Az Ujság, 1921. május (19. évfolyam, 94-116. szám)
1921-05-01 / 94. szám
* 1921. AZ TJJSÁ& V. 1. Sztanykovszky ostromlása. Ma az ügyész kezdte meg Sztanykovszky kérdezését. Szilassy dr. ügyész : ön a katonai körletparancsnokság előtt azt mondta, hogy a csürés-csavarásnak többé nincs értelme, az ország érdekében is meg kell mondani az igazat. — Ezt mondottam. — És most, mindent letagad. Elég gyáva volt egy védtelen embert orvul meggyilkolni. — A tanú hangosan . Ezt nem tettem. — Miért nem mondotta rágalmait Szlupka és mások ellen él akkor, amikor eljárásukat sérelmesnek vélte. — Erre nem felelek. — Miért ? — Nem indokolom. — Ön az eseményeket rendőrség, ügyészség, vizsgálóbíró, katonai körletparancsnokság előtt olyan egyforma részletességgel adta elő, mint a fik,az átaményeket ölelte. — Illetve, mint akinek jó memófiája van. (Derültség.) Ismétlem, hogy csak az az igaz, amit most itt vallok. Amit másutt vallottam, az Lengyel Zoltán és Ulain műve. Következett Kényes László kérdezése. Főleg az iránt érdeklődött, hogy az ő nevét ki dobta bele ebbe az ügybe először . Nem sikerült ezt megállapítani. Majd azt kérdezte, hogy ki volt kezdetben a védője. A tanú azt feleli, hogy az apja kívánságára Vértes dr. vállalkozott. Később Lengyel Zoltán lett a védője. Ő néni szólította őt erre fel, ő vállalkozott, amint ő mondta, a Sztanykovszky iránt érzett nagy szimpátiából. (Nagy derültségés Kéri és Fényes nevét csak azért kevertük bele, mert feltűnő lett volna, ha mindig csak Friedrichet emlegettük volna, mint felbujtót. —Az elnök megbotránkozva fogadta a tanú eme kijelentését. Fényes kérdésére a tanú azt vallja, hogy a katonaságnál, amikor őt kihallgatták, nemcsak Hüttner, de Fiain dr. is jelen volt. — Fényes : Csak szembesítésnél történt ilyesmi avagy máskor is ! — Sztanykovszky: Hát, hiszen engem Ulainnál nem kellett szembesíteni. (Derültség.) Paksy is jelen volt, mint magánnyomozó. — Az elnök : Paksy katonai nyomozó is volt. A tanú aztán elmondja, hogy egy kihallgatás után a Károlyi Imre gróf autóján Budára mentek és ott egy vendéglőben Ulain dr. költségére megvacsoráztak. Majd elmondja, hogy Ulaire azt hsíjy Friedrichnak a Tisza-gyűk#et!“írt a'^egj^bh frűne,*legyobb bűne neki a mátyásföBi*,szénSpnna'raa (Nagy derültség.) és hogy ezért akarja őt erkölcsi halottá tenni. Szünet után Fényes folytatta a tanu kérdezését. Sztanykovszky roppant rikító színekkel jellemezte Hüttnert, aki a kommunistákkal való viszonyán félt egy halálos itélettől és ezért inkább a TlsT^gyilkosságot vállalta. E&mtmdia,. Ixftgy Hüttner' *#t¥ miként fonta be, jjjjöl Visnér Ulain és Lengyel Zoltán szerepléséről beszélt. Aztán Lengyel László, Gürtner Marczell, majd Vágó intézett kérdéseket.. Azt kérdezte, hajlandó-e a tanú zárt tárgyaláson,mindazt elmondani, amire a választmegtagadta. .A tanú azt, felelte: nem.. Majd elmondja, hogy őt, azzal, biztatta. Ulain és Lengyel, hogy Friedrich nr^'WíJijl'PÉjé Kit)! Trie —rk ~it thiWii' a vörös uralmat, azTOSfra fehérárakaat perszeftifikálta. Erre Gál Jenő dr. azt kérdezte a tanútól, hora tudta-e, hogy ez egy hajsza volt amai férfin ellen,--aki megmentette Magyarországot a legrémesebb uralomtól és visszanyitotta a jogrendet. A tanú végül elmondotta, hogy Hüttner Lengyellel is több izben beszélt a százezer koronás tatalomlevélről és tudták, hogy ez egy nem létező "valami. Majd elmondta, hogy Török Sándor dr. ügyvéd is tudott ezekről a dolgokról, mert ő vele is sok mindent közöltek. Említette, hogy sok mindent nem mondhat el. (Friedrich harsányan közbeszól : Majd elmondjuk, mi/) Végül alibi tanúiról, a rendőrségnél történt megkínzásairól beszélt. , Kellmann és Várkonyi Oszkár védők kérdései után a tárgyalást berekesztették és hétfőn folytatják. * Itt említjük meg, hogy a bajai rendőrség a Dunából egy holttestet fogott ki, akinek zsebében egy levél volt és abban az volt írva, hogy ..az Istenért, ne vallj Hüttner ellen, mert nálunk házkutatás volt és leveleinket elvitték. Tehát Kéri és Fényes ártatlansága ügyében, mireánk ne hivatkozzál, mert mi nem merünk beszélni, nehogy úgy járjunk, mint a többiek. Hűséges feleséged.