Az Ujság, 1921. február (19. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-26 / 46. szám

* 1928. AZ ÚJSÁG K­. 26. korlátozás, egyébként érvényesülni fog a sajtó­­szabadság elve. A kormány kénytelen engedni an­nak a nyomásnak, a­mely az utóbbi időben a czenzura ellen érvényesült. Nem akarja kitenni magát annak a vádnak, mintha a czenzurát a maga védelmére tartaná fenn. Bejelentette to­vábbá­ a­ miniszter, hogy az elnöki tanács kívána­tosnak tartja a programminta sürgős befejezését. Majd harmadik határozatként közölte, hogy Vass József közélelmezési miniszter minden erejével megakadályozza a katonai rekvirálásnál tapasz­talható erőszakosságokat. Ugyanakkor azonban kénytelen ragaszkodni a katonai segéderőnek az igénybevételéhez, mert e nélkül nem látja bizto­sítottnak a gabona beszolgáltatását. Dömötör Mihály azt követelte, hogy a köz­élelmezési miniszter nyomban ter­jeszsze elő az elláttatlanok kataszterét. Megidézik, Vass József milliszttrs. Mayer János vott a köve­kező felszólaló. Konkrét javaslatot terjesztett elő, ennjtt a lényege a következő : Idézzék meg Stass Józan­­minisztert az agrárpárt legközelebbi értelmezlete s ott kérjék fel arra, hogy kötelező nyuatkolatot ne tegyen arra nézve, mi a szán­déka. a. rekvirálá.-. -tarén. Ugyanakkor nyomatékosan figyelmeztessék, hogy a­mennyiben a párt jogos­ kíván­ságait nem veszi figyelembe és nem realizálja azokat, megvonják tőle bizalmukat.­­ Üzemet Nages Kiss I Lórándnak. Szijj Bálint szinti­­ javaslatot terjesztett elő. Köve­telte, hogy a katonasá­got, vonják vissza a falvakból, to­vábbá követeli a s­zót , hogy a f­öldbirtokreform végre­hajtási utasítását sin­­­ősen készítsék el. .Idáig, a­míg ez a végrehajtási ut­­azás nincs meg, a párt nem sza­vazza meg Hegedű Lóránt pénzügyi javaslatait. Ugyanilyen funktióbe köttessék a parczellák és kis haszonbérletek ügye­ is. "végül követeli a párt, hogy a belügyminisztériumi állást véglegesen töltsék be. Stchandt Károly megtoldotta a kívánságokat azzal, hogy a szabadforgalom tervezetét nyomban vegye mun­kába a kormány. A párt erre a czélra hattagú bizottsá­got küldött ki, a­mely tárgyalásokat fog folytatni a kereszténypárttal.­­ Mi less a munkésbiztosítóval ? A szocziáldemokraták jó nevében Farkas István és Propper Sándor ma hosszabb­­eszmecserét folytattak a parlamentben Berns­ákr Nándorral, a munkásbiztosító államosítását c­élzó javaslat előadójával. Kifejtették előtte a szocziáldemokrata párt álláspontját ebben a kérdésben. Hangsúlyozták, hogy ez az intézmény a munkásság pillérein épült. Éppen ezért jogos, hogy a munkásságnak olyan beleszólása legyen, mint eddig volt. Követelik teh­át a teljes autonómia visszaállítását , azt, hogy a munkásság maga választhassa az intéz­mény tisztviselőit. A kormány, mint eddig, ezentúl is csak felügyeleti jogot gyakoroljon. Berolák Nándor ad referendum vette a munkásküldöttség nyilatkozatát. 8£s fiáén hsáivát­ságiot ? Az­ illetékes bizottságik ma tárgyalták le a hadi-­váltságról szóló javaslatait. Vréter István azt kívánta, hogy taxatíve sorolják fid a harervonalon teljesített szolgálat kritériumait.' 