Az Ujság, 1922. augusztus (20. évfolyam, 172-197. szám)

1922-08-01 / 172. szám

s Móricok melnémultak, így kiáltozott az egysé­ges párt felé : — Szégyen, gyalázat! Európa szégyene, amit önök cselekszenek ! A polgári ellenzék, tagjai közül a következők vettek részt a szavazásban : Tigron Gábor, Létay Ernő, Vázsonyi Vilmos, Sreck Lajos, Hegymegi- Kiss Pál, Drózdy Győző, Rainprecht Antal, Pa­­kots József. Főleg Ugron Gábornak színvallása izgatta fel az egységes pártot. Fáy Gyula így tá­madt rá: — A rabonbán fia zsidókkal szavaz! így bukott meg egy korszerű indítvány az Urnák 1922. esztendejében, olyan kormányzati po­litika idején, amely azt vallja magáról, hogy progresszív és korszerű. Mi lesz a r*otációspapir*T*ai? ( Ugyancsak ma szavaztak Pallavicini György őrgrófnak arról az indítványáról, hogy a Futurá­nak a rotációspapír beszerzésére és elosztására vonatkozó elszámolását a kormány a nemzet­gyűlés asztalára tegye, illetve külön bizottságot küldjön ki a parlament ennek az ügynek a meg­vizsgálására. Bethlen István gróf ellenezte az in­dítvány elfogadását s ezt igy indokolta meg:­­— A Futura nem állami intézmény és igy a kormány nincs abban a helyzetben, hogy az elszámolást a nemzetgyűlés elé terjessze. A Futurának megállapodásai magánmegegyezések ez a kérdés tehát nem tartozik a parlament elé. Ha Pallavicini György őrgrófnak adatai van­nak, lépjen elő velük. A szavazásnál az egész ellenzék Pallavicini őrgróf indítványa mellett állt fel. A keresztény ellenzék csak úgy, mint a szociáldemokraták. Az egységes párt ezúttal is ülve maradt. Ezt a politi­kai együttest ma sem érdekelte, hova tűnt el az az ötven-hatvan vagyon rotációs­ papír, amelyről nincs elszámolás. Még néhány ju­liáns szavazás. Pallavicini György őrgróf tudvalévőleg azt az indítványt, is tette, hogy a kormány a Ház elé terjessze a kiviteli engedélyesek listáját. Szabó István (nagyatádi) miniszter hosszasan magya­rázta, hogyan adtak kiviteli engedélyeket és arra a konklúzióra jutott, hogy aki kiváncsi az enge­délyesek listájára, tekintse meg a minisztérium­ban. Friedrich István így szólt közbe: — Szeretnék látni! Bethlen békülni akar, de az ellenzéket támadja. Három miniszter a délelőtti ülésen. — Rakovszky Iván a »rendőrszellem­«-rő!. — Pallavicini parlamenti bizottságot kér a rotációspapír-ü­gy megvizsgálására. A miniszterek válaszoltak ma délelőtt az in­­demnitási vita során elhangzott beszédekre. Ez meglátszott a nemzetgyűlés külsején, mert az egységes párt tagjait berendelték az ülésre. A ha­tás nem is maradt el, a tapsmesterek jól teljesí­tették feladatukat. A miniszterelnök reflektált az ellenzék béke­tervére, amelyet ő is helyeselt, vi­szont ugyanakkor éles támadást intézett az ellen­zék egyes pártjai ellen. A belügyminiszter a rendőrszellemről beszélt és az internálás intézmé­nyét védte. A délelőtti ülés. Tizenegy óra után néhány perccel nyitotta meg Huszár Károly alelnök a nemzetgyűlés mai ülését. Je­lenti, hogy a költségvetés vitája véget ért. Daruváry Géza igazságügyminiszter az amnesztiáról, Daruváry Géza igazságügyminiszter, Hebekt Ede súlyos támadást intézett a magyar bírói kar ellen. Eddig a bíróságot kihagyták a vitákból, hogy annak érintetlensége, függetlensége csorbát ne szenvedjen. He­bert kétségbe vonta a birák függetlenségét s ez a