Az Ujság, 1921. július (19. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-01 / 142. szám

2 ♦Vi- re a párt­értekezlet magáévá tette az őrlési javaslatot és az őrlési adót öt százalékról négy százalékra redukáltatt­ ák njvári sxvasl és a sajt­ánevelSa.­jt A nyári szünettel foglalkozott ezután az ért­ezlet és ezzel kapcsolatban a sajtónovellával és a­­vagyon­­váltsággal is. Bottlik József indítványozta, hoy a bi­zottságok már a jövő héten kezdjék­ meg mind a két javaslat tárgyalását, a Ház elé azonban míg a sajtó­­reformot, mint a vagyonváltságot csak,augusztusban juttassa a kormány. I . Gál Endre dr. azt javasolta, hogy a sajtóreformot ne tegyék pártkérdéssé. Felhívta egyúttal a miniszter­elnök figyelmét arra, hogy miután Mayer János mnisz­­ter a mai nappal megszűnt közélelmezési miniszter lenni, a pártnak voltaképp csak egy minisztere ma­radt, hiszen Tomcsányi Vilmos Pál nem tekinthető föl­tétlenül kisgazdapártinak. Kérte Gál Endre a minisz­terelnököt, gondoskodjék a kabinetnek olyan kiegé­szítéséről, hogy abban a kisgazdapárt tekintélyének és számarányának megfelelően legyen képviselve. Bethlen István gróf miniszterelnök emelkedett ez­után szólásra. — Belső és külső politikai, de főképpen belső gazda­sági okokból szeretné, — úgymond ,­ hogy a sajtónovel­lát, valamint a vagyonváltságot nyíg a nyári szünet előtt tárgyalja le a nertestgyűlés. Sig*tes a sajtónovella, mert minden körülményei­ között^el akarja szüntetni a czenzúrát és a sajtósztvánság helyreállítása esetére szüksége van garanc­iákra. Egyes képviselők hivatkoz­nak arra, — folytatta a miniszterelnök — hogy a­z igaz­ságügyminiszter kjelentette a kereszténypártban, hogy hajlandó módosításokra és abba is hajlandó belemenni,­ hogy a javaslat a nyári szünet után tárgyaltassék. Ezt csak olyan képviselők mondhatták, a­kik a sajtó befo­lyása alatt állanak. Ha azonban a párt úgy határoz, hogy még a szünet előtt elintézi a két javaslatot, úgy semmi­­esetre sem lesz akadálya annak, hogy a két javaslatot a­­ . kereszténypárttal karöltve, minél előbb letárgyalják. * Bejelenti, egyébként, hogy az igazságügyminiszter keddre értekezletet hív össze a kisgazdapártban a sajtótörvény­­­ megbeszélésére. — A vagyonváltságot gazdasági okok miatt nem lehet elhalasztani. Igen nyomós ok gyanánt, említheti, különösen a kisgazdapártban, hogy a földbirtokreform megvalósítása is ajánlatossá teszi a vagyonváltságról szóló törvényjavaslatnak mielőbbi elintézését. Végül a kisgazdapárt miniszteri tárczáiról szólt a miniszterelnök. Igaz ugyan, — mondotta — hogy Maj­er János ismét államtitkár lett, a kormánynak azonban ma nem áll módjában új miniszteri tárc­át létesíteni. Mindössze annyit ígérhet, hogy a belügyi államtitkár kisgazdapárti lesz. A miniszterelnök beszéde után a pártértekezlet úgy döntött, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalják úgy a sajtónovellát, mint a vagyon­váltságról szóló törvényjavaslatot. Hisset Sills javaslatan a középszárt­sa at. A nemzeti középpárt pénzügyi bizottsága ma esti ülésén tárgyalta a pénzügyminiszter két újabb va­gyon­­váltság-javaslatát. Fellner Frigyes dr. előadó­­Kiemelte a búza alapulvételének előnyeit, a­mivel szemben a búzaár ingadozásában rejlő koc­kázatot a laficstár ma­gára vállalta. Az ingatlan-vagyoi váltság javaslatát az előadó általában elfogadhatónak­ mondotta. A háborús vagyonok váltságára