Az Ujság, 1923. március (21. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

tSSförlött, 1923 március 1* ... •­ ....................... AZ ÚJSÁGr hisz Újság utolsó oldalán találja azt a szelvényt, mellyel igény­beveheti az Újság kölcsönkömyvtárát. Tallózás a költségvetésben A ma benyújtott költségvetésből kiragadunk egy­néhány érdekes részletet. Az óriási anyagból a helyszűke miatt egyelőre ideiktatjuk az alábbiakat. Előrebocsát­juk, hogy a költségvetési füzeteknek egy teljes példánya (összesen: tíz füzet) 30.000 koronába kerül, ami némi fo­galmat nyújthat a papír és nyomdai árviszonyokról. (A legfőbb adójövedelmek.) Valamennyi resszort közt a pénzügyminisztérium dominál bevételek dolgában. Összes adóbevételei 89 milliárdot tesznek ki. Ezekből az egyenes adókra elő van irányozva 19.2 milliárd, forgalmi adókra és illetékekre 36, fogyasztási és italadókra 10.8, határvámjövedékre 9.2, dohányjövedékre 10,7 milliárd. Az egyenes adóknál a földadó 10 milliárddal, a házadó 600 millióval, a tár­sulati adó 700 millióval, a jövedelmi- és vagyonadó 5 milliárddal, a tőkekamatadó 100 millióval irányozhatott elő. A forgalmi adóbevételek így oszlanak meg: általá­nos forgalmi adó 18 milliárd, állatforgalmi 2 milliárd, cukorrépaforgalmi 100 millió, értékpapírforgalmi 2 mil­liárd, fényűzés­­forgalmi 1200 millió, vasúti szállítás után 2.9 milliárd, vasúti hadiadó 7.7 milliárd. Az ille­tékekből 2 milliárdra számít a pénzügyminiszter, amely összeg fele az okirati, illetékekre esik. A fogyasztási ad­ó rendes bevételei: szeszadó 4.9 milliárd, ebből 4.8 milliárd a kincstári részesedés, söradó 112 millió, melyből 70 millió a kincstári részesedés, cukoradó 4.7 millió (mely majdnem teljesen kincstári részesedés), ásványolajadó 391,4, (ugyancsak majdnem az egész kincstári részesedés), bortermelési adó 200 millió, szivarkahüvely- és papír­­adó 120 millió, gyufa adó 412 millió, (ebből 380 millió a kincstári részesedés). Mint érdekes adatot említjük fel, hogy a dohány­gyártmányoknál a pénzügyminiszter megjegyzi, hogy az eddig felemelt gyártmányárak az évnek nem egész ide­jére szólólag jutnak kifejezésre, tehát újabb áremelé­sekre van kilátása a dohányzó közönségnek. (Kormányzóság.) A kormányzó úr tiszteletdíja az általános drága­ságra való ,tekintettel az eredeti 3 millióról 13 millióra emeltetett, a kormányzóságé 29-ről 184 millióra. Enn­ek túlnyomó része a katonai iroda és a­ palotaőrség (82,5 millió) és a gazdasági iroda (96 millió) tételére esik. (Főudvarnagyi bíróság.) Erre a hivatalra, mely az elnökön kívül egy iroda­­főigazgatóból és egy kezelő altisztből áll, 683.000 korona van előirányozva. Az elnök ugyanis a TV. fizetési cso­portba lépett elő. Az elnök fizetése 224.800 korona és természetbeni lakás. (Mibe kerül az Ár­vizsgáló Bizottság?) Ipari és kereskedelmi célokra 173 milliót szándéko­zik fordítani a kereskedelmi miniszter. Ebből 143 millió korona esik csupán az Országos Központi Árvizsgáló Bi­zottságra. Ebből 22­1 millió személyi járandóságokra, ezenfelül a szénügyi kormánybiztos és az országos szén­­bizottság 40 milliót igényelnek. Az előző évben ez a té­tel mindössze 9 millióval szerepelt. Ezzel szemben, a kézmű- és kisipar támogatása 10 millió, az iparfejlesz­tés 1 millió, az ipari munkásügy 400.000 koronával sze­repel. (A telefon­reform.) Tervbe vette a kereskedelmi, miniszter a­ városok és községek területén meglevő távbeszélő hálózatok oly mérvű bővítését, hogy a jelentkező előfizetők késedelem nélkül legyenek bekapcsolhatók és a központok a szol­gálat megjavítását célzó berendezésekkel felszerelhetők. A programra, ezen tételében foglal helyet, mint leg­sürgősebb munka, a budapesti távbeszélő hálózat na­­gyobb mérvű bővítése és a kiszolgálásnak gépekkel való ellátása, illetve automatizálása. Ezen nagy munka első