tá­madás teljesen indokolatlan. A birák előmenetele nem hozható kapcsolatba a függetlenség kérdésével. Minden­kor a kormány előterjesztésére történtek a kinevezések, két év óta pedig a fizetési osztályokba való előlépés is automatikusan történik. A bírák áthelyezése pedig ma is csak saját kérelemre történik. Ellenzéki képviselők, mint Strausz István és Fábián Béla, kiemelték, hogy a magyar bíróság megközelíthetetlen. A nemzetgyűlésnek kötelessége, hogy segítsen a bírák helyzetén. Hebeltnek azt is kijelentette, hogy a trianoni béke amnesztiát adott minden háború óta elkövetett bűncselekményért. Kom hiszi, hogy használ a haza érdekeinek, ha így ér­telmezik a trianoni szerződést. Eddig 26.200 egyén ka­pott amnesztiát. Ezek közül 25.000 kommunista és for­radalmi bűncselekményért lett elítélve. A maga részéről hajlandó a kegyelmi kérvényeknek a békü­lékenység je­gyében való elintézésére. Először a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendelkezéseket pótló javaslatokat kell elkészíteni. A kivételes hatalmat teljesen megszün­tetni nem lehet. A törvénytelen gyermekek fokozott védelméről, az ügyvédi és bírói vizsga letételéről és az ügyvédi gyakorlatról szóló javaslat kidolgozás alatt áll. Készen van a váltótörvény revíziója és a felsőházról szóló javaslat. Mi minden támadás ellen megvédjük a rendet. A miniszterelnök Hajlandó békélni. Bethlen István gróf miniszterelnök: Az a tény, hogy az indemnitás vitája így elhúzódott, bizonyítja, hogy a házszabályok elavultak. A választások után új erők juggottak fel a nemzetgyűlésre, a szociáldemokraták. A­­zután szavaztak. Az egész ellenzék Pallavi­­cini indítványa mellett szavazott, a kormánypárt nem volt kiváncsi a kiviteli engedélyesek listá­jára. Ezzel az ellenzéki közbeszólással ért véget a rövid aktus : — Nyílt szavazás, titkos kivitel! Vázsonyi Vilmos ajkáról hangzott el a közbe­szólás. Gömbös Gyulát balsors üldözte a mai ülésen. Két indítványát szavazták le néhány perc alatt. Először azt, amelyben azt kérte a kormánytól, hogy húszmillió korona segélyt juttasson az egye­temi hallgatók szociális helyzetének javítására. Bethlen István gróf ellenezte az indítványt. A kormánypárt is ellenezte, az ellenzék azonban egy szálig Gömbös Gyula indítványára szavazott. Pi­káns kis szavazás volt Gömbös második indítványa azt célozta, hogy a kormány mondja meg a nemzetgyűlésnek, mennyi földbirtok van zsidókézen Magyarorszá­gon. A miniszterelnök azzal érvelt az indítvány­­nyal szemben, hogy erre nézve kimerítő statisztika van, aki kiváncsi a dologra, fáradjon el a statiszti­kai hivatalba. Az indítványt azután egyhangú­lag le is szavazták . Buday Dezső azt indítványozta, hogy a kor­mány bővítse ki a numerus clausust. A minisz­terelnök nem honorálta, ezt­ a túlságos buzgósá­­got. A nemzetgyűlés sem. Egyhangúlag leszavaz­ták a bátor kezdeményezőt. C­sérti Józsefnek az állami autók redukcióját célzó indítványa kapcsán Kállay Tibor pénzügy­­miniszter végre felvilágosította a nyilvánosságot, mennyi személyi autót használnak a hivatalos urak. Azt mondotta a pénzügyminiszter, hogy összesen 48 személyi autó van forgalomban Azt a fontos kijelentést tette, hogy az autók redukció­járól tárgyalnak. Fábián Béla indítványával kapcsolatosan pe­dig azt a nyilatkozatot tette a pénzügyminiszter, hogy az 