Az Ujság, 1922. május (20. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
4 U| taEianieréiiylet Budapesten. Ekrazilszerencse robbant fel a Ferenc József gyalogsági kaszárnyában. Az Erzsébetvárosi Körben elkövetett bombamerénylet rejtélye még kiderítve nincs, s a főváros közönségét újabb bombamerénylet döbbenti meg. Tegnapelőtt, vasárnap este háromnegyed kilencz óra tájban az Üllői-úti Ferencz József gyalogsági laktanyában egy bomba robbant fel. (Ekrazitdoboz a tiszti laktanya pinczeablakában...) A merénylet eszköze egy ekrazitdoboz volt, amelyet a gonosztevők a tiszti laktanyának szabad térre nyíló pinczeablakában helyeztek el és gyújtózsinórral gyújtottak meg. A tiszti pavillonban csak kevesen voltak, az utczán pedig a szeles, esőre hajló idő következtében alig lézengett néhány ember, mikor a hatalmas robbanás megremegtette a laktanya falait Ugyanebben az időben a kaszárnya udvarán gyülekezett a legénység kilenczórai őrségváltásra, amely május elsejére való tekintettel erősebb volt. A robbanásra nagy riadalom támadt a kaszárnya épületében. A legénység tisztjeinek vezénylete alatt kiszaladt az utczára, arra a helyre, ahol a robbanás történt. A tiszti pavillonban tartózkodó tisztek családtagjai közül többen a nagy ijedtségtől idegsokkot kaptak. A katonaság nyomban értesítette a rendőrséget, amelynek képviseletében a vezető tisztviselők jelentek meg számos detektívvel s megtartották a helyszíni szemlét, amelyen a városparancsnokság és a katonaság képviselői is résztvettek. nyomozás.) A nyomozás megállapította, hogy körülbelül nyolcz óra ötven perckor explodált egy bomba. Hatalmas detonáczió rázta meg a Ferencz József laktanyát és néhány másodpercnyi időközben több egymást követő robbanás hallatszott. Szerencse, hogy az épületnek éppen abban a részében, ahol a robbanás történt, sem a pinezében, melynek ablakában a bombát elhelyezték, sem a fölötte levő földszinti lakásban, amely egy magasrangú tiszt számára volt kijelölve, de amelybe még nem költöztek be, nem tartózkodott senki. Megállapították később, hogy a pincze ablakpárkányán elhelyezett robbanóanyag, valószínűleg ekrazit robbant fel. A robbanásnak különösebb hatása nem volt. A több centiméter vastagságú vakolatból álló pinczeablakrácsot törte csak szét, az épület falát rongálta meg, körülbelül húsz ablakot tört be, a pinczehelyiségben is okozott károkat. Itt a robbanás következtében a pincze egyik falán repedés támadt. A pinczében elhelyezett sok lim-lom, bútordarabok, fakészletek szintén kárt szenvedtek. A bomba különben olyan szerkezetű lehetett, mint az, amelyet az Erzsébetvárosi Körben találtak. Alig volt szakember, aki a robbanást előkészítette. A merénylő csak elhelyezte a pincze ablakában a bombát és azért nem volt annak nagyobb hatása, mert nem volt beillesztve valami szilárd testbe, úgy hogy az ellentállóképessége csekély volt, a szabadban robbant fel. A robbanás után sliffi ezredparancsnok azonnal intézkedett, hogy a kaszárnyában tartózkodó legénységszádja meg a Népligetet, mert az volt a feltevés, hogy a merénylők a Népliget felé szökhettek meg. A katonaság őrjárata a Népliget felé erősen razziázott, több mint huszonöt embert előállítottak, de ezek sorra, igazolták, hogy semmi közük nincs a bombarobbanáshoz, úgy hogy az előállítottakat nemsokára szabadon bocsátották. (Laikus ember volt a merénylő.) A rendőri közegek igyekeztek a bombaszilánkokat összeszedni, de a robbanó készülék annyira szétforgácsolódott, hogy mindössze néhány apró vasszilánkot találtak meg. A robbanás közvetlen szemtanúi egyértelműleg vallották, hogy a robbanás után sárgás és mandulaszagú füst áradt ki a pinczéből, amiből arra lehetett következtetni, hogy a robbanóanyag ekrazit volt. Szakértők azt a véleményt