Az Ujság, 1921. február (19. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-26 / 46. szám
* 1928. AZ ÚJSÁG K. 26. korlátozás, egyébként érvényesülni fog a sajtószabadság elve. A kormány kénytelen engedni annak a nyomásnak, amely az utóbbi időben a czenzura ellen érvényesült. Nem akarja kitenni magát annak a vádnak, mintha a czenzurát a maga védelmére tartaná fenn. Bejelentette továbbá a miniszter, hogy az elnöki tanács kívánatosnak tartja a programminta sürgős befejezését. Majd harmadik határozatként közölte, hogy Vass József közélelmezési miniszter minden erejével megakadályozza a katonai rekvirálásnál tapasztalható erőszakosságokat. Ugyanakkor azonban kénytelen ragaszkodni a katonai segéderőnek az igénybevételéhez, mert e nélkül nem látja biztosítottnak a gabona beszolgáltatását. Dömötör Mihály azt követelte, hogy a közélelmezési miniszter nyomban terjeszsze elő az elláttatlanok kataszterét. Megidézik, Vass József milliszttrs. Mayer János vott a kövekező felszólaló. Konkrét javaslatot terjesztett elő, ennjtt a lényege a következő : Idézzék meg Stass Józanminisztert az agrárpárt legközelebbi értelmezlete s ott kérjék fel arra, hogy kötelező nyuatkolatot ne tegyen arra nézve, mi a szándéka. a. rekvirálá.-. -tarén. Ugyanakkor nyomatékosan figyelmeztessék, hogy amennyiben a párt jogos kívánságait nem veszi figyelembe és nem realizálja azokat, megvonják tőle bizalmukat. Üzemet Nages Kiss I Lórándnak. Szijj Bálint szinti javaslatot terjesztett elő. Követelte, hogy a katonaságot, vonják vissza a falvakból, továbbá követeli a szót , hogy a földbirtokreform végrehajtási utasítását sinősen készítsék el. .Idáig, amíg ez a végrehajtási utazás nincs meg, a párt nem szavazza meg Hegedű Lóránt pénzügyi javaslatait. Ugyanilyen funktióbe köttessék a parczellák és kis haszonbérletek ügye is. "végül követeli a párt, hogy a belügyminisztériumi állást véglegesen töltsék be. Stchandt Károly megtoldotta a kívánságokat azzal, hogy a szabadforgalom tervezetét nyomban vegye munkába a kormány. A párt erre a czélra hattagú bizottságot küldött ki, amely tárgyalásokat fog folytatni a kereszténypárttal. Mi less a munkésbiztosítóval ? A szocziáldemokraták jó nevében Farkas István és Propper Sándor ma hosszabbeszmecserét folytattak a parlamentben Bernsákr Nándorral, a munkásbiztosító államosítását célzó javaslat előadójával. Kifejtették előtte a szocziáldemokrata párt álláspontját ebben a kérdésben. Hangsúlyozták, hogy ez az intézmény a munkásság pillérein épült. Éppen ezért jogos, hogy a munkásságnak olyan beleszólása legyen, mint eddig volt. Követelik tehát a teljes autonómia visszaállítását , azt, hogy a munkásság maga választhassa az intézmény tisztviselőit. A kormány, mint eddig, ezentúl is csak felügyeleti jogot gyakoroljon. Berolák Nándor ad referendum vette a munkásküldöttség nyilatkozatát. 8£s fiáén hsáivátságiot ? Az illetékes bizottságik ma tárgyalták le a hadi-váltságról szóló javaslatait. Vréter István azt kívánta, hogy taxatíve sorolják fid a harervonalon teljesített szolgálat kritériumait.' 'Hegedűs Loránt kijelentette, hogy ezt, csak a végrehajtási utasításban teheti meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem tesz különbséget a véderőrendszerű sorkatona és a népfelkelő között. Gaál Daszton javasolta, hogy a háború folyamán külföldön, távollevőkre is terjeszszék ki a hadiváltságot. Nagy János egri pap-képviselő indítványozta, hogy a papokra és a papjelöltekre, is terjeszszék ki ezt az adónemet. Hegedűs ezt az indítványt örömmel elfogadta. Gyömörey György javasolta, hogy a vasutasok közül azokat, akik hadiforgalomban tevékenykedtek, ne sújtsák hadiváltsággal. Hegedűs Lóránt kijelenetette, hogy a vasutasok egy kategóriába esnek a közalkalmazottakkal. Ugron Gábor indítványozta, hogy a hadiváltság első részlete ne harminc nap mlatt, hanem három hónap alatt legyen esedékes. Majd azt fejtegette, hogy a hadiváltság maximuma nem lehet minden esetben harminc százaléka a jövedelmi adónak. Több felszólaló azt kívánta, hogy a