1921—22. évben körülbelül 20 milliárd folyt be a különböző adókból. Egyenes adókból 3,2, fogyasztási adókból 3, forgalmi adóból 5.9, vagyonadóból 5.6, az illetékekből 1.2 milliárd ko­rona von a jövedelem. A többi a jövedelmi és egyéb adókból gyűlt össze. Drozdy Győző tudvalévően azt i­­letvényezi hogy szabályszerű vizsgálért indítsanak a sza­badkőműves páholyok ügyében. Rakovszky Iván belügyminiszter kijelentette ma a nemzetgyűlé­sen, hogy a vizsgálat lefolyt és eligazolja a felté­telezéseket.­.. Ez azt jelenti, hogy a kormány ebben az ügyben nem hajlandó a revízióra. kormány ma nem egységes ellenzékkel, hanem három táborral áll szemben, a keresztény és liberális ellenzék­kel, továbbá a szociáldemokrata párttal. A kormány ezt a gyengeséget nem akarja kihasználni, hanem normá­lis békét akar. Ez a gondolat visszhangra talált az el­lenzéknél, mely öt szempontot domborított ki feltételei közül. Az egyik az, hogy a ..kormány szüntesse meg a politikai üldözést. A másik a reparációk. A harmadik Apponyi Albert gróf föltétele, hogy a kormány ne le­gyen autokratikus. Ezt a kérdést hajlandó az ellenzék­kel megbeszélni. Egyik feltétel az is, hogy mellékkor­mányok ne legyenek. Mellékkorr­ány nincs. Ez a kor­mány is csak addig marad helyén, m­íg ezt a meggyőző­dését követheti, különben távozik. A pénzügyminiszter, kereskedelmi miniszter kifejtették politikájukat és a­­földmivelésügyi miniszter is alkalmat fog erre keresni. Ezután áttér a Peidl deklarációjr­a. Ez radikális irányú polgári programm. De a polgári társadalomnak nem ellenszenves. Két pontja egyenesen szimpatikus. Az egyik a többségi elv elfogadása, a másik a trianoni szer­ződés revíziójában való együttműködés. Hogy mégis el­lenszenvet váltott ki, annak oka, hogy csal: munka­­programmot adtak, nyilatkozzanak a szocialisták, hogy programmjukat mennyiben vették revízió alá. Propper Sándor: A II. internacionálé alapján ál­lunk. Bethlen István gróf: Váljanak el a szélső elemektől. Saját pártjukban likvidálják a bolsevizmust. Az emi­gránsok 80%-a kommunista. Garamiról tudja, hogy sohasem volt kommunista és őt becsületes embernek tartja. De Garami Bécsben lapot alapított, melyben kü­lönféle dolgokat irt és íratott az országról. Nem tudja, ki hibás, az-e aki a jogrendellenes cselekedetet elköveti vagy aki azt megiratja. De ő többet, irt, mint amennyi igazság volt, velünk ellenséges államokkal kezet fogott s további megszállásra biztatta őket. (Zaj.) Amíg Ga­rami Bécsben a Jövő­t fentartja, nem áll vele szóba. Peyer Károly: Garami senkit sem bízott meg azzal, hogy hazatérését előkészítse. Bethlen István gróf: Az engesztelődén kétoldalú. Semmi sem áll távolabb a kormánytól, mint az, hogy a kivételes hat­alom gyakorlását ok nélkül meghosszab­bítsa. Németországban és Csehországban a szociáldemo­kraták is kivételes hatalommal kormányoznak. Egész Európában olyanok a viszonyok, hogy a kormányok kénytelenek a kivételes hatalommal dolgozni, Ausztria kivétel, de ne irigyeljük az ottani állapotokat. Kijelen­tem, hogy a kormány nem hajlandó a vasutasok szak­­szervezeti alapon való működését megengedni, a szol­gálati szabályok és törvényes rendelkezések alapján. A villamosvasúti alkalmazottak szervezkedését illetőleg a kormány az engedélyt kilátásba helyezte. Ezzel búcsú­zom a szociálist­a