Az Ujság, 1922. szeptember (20. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-01 / 198. szám
l az Árvizsgáló Bizottság razziáival kapcsolatos súlyos sérelmek orvoslását akarták megtárgyalni. A kereskedők a gyűlésen hozott határozatot a kormányhoz akarták benyújtani. A beterjesztett határozati javaslatban szükségesnek tartják, hogy a drágaság letörésére indított akciónál a mezőgazdasági és nagyipari termelési ágaknál is éppen olyan szigorral járjon el, mint a kereskedőkkel szemben. Miután pedig a razziák csak a kereskedőket kergetik börtönbe, tiltakozást és óvást emelnek a razziák ellen. Ha a kormány az eddigi érvizsgálatokat tovább akarja folytatni, úgy a szakértői vélemény meghallgatását követelik. Az uzsorabíróság még az Árvizsgáló Bizottság szakértőinek véleményét sem hallgatja meg s pusztán laikus feljelentésre hoz súlyos ítéleteket. A határozati javaslatban ennélfogva követelni akarták a kormánytól, hogy az esetleg még folytatandó razziák szakemberek közreműködésével történjenek. Ezenkívül még azt is követelték, hogy az Árvizsgáló Bizottság az áraknál az utánpótlási, vagyis a napi beszerzési árat vegye alapul. Követelték annak tisztázását, mennyiért szabad a kereskedőnek vásárolni és hogy az Árvizsgáló Bizottság sürgős revízió alá vegye a fűszerkereskedelem részére megállapított haszonszázalékok nagyságát. Végül aztán követelték, hogy a Devizaközpont a fűszer- és gyarmatárunagykereskedők részére gondoskodjék megfelelő valuták sürgős kiutalásáról. A gyűlést azonban nem tarthatták meg, mert a főkapitányság a következő határozattal betiltotta: A Fűszer- és Vegyeskereskedők Országos Egyesülete elnöksége bejelenti, hogy az egyesület folyó évi augusztus hó 31-én d. n. 3 órakor Főherceg Sándor utca 8. sz. alatt a régi képviselőházban a razziákkal kapcsolatban a szakmát és az egész kereskedelmet ért súlyos sérelmeknek, valamint az orvoslás módozatának megtárgyalása napirenddel rendkívüli közgyűlést szándékozik tartani. Ezt a bejelentést tudomásul nem veszem és a rendkívüli közgyűlés megtartását betiltom. Indokolt. A gyűlés tárgyánál fogva alkalmat adna arra, hogy a hatóságnak hivatalos hatáskörében tett intézkedését nyilvános kritika tárgyává tegyék s ezzel a hatóság tekintélyét csorbítsák. Ennek megakadályozása pedig a hatóság kötelessége. Marínovich főkapitány., Ezt a határozatot az egyesület megfellebbezte a belügyminiszterhez, hivatkozva arra, hogy egyesületi közgyűlések megtartása nem esik bejelentési kötelesség alá. A gyűlésen a sérelmeknek törvényes úton való orvoslásáról akartak tanácskozni és ez nem ütközik az államrendbe. ____A gyűlésre már a kora délutáni órákban hatalmas tömegben gyülekeztek a kereskedők a régi képviselőház épülete előtt. Három óra előtt híre jött, hogy a főkapitányság nem engedélyezte a gyűlést. Érthető felháborodás támadt erre a hírre és az izgatott tömeget csak nehezen tudta lecsillapítani a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének vezetősége. Végül mégis csendben és nyugodtan széjjel oszoltak a gyülekezők. Kérdést intéztünk Pártos Szilárd dr.-hoz, a Fűszerkereskedők Országos Egyesületének titkárához, aki a gyűlés betiltásáról a következőket mondotta munkatársunknak: — A közgyűlést alapszabályszerűleg hívtuk össze és kellő időben bejelentettük. A rendőrség azzal az indokolással tiltotta be a gyűlést, hogy ez a hatóság intézkedéseit tenné kritika tárgyává és ez a hatóság tekintélyét aláásná. A gyűlést betiltó végzés kihirdetése után mintegy húsz érdekképviselet vezetőjével és Fábián Béla dr. nemzetgyűlési képviselővel bizalmas megbeszélésre vonultunk vissza, ahol Fábián Béla dr., Vértes Emil és Halász Lajos dr. hozzászólása után elhatározták, hogy a közgyűlést betiltó végzést a belügyminiszternél sürgősen megfelebbezzük és a közgyűlést néhány napon belül feltétlenül megtartjuk. A transitókereskedők gyűlése. Azok a kereskedők, akik előjegyzési raktárral rendelkeznek, csütörtökön délután négy órakor gyűlésre jöttek