* Baján most kutatnak ebben az ügyben. Dalol az élet. Irta Erdős bence. Dalol az élet valahol, falkan dalol. ■— 7'(? hallgatod / tis ágyadban nem áthatól. Száll az örök titkos rege,. Megérted-e, fi a hallgatod ? És szivedet kitárod-e 2 Tárd ki szived! Bárányokat így látogat A nagy csoda... Xc félj és imádkozz sokat Talol az étet valahol. Xehed dalol. — 8 a rege száll... Minden örök — és nincs halál. A mivel a Vígszínház megnyílt — Jubiláns visszapillantás. — Irta: Szécsi Ferencz. Hát csakugyan úgy fvolt, ahogy az én régi jóemberem, Hegidüs Gyula, a kiváló színművész is, az ő jóízű és erőteljesen szubjektív emlékezéseimben legutóbb xperfirto. Épp 25 esztendővel ezelőtt, a millenáris május első napján bizony kegyetlenül megbukott a Vígszínház megnyitó darabja : Barangolt, vagy s a paeoniai vojvoda. Vígjáték. S felvonásban. Irta Jókai Mór. Megbotlottak a Vígszínház igazgatói. Valami ünnepit akartak. A legnagyobban írattak darabot a megnyitóra és úgy megbuktunk vele, hogy három előadás után le kellett venni a műsorról — mondja Hegedűs, akit — ahogy ő ezt szintén leszögezi — e sorok írója kevéssel azelőtt ment ..felfedezni" Kolozsvárra* A legfőbb tanács hétnapos ultimátumot Intéz Németországhoz — Francziaország ragaszkodik a katonai akczióhoz. — (1rz Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Bécs, április 30. Londonból jelentik, hogy a legfelsőbb tanács ma délután négy órakor megkezdte ülését. Lloyd-George álláspontja — melyet már a hythei tárgyalások alkalmával előterjesztett — az, hogy Németországhoz hétnapos ultimátumot intézzenek, mielőtt a Kuhr-vidék megszállását megkezdenék. Az ultimátum úgy szólna, hogy Németország kötelezze magát —negyvenkét éven keresztül két milliárd márka évi részletnek és a német kiviteli vám huszonöt százalékának megfizetésére. Laudeurés Briand ellene vannak a tervnek és Briand csak úgy hajlandó az ultimátumba belemenni, ha, a büntető rendszabályokat arra való tekintet nélkül azonnal foganatosítják. A legfelsőbb tanács ülésén tehát nagy ellentétek merültek, fel angol, olasz felfogás és a franczia, belga felfogás között. . Viszont a washingtoni kormány válaszát addig nem adja meg Németországnak, míg a londoni most folyó tanácskozások végleges megállapodáshoz nem vezettek a szövetségesek között. Ennélfogva Berlinben már arról is szó van, hogy a német kormány közvetlenül tegyen lépéseket Londonban. Berlinben általában a tegnapi nagy peszszimizmust némileg optimisztikusabb hangulat váltotta fel és bíznak Hardingban, aki kormányával állandóan ülésezik és a német ellenjavaslatokról tárgyal. Az egész világ aggódik, töpreng azon, miként lehetne a kérdést elintézni, Francziaország azonban semmi iránt, sem érdeklődikannyira, minthogy mikor kezdheti meg a katonai artéziát. _Azt hiszik, hétfőn vagy kedden megkapja a legfelsőbb tanács felhatalmazását és csapatai május 7-én már meg is kezdhetik az előnyomulást a védtelen német vidékekre. A sűpítségi párt ünnepli Giessmeint. (Batthyány Túri Béla ellen.) * Giesswein Sándor tiszteletére mg este ünnepi lakomát rendeztek a VII. ker. függetlenségi pártkörbben, amelyen a polgárok és munkások szövetségének vezetősége teljes számmal vett részt. P. Ábraám Dezső dr. méltatta Giesswein érdemeit. . .... Az üdvözlésreGiesswein Sándor hosszabb beszéddel válaszolt. Azok közül való, — mondotta — akik két hónappal ezelőtt