párttól és a liberális pártok kíván­ságaira térek át. Slassay kifogásolja a választást. Az a választói jog azonban, amellyel mi választottunk, na­gyon általános. Ami a választási erőszakosságokat illeti, viszonzásul azt mondhatja, hogy a Bánffy-féle választá­sok alatt sem voltak olyan izgatások, mint most. Ha az egyik-másik esetben az egyes képviselőjelölteket szabad mozgásukban kor­látozták, ez a magasabb gondolatok jegyében folyt le. (Mozgás a baloldalon.) Azok a pre­misszák tehát, melyekből Balsay Károly kiindult és amelyekből arra a konklúzióra jutott, hogy ennek a parlamentnek nincs kellő erkölcsi presztízse, nem he­lyesek. Legkevésbé fogadunk el kitanítást Bassay Ká­roly képviselő úrtól. Rothenstein Mén: Pedig nem ártana! Bethlen István gróf: Az ő pártja kisgazdapártnak nevezi magát, de olyan messze áll, mint Makó Jeruzsá­lemtől. Sőt Bassay liberalizmusa mögött egészen közön­séges modern radikalizmus rejlik. Balsay népszavazást követel a királykérdésben. Ez nem egyéb, mint rejlett republikánizmus. Pártjának alig van tagja, aki az ok­tóberi forradalomban jelentős szerepet ne vitt volna. A másik hiba, amelyet a liberális ellenzék elkövetett, az volt, hogy túlk­özeli relációkba került a keresztény el­lenzéknek kapitalista és latifundiumos csoportjával. Emellett a régen levitézlett álliberálisokkal — a többi között Vázsonyival — való kooperáció szintén rontotta helyzetét. Vázsonyit én nem tekintem liberálisnak. Vázsonyi Vilmos: Soha nem is tekintett! (Nagy de­rültség.) Bethlen István gróf: Bassay nem szorult rá, hogy levitézlett és kompromittált irányok az ő vállán emel­kedjenek újból a magasba. A liberalizmus kétségtele­nül elkövetett súlyos hibákat a nemzettel szemben, de ötven éven keresztül mégis nagy és hatalmas tényező volt az orszgban. A radikalizmus a liberalizmusnak satnya fattyúhajtása és azt tartom, hogy a szociál­demokrata pártnál nagyobb bűn terheli a­ radikálisokat az összeomlásért. Ők létesítették az első különítményt, a Galilei-kört. Azt kérem Balsay képviselőtársamtól, re­videálja álláspontját, mert a radikalizmus nem a via­­gyár talajba való. Azt mondotta Andrássiy Gyula gróf, hogy a kormány forradalmi alapon reakciós politikát folytat. Kijelentem, hogy mi az 1920 :1. t.­e. alapján állunk. E törvény rendelkezésével szemben Andrássyék arra törekedtek, hogy fegyveres hatalommal a törvé­nyes kormányt kiemeljék és helyükre magukat ültessék. (Zajos helyeslés jobbról.) Nyugodtan bízom magam a történelem ítélőszékére. Az előidézett események követ­kezménye volt a detronizációs törvény. Mi nem csiná­lunk reakciós politikát. Andrássy Gyula gróf azt mon­dotta, hogy én ál-parlamentarizmust akarok restaurálni. Én mindig a fejlődés és haladás politikáját képvisel­tem. A magunk részéről meg akarjuk tartani az intelli­gencia vezérszerepét, melyet büntetlenül nem lehet ki­kapcsolni. Az én meggyőződésem szerint a jelenlegi ge­neráció csak akkor fog bennünket áldani, ha becsülete­sem és gyorsan végre fogjuk hajtani a földreformot. (Taps a jobboldalon.) Azzal zárom szavaimat, hogy mi bec­­sületes magyar nemzeti demokráciát akarunk. Az elnök ezután az ülést öt percre felfüggesztette. Intee­rt l­s­sak ? Szünet után a belügyminiszter szólalt fel. Rakovszky Iván belügyminiszter. Két gondolatkör­rel kívánok felszól­al­ásomban