hadseregszállítókat szigorúan adóztassák meg. Erre nézve a pénzügyminiszter kijelentette, hogy erre a vagyonváltságban fog módot találni. Hegedűs elismerését fejezte ki Exner Kornél államtitkárnak, a javaslat megalkotójának. A bizottság általánosságban elfogadta a javaslatot és szükcb bizottságot küldött ki a módosítások megfogalmazására., , Nem engedélyeznek több czukorbehozatalt. (A czukorgyárak befejezték a termelést. ( A cukorárak nagy hanyatlása a kiulföldi piacokon.) Az Újság értesülése szerint a czüjszárgyárak befejezték az idei kampányt és az "YfcWff"termelési mintegy 2800 vagyonra tehető. Ezzel szemben megállapítható, hogy Csonka-Magyarország normális évi szükséglete legalább 8—9000 vagyon lenne, de még ha 50 és 30 dekás fejadagokat számítunk is, a cukorfeldolgozó gyárak részére pedig egész minimális mennyiséget veszünk számításba, a szükséglet még mindig legalább 4000—1500 vagyont, tenne ki. Erre való tekintettel a pénzügyi minisztérium kiadott ipari feldolgozás czéljaira ezu korbehozatali engedélyt, melynek alapján valamelyesttenynyiséget importáltunk, de most azt, halljuk, hogy ezentúl nem engedik meg a behozatalt. Ezt az intézkedést valutáris szempontokkal indokolják, de valószínűleg döntő befolyást gyakorolt a miniszter elhatározására az a körülmény is, hogy a cukorárak az egész világon rendkívüli mértékben hanyatlanak. Mint beavatott helyen értesülünk, az árcsökkenésnek két fontos oka van. Az egyik, hogy a beraktározott és lombardírozott ciukor terheit nem hírják el a vállalkozók és így — hogy az árakat tartsák — kisebb mennyiségben ugyan, de állandóan jelentékenyebb tételeket, kénytelenek piaczra dobni. A másik ok az, hogy egyes nagyobb fogyasztó területek, mint, például Németország, nem engednek be czukrot se ezzel szemben a régi cukortermelő államok, mint például Belgium, és Francziaország termelése erősen fellendült, de mellettük új termelt államok is keletkeztek. Ha most mindehhez számítjuk, még, hogy igen nagy területeken a fogyasztók felvevőképessége igen gyenge, akkor aligha lehet számítani a cukorárak lényegesebb emelkedésére. A nemzetgyűlés hatásköre (Nem jelölnek számvevőszéki elnököt. — Orbán lakásépítési javaslata. — Drozdy Győző nem kért pomesztiát.) Drozdy Győző a nemzetgyűlés mai ülésének elején részletesen védekezik .allene emelt és fel-felbukkanó vádak ellen, masd _,pl.Éginia, hogy mikor a veszprémi ügyészség őt ártatlannak találta és beszüntette ellene a nyomozást, külön igazságügye miniszteri rendeletre áttették ügyét a zalaegerszegi ügyészséghez, hogy ott folytassák le a nyomozást. Ezután visszaküldték az aktákat a veszprémi főügyésznek azzal az utasítással, hogy az ügyészség tegye magáévá a zalaegerszegi vádiratot. Tehát presszionálták a veszprémi ügyészséget, amely őt egyszer már ártatlannak találta. Budapesten egy év alatt huszonhétezer kommunista ügyet intéztek el közöttük halálos ítélettel végződő,súlyos ügyeket. Miért nem intézték el éppen az övét ? Mostan aztán, mikor már eleget ártottak neki, ’ amnesztiára akarják felterjeszteni, de ő amnesztiát nem fogadhat el,mert az összeférhetetlen a képviselőséggé. Óriási lárma él, megbotránkozás kerekedik. láthatólag a Ház nagy többsége Drozdy mellett van ebben a kérdésben. Drozdy végül bejelenti, hogy mentelmi jogát látja megsértve az üldöztetésekben s abban, hogy őt amnesztiára, akarják felterjeszteni. Gömbös Gyula magyarázza meg ezután Pallavicini tegnapi felszólalására válaszolva, hogy ő semmiféle külpolitikai kérdésben nem tárgyal Trebits Lincolnnal. Letenyei Pál a falu panaszát mondja el. Majd Hulla Aladár tart heves ellenzéki beszédet. Foglalkozik a közélelmezési kérdésekkel is, majd a külpolitikára tér át. Nem tartja indokoltnak, hogy a királykérdést ki akarják kapcsolni. Bodor György a gabona, szabad forgalmát sürgeti. Kívánja az ipartörvény revízióját is, majd azt mondja, hogy a gentrik hozták ilyen helyzetbe az országot. Pásztor József úgy véli, hogy "semmi haszna a sok beszédnek, — ezt a kijelentését, megtapsolják mindazok, akik