részletének, vagyis a Belvárosban egy tízezres, Budán pedig egy hatezres automatikus központnak berendezé­sét és a külső hálózatnak ezzel kapcsolatos átalakítását és bővítését illetőleg már az előkészítő munkálatok folyamatba is létettek, úgy hogy 1953-ban a munkák már ténylegesen megkezdhetők. Miután azonban az egész hálózatnak automatizálása hosszabb időt vesz igén­ybe, a jelenlegi manuális kiszolgálásnak lényeges megjavítása iránt történt intézkedés oly módon, hogy egyrészt a Teréz- és József-központok közötti átkérő szolgálat megszűnik és az előfizetők maguk fogják azon központnak a­ hívott előfizető szántát bemondani, ame­lyik központba az be van kapcsolva, másrészt pedig az életbelépő beszélgetésenként! díjazás a fölösleges beszél­getések megszüntetésével a kiszolgáló személyzetet te­­hermentesíti e­­gy a szolgálatát nagyobb gonddal lát­hatja el. A beszélgetésenként! díjazás mindenkit az igénybevétel mérvével arányosan terhel m­eg, tehát igazságos. A beszélgetések­ számlálása automatikusan fog történni, tehát a közönség a téves felszámításoktól meg lesz óva. . (Államvasúti beruházások.) Új kocsikra 5.8 milliárd, új lokomotivokra 5.6 mil­liárd, új építkezésekre 4.7 milliárd és munkásházakra 1,8 milliárd van előirányozva. A Máv­ összes kiadásai 60 m­illiárdot tesznek ki, szemben 33 milliárd bevétellel. (Állami színházak.) A művészeti célok támogatására előirányzott 37­ millió koronából 310 millió esik az állami színházai, fentartási költségeire, ami 265 millióval több az előz évi javadalomnál. Ezúttal először szerepel ezek közt a Városi Színház is. E tételhez megjegyzi a kultuszminisz­ter, hogy a többlettel szemben a színházak bevételi le­hetősége aránylag kedvezőbb, mint régebben, mert míg ezelőtt az állami színházak bevétele a fentartási kétsé­geknek csak egy­harmadát tette ki, ez évben a M. Kir. Operaház­a felett a Nemzeti Színház kétharmadát veszi be a fentartási költségeknek, míg a Városi Színház előre­láthatólag önmagát fogja a saját bevételéből fentartani. Mivel a vidéken nincsenek állami színházak és ennél­fogva a magán­üzemben lévő színházaknak kell bizonyos mértékben a színház nemzetnevelő szerepét átvenni, a vidéki színészet támogatására szolgáló javadalom 18.000.000 koronás emelésénél a most említett szempontok vezették a minisztert. (Antant-bizottság és jóvátétel.) A békeszerződés végrehajtásával kapcsolatos költ­ségek 5,7 milliárdra vannak előirányozva az előző évre megállapított­ 39 millióval szemben. Ebből az antant­­bizottságok költségei 850 milliót, a jóvátétellel kapcsola­tos költségek (jóvátételi szolgáltatások) 4,5 milliárdot tesznek ki. A vegyes döntőbíróságok költségeire 31 millió, a bécsi reparációs bizottság költségeihez való hozzájárulás 110,8 millió lett előirányozva. (A diplomácia költségei.) A külügyminisztérium 166 milliós költségvetéséből 120 millió esik diplomáciai költségekre. Az 1921 22. költ­ségvetési év szervezési munkálatai között legfontosabb külképviseleteink megszervezése az Észak-Amerikai Egyesült Államok-lan (egy követség, egy főkonzulátus, három főkonzulátusi kirendeltség). Ezenkívül szükséges­nek bizonyult egy konzulátusnak Kanadában (Montreal) való felállítása is és pedig a következő okokból: A ka­­ ­lsején : — Fölvette mér a havi deficitjét? — ítélet a bukaresti bombaperben. Bukarestből je­lentik: A merénylet-perben a bíróság meghozta az íté­letet. Thuróczy Istvánt, tízévi fogházra ítélték el. Ugyan­, ily büntetéssel sújtották a három főbűntársat: Kmoskó Sándort,, aki magát Belmont grófnak nevezi, továbbá Pál­ágy­it és Balázsyt, akinek az volt a megbízatása, hogy a pokolgépet Romániába szállítsa. Ezenkívül még tizen­négy bűntársat, akiket nem lehetett elfogni, in contumaciam ítéltek el, szintén elzáratásra, köztük Béljas Ivánt és Prónay Pált, Hír György nemzetgyű­lési képviselőt, Tiboldy József magyar vasúti tisztvise­lőt és Dániel Sándor dr.