foglalkozni. A rendkívüli intézkedésekről szóló bírálatok és a választási vissza­élésekről szóló felszólalások gondolatkörével. Legyünk tisztában végül azzal, hogy­ az internálás nem büntető­­intézkedés, hanem preventív intézkedés. Minden olyan magatartással szemben, mely esetleges forradalomra vezethet, a legerélyesebben fogok eljárni. Ártalmat­lanná kell tenni az olyan egyéneket, akik veszedelme­sek az államra. Hogy milyen a helyzet az internáló­­táborban, erre vonatkozólag megállapítom, hogy akik ezidőszerint még ott vannak, azokat újabban elkövetett bűnökért internálták. Az internálásnak a munkások el­len semmi éle nincs. Ez az árdrágítók ellen irányul. Mr. már egyedül a belügyminiszter internál. Az előzetes őrizetbevétel tekintetében kijelenthetem, hogy ezt sok­kal szőkébb térre akarom szorítani. A rendőri felügye­letet majdnem egészében meg akarom szüntetni. (A szo­cialisták állandóan közbeszólnak.) Sűrű közbekiál­tásokkal ezt a kérdést elintézni nem lehet. Precszírozni fogom az internálás és rendőri felügyelet alá helyezés kérdését, hogy ne fordulhassanak elő igazságtalanságok. összesen 700—000 ember van az internáló­táborokban, a politikai internáltak száma mindössze 150—200. A köz­véleménynek fel kell hagynia a forradalmi mentalitás­sal. Azután a sajtórendészetről beszélt a belügyminisz­ter. Véleménye szerint a forradalmat egyes sajtóorgá­numok készítették elő. Példákat hoz fel, hogyan akar­ták kijátszani a cenzúrát. — Ezekkel a ravasz és fur­­fangos tendenciákkal szemben — úgymond — az előze­tes cenzúra alkalmazásával nem tudunk védekezni. Ma már semmiféle cenzúra sem áll fenn a lapokkal szem­ben. Ami a lapbetiltásokat illeti, nem vagyok hajlandó a múltra visszanyúlóan élni ezzel az eszközzel, csak a legvégső esetben kívánom igénybe venni, ha újabb rend­szeres aknamunka folyik az állam érdeke ellen. Foglalkozik ezután a választásokkal kapcsolatos visszaélésekkel. Azt fejtegeti, hogy mindegyik tisztvi­selőnek joga volt oda szavazni, akbva akart. De azt elvárhatja a kormány, hogy a tisztviselő ne exponálja magát a kormánnyal szemben, melynek engedelmesség­gel tartozik. Történtek bizonyos visszaélések, ennek azonban az az oka, hogy állandóan visszatért az izgatás méreganyaga. Végezetül reflektál. Peidl­ Gyula kijelen­tésére a lelkek kibéküléséről; a bekötést azonban a kor­­mány nem kezdheti. Parlamenti bizottságot a rotálik­spapiriigy meg­vizs­agá­lására. Utána Pallavicini György őr­gróf emelkedik szólásra. Rövid pótlást nyújt be javaslatihoz, kéri, hogy kilenctagú bizottságot válasszon a nemzetgyűlés a papírk­érdés megvizsgálására. Elnök: A házszabályok ennek lehetőségét nem adják meg­. Pallavicini György őr­gróf: Eckhardt képvi­selő úr hosszabb beszédet mondott és mintha a miniszterelnök megbízásából beszélt volna. Lehe­tetlennek tartom, hogy a­ miniszterelnök megbíz egy képviselőt azzal, hogy helyette felszólaljon. Ki kell jelentenem, hogy amikor a képviselő úr a papírkezesésről beszélt, az 1919 -1921 közötti álla­potokról szólott, én pedig az 1921. évtől a mai na­pig terjedő állapotokkal foglalkoztam interpellá­ciómban. Tudomásom van arról, hogy bizonyos la­poknak olcsó papirt adtak kiviteli engedélyek ré­vén. Ezt a parlamenti bizottság előtt kel­­tisz­. . . ... AZ ÚJSÁG Kedd, 1922 augusztus .

Next