Az Ujság, 1922. szeptember (20. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-01 / 198. szám

l az Árvizsgáló Bizottság razziáival kapcsolatos sú­lyos sérelmek orvoslását akarták megtárgyalni. A kereske­dők a gyűlésen hozott határozatot a kormányhoz akar­ták benyújtani. A beterjesztett határozati javaslatban szükségesnek tartják, hogy a drágaság letörésére indított akciónál a mezőgazdasági és nagyipari terme­lési ágaknál is éppen olyan szigorral járjon el, m­int a kereskedőkkel szemben. Miután pedig a razziák csak a kereskedőket kergetik börtönbe, tiltakozást és óvást emelnek a razziák ellen. Ha a kormány az eddigi ér­vizsgálatokat tovább akarja folytatni, úgy a szakértői vélemény meghallgatását követelik. Az uzsorabíróság még az Árvizsgáló Bizottság szakértőinek véleményét sem hallgatja meg s pusztán laikus feljelentésre hoz sú­lyos ítéleteket. A határozati javaslatban ennélfogva követelni akarták a kormánytól, hogy az esetleg még folytatandó razziák szakemberek közreműködésével tör­ténjenek. Ezenkívül még azt is követelték, hogy az Árvizsgáló Bizottság az áraknál az utánpótlási, vagyis a napi beszerzési árat vegye alapul. Követelték annak tisztázását, mennyiért szabad a kereskedőnek vásárolni és hogy az Árvizsgáló Bizottság sürgős re­vízió alá vegye a fű­szerkereskedelem részére megálla­pított haszonszázalékok nagyságát. Végül aztán köve­telték, hogy a Devizaközpont a fű­szer- és gyarmatáru­­nagykereskedők részére gondoskodjék megfelelő valuták sürgős kiutalásáról. A gyűlést azonban nem tarthatták meg, mert a főkapitányság a következő határozattal betiltotta: A Fűszer- és Vegyeskereskedők Országos Egye­sülete elnöksége bejelenti, hogy az egyesület folyó évi augusztus hó 31-én d. n. 3 órakor Főherceg Sán­­dor­ utca 8. sz. alatt a régi képviselőházban a raz­ziákkal kapcsolatban a szakmát és az egész keres­kedelmet ért súlyos sérelmeknek, valamint az orvos­lás módozatának megtárgyalása napirenddel rendkí­vüli közgyűlést szándékozik tartani. Ezt a bejelen­tést tudomásul nem veszem és a rendkívüli közgyű­lés megtartását betiltom. Indokolt. A gyűlés tárgyánál fogva alkalmat adna arra, hogy a hatóságnak hivatalos hatáskörében tett in­tézkedését nyilvános kritika tárgyává tegyék s ez­zel a hatóság tekintélyét csorbítsák. Ennek meg­akadályozása pedig a hatóság kötelessége. Marínovich főkapitány., Ezt a határozatot az egyesület megfellebbezte a bel­ügyminiszterhez, hivatkozva arra, hogy egyesületi köz­gyűlések megtartása nem esik bejelentési kötelesség alá. A gyűlésen a sérelmeknek törvényes úton való or­voslásáról akartak tanácskozni és ez nem ütközik az államrendbe. ____A­ gyűlésre már a kora délutáni órákban hatalmas tömegben gyülekeztek a kereskedők a régi képviselő­­ház épülete előtt. Három óra előtt híre jött, hogy a fő­­kapitányság nem engedélyezte a gyűlést. Érthető felhá­borodás támadt erre a hírre és az izgatott tömeget csak nehezen tudta lecsillapítani a Fűszerkereskedők Orszá­gos Egyesületének vezetősége. Végül mégis csendben és nyugodtan széjjel oszoltak a gyülekezők. Kérdést intéztünk Pártos Szilárd dr.-h­oz, a Fűszer­­kereskedők Országos Egyesületének titkárához, aki a gyűlés betiltásáról a következőket mondotta munkatár­sunknak: — A közgyűlést alapszabályszerűleg hívtuk össze és kellő időben bejelentettük. A rendőrség azzal az in­dokolással tiltotta be a gyűlést, hogy ez a hatóság in­tézkedéseit tenné kritika tárgyává és ez a hatóság te­kintélyét aláásná. A gyűlést betiltó végzés kihirde­tése után mintegy húsz érdekképviselet vezetőjével és Fábián Béla dr. nemzetgyűlési képviselővel bizalmas megbeszélésre vonultunk vissza, ahol Fábián Béla dr., Vértes Emil és Halász Lajos dr. hozzászólása után el­határozták, hogy a közgyűlést betiltó végzést a bel­ügyminiszternél sürgősen megfelebbezzük és a köz­gyűlést néhány napon belül feltétlenül megtartjuk. A transitókeresked­ők gyűlése. Azok a kereskedők, akik előjegyzési raktárral ren­delkeznek, csütörtökön délután négy órakor gyűlésre jöttek össze az