-t. A munkáskizárás ügyében nincs lényeges változás. Jelentettük, hogy a kereskedelmi mi­niszter közeledést igyekszik létrehozni a kizárt munkások és munkaadóik között. Ennek a fára­dozásnak eddig nincs eredménye. A vas-, a fa- és téglagyári iparban a kizárás változatlanul tart tovább és egyelőre még kilátás sincs arra, hogy közve­­tő tárgyalások induljanak meg. A női­ szabóiparban a mesterek 210 koronás órabért ajánlottak fel a munkásoknak, ami negy­venszázalékos javításnak felel meg, a munkások azonban ragaszkodnak hatvanszázalékos eredeti követelésükhöz. Holnap a kereskedelmi miniszté­riumban Magyarits miniszteri tanácsos vezeté­sével békéltető tárgyalásra ülnek össze a női sza­bók és a munkások. Ma este az Asztalosmesterek Orsz. Szövetsége ülést tartott. Kiss József elnök kifejtette, hogy miután a faipari gyárak kizárták a munkásokat, a kis- és a középipar sem tehet másként, indít­ványozta, hogy szombat délután, ha a kizárás ad­dig meg nem szűnik, az asztalosmesterek is zárják ki munkásaikat. Három szavazat ellenében elfo­gadták az indítványt, amelynek értelmében hétfő reggel hétszáz asztalosműhelyben szűnik meg a munka és újabb 8000 munkás kerül az utcára.­­ Polónyi Dezsőt három havi fogházra és negyvenezer korona pénzbüntetésre ítélték. A Szász Zoltán ellen lefolytatott bű­nper során Miskolczy Ágost p­r. ügyész egy telefonbeszél­teté­ről tett említést, amely állítólag Szász Zoltán és védője. Vám’ : Rusz­tom dr. Wsítt folyt le. 1'rv"' íz esfiról f Polónyi Tv v­éd egy napilap felkérésére nyiIntézőit és az n cn ' . ha Ő lett volna a védő, ő nyomo­m kérte volna Miskolczy ellen a büntető eljárás megindítását. Az ügyészség eljárást inditott Polónyi ellen. A törvényszék m­a tárgyalta a pert Töreky euriai bíró elnökletével. Polónyi kijelentette, hogy tekintet nélkü­l az ítéletre, hangoztatja, hogy­­ Miskolcsyt egyéniségében sérteni nem akarta, de amit irt, az elvi dolog és ő azt a közszabadság érdekében írta és azt fenn is tartja. A bíróság Csernyánszky Aladár dr. védő előterjesztése után Polónyit a vádben­cselek­ményért három havi fogházra és negyvenezer korona pénzbünte­tésre ítélte. Az ügyész megnyugodott, Polónyi fellebbezett, nadai magyarság, melynek száma körülbelül 60.000 fölé tehető, állandóan azt panaszolta, hogy nincs kint ma­gyar hatóság, mely érdekeit képviselné. A kanadai magyarok a háború kitörése óta minden védelem és képviselet nélkül maradván, Magyarországtól teljesen elszakadtak volna, ha érdekeik védelméről és a Magyar­­országhoz még fűződő kapcsolataik megerősítéséről kellő időben nem történik gondoskodás. Szükséges egy magyar külképviseletnek a balti államokban való felállítása, mert­ főkép az észtek és a finnek által irántunk táplált fajrokon érzelmek ápolása úgy politikailag, mint gazdaságilag reánk nézve eminens értékkel bír. Ez okból Révaiban egy diplo­máciai képviselet fölállítása van tervbe véve, amely város az Oroszországgal való kapcsolat esetleges újbóli felvételére is igen alkalmas. Kownóban — Litvániának de jure elismerése után — a berlini, esetleg a révali követ volna akkreditálandó. Gazdasági és politikai okokból kívánatos lenne ugyan még egyéb külképviseleti hatóságok létesítése is, de erről az ország nehéz pénzügyi helyzetére való tekintettel egyelőre nem lehet szó s így be kell érni azzal, hogy a lehetőséghez képest elsősorban Török­országban s ezt követőleg egyéb államokban szűke esze sztve, amint azt a pénzügyi viszonyok megengedik, létesittetnek a már régen tervbe vett külképviseletek. Követségi épületeink eddig Bécs, Berlin, Prága, Varsó és Parisban vannak, a belgrádi ez idő szerint épül.