'Hegedűs Loránt kijelen­tette, hogy ezt, csak a végrehajtási utasításban teheti meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tesz különbséget a véderőrendszerű sorkatona és a népfelkelő között. Gaál Daszton javasolta, hogy a háború folyamán kül­földön, távollevőkre is terjeszszék ki a hadiváltságot. Nagy János egri pap-képviselő indítványozta, hogy a papokra és a papjelöltekre, is terjeszszék ki ezt az adónemet. Hegedűs ezt az indítványt örömmel el­fogadta. Gyömörey György javasolta, hogy a vasutasok közül azokat, a­kik hadiforgalomban tevékenykedtek, ne sújtsák hadiváltsággal. Hegedűs Lóránt kijelenetette, hogy a vasutasok egy kategóriába esnek a közalkal­mazottakkal. Ugron Gábor indítványozta, hogy a hadi­­váltság első részlete ne harminc­ nap mlatt, hanem három hónap alatt legyen esedékes. Majd azt fejte­gette, hogy a hadiváltság maximuma nem lehet min­den esetben harminc­ százaléka a jövedelmi adónak. Több felszólaló azt kívánta, hogy a hadseregszállítókat szigorúan adóztassák meg. Erre nézve a pénzügymi­niszter kijelentette, hogy erre a vagyonváltságban fog módot találni. Hegedűs elismerését fejezte ki Exner Kornél államtitkárnak, a javaslat megalkotójának. A bizottság általánosságban elfogadta a javaslatot és szükc­b bizottságot küldött ki a módosítások megfo­galmazására., , Nem engedélyeznek több czukorbehozatalt. (A czukorgyárak befejezték a termelést. ( A c­ukorárak nagy hanyatlása­­ a kiulföldi piac­okon.) Az Újság értesülése szerint a czüjszárgyárak befe­jezték az idei kampányt és az "YfcWff"termelési mintegy 2800 vagyonra tehető. Ezzel szemben megállapítható, hogy Csonka-Magyarország normális évi szükséglete legalább 8—9000 vagyon lenne, de még ha 50 és 30 dekás fejadagokat számítunk is, a c­ukorfeldolgozó gyárak részére pedig egész minimális mennyiséget veszünk számításba, a szükséglet még mindig legalább 4000—1500 vagyont, tenne ki. Erre való tekintettel a pénzügyi mi­nisztérium kiadott ipari feldolgozás czéljaira ezu kor­­behozatali engedélyt, melynek alapján valamelyes­tteny­­nyiséget importáltunk, de most azt, halljuk, hogy ezen­túl nem engedik meg a behozatalt. Ezt az intézkedést valutáris szempontokkal indokolják, de valószínűleg döntő befolyást gyakorolt a miniszter elhatározására az a körülmény is, hogy a c­ukorárak az egész vilá­gon rendkívüli mértékben hanyat­lanak. Mint beavatott helyen értesülünk, az árcsökkenésnek két fontos oka van. Az egyik, hogy a be­raktározot­t és lombardírozott ciukor terheit nem hírják el a vállalkozók és így — hogy az árakat tartsák — kisebb mennyiségben ugyan, de­­ állandóan jelentékenyebb tételeket, kénytelenek piaczra dobni. A másik ok az, hogy egyes nagyobb fogyasztó területek, mint, például Németország, nem en­gednek be czukrot se­ ezzel szemben a régi c­ukorter­­m­elő államok, mint például Belgium, és Francziaország termelése erősen fellendült, de mellettük új termelt­ államok is keletkeztek. Ha most mindehhez számítjuk­, még, hogy igen nagy területeken a fogyasztók felvevő­képessége igen gyenge, akkor aligha lehet számítani a c­ukorárak lényegesebb emelkedésére. A nemzetgyűlés hatásköre (Nem jelölnek számvevőszéki elnököt. — Orbán lakásépítési javaslata. — Drozdy Győző nem kért pomesztiát.) Drozdy Győző a nemzet­gyűlés mai ülésének elején részletesen védekezik .allene emelt és fel-felbukkanó vádak ellen, masd _,pl.