össze az OMKB helyiségében és Maróthy Fürst László elnökletével a devizarendeletnek a tranzitkereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásairól tanácskoztak. A pénzügyminisztérium képviseletében Nemeshegyi Tibor miniszteri osztálytanácsos, a Devizaközpont részéről Leinhauf József igazgató, a vámigazgatóság nevében pedig Cornidesz Miklós miniszteri titkár voltak jelen. A sűrű felszólalások, melyek néhol kisebbszerű vihart is váltottak ki, abban fejeződtek ki, hogy a devizarendelet folytán a tranzitókereskedelem megbénul, a kereskedők nem tudnak fizetési kötelezettségüknek eleget tenni Ez az állapot régi, nagy cégeket is végveszéllyel fenyeget. Szász Pálnak, az OMKE titkárának felszólalása szerint egyetlen álláspont lehetséges: tranzitóforgalom teljes szabaddá tétele oly irányban, hogy az előjegyzési raktárról exportált áru után a exportvalutával az illető cég szabadon rendelkezzék. A felszólalásokra Leinkauf igazgató megnyugta: kijelentéseket tett, majd Nemeshegyi osztálytanácsos foglalkozott részletesen a helyzettel. — Azok a nehézségek, — mondotta — amelyeket kifogásolnak, nem rosszakaratból származnak, azok a kezdet nehézségei. A pénzügyi kormányzat hajlandó a külföldi fizetési eszközök beszolgáltatása alól is mentesíteni az egyes cégeket, ha a kereskedelmi és iparkamara megbízhatóságukat igazolja. Ezt a mentesítést kérvényezni kell. A külföldi valutákkal is csak két hónap múltán kell elszámolni. Hétfőn egyébként albizottság kezdi meg működését a Deviza központnál, mely éppen ezeket a könnyítéseket célozza. A másfél százalékos vámkezelési illetéket tranzitóáruknál elengedik. A jelenlévők nagy örömmel fogadták a bejelentést, majd Maróthy Fürst László elnöklésével megalakították a tranzitókereskedők egyesületét. AZ IIJSÁG Péntek, 1922 szeptember L Mfablic jóvátépett érkezett a magyar kormányhoz, 71z interparlamentáris konferencia tagjai személyesen fognak meggyőződni az ellenünk emelt vádakról. — Nagy vihart jósolnak a politikában. A kormány a szokásos pénzek helyett már ma tartott minisztertanácsot, mert az interparlamentáris konferenciának tagjai, akiket meghívott Budapestre vendégül, már holnap délután megérkeznek. A kormány, bár nem készül nagyobb fogadtatásra, mégis a hagyományos magyar vendégszeretettel fogadja az érkezőket. A miniszterelnök este látja vendégül az interparlamentáris konferencia tagjait a miniszterelnöki palotában, ahol Bánffy Miklós gróf kivételével a kormány teljes számban jelen lesz és ahová a politikai és közgazdasági élet kiválóságait is meghívták. Este 9 órakor a képviselőházban teljes kivilágítás mellett fogadja majd a Ház elnöksége a vendégeket s ide szintén meghívást kapott minden számottevő politikus, közgazdász, kereskedő és iparos. Fesztelen eszmecsere fog itt minden valószínűség szerint kifejlődni. A vendégek másnap megtekintik a város nevezetességeit és hír szerint a kormány alkalmat szándékozik adni a vendégeknek, hogy meggyőződjenek arról,mennyire alaptalanok az ellenünk Bécsben elhangzott vádak. A vendégek egy része megtekinti a Balatont, másik része pedig az Alföld nevezetességeit. Az eddigi tervek szerint a vendégek hétfőn vagy kedden utaznak vissza Bécsbe. A kormány sokat remél attól, hogy a külföldi képviselők bizonyos ferde beállítások valótlan voltáról saját tapasztalataik alapján győződhetnek meg. Nem lehetetlen, hogy a külföldi vendégek az internálótáborokat is meg fogják tekinteni és hír szerint a kormány ezt szeretné is, mert ellenünk állandóan ezzel a kérdéssel izgatnak _a_ külföldi agitátorok. fsSvzZlérEÉS Sz&viSetés, Néhány nappal ezelőtt az entente legfőbb tanácsától leirat érkezett a magyar kormányhoz, mely szerint a békeszerződés 19. szakaszának végrehajtására kérik fel a magyar kormányt. A pénzügyminiszter az entente megkeresése után tárgyalást kezdett a bankvezérekkel, mert a békeszerződésnek ez a szakasza közgazdasági életünkbe vágó rendelkezéseket tartalmaz. A szakasz erre vonatkozólag a