OMKB helyiségében és Maróthy Fürst László elnökletével a devizarendeletnek a tranzit­­­kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásairól tanács­koztak. A pénzügyminisztérium képviseletében Nemes­­hegyi Tibor miniszteri osztálytanácsos, a Devizaköz­pont részéről Leinhauf József igazgató, a vámigazgató­ság nevében pedig Cornidesz Miklós miniszteri titkár voltak jelen. A sűrű felszólalások, melyek néhol kisebbszerű vihart is váltottak ki, abban fejeződtek ki, hogy a de­vizarendelet folytán a tranzitókereskedelem megbénul, a kereskedők nem tudnak fizetési kötelezettségüknek eleget tenni Ez az állapot régi, nagy cégeket is vég­veszéllyel fenyeget. Szász Pálnak, az OMKE titkárának felszólalása szerint egyetlen álláspont lehetséges: tranzitóforgalom teljes szabaddá tétele oly irányban, hogy az előjegyzési raktárról exportált áru után a export­valutával az illető cég szabadon rendelkezzék. A felszólalásokra Leinkauf igazgató megnyugta:­ kijelentéseket tett, majd Nemeshegyi osztálytanácsos foglalkozott részletesen a helyzettel. — Azok a nehézségek, — mondotta — amelyeket ki­fogásolnak, nem rosszakaratból származnak, azok a kez­det nehézségei. A pénzügyi kormányzat hajlandó a kül­földi fizetési eszközök beszolgáltatása alól is mentesí­teni az egyes cégeket, ha a kereskedelmi és iparkamara megbízhatóságukat igazolja. Ezt a mentesítést kérvé­nyezni kell. A külföldi valutákkal is csak két hónap múltán kell elszámolni. Hétfőn egyébként albizottság kezdi meg működését a Deviza központnál, mely éppen ezeket a könnyítéseket célozza. A másfél százalékos vámkezelési illetéket tranzitóáruknál elengedik. A jelenlévők nagy örömmel fogadták a bejelentést, majd Maróthy Fürst László elnöklésével megalakították a tranzitókereskedők egyesületét. AZ IIJSÁG Péntek, 1922 szeptember L Mfablic jóvátépett érkezett a magyar kormányhoz, 71z interparlamentáris konferencia tagjai személyesen­ fognak meggyőződni az ellenünk emelt vádakról. — Nagy vihart jósol­nak a politikában. A kormány a szokásos pénzek helyett már ma tartott minisztertanácsot, mert az interparlamen­táris konferenciának tagjai, akiket meghívott Bu­dapestre vendégül, már holnap délután megérkez­nek. A kormány, bár nem készül nagyobb fogadta­tásra, mégis a hagyományos magyar vendégszere­tettel fogadja az érkezőket. A miniszterelnök este látja vendégül az interparlamentáris konferencia tagjait a miniszterelnöki palotában, ahol Bánffy Miklós gróf kivételével a kormány teljes számban jelen lesz és ahová a politikai és közgazdasági élet kiválóságait is meghívták. Este 9 órakor a képviselőházban teljes kivilágítás mellett fogadja majd a Ház elnöksége a vendégeket s ide szintén meghívást kapott minden számottevő politikus, közgazdász, kereskedő és iparos. Fesztelen eszme­csere fog itt minden valószínűség szerint kifej­lődni. A vendégek másnap megtekintik a város nevezetességeit és hír szerint a kormány alkalmat szándékozik adni a vendégeknek, hogy meggyő­ződjenek arról,­­mennyire alaptalanok az ellenünk Bécsben elhangzott vád­ak. A vendégek egy része megtekinti a Balatont, másik része pedig az Al­föld nevezetességeit. Az eddigi tervek szerint a vendégek hétfőn vagy kedden utaznak vissza Bécsbe. A kormány sokat remél attól, hogy a külföldi képviselők bizonyos ferde beállítások valótlan voltáról saját tapasztalataik alapján győződhet­nek meg. Nem lehetetlen, hogy a külföldi vendé­gek az internáló­táborokat is meg fogják tekin­teni és hír szerint a kormány ezt szeretné is, mert ellenünk állandóan ezzel a kérdéssel izgat­nak _a_ külföldi agitátorok. fsSvzZlérEÉS Sz&viSetés, Néhány nappal ezelőtt az entente legfőbb ta­nácsától leirat érkezett a magyar kormányhoz, mely szerint a békeszerződés 19­. szakaszának végrehajtására kérik fel a magyar kormányt. A pénzügyminiszter az entente megkeresése után tárgyalást kezdett a bankvezérekkel, mert a béke­szerződésnek ez a szakasza közgazdasági éle­tünkbe vágó rendelkezéseket tartalmaz. A szakasz erre vonatkozólag a következőket mondja: »Nem érintve a Magyarország által jelen szerződés egyéb határozmányai alapján saját vagy állampolgá­rainak jogaira nézve kijelentett lemondását, a jóváté­teli bizottság a jelen szerződés életbeléptétől számított egy éven belül követelheti, hogy Magyarország megsze­rezze az ő állampolgárainak minden jogát vagy érdekét minden közérdekű vállalatban vagy minden Oroszor­szágban, Törökországban, Németországban, vagy Bul­gáriában vagy ezen államok birtokaiban és tartomá­nyaiban fennálló engedély tekintetében, vagy olyan te­rületen, mely előbb Magyarországhoz vagy szövetsége­seihez tartozott és egy a szövetséges és társult hatal­makkal kötött szerződés alapján Magyarország vagy szövetségesei által átengedendő vagy megbízott által kormányzandó. Másrészt Magyarország köteles a felszó­lítás napjától számított hat hónapon belül ezen jogok és érdekek összességét, valamint minden hasonló jogot és érdeket, mely netalán az egykori vagy jelenlegi magyar kormány saját birtokában van, a jóvátételi bizottságra átruházni. Magyarország magára vállalja az ily módon káro­sult állampolgárai kielégítését és a jóvátételi bizottság jóvátételek címén javára írja azokat az összegeket, amelyek az átruházott jogok és érdekek értékének megfelelnek. Ezt az értéket a jóvátételi bizottság fogja megállapítani. Magyarország a jelen szerződés életbe lépésétől számított hat hónapon belül tartozik a meg­szerzett, esetleges, vagy még nem gyakorolt jogok és érdekek jegyzékét átadni a jóvátételi bizottságnak és úgy a maga, valamint állampolgárai nevében lemond a szövetséges és társult hatalmak javára minden jogról és érdekről, amely a fentebb említett jegyzékből ki­maradt volna.* Érdeklődtünk ebben az ügyben illetékes he­lyen, ahol a következőket mondották: — Az entente jegyzéke tényleg megérkezett és ebben az ügyben a pénzügyminiszter a TÉBE vezetőségével megbeszéléseket is folytatott. Nitisis na­mi hordereje ennek a leiratnak, mert ezt a szakaszt csak a német békeszerződés min­tájára alkalmazták velünk szemben és egészen más volt Németországgal szemben ez a rendelke­zés, mert nálunk tulajdonképpen annyi köz­hasznú­ vállalat nincs is. Nálunk legfeljebb né­hány vicinális vasúti társaságról és alig egyné­hány villamos és vízvezetéki vállalatról van szó. Amíg Németországban az ilyen közhasznú vállalatok az elszakított területeken nagyszám­ban voltak, addig nálunk, sajnos, szomorú kul­­turátlan viszonyaink mellett, alig jöhet, számba az ilyen rendszabály. Ami volt is ilyen köz­hasznú vállalkozás, az nálunk rendes körülmé­nyek között a városok tulajdona volt. A magyar kormány tárgyalásokat fog folytatni ez érdekel­tekkel a szekvesztrált­­ellenértékek felhasználá­sára ,vonatkozólag, mely előreláthatólag hosszú ideig fog eltartani. 7S. főispánt Grui* Czicsier kétés 3. A mai minisztertanács fontos külpolitikai és belpolitikai kérdéseken kívül személyi kérdéseket is elintéz, mert a főispáni karban rövid időn be­lül új kinevezések várhatók. A minisztertanács a pénzügyminiszter előterjesztése alapján hozzájá­rult a földadóreform ama módosításaihoz, amelye­ket a pénzügyminiszter elintézett. M­rSZPútzasúly és a Seszme fött. A kormány foglalkozott a drágaság kérdésé­vel kapcsolatban azokkal az előterjesztésekkel, amelyeket az érdekelt kereskedelmi és ipari körök eljuttattak a kereskedelmi miniszterhez. Ebben a kérdésben a kormánynak nagyon nehéz helyzete lesz a nemzetgyűlésen, mert nemcsak a liberális ellenzéken, hanem a kormányt támogató pártban is sok felszólalás fog elhangzani olyan intézkedé­sekkel szemben, amelyeket a legutóbbi időkben bi­zonyos tendenciával folytattak le egyes érdekkö­rök ellen. Hír szerint Heinrich Ferenc is felszólal ebben a kérdésben, előzőleg azonban a kormány­nyal óhajt tárgyalni és elő fog terjeszteni bizo­nyos kívánságokat. Nem akarja védelmébe venni az árdrágítókat, de hangsúlyozni fogja, hogy az árdrágítás kiinduló pontját az őstermelőknél kell keresni. Ugyanilyen értelemben szólalnak fel majd a liberálisok is, akik a gazdák