Éginia, hogy mikor a veszprémi ügyészség őt ártatlannak találta és beszüntette ellene a nyomozást, külön igazságügye miniszteri rendeletre át­tették ügyét a zalaegerszegi ügyészséghez, hogy­­ ott folytassák le a nyomozást. Ezután visszaküldték az aktákat a veszprémi főügyésznek azzal az utasítással, hogy az ügyészség tegye magáévá a zalaegerszegi vád­iratot. Tehát presszionálták a veszprémi ügyészséget, a­mely őt egyszer már ártatlannak találta. Budapesten egy év alatt huszonhétezer kommunista­ ügyet intéztek el közöttük halálos ítélettel végződő,­­súlyos ügyeket. Miért nem intézték el éppen az övét ? Mostan aztán, mikor már eleget ártottak neki, ’ amnesztiára akarják felterjeszteni, de ő amnesztiát nem fogadhat el,mert az összeférhetetlen a képviselőséggé­. Óriási lárma él, megbotránkozás kerekedik. l­átható­lag a­ Ház nagy többsége Drozdy mellett van ebben a kérdésben. Drozdy végül bejelenti, hogy mentelmi jogát látja megsértve az üldöztetésekben s abban, hogy őt amnesztiára, akarják felterjeszteni. Gömbös Gyula magyarázza meg ezután Pallavicini tegnapi felszólalására válaszolva, hogy ő semmiféle külpolitikai kérdésben nem tárgyal Trebits­ Lincol­nnal. Letenyei Pál a falu panaszát mondja el. Majd Hulla Aladár tart heves ellenzéki beszédet. Foglalkozik a köz­élelmezési kérdésekkel is, majd a külpolitikára tér át. Nem tartja indokoltnak, hogy a királykérdést ki akar­ják kapcsolni. Bodor György a gabona, szabad forgalmát sürgeti. Kívánja az ipartörvény re­vízióját is, majd azt mondja, hogy a gentrik hozták ilyen helyzetbe az országot. Pásztor József úgy véli, hogy "semm­i haszna a sok be­szédnek, — ezt a kijelentését, megtapsolják mindazok, a­kik egyébként túl sokat szoktak beszélni — ezért csak röviden összetartásra hívja­ fel a kormányt. Orbók­ Attila nagyszabású beszédben indokolja la­kásépítési javaslatát. Szakszerűen magyarázza a man­­zárdlakások építésének lehetőségét, majd adómentessé­get és a szabadforgalom jogát követeli az újonnan épí­tendő házrészekre. Komoly és tartalmas beszéde alatt kaszinózó­ csoportok alakulnak az ülésteremben. Ez az égető téma, úgy látszik, nem nagyon érdekli az urakat. Néhány derék és komoly törvényhozó azért akad, a­kik élénk figyelemmel és helyesléssel hallgatják szavait. Be­szédének hatása alatt a Ház elhatározza, hogy az indít­ványt tárgyalni fogja. Ezután Tömöri Jenő vonja vissza mentelmi bejelentését, melyet régebben tett Pal­­hovick­ii őrgróf ellen a Ház alelnökének megsértése miatt. Élénk és heves napirendi vita következik. Az elnöki székben ülő Kenéz Béla a holnapi napirendre akarja kifű­ze­tni az állami számvevőszék elnöki állására való hármas jelölést. Honos Károly törvényidézetekkel és megdönt­he­tet­len adattömegekkel igazolja, hogy ez tör­vénytelen. A főrendiház de jura meglévő intézmény, melyet nem töröltek el törvénynyel Jogai a nemzet­­gyűlésre nincsenek átruházva. A­míg a nemzetgyűlés törvénynyel ki nem mondja illetékességét arra, hogy megoldjon olyan feladatokat, melyek az országgyűlés mindkét házának feladatai, addig ő tiltakozik a tör­vényellenes jelölés ellen. Különböző felszólalások és elnöki megjegyzések után maga Teleki gróf miniszterelnök is hozzájárni N­evez indítvány­ához a Balla—Rassay csoport gúnyos nevetése közben. A Ház az­elnök javaslatával szemben Hencs Károly indítványát fogadja el és