következőket mondja: »Nem érintve a Magyarország által jelen szerződés egyéb határozmányai alapján saját vagy állampolgárainak jogaira nézve kijelentett lemondását, a jóvátételi bizottság a jelen szerződés életbeléptétől számított egy éven belül követelheti, hogy Magyarország megszerezze az ő állampolgárainak minden jogát vagy érdekét minden közérdekű vállalatban vagy minden Oroszországban, Törökországban, Németországban, vagy Bulgáriában vagy ezen államok birtokaiban és tartományaiban fennálló engedély tekintetében, vagy olyan területen, mely előbb Magyarországhoz vagy szövetségeseihez tartozott és egy a szövetséges és társult hatalmakkal kötött szerződés alapján Magyarország vagy szövetségesei által átengedendő vagy megbízott által kormányzandó. Másrészt Magyarország köteles a felszólítás napjától számított hat hónapon belül ezen jogok és érdekek összességét, valamint minden hasonló jogot és érdeket, mely netalán az egykori vagy jelenlegi magyar kormány saját birtokában van, a jóvátételi bizottságra átruházni. Magyarország magára vállalja az ily módon károsult állampolgárai kielégítését és a jóvátételi bizottság jóvátételek címén javára írja azokat az összegeket, amelyek az átruházott jogok és érdekek értékének megfelelnek. Ezt az értéket a jóvátételi bizottság fogja megállapítani. Magyarország a jelen szerződés életbe lépésétől számított hat hónapon belül tartozik a megszerzett, esetleges, vagy még nem gyakorolt jogok és érdekek jegyzékét átadni a jóvátételi bizottságnak és úgy a maga, valamint állampolgárai nevében lemond a szövetséges és társult hatalmak javára minden jogról és érdekről, amely a fentebb említett jegyzékből kimaradt volna.* Érdeklődtünk ebben az ügyben illetékes helyen, ahol a következőket mondották: — Az entente jegyzéke tényleg megérkezett és ebben az ügyben a pénzügyminiszter a TÉBE vezetőségével megbeszéléseket is folytatott. Nitisis nami hordereje ennek a leiratnak, mert ezt a szakaszt csak a német békeszerződés mintájára alkalmazták velünk szemben és egészen más volt Németországgal szemben ez a rendelkezés, mert nálunk tulajdonképpen annyi közhasznú vállalat nincs is. Nálunk legfeljebb néhány vicinális vasúti társaságról és alig egynéhány villamos és vízvezetéki vállalatról van szó. Amíg Németországban az ilyen közhasznú vállalatok az elszakított területeken nagyszámban voltak, addig nálunk, sajnos, szomorú kulturátlan viszonyaink mellett, alig jöhet, számba az ilyen rendszabály. Ami volt is ilyen közhasznú vállalkozás, az nálunk rendes körülmények között a városok tulajdona volt. A magyar kormány tárgyalásokat fog folytatni ez érdekeltekkel a szekvesztráltellenértékek felhasználására ,vonatkozólag, mely előreláthatólag hosszú ideig fog eltartani. 7S. főispánt Grui* Czicsier kétés 3. A mai minisztertanács fontos külpolitikai és belpolitikai kérdéseken kívül személyi kérdéseket is elintéz, mert a főispáni karban rövid időn belül új kinevezések várhatók. A minisztertanács a pénzügyminiszter előterjesztése alapján hozzájárult a földadóreform ama módosításaihoz, amelyeket a pénzügyminiszter elintézett. MrSZPútzasúly és a Seszme fött. A kormány foglalkozott a drágaság kérdésével kapcsolatban azokkal az előterjesztésekkel, amelyeket az érdekelt kereskedelmi és ipari körök eljuttattak a kereskedelmi miniszterhez. Ebben a kérdésben a kormánynak nagyon nehéz helyzete lesz a nemzetgyűlésen, mert nemcsak a liberális ellenzéken, hanem a kormányt támogató pártban is sok felszólalás fog elhangzani olyan intézkedésekkel szemben, amelyeket a legutóbbi időkben bizonyos tendenciával folytattak le egyes érdekkörök ellen. Hír szerint Heinrich Ferenc is felszólal ebben a kérdésben, előzőleg azonban a kormánynyal óhajt tárgyalni és elő fog terjeszteni bizonyos kívánságokat. Nem akarja védelmébe venni az árdrágítókat, de hangsúlyozni fogja, hogy az árdrágítás kiinduló pontját az őstermelőknél kell keresni. Ugyanilyen értelemben szólalnak fel majd a liberálisok