megrendszabályo­­zását követelik mint első és legnagyobb fokú ár­drágítókét. A kormány bizonyos mértékben haj­landó is hatásos intézkedésekre, tekintettel azon­ban arra, hogy uralmát a gazdatársadalomnak köszönheti, előzetes tárgyalásokat kíván folytatni ebben az irányban. A nemzetgyűlés kedden ül is­mét össze és amennyire nyugodt volt a hangulat a legutóbbi parlamenti tanácskozásokon, éppen olyan elkeseredett és nagy harcokat jósolnak most politikai körökben. Késszst fec$yx­ ért a­ magyar* kovasmennyikoz. A ném­et birodalmi kormány bécsi híradása szerint utasította budapesti követségét, hogy szóbeli jegyzék formájában emeljen panaszt a magyar kormánynál amiatt,­hogy a köztársaságellenes, illetve a Kapp-féla pucscsoporthoz tartozó német állampolgárok itt bizo­nyos körök részéről védelemben részesülnek, így pl Erz­­berger gyilkosai is. A németek szerint ezek a csopor­tok élénk összeköttetést tartanak fenn az Ébredő Ma­gyarok Egyesületével, sőt bizonyos kérdésekben együtt is működnek. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk az itteni követséghez, ahol Kiep Oszkár dr. követség­­tit­kár a következőket mondotta munkatársunknak: — Ez ügyben legnagyobb sajnálatomra nem tehe­tek Semmiféle érdemleges nyilatkozatot. Mi, sajnos, er­ről a kérdésről nem vagyunk tájékozva s nincs is mó­dunkban ellenőrizni a hír igaz voltát, sőt még azt meg­cáfolni vagy megerősíteni sem tudjuk. Éppen ma reg­gel léptünk ez ügyben táviratilag összeköttetésbe Ber­linnel, de választ még nem kaptunk. Shimmy és one­step 1925. Megnemesítik a modern táncokat. A belügyminiszter legutóbb elrendelte, hogy a tánc­­iskolákat bizottságok ellenőrizzék, nehogy erkölcstelen táncokat taníthassanak a tánc- és illem tanárai.. A tánc­tanárok a rendelet hatása alatt elhatározták, hogy re­vízió alá veszik a modern táncokat és minden, olyan figurát eltörölnek, amelyhez az erkölcstelenség leghal­ványabb gyanúja is fér. Megállapodtak továbbá abban is, hogy közösen fogják meghatározni, hogyan tanítják a modern táncokat és tantervüket a hatóságoknak is be­mutatják. A hatóságok pedig csak azok ellen a tánc­mesterek ellen fognak eljárni, akik nem a hivatalosan elfogadott tanterv szerint tanítanak. A tánctanárok egyesületében most folyik annak megállapítása, hogy milyen figurákkal táncolják a modern táncokat. Ma is értekezlet volt ebben az ügyben, amelyen Guttmann Lajos volt az előadó. Persze nem szóval adta elő mondanivalóját, hanem kiállt a parkettre, derékon kapott egy tánctanárnőt és elrejtette előadói beszédét. Legelsősorban is shimmyt táncolt. Már maga a táncosnő fogása is egészen külön­­­bözik­ attól, ahogy azelőtt volt. A férfi bal és a hölgy, jobb karja nyugodtan leengedve szorosan a test mellett­ van...A hölgy bal karjával nem öleli át a férfit, hanem­ keze a férfi jobb karján nyugszik. Ezentúl nincs szoros, összesimulás és az arcok sem simulnak egymáshoz. Az előadói javaslat szerint a shimmyt jellemző erotikus, néger lépéseket meg kell szüntetni és ezzel a csámpá­y­zás, amit a közönség úgy megszeretett, eltűnik a par­kettről. Nem javasolja Guttmann a vállak és a karok rángatózását, a shimmy legyen sima tánc. A figurák is egészen simák, csak a széf utolsó mozdulatánál hajlik meg gyöngéden a térd. Guttmann javaslatát egyhangúan magáévá tette az értekezlet annál is inkább, mert most már külföldön körülbelül így táncolják a shimmyt. Ezután a one-stepp megtárgyalását tűzték napirendre, megint Guttmann Lajos előadásában. A megreformált one-stepp leginkább sima, sétáló lépésekből áll, néha egy-egy oldallépéssel komplikálva. A párok állandóan szemben maradnak egymással, a különböző cifrábbnál­ cifrább figurák meg­szűnnek.­ A forgás pedig a lassú, apró two-step lépésekké"­­árl. Ezekenkívül még a­ shimmyben táncolt négyszöget is lehet a one-steppben táncolni. Az értekezlet ezt az indítványt is elfogadta. Legközelebb a többi modern táncok figuráit fogják­ megvitatni és már előre bizonyosan megállapítható, hogy azokat is hasonló decens, finom formában fogják .

Next