holnapra­­sem tűzi ki a jelölést. Ezután budavárit­ László általános figyelmetlenség és részvétlenség közepette beszél a pest megyei válasz­tásokról. Az igazságügyminiszter mint belügyminisz­ter kijelenti, ha az új törvény életbe lép, ak­kor úgyis új választások lesznek. Ő ideiglenes mi­niszter, a­­ki nem léphet a Ház elé ilyen nagyfontosságú reformmal. A Ház tudomásul vette a miniszter válaszát és az ülés fél háromkor véget ért. 1. Revízió alá kerül a bolgár békeszerződés is. (Engedményeket tett az entente az antibolsevista blois­ létrehozása érdekében.) — Írz Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése. — Bécs, február 25. Az itteni entente-missziókhoz ér­­­ke­zett, hírek szerint az angol külügyminisztériumhoz közelálló londoni poltikai körökben komolyan beszélnek a bolgár békeszerződés bizonyos pontjainak, megváltoz­tatásáról. Azzal indokolják ezt a tervet, hogy Bulgária a béke megkötése óta mintaszerűen viselkedik és Sztam­­bulinszki becsületesen megtartotta a nagyhatalmaknak tett valamennyi ígéretét. Már­pedig nem lehet, hogy megváltoztassák Törökország békeszerződését pusztán azért, mert­­ ellene szegült a nagyhatalmak diktátumá­nak és az engedelmes Bulgáriát üres kézzel bocsássák e­l. Összefüggésbe hozzák a bizonyos angol körökben ész­lelhető revíziós áramlatot Francziaország antibolsevista terveivel. A­­franczia­ diplomácia minden erejét meg­feszíti, hogy bolgovistaellenes blokkot hozzon létre és kieszközölte Londonban, hogy Bulgária bizonyos köny­­tt­yűtéseket kapjon, ha belép a tervezett bolsevistaellenes ligába. A londoni hivatalos köröket csupán az tartja vissza a revíziótól, hogy bármelyik békeszerződés módosítása veszedelmes prec­edens volna és a többi államok is kérnék a békeszerződés könnyítését, hivatkozva a bol­gár példára. Fü­löp René. A törökök hadikárpótlást kérnek az Oktacte-tól. Bécs, február 25. (Az Újság bécsi szerkesztő­ségének telefonjelentése.) A londoni konferenczia előértekezlete, az agynevisezett, keleti konferennczia, öt­ napja tárgyal m­ár­ Vaimonban­. A sevresi békeszerződés revíziója WIT napirenden. A török delegátusok nem hajlandók alávetni magukat az entente parancsának és nagy területi igényekkel lépnek fel. Valósággal felháborítja­­ a nagyhatal­makat a török kiküldöttek magatartása, a­kik a legutolsó tanácskozáson általános meglepetésre még azt is követelték, hogy az entente fizessen hadi kárpótlást Törökországnak azokért a káro­kért, a­miket a háborúval okozott. Fü­löp René: Pallavicini a pártok elhelyezkedéséről A liberális blkkk megalakulásával kapcsolatban egyre erősebben sezervezkü­lnek a kereszténypárt­­beliek is és mindent osslevetnek, hogy mielőbb nagy többséget meresüljenek a nemzetgyűlés ke­retén belül és rrtrrfinkhoz vonják azokat a kis­gazdákat is, a­kik nincsenek teljesen cent vélemé­nyen nagyatádi Szabóval. Ha sikerülni fog ezt keresztülvinni a keresz­ténypártnak, akkor kezdődik tulajdonképpen Andrássy Gyula, gróf szerepe.. Vele akarják meg­teremteni azt a­ politikai irányt, mely választások nélkül a kiegyenlítés politikáját teremtené meg. A pártok elhelyezkedéséről munkatársunknak Pallavicini György őrgróf a következőket mo­n­­dotta: — Az utóbbi napok legfontosabb eseménye minden* esetre a kereszténypártnak ,ij vezér alatt való