vonatkozó javas­­lattal kapcsolato­san kifejtette, hogy helyesebb volt a háború előtti és a mostani vagyonokat globálisan azonos valutaér­tékben hasonlítanák össze s az itt mutatkozó szaporu­lat esnék 15%-os vagyonváltság alá. Ghillány Imre báró szólalt fel azután s azt mondotta, hogy az ingat­­lanváltság-javaslat mostani formájában a középosz­tályt teljesen tönkretenné. Határozati javaslatot ter­jesztett elő, a­mit el is fogadtak. Majd azt a felfogását fejezte ki a bizottság, hogy a pénzügyi kormánynak a háborús vagyonok váltságával kapcsolatosan újabb ja­vaslatot kellene előterjesztenie, mert a mostani javas­lat nem oldja meg helyesen a kérdést. Mikor jjörő a sssascaSSte mígsősági hullám? Egy hódmezővásárhelyi népgyűlésen tízezer főnyi tö­meg előtt mondott nagy beszédet tegnap Hegedűs Ló­ránt pénzügyminiszter. Azt mondta, nincsen magyar em­ber, a­ki hibás volna ebben­­a háborúban. Tisza István tiltakozott ellene. De most i­t elég a háborús véron­tásból. A­míg ő pénzügyminiszter, nem ad pénzt hábo­rúra. Ő meg fogja mutatni a Vynesat-magyarországiak­­nak, hogy jobb lesz itt, mint Auszi­ában. Ausztria meg­alázkodott és még sem kapott egy krajcrárt sem az en­­tentetól. Mi nem fogunk koldulni. Az ő terve­m egészen sikerült volna, — mondja a pénzügyminiszter — na nem jön közbe a királykérdés és Csehországgal megegyeztünk volna. Abban a pillanatban, a­mint megkötöttük az egyezséget Csehországgal, jön az olcsóság második, hul­láma és az iparczikkek ára is leszáll. Elment az entento­­hoz és azt mondta, Magyarország nem tud fizetni. Az önök kötelessége, hogy biztosítsák be a magyarok éle­tét, hogy tudjanak dolgozni és akkor fizetnek !ö a föld­­váltságnál sem akar többet, mint a föld húsz százalékát. Földbirtokreformot földbirtok nélkül nem lehet csinálni. Föld kell, a földet pedig csak adóban lehet elvenni. Beszélt ezután a miniszter a háborúban szerzett va­gyonok igen szigorú megadóztatásáról. A­ki a háborúban szerzett vagyont, az negyven százalékot fizessen. Szentesen a kisgazdák vezérei összeültek a pénzügy­­miniszterrel és pontonként megegyeztek, hogy milyen módosításokat tesznek a vagyonváltságon. A kisgaz­dák végül tiltakoztak a javaslat tárgyalásának elhalasz­tása ellen, mert ez csak növelné a gazdasági bizonytalan­ságot és kitolná a földreform végrehajtását. Oros Sie Kassára beszámolója, Orbók Attila nemzetgyűldési képviselő bejárta most a nagylétai kerület községért és beszámolóbeszédeket mondott. A képviselőt minataütt­­lovasbandériumok, virágos leányok fogadták, beszédjét pedig rendkívül lelkesedéssel hallgatták meg* * AZ ÚJSÁG “PenteK, 3K05HST­ Aratás előtt. (A helyzet. — A gazdák felkészülése. — A szénkérdés.) Nemcsak a gazda nézi fraszu­lt érdeklődéssel, hogy miképpen üt ki ,a termes. Az ország minden rendű-rangu lakója szintén­ nagyon jól tari.Jaj­ hogy a terméseredménytől frigg az egész áruforf­galom erősödése, vagy hanyu­lása s ehhez képést az általános jólét javulása, vagy rosszabbajtása. Semmikép sem közömbös tel­­t, hogy Péte­p Pál után, az aratás hagyományo­s kezdetén, milyen a mezőgazdasági helyzet, meg van-e minden előfel­tétel, mely az aratás muftii­­át könniűít és gyor­sítja. Ezekre nézve illetékes szakemberek vélemé­nyét kértük ki és tájékoztat sukat jo­bb közöljük. Mutschenbacher Emil ír., amOMGS főtitkára kérdéseinkre a következő IwwmT válaszolt: — Az időjárási viszonyok az elmúlt héten hátrál­tatták a gabonafélék beérését, de ennek daczára a ho­mokos vidékeken, mint Fest- és­­-Szolnok megyében már vágják a rozsot és a búza aratása is megindul a­ jövő héten. Csonka-Magyarország déli részén, Békésben és Csanádban, meg is kezdődött ezen a héten a búza aratása.