adták, hogy a robbanást laikus ember idézte elő, mert az ekrazit csak akkor rombol, ha ellentállásra talál, márpedig a bombát szabadon az ablak párkányára tették le, azért volt a hatása aránylag kicsiny. A rendőrség és katonai hatóság párhuzamosan nyomoz a bombamerénylet ügyében, de egyelőre, épp úgy mint az Erzsébetvárosi Kör elleni merénylet dolgában, ebben sem tudtak a legkisebb eredményre sem jutni. (Gyanú a kommunistákra.) A Ferencz József-laktanya legénységét sorjában igazolták és bebizonyult, hogy a robbanás időpontjában és annakelőtte is egyetlenegy ottani katona sem hagyta el a kaszárnyát, a merényletet tehát kívülről intézték. Akkor, amikor a bombamerénylet történt, a laktanya közelében senki sem tartózkodott az utczán, úgy hogy a rendőrség ebben az irányban sem kapott útmutatást. Nagyon messze a laktanyától tartózkodott egy-két ember, akik a robbanás hallatára odaszaladtak, de gyanús embert nem láttak. Senki sem futott el, úgy hogy a merénylők kilétére vonatkozólag a helyszínen a nyomozó hatóság semmit sem tudott megállapítani. Az a feltevés, hogy ezt a merényletet valószínűleg kommunisták követhették el, mert május elseje előtti napon tüntetni akartak, összefüggést keresnek a bombamerénylet és ama tény között, hogy május elsején több száz példányban eddig ismeretlen emberek kommunista röpecédulákat terjesztettek. A rendőrség az újabb bombamerénylet dolgában épp oly erélyesen nyomoz, mint az egy hónappal ezelőtt történt katasztrófa ügyében és remélhető, hogy ezúttal eredményesebb munkát végez, mint a múltban. • (A rendőrség hivatalos jelentése.) A bombamerényletről a rendőrség a következő hivatalos jelentést adta ki: Tegnap este kilencz órakor a Ferencz József gyalogsági laktanya tiszti étkezőjében robbanás történt. A robbanást egy ekrazitszelencze okozta, amelyet az ismeretlen gonosztevő a tiszti laktanya szabad térre nyíló pinczeablakában helyezte el és időzített gyújtózsinórral meggyújtott vagy pedig kis távolságról odavetett. A robbanás folytán a pincze oldalfala erősen megsérült, magában a pinczében a bomba kevesebb kárt okozott. A légnyomás az utczára szolgáló földszinti és első emeleti ablakokat betörte. Emberéletben nem esett kár. A városparancsnokság és a rendőrség közegei azonnal helyszíni szemlét tartottak, azonban eddig nem volt megállapítható, milyen robbanó eszközzel történt a merénylet, mert alig találtak néhány szilánkot. A tettes a sötétben eltűnt. Nyomban a robbanás után kiküldött járőrök a környéken húsz embert letartóztattak, a rendőrség azonban mindegyiket igazoltnak találta. Ma délelőtt a vizsgálatot folytatták. A robbanás idejében a kispesti villamosvasútnál rövidzárlat volt és ennek következtében a laktanya környékén a világítás szünetelt. Az eset következtében a városparancsnokság a helyőrségben a szükséges óvóintézkedéseket megtette. A még tegnap éjjel azonnal megindított rendőrségi vizsgálat eddig még nyomra nem vezetett. AZ ÚJSÁG • Szerda, 3922 május 3. Bécsben letartóztatták Székács Béla dr.-t. — 390.000 koronát csalt ki. — A bécsi rendőrség a budapesti rendőrség megkeresésére letartóztatta Székács Béla doktort, mert ez Erényi Béla budapesti gyógyszerésztől 390.000 koronát csalt ki azon a címen, hogy a pénzért Belgiumból gyógyszereket fog szállítani. A pénzt állítólag Kóbing Lujza herczegnő czéljaira fordította. Székácsnak a bécsi rendőrség előtt tett kijelentései szerint Lujza herczegnő arra kötelezte magát, hogy birtokainak a zárlat alól való feloldása után minden 100.000 korona után 10.000 belga frankot fog fizetni. Matlasich Géza, a herczegnő bizalmasa ugyanilyen értelemben tanúskodott a bécsi rendőrségen. Ezzel szemben Erényi Béla, aki eredeti levelekkel és okmányokkal bizonyítja Székács vallomásának