csopor­tosulása. Ezzel szemben­ pedig a másik oldalon rá lehet mutatni arra az általános hiedelemre, hogy a kisgazda­­pártban még nem szűnt meg a forrongások és kiválá­sok ideje. Hogy ez be fog-e következni avagy nem, azt, igazán nem tudom, de már az a tény is, hogy a kormány program­ja feletti vita ma még nem fejező­dött, de­­ főleg kisgazdapárti sorokból hangzanak el beszédek, melyek semmiképpen sem mondhatók kor­­mányt támogató beszédeknek, okot szolgáltat erre a fel­tevésre. Azt hiszem, hogy a politikusok ma megoszla­nak olyanokra, a­kik lehetőnek tartják, hogy ez a nem­zetgyűlés kellő vezetés mellett be tudja tölteni hivatá­sát és olyanokra, a­kik ezt tagadják s azon vannak, hogy ezen állításukat a nemzetgyűlés munkaképtelensé­gének demonstrálásával be is bizonyítsák. Én mindig azon az állásponton voltam, hogy ezzel a­ nemzetgyű­léssel lehet dolgozni. Hogy munkája eddig talán nem volt nagyon produktív és hogy sok olyan esemény for­dult elő a tanácskozásai keretében, mely a nemzetgyű­lési, az egész országban népszerűtlenné tette, azt én mindig a hibás vezetésnek tulajdonítottam. Nem volt ennek a nemzetgyűlésnek egyetlen férfi a férfi, a­ki ve­zető állásban még rövid ideig is magával ragadta volna a nemzetgyűlés többségét, hanem eddig minden minisz­terelnök kompromisszumok megkötésére volt kénysze­rítve és az egyes frakc­iók vezéreinek a­ labdajátéka volt. Azt hiszem, hogy a kereszténypártnak új tömö­rülése nagy lépés a belpolitikai konszolid mczió felé. — de alkalmat nyújthatna arra is, hogy a nemzet-­­gyűlésen kívül álló értékes egyének bekapcsolódjanak, mert he, nem is lesz szó a nemzetgyűlésnek idő előtti feloszlatásáról, akkor is őszkor választások előtt állunk, melyek csak akkor vezethetnek kellő eredményre, ha az ország egész intelligencziája és minden államfentartó elme összetart. Ellenkező esetben bármilyen is legyen a választójog, a­melynek alapján választani fogunk, feltétlenül sokkal nagyobb balfelé való eltolódást hoz, a­mi egyúttal azt is jelentené, hogy a magyar integri­tás visszaállítása a legnagyobb veszélynek volna kitéve. — Miért nem lépett be ezek után excsellencsiád a­ kereszténypártba? — Egyrészt azért, mert a párt a kormányt támo­gatja. Én pedig tegnap is kifogásoltam a kormánynak töb intézkedését és nemcsak a tegnap fölvetett kérdések miatt, hanem olyan okokból ís, melyeket nem hoztam fel, nem tudok m­a még­ teljes bizalommal lenni vele szemben. Ezen okok egyike az általam oly gyakran hangoztatót követelés, a forradalomban részt vett sze­replők felelősségre vonása, a­­mely kérdésnek elintézé­sére a mai napig semmiféle garam­cziát nem tudtam kapni. A másik ok az, hogy az úgynevezett disszidens­­társaimmal való megbeszélés után fogok dönteni, a­kik közül igen soknak megvan a hajlandóságuk a pártba való belépésre. Daczára annak, hogy a pártprogramai­­ban lényeges eltérés nem igen lehet közöttünk, szeret­ném, h­a a kereszténypárt közgazdasági és főleg agrár­­programot ját különítené és­ preczishozná, mert föltét­lenül szükségesnek tartom,­­hogy egy az általános agrár­­érdekeket felölelő erös párt legyen a nemzetgyűlésben, miután ezt a programmot ma a kisgazdapárt nem kép­viseli, mely tulajdonképpen csak a földműveslakosság egy kis részének érdekeit untja szem előtt.

Next