először kezdték követelni az alkotmányosság helyreállítását. Már a parlamentben is kezd mutatkozni ennek a hatása és egyre inkább megnyilatkozik az a követelés, hogy a jogrendet és a közszabadsággkat helyre kell állítani. Magyarország csak a polgárság és a munkásság együttműködésével állhat talpra. Ne vessék többé a, magyar munka,sok szemére azt, a mi. két év*feleA^Sf$jm. Egyesek hibáiért a tömeget nem lehet felelőssé tenni. Itt az ideje, hogy a kilengések'után az egyensúly sielyreálljon, m miert különben az ország hajója elsüllyed. A'liberális ,blkk van hivatva arra, hogy a nyugat szimpátiáját felkeltse és a, szellemi rokonságot visszaszerezze. * .Giesswein ’ beszédét zajos"^tapssal fogadták. Utána Bárczy-látván, majd Bá . Virágh Géza, aVII. ker. függetlségi párt ügyvezető elnöke szólalt fel. Mindketten Giesswein érdemeit méltatták, akikeresztény hitéleti felfogását mindenkor össze tudta egyeztetni az ő demokratikus világfelfogásával. Bárczybeszédében kifejtette, hogy a polgárok és munkások szövetségének az a czélja, hogy hulljon le végre aza lepel, a mely az egész magyar közéletet ez idő szerint takarja. Általános figyelem és érdeklődés közepette emelkedett szólásra Batthyány Tivadar gróf, a ki — úgymond — a mai súlyos helyzetből való kibontakozásnak két lehetőségét látja. Az egyik a fokozott,előrehaladás a demokrácia felé, a másik ennek éppen az a lenkezője: a teljes összeomlás. Giesswein személyével és érdemeivel foglalkozvamegállapítja, hogy Giesswein Sándort éppen negyvenéves írói jubileumával egyidőben buktatták ki a Szent István Akadémiából." Ez esetleg indokolt lenne akkor, ha méltó utód követte volna őt az elnöki széken. Ez azonban nem történt meg. Az egész választáson végigvonult a stréberség. Elvakult korteskedésre használták föl az elnöki széket és egy irodalmi nulla került Giesswein helyére. Ha Giesswein ellen azt hozzák föl, hogy ő destruktív volt, ekkor kénytelen vele szembeállítani Túrit, aki sokkal destruktívabb volt, mint Giesswein. Túri tagja, volt a nemzeti tanácsnak és éppen 1920 márczius 21-én, a kommün kitörése napján, a minisztertanács kanonokká nevezte ki. Batthyány után még Drózdy Győző és Vanczák János beszélt. Igenis, nekem is feledhetetlen este volt, mikor a derék fiatal múzsapap, szemlátomást komoly szándékkal, de némiképpen mulatságos hatással énekelte egy hosszúszakállas, de már elhunyt hajóskapitány fehérlepedős szellemének szerepében azt az elmés szöveget, hogy : „Mi szép dolog lekésni, Viharba pipázva nézni... A igazgatók botlását állapítjameg a mi derék, sokoldalú művészünk. De nyilván csak az egyik felelős direktort gondolta, mármint, az én csekéységemet, aki a Vígszínház létesítésekor a dramaturg nem éppen hálás tisztére vállalkoztam. Hét én csak hálás lehetek neki azért a finom tapintatra és gyöngéd jóindulatra valló önmegtartóztatásért, melylyel nem tartotta magát tán egészen illetékesnek, hogy dramaturgi működésemet bolygassa. Hisz a gavallérosan kárpótol ő engem ezért, amikor „kifogástalan elegancziám‘"-at, „néhai szőke, szakállam“-at és „ragyogó aranyfogam‘-at szíveskedett megörökíteni, amik nélkül valamirevaló dramaturg természetesen el sem képzelhető. Hasonló hálával tartozik — azért, hogy csakis az „örökösen panyókára vetett felsőbabát" és a „vasalatlan, gyűrött nadrág" jutott neki. Jellemzésül a kitűnő Ditrói Mór direktor is, akiről mellesleg illik megjegyezni, hogy ő volt az, akinek a Vígszínház az elismert művészi együttes és a pompás összjáték megteremtését egyedül köszönheti. Nos, hát az én hálám és elismerésem kifejezéseként elhiheti az emlékezések nagyrabecsült írója, hogy én is őszintén megbotránkoztam azon a neves kritikusunkon, aki az „Államtitkár úr“ban bemutatkozott ifjú Hegedűs Gyula, arczának „túlegyenes idomzatáról" merészelt beszélni, de a fogyatékos műszlésű bajaiközönségen is, mely Hegedűsünk Hamletjét nem tudta kellően méltányolni. (Szegény Shakespeare-rel ellentétben azzal merek dicsekedni, hogy — az általam választott és azóta nagyészt újra elővett darabok, bán — megfelelőbb alkalmakat nyújtottam a kedvelt művésznek, hogy nagy képességeit csillogtassam.