alaptalanságát, a következőket mondotta ez ügyben lapunk munkatársának: — Székács Béla doktort egy közös ismerősünk mutatta be nekem Bécsben a kommün alatt, mint az Atlantica-társaság volt főtitkárát és a Pesler Lloyd munkatársát. Ő nekem akkoriban kisebb szívességeket tett, amennyiben Budapestről apróságokat és leveleket hozott a számomra. A kommün után azután Budapesten gyakrabban ellátogatott a gyógyszertáramba, ahol sokat beszélgettünk arról, hogy Budapesten a legfontosabb gyógyszereket sem lehet beszerezni, így támadt az a gondolatunk, hogy talán Belgiumból lehetne gyógyszereket hozatni. Székács előadta, hogy Lujza herczegnőnek, akivel ő állandó érintkezésben él, nagy összeköttetései vannak Brüsszelben, sőt Bécsben egy szállodában is laktak, a schönbrunni Park Hotelben. Vállalkozott arra, hogy beszélni fog a herczegnővel, kinek jogtanácsosa ez alatt az idő alatt is állandóan utazott ide-oda Brüsszel és Bécs között. Székács, aki minden héten Bécsben volt, rövidesen azzal állított be hozzám, hogy az egész ügyet megbeszélte a herczegnővel és a jogtanácsosával és abban maradtak, hogy miután ők néhány hét múlva úgy is elutaznak Brüsszelbe, ha kedvem van és is velük utazhatok, hogy személyesen győződhessek meg arról, hogy ott milyen gyógyszereket lehet kapni. Vállalkoztak arra, hogy ezeket a gyógyszereket legitim módon Brüsszelből Budapestre szállítják. Székácscsal körülbelül 350.000 koronában állapodtunk meg, hogy ezért a pénzért vásárolunk majd gyógyszereket. Ezt a pénzt írás ellenében át is adtam neki. Arra a kérdésemre, hogy milyen biztosítékot bír nyújtani, azt mondta, hogy leköti összes bútorait, melyek egy budapesti raktározónál vannak elraktározva. — Az elutazásból akkor nem lett semmi. És a gyógyszerek se érkeztek meg. Az idő múlott és én végre is már csak azt az összeget kértem tőle vissza, amit tőlem kapott. Soha kamatot se magyar, se külföldi valutában nem kértem. Erről szó sem volt, amit igazolnak a levelei és az én leveleim valamint sürgönyeim és az eredeti írásbeli megállapodás. Lujza herczegnőről se a leveleimben, se a megállapodásokban szó sem volt. Én a pénzt Székácsnak adtam és tőle követeltem, vissza. Azt, hogy a 40.000 koronát a szabómnak nem fizette meg, csak véletlenül tudtam meg. Arról, hogy Székács doktor a herczegnővel miben állapodott meg, nekem nem lehet és nem is volt tudomásom. Én is csak a lapokból olvastam erről. — A bútorokból nem kártalaníthattam magamat, miután a bútorokra a felesége tartott igényt, annak daczára, hogy Székács írásban mint a saját tulajdonát kötötte le a bútorokat. A bűnvádi feljelentés megtételére az indított, hogy Bécsben ellene egy Budapesten lakó berlini nő tett feljelentést. A feljelentésről a bécsi lapok írtak is. Illetékes helyen felkérték a Magyar Híradót a következők közlésére: A szovjetkomány mindinkább fél az ellenforradalom erősbödésétől és ennélfogva radikálisabb eszközökhöz nyúl. Legutóbb kiadott egyrendeletet, melyben külföldi szervezeteit, utasítja, hogy elsősorban az orosz ellenforradalmárokat, de más tényezőket is vegyenek nyilvántartásba, figyeljék és ha kell, erőszakkal akadályozzák meg működésüket. Pénz rendelkezésre áll. E parancs értelmében megalakult a bécsi »Donner« szervezet (központ: Hainburg), melynek szervezésével Popper Luknis József kommunistát bízták meg. Ez a szervezet jelenleg körülbelül 300 teljesen megbízható és elszánt kommunistából áll és ők adják a keretet a további kiépítésre. Feladatuk minden bolsevistaellenes mozgalmat fegyverrel és bombával megakadályozni. A kémszervezetnek a feje Rosenbaum Linót, kinek Bécsben már minden hivatalban stb. bizalmi emberei vannak. Ha egyes személyek antibolsevista, illetve antikommunista működést fejtenek ki, mely a szovjetnek