is, akik a gazdák megrendszabályozását követelik mint első és legnagyobb fokú árdrágítókét. A kormány bizonyos mértékben hajlandó is hatásos intézkedésekre, tekintettel azonban arra, hogy uralmát a gazdatársadalomnak köszönheti, előzetes tárgyalásokat kíván folytatni ebben az irányban. A nemzetgyűlés kedden ül ismét össze és amennyire nyugodt volt a hangulat a legutóbbi parlamenti tanácskozásokon, éppen olyan elkeseredett és nagy harcokat jósolnak most politikai körökben. Késszst fec$yx ért a magyar* kovasmennyikoz. A német birodalmi kormány bécsi híradása szerint utasította budapesti követségét, hogy szóbeli jegyzék formájában emeljen panaszt a magyar kormánynál amiatt,hogy a köztársaságellenes, illetve a Kapp-féla pucscsoporthoz tartozó német állampolgárok itt bizonyos körök részéről védelemben részesülnek, így pl Erzberger gyilkosai is. A németek szerint ezek a csoportok élénk összeköttetést tartanak fenn az Ébredő Magyarok Egyesületével, sőt bizonyos kérdésekben együtt is működnek. Erre vonatkozólag kérdést intéztünk az itteni követséghez, ahol Kiep Oszkár dr. követségtitkár a következőket mondotta munkatársunknak: — Ez ügyben legnagyobb sajnálatomra nem tehetek Semmiféle érdemleges nyilatkozatot. Mi, sajnos, erről a kérdésről nem vagyunk tájékozva s nincs is módunkban ellenőrizni a hír igaz voltát, sőt még azt megcáfolni vagy megerősíteni sem tudjuk. Éppen ma reggel léptünk ez ügyben táviratilag összeköttetésbe Berlinnel, de választ még nem kaptunk. Shimmy és onestep 1925. Megnemesítik a modern táncokat. A belügyminiszter legutóbb elrendelte, hogy a tánciskolákat bizottságok ellenőrizzék, nehogy erkölcstelen táncokat taníthassanak a tánc- és illem tanárai.. A tánctanárok a rendelet hatása alatt elhatározták, hogy revízió alá veszik a modern táncokat és minden, olyan figurát eltörölnek, amelyhez az erkölcstelenség leghalványabb gyanúja is fér. Megállapodtak továbbá abban is, hogy közösen fogják meghatározni, hogyan tanítják a modern táncokat és tantervüket a hatóságoknak is bemutatják. A hatóságok pedig csak azok ellen a táncmesterek ellen fognak eljárni, akik nem a hivatalosan elfogadott tanterv szerint tanítanak. A tánctanárok egyesületében most folyik annak megállapítása, hogy milyen figurákkal táncolják a modern táncokat. Ma is értekezlet volt ebben az ügyben, amelyen Guttmann Lajos volt az előadó. Persze nem szóval adta elő mondanivalóját, hanem kiállt a parkettre, derékon kapott egy tánctanárnőt és elrejtette előadói beszédét. Legelsősorban is shimmyt táncolt. Már maga a táncosnő fogása is egészen különbözik attól, ahogy azelőtt volt. A férfi bal és a hölgy, jobb karja nyugodtan leengedve szorosan a test mellett van...A hölgy bal karjával nem öleli át a férfit, hanem keze a férfi jobb karján nyugszik. Ezentúl nincs szoros, összesimulás és az arcok sem simulnak egymáshoz. Az előadói javaslat szerint a shimmyt jellemző erotikus, néger lépéseket meg kell szüntetni és ezzel a csámpáyzás, amit a közönség úgy megszeretett, eltűnik a parkettről. Nem javasolja Guttmann a vállak és a karok rángatózását, a shimmy legyen sima tánc. A figurák is egészen simák, csak a széf utolsó mozdulatánál hajlik meg gyöngéden a térd. Guttmann javaslatát egyhangúan magáévá tette az értekezlet annál is inkább, mert most már külföldön körülbelül így táncolják a shimmyt. Ezután a one-stepp megtárgyalását tűzték napirendre, megint Guttmann Lajos előadásában. A megreformált one-stepp leginkább sima, sétáló lépésekből áll, néha egy-egy oldallépéssel komplikálva. A párok állandóan szemben maradnak egymással, a különböző cifrábbnál cifrább figurák megszűnnek. A forgás pedig a lassú, apró two-step lépésekké"árl. Ezekenkívül még a shimmyben táncolt négyszöget is lehet a one-steppben táncolni. Az értekezlet ezt az indítványt is elfogadta. Legközelebb a többi modern táncok figuráit fogják megvitatni és már előre bizonyosan megállapítható, hogy azokat is hasonló decens, finom formában fogják .