Az Ujság, 1922. április (20. évfolyam, 75-98. szám)

1922-04-01 / 75. szám

Előfizetési árak: Cgáss ..­..— 1100 Bt — ! Félévre — 560 „ —„ Kegyesk­ora............. £80 „ — „ Esi kára ___100 „ — „ ■gyes szem in Bunáapesten, vidé­kre és s pályaudvarokon S korosa. Cegyetennc Bsnep utáni napok kivételével minden nap. Budapest, gArapS • évfolyam. 75. szám* AZ IfJSAO Szombat, április 1* SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi-út 54. sx. Telefon: József 13-36. József 12Md • KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákó­czi-út 54. sx. Telefon: József 16­-35, Jóssef 16-27 - József 1*13-56. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet­ körút 43. ROVÁS — Holnap! — írta a szegény ember a halál­nak s az együ­gyü halál mindig eljött érte — holnap. — Tavaszszal! — mondják az építke­zésnek. S gyönyörű programmal csinál még mindig gyönyörű propagandát a lakásügynek immár hetvenhetedüs megoldója. S a tavasz már itt van s még mindig a tervezgetésnél tartanak s a tavasz má­r el is fog múlni s az építkezés megindulása még mindig ott tart, hogy majd egy milliárdon az állam épít és két milliárdon a magánvállalkozás. De ez nem baj, mert, lesz még sok tavasz a világon s az épít­kezés valamelyik tavaszszal mégis csak meg­indul.• Csak úgy, a­hogy sok péntek van s vala­melyikén a minisztertanács mégis csak megálla­pítja a kerületi beosztást. S valamikor az ország is meg fogja tudni, hogy hogyan van beosztva, sőt még az érdekelt ellenzék is. Az ország szempontjából az ügy nem fontos, mert ő rá csak az tartozik, hogy választani szabad, az már nem, hogy kit lehet választani. • Kétségtelenül nobilis gesztus akar lenni, hogy Apponyinak nem állítanak ellenjelöltet. A mi érzésünk szerint azonban valamivel keve­sebb, valamivel több lett volna. A jelölt nem állítás azt is jelentheti: megbuktathatnám ugyan Apponyit, de szegény hadd éljen. Ennél nagyobb megbecsülés, ha állítanak ellenjelöl­tet, a­ki hadd bukjék meg vele szemben, vagy csakugyan ne állítsanak, de kimondottan azért­­nem, mert úgyis hiábavaló. Különben az sincs­­kizárva, hogy Apponyit Jászberényben is meg lehet buktatni valamelyik hivatalos nem­­kadomkicsodával. A kalárkin­azitás. Fáj nekünk minden talpalatnyi föld, a­me­lyet az informál­atlan és boszul lihegő győztes elragadott tőlünk. De százszorosan az, a­mit prédaképpen azoknak az ölébe dobott, a­kik épp oly legyőzőttek, mint mi s a győztesek által a, háborúban épp oly bűnösnek ítéltettek, mint mi. A nyugatmagyarországi seb az erőszaktétel és az égbekiáltó igazságtalanság sajgásával égeti lelkünket. Ez késztetett, hogy a végsőig tüzeljünk igazunkért, a mikor a kegyetlen pa­rancs végrehajtására került a sor s ez hajtott bennünket annak megkísérlésére, hogy a­mit lehet, még megmentsünk a határkiigazítás fo­lyamán. S kegyetlen tőrdöfésnek érezzük, va­­m­i­kor az osztrák kanc­ellár hálatesten köszöni meg a határmegállapító bizottságnak azt a döntését, mely a magyar követeléseket vissza­­utasította s mindössze a határvonal néhány pontjára nézve utasítja a magyar kormányt a népszövetséghez való appellálásra. Hát ezt a pert is elvesztettük­. Abban, hogy ezzel a döntéssel csak tetézték a rajtunk el­követett igazságtalanságot, nincs a magyar közvéleményben sehol sem ellentét­re, hogy így történt s a­mi e körül történt az újra iskola­példáját szolgáltatja annak, hogy külpoliti­kánkban mennyivel inkább dominál a befelé nézés, a belső, pillanatnyi látszat elérése, sem mint az eredményre, a pozitív sikerre való tö­rekvés azoknál a tényezőknél, a­kiktől külpoli­tikai kívánságaink és törekvéseink méltatása függ. Már a múlt hét folyamán hírek kerültek forgalomba, hogy az entente elutasította a nyu­­gatmagyarországi határ­kiigazításra vonatkozó követeléseinket Félhivatalosan, mint mindig, koholmánynak, rosszindulatú beállításnak