­­ A kilátások különösen búzára, nézve elég ked­vezőek voltak, de sokfelől kapjuk azt a hírt, hogy a szélviharok sok helyen megdöntötték egész táblákat, s ha még esős idő is jön, akkor a megdőlt vetésből még nagyon sok kár származhat. Ezt a bajt kiheverhetnénk, ha száraz idő következnék, de akármint alakul a hely­zet, arról szó sincs, hogy a termés jó klasszisa legyen, s meg lehetünk elégedve, ha az eredmény közepes lesz. Sokkal gyengébben a sternili a rózsáés idei­ árpa­,­ anelyről olyan híreket kapotrt, adgyr erősen ritkás. Eredmény­ről persze nem lehet még szó, legfeljebb a próbacséplés után, de nagyjából már most is meg lehet állapítani, hogy az eredmény a közepesen alul fog maradni. A zab aratása csak később, mintegy két hét múlva következ­­zik, s a kilátások itt is, nagyon­ gyöngék, mint általán,­ban minden tavaszáé,„­mert ezek a szárazság folytain visszamaradtak. ” A közélelmezés szempontjából természetesen az volna kívánatos, hogy miután az ország nem rendelke­zik készletekkel, hogy a kenyérmagvak mielőbb piaczra kerüljenek. Ebből a szempontból­ dwite fontosságú az aratási munka zavartalansága,a szén biztosí­tása, a vasúti forgalom helyes irányítása és gyorsasága, végül pedig, hogy a malmok kellő szénellátás­ által győz­zék a sürgős munkát.­­Az aratási munkák, úgy látszik, biztosítva vannak, mert a szerződést mindenütt megkötötték. Igaz ugyan, hogy a kikötött munkabér nagyon drága, de aligha for­dul elő valahol zavar, úgy hogy az aratás valószínűleg szépen fog lefionyosodni országszerte. Persze még e köz­ben is kedvezőtlenre fordulhat a helyzet, ha az aratás ideje alatt zivatar vagy eső, gátolná meg a termés be­­hordását vagy kicséplését.­­ A cséplési szén dolgában nem állunk valami jól, mert a hazai bányák szállítása nem látszik kielégítőnek, legalább is a hozzánk forduló gazdák közül sokan pa­naszkodnak, hogy eddig még alig kaptak szenet. A szük­ségletek be vannak jelentve, kiutalások is történtek, de eddig még a szenet nem szállították le. Kívánatos volna, hogy ez megtörténjék, hogy mire megkezdődik a csép­­lés, a szénhiány ne okozzon fennakadást. A gazdák kü­lönben biztosan számítottak a megígért német szénre is, de enek szállítása a sziléziai események folytán áp­rilis óta megakadt s az igy mutatkozó három havi el­látmány szintén hiányzik. A gazdáknak minden bizalma Bau Gottlob szénkormánybiztosban van, a­ki már elég­szer tanujelét adta, hogy a legnehezebb helyzetekből is ki tudja magát vágni és segélyére siet a fenyegető baj­ban lévő termelési ágnak. Megemlítem, hogy­ sok ajánlat van Hollandiából, Németországból és a Saar-vidékről, de ezek a szénmennyiségek csak az entente-bizottság en­gedélyével volnának ideszállíthatók. Erre nézve ugyan­csak kívánatos lenne, ha a kormánybiztos igen sokszor eredményesnek mutatkozó befolyását érvényesítené.