Az Ujság, 1922. december (20. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-31 / 297. szám
AZ ÚJSÁG (Vasárnap, 1922 december 3. Nagy politikai változást jósolnak. Miért késik a miniszterelnök újévi szózata ? ’Az Újság már hírt adott arról, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök nem szakitja meg radványi pihenőjét s újév napján még nem lesz Budapesten. Arról is beszámoltunk, hogy január 1-én elmarad a szokásos kormányelnöki nyilatkozat. Mint kitűnő forrásból értesülünk, a miniszterelnök tüntető hallgatásának különleges okai vannak. Informátorunk szerint olyasvalami történik a háttérben, ami azokat fogja igazolni, akik azt jósolják, hogy jelentős belpolitikai változás várható a közeljövőben. Ilyen körülmények között az is kétséges, vajjott Bethen István gróf miniszterelnök az egységes párt január 9-iki vacsoráján fogja-e pótolni az elmaradt újévi szózatot. A magyar elmet Ugye. Az Új Nemzedék mai Számában az alábbi hírt közölte: *A nagy-entente legfelsőbb tanácsa — mint jól informált helyről értesülünk — azzal a kívánsággal fordult a magyar kormányhoz, intézkedjék a magyar kormány, hogy az utódállamok szuverenitását sértő régi magyar címer helyett olyan címert használjon Csonka- Magyarország minden hatósága, intézménye, amely a trianoni szerződés határozatait figyelembe veszi. rA legfelsőbb tanács egyben azt is értésére adta a magyar kormánynak, hogy a magyar címer ilyenhelyesbítését* a legrövidebb időn belül megvalósítva kívánja látni. Ezzel kapcsolatosan a Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazták annak megállapítására, hogy ez a közlemény nem felel meg a valóságnak. A magyar kormányhoz ebben a tárgyban semmiféle jegyzék nem érkezett. Az osztrák kancellár budapesti útja. Az Újság bécsi szerkesztősége jelenti telefonon. Pénteken délelőtt az osztrák nemzeti tanács külügyi bizottsága ülést tart, amelyen Seipel szövetségi kancellár és Grünberger külügyminiszter budapesti útjukról tájékoztatják a képviselőket Ez az első eset hogy vezető osztrák államférfiak, mielőtt külföldi útra indulnak, informálják a parlamentet utazásuk céljáról. Rendelet a sz8ő- es erdővagyonváltságról. A pénzügyminiszter a nemzetgyűlés utólagos jóváhagyásának fentartásával rendeletet adott ki a szőlő- és erdőbirtokok vagyonváltságára megállapított kedvezményes határidő meghosszabbításáról. Eszerint a százezer koronát meg nem haladó vagyonváltságot fizető szőlő- és erdőbirtokos 1923 március 31-ig fizetheti be válságának 80 százalékát. A százezer koronán felüli váltsággal megterhelt erdőbirtokos nem kötelezhető a 25 százalékos váltságpótlék fizetésére, ha a vagyonváltság teljes összegét március 31-ig megfizeti. Sipőcz polgármester újévi nyilatkozata a főváros aktuális ügyeiről. A külföldi kölcsönök fedezésére az adókat és a közszolgáltatások díjait lényegesen fel kell emelni. Felkerestük Sipőcz Jenő dr. polgármestert és megkértük, hogy az újév alkalmából nyilatkozzék Az Újság számára a főváros aktuális problémáiról, főként pedig azokról, amelyek a jövő esztendőre várnak és amelyek Budapest lakosságát közelebbről érintik. Kérdéseinkre a következőkben kaptunk feleletet: — A francia kölcsönügyben Páriában kötött megállapodás jelentékenyen kedvezőbb, mint az eredeti francia javaslat után reméltük. A párisi tárgyalások folyamán sokkal nagyobb jóindulattal és megértéssel találkoztunk hitelezőink részéről, mint a megelőzőleg lefolyt budapesti tárgyalásokon. — A külföldi kölcsönök rendezése során májd a jövő év folyamán nagyobb összeg fizetése válik esedékessé. Ennek összegére vonatkozó számítások még folyamatban vannak. — A kölcsönök törlesztésére szükséges több kiadás fedezését illetően tárgyalások vannak folyamatban, melyek a