iparkodtak feltüntetni e híreszteléseket s azzal próbálták a­­halványuló reménykedést élesz­teni, hogy a határmegállapitó bizottság nem dönthet s hogy magasabb fórumok elé kerül a dolog, a­hol majd igy, meg amúgy ... S íme a nagyköveti konferenczia időközben már dön­tött még pedig ránk nézve megint hátrányo­san. Vájjon miért az ilyen taktika? Mi az ily eljárás eredménye? Nem kell hozzá valami §gBm£&Si^)sixa? mji&sS&gi. nézés a­lakjta a külső, szomorú tényeken mit sem változtat, befelé ellenben szítja, a jogtalanság és megaláz­tatás érzetén felül, az animozitást azokkal szemben, a­kikre ráfogják a hamis és a meg­tévesztő hírek koholását. Odakünn, nemcsak Ausztriában, hanem mindenütt, a­hol a magyar beállítást olvassák s a kormány szépítgető, de a tényeket már meghaladó taktikai beállításait olvassák, mert tudjuk, hogy­ nagyon is olvassák, apodiktiku­­san megállapítják az eltérést a való és igaz tényektől. Az egész pedig arra megy ki, hogy sikerül ugyan a magyar közvéleményt a hamis beállítással ideiglenesen megnyugtatni, de, sajnos, épp úgy sikerül a mi szavahihetőségün­ket és megbízhatóságunkat a külföld előtt ál­landóan és tartósan kompromittálni. Ezúttal sem állíthatjuk, mert hisz nem vas­gyünk a külpolitikai ügyvezetésbe beavatva, hogy másvalaki ugy­anazon a helyen más do­logi eredményt tudott volna elérni, azonban­ lehetetlen még nem látni, hogy a valóságok megtévesztő színezésével más eredményt csak­ugyan nem lehet elérni. Itthon újabb elkesere­dést és csalódást, újabb ingerültségeket­, ott künn pedig újabb kompromittálásokat. Nemi első ízben teszszük szóvá azt a sajátszerű takti­kát, melyet az ország külpolitikai informál­ta­­tása terén külügyi kormányunk követ. Váljon külügyünk irányítója, ennyi tapasztalat s a sikertelenségek oly sorozata után, a­minek­ bennünket sújtottak, nem látja még mindig elérkezettnek az időt, hogy politikai stílusán és taktikáján változtasson? Ismét válság­osra fordult Károly király állapota? Javulás után vissza©.És állott be.­­ Újra treliku­m­ban vala a király Károly király állapotáról ma is ellentmondó jelentések érkeztek. A javulásra, a­melyet Az Új­ság ma reggeli számában jeleztünk, úgy látszik, visszaesés következett. A délutáni órákban érke­zett jelentések még arról szólnak­, hogy a tüdő­gyulladás lokalizálva van, Károly király túl­­van immár a veszedelmen. Bécs, márczius 31. (Az Újság bécsi szerkesz­tőségének telefonjelentése.) Tegnap Funchalból két távirat érkezett Bécsbe. Az első szerint a király állapota még mindig komoly, a második sürgöny azonban, a­melyet Kirschenbruck grófnő küldött és a­mely erősen megcsonkítva érkezett meg, már javulásról beszél és kifejezi azt a reményt, hogy a király hamarosan túl lesz a krízisen. Érkezett tegnap egy harmadik sürgöny is, a­mely már azt közli, hogy a király állapota nem ad többé aggodalomra okot, a láz állandóan 39 fokra szállt le és talán rövidesen még mé­lyebbre sülyed. A királyné maga is kis influenza-rohamot kapott, de már túl is esett rajta és most már két funchali nővér segítségével maga ápolja felséges urát. Félix és Károly Lajos ki­rályi n­erezegek, a­kik szintén betegek voltak, már teljesen meggyógyultak, Róbert királyi herczeg azonban, a­ki a svájczi operá­­czió miatt kissé gyenge, még mindig betegen fekszik. Az itteni legitimista körök ma estére várnak újabb híreket. Páris, márczius 31. (A Budapesti Tudósító távirata.) A Malin második kiadása lisszaboni táviratot közöl, a­mely szerint Károly király álla­potában a legutóbbi 24 órában, lényeges javulás állott be, a­mely okot ad a reményre, hogy a pá­­c­iens életben marad. A tüdőgyulladás már Vis­­­szafejtőben van, a hőmérséklet ingadozásai cse­kélyebbek. A beteg öntudata tiszta, táplálékfel­vétele aránylag jó. A szívgyöngeség rohama nem ismétlődött meg. Ezzel szemben áll a Magyar­ Távirati Irodá­nak, az esti órákban érkezett következő szikratáv­­irata: Páris, márczius 31. Délután 6 óra 50 perc­. (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata.) A Havas-ügynökség jelenti Funchalból: Károly király állapota komoly. Belirium állott be. Megerősíti a szomorú­ hírt Az Újság bécsi szerkesztőségének itt következő telefonjelen­­tése is: Bécs, márczius 31. (Az Újság bécsi szer­kesztőségének telefonjelentése.) (Érkezett éjjel fél egykor.) Schager úr­, a király bécsi kép­viselője, délután két órakor kapta az utolsó sürgönyértesítést, a­mely rosszabbodásról szólt. A Havas-ügynökség egy késő délutáni funchall jelentése szerint a király deliriumban fekszik. Ezt az utóbbi jelentést egy este érkezett baseli magán­jelentés is megerősíti. Bécsben az est folyamán ellent­mondó hírek vannak forgalomban. A késő éjszakai órákig újabb hir­­ felsége ál­lapotáról nem érkezett. Ugyanilyen ellentmondó hirek vannak forgalomban az osztrák főváros­ban is. A prerosásn&k taasjája csak ssersifist Sestí&st. Bses, márczius 31. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Holnap, szombaton délelőtt tis órakor a Károly-templomban Károly király felgyógyulásáért szentmisét tartanak, a­melyen részt vesznek a régi monarchia tábornokai és más képviselői. Deb­ig dr. orvos Páriából táviratot küldött, melyban közli, hogy szombat délután érkezik Lisszabonba. Útját azonban nem folytathatja, mert az a hajó, a­mely Madeirába ment, már szombaton elhagyja a lisszaboni kikötőt. Az orvos ennélfogva csak a következő hajóval utazhatik tovább, a­mely szerdán indul. Taro&cs­ gls’osseraság a vétgs® felUusaifiás elfftf. — ttSSSjMSdcw a bolsevlasnus aSdjerS!,. — Bécs, márczius 31. (Az Újság bécsi szerkesztőségé­nek telefonjelentése.) Miljukov eltávozott Berlinből és barátai kíséretében ismét Párisba utazott, a­hol lakása van és a­hol egy orosz lapot ad ki. Elutazása előtt Ta­­nács-Oroszország mai helyzetéről nyilatkozott. — A bolsevizmus — mondotta Miljukov — a roha­mos felbomlás állapotában van. A politikai árnyékh­ata­lom csak ideig-óráig leplezi a gazdasági csődöt. Az ipari termelés ma lényegileg megállt. Mindazok a hírek, a­melyek az újra való felépítéséről szólamai­, teljesen lég­ből kapottak. A sokat emlegetett állami üzemek mm végeznek termelő munkát és voltaképpen nem szolgál­nak mdbrn, mint az alkalmazottak elhelyezésére. A munkások havi fizetése november óta hatszázezer rubel­ről hatmillió rubelre emelkedett és még ez a pénz sem elegendő a legszükségesebbek fedezésére sem. Érthető a tanácskormány törekvése, hogy külföldi kölcsönöket Súgjon- Hiszen,apuumféle JP?és csafeszi fiem­eíl már reá.-. delkesésére a legfontosabb kiadásokat fedezni. Az állami költségvetés deflczitje több mint k­enesven százalékt. A gazdasági összeomlás teljes, a­mely előbb-utóbb a poli­tikai gépezet összeroppanását eredményezi.­­ Máris nagyon csekélyre olvadt a tanácskormány híveinek száma. A parasztság, a­mely tulajdonképpen sohasem is volt bolsevista, most végleg elfordult Trod­ec­kijiéktól. Sőt még a hadsereg sem áll többé a kormány mögött, jóllehet a katonák sorában akad még a bolse­­vista­ kormánynak egy-két híve. Figyelemreméltó jelen­ség azonban, hogy a tábornokok büntetlenül mernek Troczkij ellen olyan beszédeket tartani, melyekért az­előtt halálbüntetés járt. Mindent összefoglalva, a mai helyzetet úgy lehet jellemezni, hogy a bolsevista kor, Hiányt a külföld erkölcsi támogatása tartja még élet­é­ben. Ez azonban nem fogja megakadályozni, hogy a rendszer átmenet nélkül, hirtelen össze ne omoljon. Moszkva, márczius 81. A békebeli rubel tőzsdei jegy­­zését április lével beszüntetik. Az összes elszámoláso­kat ezentúl szovjet rubelben kell végezni. Páris, márczius 81. A Central Notes kopenhágai je­­lentése szerint Lenin lemondását minden pillanatban -Tállaié

Next