árt úgy a Donner-szervezet vezetősége dönt a fölött hogy mi történjék az illetővel , vagy merényletet követnek el ellene, vagy pedig egyszerű legyilkolására kiadják a rendeletet. Azonkívül van egy csapat, robbantásokra kiképezve, hogy esetleg egyes épületeket, nyomdákat és egyéb fontos középületeket a levegőbe röpítsenek, vagy felgyújtsanak. A fegyver, lőszer, bomba és egyéb robbanóanyag Zarub József (Betriebsrat) lakásán van elrejtve. A Donner-szervezetnek van egy magyarországi csoportja is, mely működését az 1921. év tavaszán már megkezdte. A szervezet czélját és eszközeit ismerve (a magyar katonai raktárak elpusztítására és a katonák közötti izgatásra is súlyt, fektetnek) talán megtaláljuk a kapcsot az utóbbi időben Budapesten előfordult nagy tűzesetek keletkezéséhez és bombamerényletekhez. Kijakíts Dián — karhatalommal. Bartosékat karhatalom vitte a Gellérthegyutczába. — Újabb sátoriakért. — A Deák Ferencz-tér és a Nagykörút lakói. A Vörösmarty-tér egyhetes szenzácziója, a Bartoscsalád utczai szállása ügyében ma újabb, rendkívül érdekes fejleményekről számolhatunk be. Bartos Lajos ugyanis ma délután négy órától elmondhatja, hogy ha nem is az első, akit kilakoltattak, de mindenesetre a legelső, akit karhatalommal belakoltattak. Megírtuk annak idején, hogy a Lakáshivatal Bartos Lajosnak a Gellérthegy-utczában kétszobás lakást utalt ki, a régi helyett, amely háromszobás volt. Bartos egyszerűen nem vette tudomásul a kiutalást, mert arra az álláspontra helyezkedett, hogy Bundsehuch tanár három tagból álló családjának elég lehet két szoba, ő azonban nyolc családtagjával ragaszkodik régi lakásához. Ma délután négy órakor azután egy rendőrfőfelügyelő vezetésével nyolc rendőr jelent meg a Vörösmarty téren s közölték Bakossal, hogy karhatalommal be fogják lakoltatni a Gelithegy-utczai lakásba. Csakhamar még két rendőrrel megérkezett egy teherautó és hozzáláttak a belakoltatáshoz. Leszedték a ponyvát a bútorokról, azokat egymásután felrakták az autóra, azután megindultak a Gellérthegy-utcza felé. Az aktust nagy közönség nézte végig. Munkatársunk érdeklődött a belakoltatást vezető rendőrfőfelügyelőnél, aki a következőket mondotta: — A rendőrség háromszor szólította fel Bartost, hogy foglalja el a részére kiutalt lakást. Bartos meg is ígérte, hogy május elsején délután elhurczolkodik. Később azt mondotta, hogy ma reggel elmegy. Miután mégis csak ittmaradt, most karhatalommal vitetjük el. Az utcza közterület, ott nem maradhat, úgy látszik azonban, hogy ez az egy eset nem volt elég, mert már újabb szabadlakók tűntek fel az utczán. Tegnap este a Deák Ferencz-tér közepére hurczolkodott Rosta Ferencz postatakarékpénztár szolga feleségével, három gyerekével és két unokájával, Rostáik Pongrátz Ferencz báró Wesselényi utcza 13. szám alatti lakásában laktak s a lakbér fejében takarították Pongrátz lakását. A családban van egy fiatalember, akit kommunista üzelmekért elítéltek s ezzel Pongrátz nem akart egy lakásban maradni. A cselédtörvény alapján tehát azt kérte a rendőrségtől, hogy bontsa fel a közöttük levő cselédviszonyt. Ez meg is történt. Tegnap értesítették erről Rostáékat, akik kivitték összes bútoraikat a Deák Ferencz-térre. Ma délelőtt a rendőrség gyermekestől, bútorostól a tolonctházba akarta vitetni Rostáékat, azonban Raffay Sándor evangélikus püspök megengedte, hogy bútoraikat az evengélikus egyház Deák Ferencztéri házának kapujában elhelyezzék s igy a tolonczat elmaradt. A rendőrség egyébként olyan informácziót adott, hogy a Rosta-családnak nem kellett volna lakását elhagynia, ellenük a kilakoltatási pert meg se indították. Harmadiknak egy villamoskalauz családja költözött ma az Üllői-út és József körút sarkára, ezek azonban hamarosan eltűntek az utczáról