pillanatban még konkrét eredményre nem vezettek. Kétségtelen az, hogy közönségünk áldozatkészségét meglehetősen igénybe kell vennünk s egyes adónemeket, valamint egyes közszolgáltatási díjakat fel kell emelnünk. Mindenesetre azon leszünk, hogy ezek az emelések a lakosság teherbíró képességével arányban legyenek s a szociális szempontoknak is megfeleljenek. Remélem, hogy a jelenleg még folyamatban levő igen fontos és sürgős kérdések elintézése után nyomban megkezdhetjük a fővárosi törvény revíziójának munkáját. Elsősorban az önkormányzat minél teljesebb kiépítését, valamint a közigazgatás egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb munkáját fogjuk szem előtt tartani. Hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak választása milyen elvek szerint és milyen választójog alapján történjék, azzal még nem foglalkoztunk. Hogy a jövő évben megtartandó törvényhatósági választások milyen eredménnyel fognak végződni. természetesen nem tudhatom és e tekintetben ájásókba sem bocsátkozhatom. — A maga^^részérőlazon voltam, hogy például a külföldi tilésönök kérdésében a közgyűlés két oldala között némi közeledést és egységes állásfoglalást hozzak létre. Sajnos, törekvésemnek csak , annyiban volt eredménye, hogy felkérésemre csak az ellenzéki pártok egyik része, a liberális- és gazdaságpolitikai pártok vezetői jelentek meg nálam, a másik rész azonban — a demokrata párt, — a megbeszéléstől távol maradt. Ez oly tünet, amely nem ad kilátást arra, hogy a közeljövőben itt változás álljon be a nemzetre, melynek, dalnoka szivével együtt adatott feldobogni, s dalnoka szivével együtt elhanyatlani a véres harcmezőn... De még messze a forradalom, a szabadság nagy harcának virradatja. Még gyermek a kis Petőfi, aki első iskoláit apja jóvoltából Aszódon, Gödöllőn, Pesten s egyebütt végzi. Amit tehetett: megtette gyermekéért a szegény mészáros, iskoláztatta, taníttatta, hogy ember váljék belőle. De az elemek rettentő csapásai, az emberek gonoszsága megfosztották kis vagyonától. »Pénzét« — úgymond a költő — »a hitetlen emberek csalása — házát a Dunának habjai vitték el...« így szegényült el a jó öreg korcsmáros, áldja meg az Isten mind a két kezével... És a bekövetkezett szűk esztendők nyomorát a gyermeknek is meg kellett éreznie. Ez a keserű pohár nem múlhatott el tőle, ki kellett azt ürítenie... Az ország egyik végéről a másikra vándorol. Selmectől Pestig, Soprontól Zágrábig, egyszer gyalogszerrel, éhezve, fázva, zimankós tólviz idején — majd meg kocsin, ünnepeltetve, éljeneztetve, ott, ahol először még a fejét sem volt hová lehajtania. Debrecenben, ahová félholtan vánszorgott s a Pákh Albert lakása előtt összerogyva, hetekig élet-halál között lebegett, máinem a sors megenyhült iránta és újra felvehette a vándorbotot — majd meg a közönség felállva üdvözölte a debreceni színházba belépő költőt, s a közönség harsogó éljenei tisztelték az ő dalait, amelyeket a színpadról zengett a társulat csalogánya... A pozsonyi ligetben nem engedték megpihenni sem, de jött idő, mikor fényes márványszobor hirdette ugyanott a Petőfi dicsőségét, s Felső-Magyarország tündéri szép vidékein ünneplő, közönség fogadta és tapsolta a szegény kiskőrösi mészáros vándorló fiát... És mikor felvirradt negyvennyolc, s a Múzeum lépcsőjén harsogta el a március 15-ike nagy dalát, akkor egyszerre népének prófétája, szebb jövendő hírnöke lett a költő. A kiskőrösi csillag fénye újból fellángolt és megint fényt hintett szerteszéjjel az országban! Aztán jöttek a rettentő jóslatok. Amit szomjas lélekkel óhajtott már ifjúkora napjaiban: a hősi halált, a csatatéri elesést azt jövendölti magának szüntelenül. »Ott essem el én — óhajtotta — ott folyjon az ifjúi vér ki szivemből...