egyébként túl sokat szoktak beszélni — ezért csak röviden összetartásra hívja fel a kormányt. Orbók Attila nagyszabású beszédben indokolja lakásépítési javaslatát. Szakszerűen magyarázza a manzárdlakások építésének lehetőségét, majd adómentességet és a szabadforgalom jogát követeli az újonnan építendő házrészekre. Komoly és tartalmas beszéde alatt kaszinózó csoportok alakulnak az ülésteremben. Ez az égető téma, úgy látszik, nem nagyon érdekli az urakat. Néhány derék és komoly törvényhozó azért akad, akik élénk figyelemmel és helyesléssel hallgatják szavait. Beszédének hatása alatt a Ház elhatározza, hogy az indítványt tárgyalni fogja. Ezután Tömöri Jenő vonja vissza mentelmi bejelentését, melyet régebben tett Palhovickii őrgróf ellen a Ház alelnökének megsértése miatt. Élénk és heves napirendi vita következik. Az elnöki székben ülő Kenéz Béla a holnapi napirendre akarja kifűzetni az állami számvevőszék elnöki állására való hármas jelölést. Honos Károly törvényidézetekkel és megdönthetetlen adattömegekkel igazolja, hogy ez törvénytelen. A főrendiház de jura meglévő intézmény, melyet nem töröltek el törvénynyel Jogai a nemzetgyűlésre nincsenek átruházva. Amíg a nemzetgyűlés törvénynyel ki nem mondja illetékességét arra, hogy megoldjon olyan feladatokat, melyek az országgyűlés mindkét házának feladatai, addig ő tiltakozik a törvényellenes jelölés ellen. Különböző felszólalások és elnöki megjegyzések után maga Teleki gróf miniszterelnök is hozzájárni Nevez indítványához a Balla—Rassay csoport gúnyos nevetése közben. A Ház azelnök javaslatával szemben Hencs Károly indítványát fogadja el és holnaprasem tűzi ki a jelölést. Ezután budavárit László általános figyelmetlenség és részvétlenség közepette beszél a pest megyei választásokról. Az igazságügyminiszter mint belügyminiszter kijelenti, ha az új törvény életbe lép, akkor úgyis új választások lesznek. Ő ideiglenes miniszter, aki nem léphet a Ház elé ilyen nagyfontosságú reformmal. A Ház tudomásul vette a miniszter válaszát és az ülés fél háromkor véget ért. 1. Revízió alá kerül a bolgár békeszerződés is. (Engedményeket tett az entente az antibolsevista blois létrehozása érdekében.) — Írz Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése. — Bécs, február 25. Az itteni entente-missziókhoz érkezett, hírek szerint az angol külügyminisztériumhoz közelálló londoni poltikai körökben komolyan beszélnek a bolgár békeszerződés bizonyos pontjainak, megváltoztatásáról. Azzal indokolják ezt a tervet, hogy Bulgária a béke megkötése óta mintaszerűen viselkedik és Sztambulinszki becsületesen megtartotta a nagyhatalmaknak tett valamennyi ígéretét. Márpedig nem lehet, hogy megváltoztassák Törökország békeszerződését pusztán azért, mert ellene szegült a nagyhatalmak diktátumának és az engedelmes Bulgáriát üres kézzel bocsássák el. Összefüggésbe hozzák a bizonyos angol körökben észlelhető revíziós áramlatot Francziaország antibolsevista terveivel. Afranczia diplomácia minden erejét megfeszíti, hogy bolgovistaellenes blokkot hozzon létre és kieszközölte Londonban, hogy Bulgária bizonyos könyttyűtéseket kapjon, ha belép a tervezett bolsevistaellenes ligába. A londoni hivatalos köröket csupán az tartja vissza a revíziótól, hogy bármelyik békeszerződés módosítása veszedelmes precedens volna és a többi államok is kérnék a békeszerződés könnyítését, hivatkozva a bolgár példára. Fülöp René. A törökök hadikárpótlást kérnek az Oktacte-tól. Bécs, február 25. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) A londoni konferenczia előértekezlete, az agynevisezett, keleti konferennczia, öt napja tárgyal már Vaimonban. A sevresi békeszerződés revíziója WIT napirenden. A török delegátusok nem hajlandók alávetni magukat az entente parancsának és nagy területi igényekkel lépnek fel. Valósággal felháborítja a nagyhatalmakat a török kiküldöttek magatartása, akik a legutolsó tanácskozáson általános meglepetésre még azt is követelték, hogy az entente fizessen hadi kárpótlást Törökországnak azokért a károkért, amiket a háborúval okozott. Fülöp René: Pallavicini a pártok elhelyezkedéséről A liberális blkkk megalakulásával kapcsolatban egyre erősebben sezervezkülnek a kereszténypártbeliek is és mindent osslevetnek, hogy mielőbb nagy többséget meresüljenek a nemzetgyűlés keretén belül és rrtrrfinkhoz vonják azokat a kisgazdákat is, akik nincsenek teljesen cent véleményen nagyatádi Szabóval. Ha sikerülni fog ezt keresztülvinni a kereszténypártnak, akkor kezdődik tulajdonképpen Andrássy Gyula, gróf szerepe.. Vele akarják megteremteni azt a politikai irányt, mely választások nélkül a kiegyenlítés politikáját teremtené meg. A pártok elhelyezkedéséről munkatársunknak Pallavicini György őrgróf a következőket mondotta: — Az utóbbi napok legfontosabb eseménye minden* esetre a kereszténypártnak ,ij vezér alatt való csoportosulása. Ezzel szemben pedig a másik oldalon rá lehet mutatni arra az általános hiedelemre, hogy a kisgazdapártban még nem szűnt meg a forrongások és kiválások ideje. Hogy ez be fog-e következni avagy nem, azt, igazán nem tudom, de már az a tény is, hogy a kormány programja feletti vita ma még nem fejeződött, de főleg kisgazdapárti sorokból hangzanak el beszédek, melyek semmiképpen sem mondhatók kormányt támogató beszédeknek, okot szolgáltat erre a feltevésre. Azt hiszem, hogy a politikusok ma megoszlanak olyanokra, akik lehetőnek tartják, hogy ez a nemzetgyűlés kellő vezetés mellett be tudja tölteni hivatását és olyanokra, akik ezt tagadják s azon vannak, hogy ezen állításukat a nemzetgyűlés munkaképtelenségének demonstrálásával be is bizonyítsák. Én mindig azon az állásponton voltam, hogy ezzel a nemzetgyűléssel lehet dolgozni. Hogy munkája eddig talán nem volt nagyon produktív és hogy sok olyan esemény fordult elő a tanácskozásai keretében, mely a nemzetgyűlési, az egész országban népszerűtlenné tette, azt én mindig a hibás vezetésnek tulajdonítottam. Nem volt ennek a nemzetgyűlésnek egyetlen férfi a férfi, aki vezető állásban még rövid ideig is magával ragadta volna a nemzetgyűlés többségét, hanem eddig minden miniszterelnök kompromisszumok megkötésére volt kényszerítve és az egyes frakciók vezéreinek a labdajátéka volt. Azt hiszem, hogy a kereszténypártnak új tömörülése nagy lépés a belpolitikai konszolid mczió felé. — de alkalmat nyújthatna arra is, hogy a nemzet-gyűlésen kívül álló értékes egyének bekapcsolódjanak, mert he, nem is lesz szó a nemzetgyűlésnek idő előtti feloszlatásáról, akkor is őszkor választások előtt állunk, melyek csak akkor vezethetnek kellő eredményre, ha az ország egész intelligencziája és minden államfentartó elme összetart. Ellenkező esetben bármilyen is legyen a választójog, amelynek alapján választani fogunk, feltétlenül sokkal nagyobb balfelé való eltolódást hoz, ami egyúttal azt is jelentené, hogy a magyar integritás visszaállítása a legnagyobb veszélynek volna kitéve. — Miért nem lépett be ezek után excsellencsiád a kereszténypártba? — Egyrészt azért, mert a párt a kormányt támogatja. Én pedig tegnap is kifogásoltam a kormánynak töb intézkedését és nemcsak a tegnap fölvetett kérdések miatt, hanem olyan okokból ís, melyeket nem hoztam fel, nem tudok ma még teljes bizalommal lenni vele szemben. Ezen okok egyike az általam oly gyakran hangoztatót követelés, a forradalomban részt vett szereplők felelősségre vonása, amely kérdésnek elintézésére a mai napig semmiféle garamcziát nem tudtam kapni. A másik ok az, hogy az úgynevezett disszidenstársaimmal való megbeszélés után fogok dönteni, akik közül igen soknak megvan a hajlandóságuk a pártba való belépésre. Daczára annak, hogy a pártprogramaiban lényeges eltérés nem igen lehet közöttünk, szeretném, ha a kereszténypárt közgazdasági és főleg agrárprogramot ját különítené és preczishozná, mert föltétlenül szükségesnek tartom,hogy egy az általános agrárérdekeket felölelő erös párt legyen a nemzetgyűlésben, miután ezt a programmot ma a kisgazdapárt nem képviseli, mely tulajdonképpen csak a földműveslakosság egy kis részének érdekeit untja szem előtt.