­­ A malmok ügye alapjában szintén szénkérdés, de itt még egy nem kevésbé fontos körülménynyel kell szá­molni. A malmoknak kellő biztosítékra van szükségük a tekintetben, hogy a malomtermékek árusítása nem lesz korlátozásoknak alávetve s ha erre nézve kellő megnyug­tatásuk van, akkor raktárra dolgozhatnak, a­mi nem­csak a gabonaforgalmat élénkítené s az árak kialakulá­sát stabilizálná, hanem a lisztellátásban ,sem lenne fenn­akadás. A­mi már most a Vasúti forgalom kérdését illeti, e részben nyugodtan támaszkodhatunk Keleti Dénes elnök határozott ígéretére, a­ki a forgalom zavartalan lebo­nyolítására a legmesszebbmenő intézkedések megtételét ígérte. Iránta teljes bizalommal is vagyunk, csak az a kérdés, hogy rendelkezni fog-e a vasút elegendő for­galmi eszközzel. Ebben a tekintetben némi megnyugta­tást találhatunk abban a feltevésben, hogy­ az aratás és a cséplés aligha fog gyors tempóban lefolyni és így a forgalom lebonyolításánál sem lehet tartani nagyobb fennakadástól. Erre egyébként már azért is reményünk lehet, mert a forgalom felszabadítása folytán megszűnik végre a gabona czéltalan kocsikáztatása. Rau Gottlob, a szénügyek kormánybiztosa az alábbi, szintén igen fontos informác­iókat volt szíves adni: — A gazdák részéről nagy hiba volt, hogy felszólí­tásom daczára csak nagyon későn jelentették be csép­lési szénszükségletüket. A korai felszólításnak megvolt a maga értelme, mert úgy kívántam beosztani az el­látást, hogy a tárolható szenekből már áprilistól kezdve tudtunk volna szállítani, de nagyon sok gazda csak most jön a rendeléssel. Ezáltal bizonyos torlódás állott be, mely annál kellemetenebb, mert július-augusztusban a szénbányák termelése jóval csökken azáltal, hogy a liptói szezonmunkások július elején elhagyják a bányá­kat, s csak szeptember elején térnek vissza. Nem ki­sebb baj, hogy a nagy bányavállalatoknál a munkások kétharmada nem telepített munkás, hanem a szomszé­dos falvak lakosai, a­kiknek saját földjük, vagy, telkük­­ van, s ezek is már a szénavágásnál kezdenek hiányozni, min­á­nusokban maradoznak ki a termés betakarításáig. Tulajdonképp ez a körülmény utalta, a bányákat arra, hogy munkásházak létesítése által ezeket telepített munkásokká tegyék.­­ A hazai bányák termelése egyébként a viszo­nyokhoz képest igen kielégítőnek mondható, s a­mi a cséplési szenet illeti, folyó év május végéig 8374 vag­­yon­szenet szállítottak le­­ténylegesen a bányák, holott tavaly mindössze 6647 vagyon volt május végéig az el­szállítás. Ehhez m­eg kell jegyezni még, hogy eddig a gazdák alig vették igénybe a gyengébb minőségű bor­sodi­ szeneket, ligniteket és tőzeget, holott tavaly nagy szerepet játszottak az ilyen másodrendű szenek, melye­ket csépléshez igen jól fel lehet használni. Különösen­ hangsúlyozni kívánom, hogy a bányák képesek napon­ként 80 vagyonnal többet termelni ilyen szenekből. Persze ezeket a szeneket a gazdák károsítása nélkül korábban nem utalhattam ki, mert szétmállanak, de ha a csépléskor ezeket igénybe veszik, nem lesz a cséplés­nél semmi fennakadás. Úgy látszik, ez a belánás erősö­dik is a gazdák körében, mert a múlt hét óta napi 30 vagonnal több ilyen szén fogyott el, mint­ az előző hó­napokban.­­ Az entente bizottságtól sikerült havi 1000 vagyo­­nos tételekben külön a cséplésre 5000 vagyon szenet kapni, de a gazdák itt is elkövették azt a hibát, hogy a rendelkezésre álló havi szénmenny­iséget az előző hóna­pokban nem vették igénybe, miután drágálották. így történt, hogy­­ az gúny­bevé­tel mindössze 1314 vagyon­ volt. Csak mellékesen­ jegyz em meg, hogy tavaly ez a mennyiség is teljesen hiányzott. Sajnos, május eleje óta a sziléziai bonyodalmak folytán tejesen megszűnt a széntermelés és az uttóbbi *iCobeit.