« És ez a jóslat be is teljesült. Nem maradt puszta szó a költő szörnyű jóslata. Petőfit ott érte a halál, a vágtató orosz csordák patkói alatt, kozák dárda fúrta át szivét, de hajh, a holttestén át fújó paripák nem száguldottak a kivívott diadalra...« A nemzet nem akarta, nem tudta elhinni, hogy a »Talpra magyar költője halott. Regényes históriák jártak szerteszéjjel. Hol itt látták — hol ott. Voltak ál-Petőfik, akik hetekig, hónapokig éltek vissza a magyar nép hiszékenységével... Végre is bele kellett törődnie a nemzetnek abba, hogy Fehéregyháza csatasikján lehelte ki nagy lelkét. És ott is van eltemetve, a két honvédsír egyikében. És az a sir ma nem a miénk... Azok a sírok idegen országban vannak, s nem honi füvet ingat rajtok a szellő... Szépséges emléke a megjósolt csatatéri halálnak, amily sokáig nem talált hitelre a te legendád! Sokáig nem tudtuk, nem akartuk elhinni, hogy te is halandó voltál, »hogy te is sebhető valál!...« ,. És azóta évente feltámasztjuk az ő nagy alakját országunk minden ünnepén... Tavasszal felriad országszerte a Valpra magyar..« Vallásos himnusszá lett a »Honfidal«, amelynek minden sora egy ihletett költő fohászkodása a magyarok istenéhez... Mikor közéig az ősz szktég nyílnak a völgyben a kerti virágok s még zöldes a nyárfa az ablak előtte — mikor lehull a fák lombja a költői parkban, mely boldogságának néma tanúja volt, mikor elzengik országszerte az a Egy gondolat bánt engemet...« rémes jóslatát... mikor a magyar házak, templomok és színházak csarnokaiban meg-megrendülnek az ő igéi, ez a drága és megbecsülhetetlen örökség, melyet nemzetére hagyott — Petőfi feltámad... Nem halt meg, mert nem volt halandó... És ameddig magyarok magyarul éreznek, ameddig a költészet lelke ihletett apostolokat talál, ameddig Petőfi igéi hevítik a magyar ifjak és leányok lelkét-szívét. Él Petőfi és halhatatlan marad a kiskőrösi szerény ház lakója, akinek születése percében ragyogó meteor futott a magyar égre! Feloszlatták az újpesti szakszervezeteket. Pest megye alispánja ma minden megokolás nélkül beszüntette a Szakszervezeti Tanácshoz tartozó szakszervezetek újpesti helyi csoportjainak működését. Ez az intézkedés az újpesti munkásság körében nagy megdöbbenést keltett, mert a szakmai csoportok alapszabályokkal működő szövetségek bejelentett helyi szervei. Az alispán betiltó határozatát, értesülésünk szerint, megfellebbezik a belügyminiszterhez. „ Mit lehet kapni húsz koronáért? Sokat és mégis semmit. Körülbelül annyit, mint hajdanában egy vörösrézkrajcárért. Akkoriban egy krajcárért kaptunk egy darab medvecukrot, egy kávékrémet, egy darab édesfagyökeret, két-három tollat. Most minden húsz koronába kerül. És huss koronába kerül a reggeli újságon kívül. Egy patent nadrággomb, egy doboz éjjeli mécs, egy gyüszü, 1 kulcskarika, egy kis x-horog képek felakasztásához, 1 tyúkszemkarika, 1 kis tubus szindetikon, amely fát, fát, cserepet, vasat, mindent ragaszt, egy keztyűstoppolót és végül egy kulcsjelzőcimkét. Húsz koronáért a borbély is simára fésül, az igaz ugyan, hogy a mai időkben a borravaló sem kevesebb ennél. De nemcsak a borbélynál, hanem kávéházban, vendéglőben sem. Sőt előkelőbb helyen a »huszkoronás« vendéget bizony nem vádolják gavallérsággal. Vendéglőben, természetesen nem lehet jóllakni huszkoronáért." Legfeljebb a levesig terjedhet a buszkoronás ,»menü«, mert még az Astoriában is húsz koronáért szolgálják fel az serőlevest. Az ennivalók kategóriája már ki is merült, ha megállapítjuk, hogy husz koronáért ezenkívül két zsemlyét, vagy két kiflit, 7—8 szem sültgesztenyét lehet kapni. Húsz korona az ára egy citromnak is. Az uridivatüzletben mindössze egy nadrágtartópotgammit vásárolhatunk tíz papírforintért. Ugyanennyibe kerül