* A jelen futólagos visszapillantás papírravetőjének eddig, sajnos, nem eléggé méltányolt büszkesége, hogy vígszínházi hatéves tevékenysége alatt nem irt színdarabot. Másik büszkesége, hogy húsz esztendőnél tovább megállta, anélkül, hogy emlékezésekkel hozakodjék elő. (Pedigaz utóbbiak során — ha érdemesnek látta volna — talán hatásosan védekezhetett volna azok ellen a vádak ellen, amikkel kivált a visszautasított darabok tettesei iparkodtak őt megszólaltatni.) És ezentúl is ellent tudott volna állati a kísértésnek, ha Hegdűs emlékezései belé nem szuggerálták volna azt az érzést, hogy elvégre mégis csak dukálna már egyszer elmesélni a vígszínházi megnyitó-bukásnak eddig alig ismert történetét. H» nem holmi idejétmúlt, még most is fölösleges önigazolásul, hanem csakis a szinnadtörténelmi igazság érdekében.* 1895 kora őszén reám, mint a Vígszínház dramaturgiára hárult a feladat, hogy a következő évi milleniumi ünnepségek küszöbén megnyitandó Vígszínház első előadásának műsoráról is gondoskodjam. Társaim elfogadták azt a javaslatomat, hogy nagy Jókai Mórunkat kérjük fel arra, hogy számunkra a különösen jelentős alkalmat hazafias lendülettel méltató prológust írjon, és hogy a megnyitódarab medrását egyik neves írónkra bízzuk. Néhány nappal később kissé elfogódottan ültem Jókaival szemben a Bajzi-utczai kis palotában (a mostani Petőfi-házban), ahol a költőkirály Póza leányával senek, férjével, Feszty Árpád jeles festőnkkel akkorában lakott. Az ismert nagyuras tartózkodással, hatalmas bajszú, parókás fejét szelíden féloldalt hajtva, felejthetett én világoskék szemeiből a jellegzetesen szórakozott tekintetet vetve reám, mélabúsan csengő szép hangján kérdezte tőlem, hogy mi jór hoztam. Előadtam a kérésemet. A nagy író arcra kelletlen kifejezést, öltött. Ausztria is új bankjegyeket ad ki. (Külföldi kölcsön mentheti még csak Ausztriát.) Bécs, április 30. Az VÉdg bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Mayr dr, szövetségi kanczellár ma a miniszteri palotába hivatta a sajtó képviselőit és előttük Ausztria pénzügyi helyzetét ismertette. Az Újság bécsi szerkeszőjét filodr dr. szövetségi kancellár és Grimm pénzügyminister megbízottja, behwarzhaid miniszteri tanácsos Aflwtrin hitelügyének jelenlegi állásáról a következőképp informálta: —. Azok a hírek, amelyek, arról, szólanak, hogy a forgalomban levő bankjegyeket lebélyegzik, egyáltalán: nem felelnek meg, valóságnak. Mindezek a hírek spekulatív elemeknek koholmányai, ílebélyegzést .Sem az osztrák kormány, sem a népszövetség bécsi kiküldöttei nem terveznek. Ezzel szemben azonban bizonyos az, hogy egy egyelőre, még meg nem állapítható időpontban az összes mostani bankjegyeket föl fogják cserélni a felállítandó önálló osztrák bank bankjegyeivel. Úgy az osztrák kormány, mint a népszövetség pénzügyi bizottságának bécsi kiküldöttei megegyeznek abban és szentül meg vannak győződve afelől, hogy csak külföldi kölcsön mentheti meg Ausztriát. Hogy a kölcsön felvétele milyen formában menjen végbe, azt még nem határozták meg. Annyi bizonyos, hogy a kölcsön csak üzleti formában képzelhető el, ami annyit jelent, hogy Ausztriának garanciákat kell vállalnia a kölcsön fejében. A bécsi kiküldöttek május 10-én terjesztik be Párisban a népszövetségnek javaslataikat, ahol azokat felülvizsgálják és a további határozatokat meghozzák. F. K.