­ Bár sok bánya meg­kezdte a termelést, a szállítás lehetetlen még mindig, d­c zára sikerü­ltt az# entente bizottságnál kérést­ ., t ’hi&gy tilse&lift útvonalon az utolsó héten már mintegy 30­0 tonna szenet elindítottunk. Egyelőre különböző nehézségek miattéz az akczió szünetel ugyan, de remélem, hogy az akadályokat elhárithatjuk s a mi szén onnan jön, azt kizárólag a gazdáknak utalom ki.­­ A szénkormánybiztosság részéről tehát minden emberileg lehető intézkedés megtörténik, de ismétlem, feltétlenül szükséges, hogy a gazdák a lignitet és tő­zeget is igénybe vegyék, mert ezzel úgy az országnak, mint saját maguknak is használnak, hiszen az ilyen szenek igénybevétele anyagilag sem jelent nagyobb megterhelést rájuk nézve. — A malmok szénellátása, nyugodtan állíthatom, mindenkor kifogástalanul történt, s természetesen az új őrlési kampány alatt is a közüzemek ellátásával egy sorba helyezem a malmok szénszükségletének biztosítá­sát. A helyzet megítélésére mint jellemző adatot említem fel, hogy az összes malmok ezidén május végéig 8572 vaggon szenet kaptak a tavalyi ugyanezen idő alatt nekik szállított 5111 vaggonnal szemben. A magyar béke a franczia szenátusban. Páris, j­úni­us 30. (Havas.) A szenátus mai ülésén Reynold előadta jelentését a trianoni békeszerződésről. ^©raiic8Bws©fféP8s?SiS$ a szerb» r@3g@3tsQfi@rsz$3g­eSSen. Belgrádi táviratok jelelik, hogy tegnap dél­előtt egy Spasoje Stejics nevű kommunista bom­bamerényletet kísérelt mi Sehdor szerb régens­­herczeg ellen. A merényet nem sikerült, de né­hány ember m­egsebeült.. A merényletről az alábbi tudósításaikat kidőljük: Belgrád, julius 1]. (Avala.) Tegnap délelőtt negyed 12 órakor, ab­ban a pillanatban, a­mikor a régensherczeg az eskü letétele után visszatért az alkotmán­yozó gyűlés házából, önt­ ember merényy­letet kísérelt meg ellene. A merénylő a közmunka­ügyi minisztérium épülőfélben levő házának har­madik emeletéről bombát vetett az utczára, a­mi­kor az épület előtt elhaladt a hintó, a­melyben a régensherczeg és Pasics miniszterelnök foglaltak helyet. A bomba esés közben hozzáütődött egy táví­ró oszlophoz és felrobbant a levegőben. A ré­­gensherczeg és a miniszterelnök sértetlenek ma­radtak. A robbanás következtében két királyi gár­dista, négy gyalogos és a nézők sorából négy pol­­­gár megsebesült. Beisler svájczi tanárnak, a­ki­ a sebesültek közt van, valamint az egyik katoná­nak súlyos az állapota. A rendőrök a jelenet pol­gári szemtanúinak segélyével a merénylőt a hely­,­színén elfogták. A merénylő kihallgatása során kijelentette,, hogy neve Spasoje Stejics. 18 éves. Törökkanizsán született és újvidéki illetőségű. A háború alatti Oroszországban volt, a­hol rövid ideig a dobru­­­dzsai szerb hadseregben szolgált önkéntesként. Be­vallotta, hogy egyenesen azért jött tegnap reggele Belgrádba, hogy a merényletet elkövesse. Három­ bombát és egy revolvert találtak nála. A revol­­­verrel védekezni akart letartóztatásakor. A me­­­rénylőn kívül még három embert letartóztattak, a­­kiket avval gyanúsítanak, hogy bűntársai a me­­­rénylőnek. A rendőrkapitányság közlése szerint a­ merénylő kijelentette, hogy elvi meggyőződése, vitte rá tettére. Megállapították, hogy azonos a Trotzk bolsevista agitátorral, a­ki 1919-ben tért­ vissza­­Oroszországból.

Next