalommal sikeresen üzembeszálljanaak.

Next