egy kis papír-zsebnaptár 1‘128-ra, három csillagszóró -gyufa és három flóbert-töltény is, ami ebben a puskaporos világban a legolcsóbb cikk. A papírkereskedésben ezeket a holmikat kínálják húsz-húsz koronáért. Egy tollszárat, három tollat, egy rossz ceruzát, fa jobb minőségű 100—160 koronába kerül!) öt levélborítékot, két és fél levélpapirost, egy tekercs bankjegyragasztót (egy elrongyolt tízkoronás megragasztására), egy ív miniszterpapirost, busz rajzszeget, egy képeslapot, és végül öt darab nyomtatott névkártyát, amellyel boldog újévet kivánhat a házmester. A trafikban egy doboz gyufa, egy papírszipka, egy levél cigarettapapír, öt Hercegovina, két Nílus, két Memphis, három Mirjam, négy Hölgy, három Király vagy tizenegy Duna cigaretta vásárolható egy húszkoronásért. A szivarok közül, a rövid nyolc koronával olcsóbb, a Portoricó öttel. Szórakozni is lehet ezért az összegért. A Király Színház vizsgaelőadásán bárki öreg színházi rókának, előkelő habitűének képzelheti magát az emeleti zártszék I— III. sorában húsz koronáért. Ennyi az ára a magyarszínházbeli középkarzat IV—X.sorának is a délutáni előadáson. Igaz ugyan, hogy még egy korona forgalmi adót kell külön fizetni. A Nemzeti Színház karzata már olcsóbb: az esti előadásra is tizenöt korona az ára. Egy kabát ruhatári díja is huszkorona,a színházakban. Egy vidékre szóló levél portája már nem telik ki ebből. Egy hatósági tojás viszont csak tizenöt koronába kerül, de egy félkiló hatósági alma ára már eléri ezt a summát. Pluszérte kaphatunk egy deka szeget, egy csavart, egy kabátakasztót, vagy egy papírcipőfüzet, két tűzkövet, két csomag ruhafestéket, egy kis hajcsattot, egy rozsdás acél inggombot, egy hajvágógép-rugót, két csomag dróthajtót, egy kártyacérnát, vagy egy gyüszüt. A köszörűs húsz koronáért érésít meg egy pengét a zsebkésből. A drogériából sem kell üres kézzel távozni, ha történetesen csak húsz korona van a zsebünkben. Ennyi az ára öt deka fogpornak, egy csomag magnéziumnak, egy miniatűr fürdőszappannak, egy doboz szódabicarbonának, egy csomag rossz shampoonnak, egy deka púdernek. Húsz koronába kerül egy szál gyertya. Kétezer korona tehát száz szál gyertya, hát még száz itce bor? ... A gyógyszertárban is sok mindenfélét adnak ezért a pénzért. Két aszpirint, herbateát, angol tapaszt, vazelint, benzint, fogpasztát, öt gramm vattát. A patkányok legnagyobb szomorúságára a patkányirtószer is az olcsó cikkek közé tartozik. Egy nagy tégely fosztom irtószer sem drágább húsz koronánál. Az édességek már nem ilyen olcsók. A cukrászdákban nincs mit keresni húsz koronával. Legfeljebb egy deka teasüteményt adnak érte, amivel nem igen lehet two 6'clock tee-t adni. Ellenben két és fél deka savanyúcukrot, egy deka drazsét, két deka szaloncukrot, négy kávékrémet, vagy egy szelet csokoládés nápolyit ad akis cukros, a jó gyermekeknek egy húszkoronás bankjegyért. , ■ ,S végül mint a legfrissebb huszkoronás árucikk: mától kezdve huszkorona Az Újság is. Mégis csak van olcsóság... (gy, Ci) Jh Mindent Tudok második kiadása December elején kezdték nyomni Az Újság karácsonyi ajándékkönyvét, a Mindent Tudok-ot. Előfizetőink számánál néhány ezerrel többet rendeltünk, hogy a később jelentkező előfizetőknek is megküldhessük az annyira népszerűvé vált Mindent Tudok-ot. December hónapban azonban eddig soha nem tapasztalt számban jelentkeztek új előfizetők, úgy, hogy mire a Mindent Tudok hatalmas példányszámát kinyomták, ez már kevésnek bizonyult, így eshetett meg, hogy sok előfizető még nem kapta meg a Mindent Tudók-ot. Az Újság kiadóhivatala több ezer példányban újra nyomatta a Mindent Tudók-ot és a gazdag, változatos tartalmú vaskos kötet most már néhány napon belül minden előfizetőnknek kezében lesz.