­­— Marik Emil kitüntetése. A Futura r­­ t. ügyve­zető igazgatóját, Marik Ernőt kormányfőtanácsossá ne­vezték ki. Ezt a kitüntetést Marik eredményes közgaz­dasági tevékenységén kívül főleg azért érdemelte ki, mert igen, nehéz időkben pártállásra való tekintet nél­kül az összes napilapok papírral való ellátását intézte. Az ő hatásos tevékenységének köszönhető, hogy e téren fennakadás nem fordult elő.­­ Egy napi zárvatartással tüntetnek a kereskedők a boltbérek felszabadítása ellen. A budapesti kereske­delmi és iparkamara, amely hetek óta tárgyal a külön­böző érdekképviseletekkel az új lakásrendelet ügyében, ma délelőtt nagygyűlést tartott, amelyen több mint száz kereskedelmi és ipari, érdekcsoport megbízottja, vett részt. A határozati javaslat­ szerint a forgalom sza­­­baddá tételéről nem lehet szó addig, míg az építkezés meg nem indul. A kereskedők és iparosok nem zárkóz­nak el bizonyos fokú béremelés elől, de követelik, hog­y a béremelés nagyságát a gazdasági helyzet gondos figye­lembevétele mellett állapítsák meg. Az üzletek felsza­badítása ellen a gyűlés a leghatározottabban tiltakozik, mert ilyen kísérletezés katasztrofális válsággal járna gazdasági és társadalmi életünkre. A gyűlés ragaszko­dott ahhoz, hogy a rendelettervezetet a nemzetgyűlés elé terjesszék. A nagy helyesléssel fogadott, határozati javaslat után Vértes Emil, Dobsa László és Mezei Gyula szólalt fel. Kimutatták, hogyha a háztulajdonosok követelése teljesülne, a­ kereskedők és iparosok nagy része az ut­cára kerülne. Borsos Endre lakásügyi kormánybiztos közölte, hogy befejezett terv még nincsen a lakáskérdés szabályozására, de aggodalomra nincsen ok, mert szó sincs arról, hogy a szabadforgalmat még ebben az év­ben helyreállítsák. Végül Halász Tibor dr., a kereske­delemügyi minisztérium kiküldöttje nyugtatta meg az érdekképviseleteket. Megkérdeztük Fái Sándor dr.-t, a Lakók Szövetségé­nek főtitkárát, hogy milyen eredményt vár a nagy­gyűlés határozatától. — A gyűlésről azzal a határozott benyomással tá­voztam, — mondotta — hogy az ott elhangzottak mély benyomást tettek a kormány jelenlevő képviselőire, akik látva az izzó hangulatot, igyekeztek megnyugtatni a gyűlés résztvevőit. Pozitív tényeket azonban nem közöl­tek. A gyűlés határozottan sikeresnek mondható, a kor­mány — ha csak kényszerítő körülmények hatása alatt nem — tekintettel lesz a kereskedelem, az ipar és a lakók érdekeire. A külső siker azonban még nem valódi siker és még sokat kell dolgoznunk, hogy elérhessük célunkat. Mint más helyről értesülünk, lnteinerkörökben is mozgalom indult a lakások és irodahelyiségek felszaba­dítása ellen, akik vasárnap délelőtt tartják tiltakozó gyűlésüket. A kereskedők és iparosok pedig elhatároz­ták, hogy az üzlethelyzet­­ok fz­áza)­aditása . N­mi Win­■Uak tűfiit egy v r.t ba ? o k üzletei'. — Halál s Ítélet a Cár­ián. Csontos Jenő volt ura­sági inas a fegyházból kiszabadulva Mecsekszabolcs határá­ban Szalay Ferencnél, Lippsitz Miklósáét és Stein Ellát Bornhauer József kórházi ápoló és Polhammer Ernő napszámos segítségével meggyilkolta és kirabolta. A pécsi törvényszék és a tábla, ma pedig a Curia Cson­tost kötélhalálra, Bornhauert életfogytiglan tartó fegy­­házra és Polham­mert tizenöt évi­ fegyke ..-a ítélte. Az itélőtanács aztán kegyelmi tanáccsá alakult át. .-■wm ii. I mi I vm ■ iilm.i­m»­r.—u umwmwwmwm­w ■ wh.hhmiwi i n­m »m Nagy visszaélések az útlevelekre igénybevett valutáknál. Tegnap két nagybank már nem is adott ki útlevélre valutát. Fél esztendő után a Devizaközpont is rájött arra, hogy mily hallatlan üzérkedés folyik a kül­földi utazásokra engedélyezett valutaiggénylések­kel. A dolog ugyanis akként áll, hogy a külföldi állam vízumával ellátott útlevélre a bankoknak is joguk van 100.000 magyar koronának megfelelő valutát kiszolgáltatni, így például a cseh vízumra mintegy 1000—1200 cseh koronát lehetett a Deviza­­központ hivatalos árfolyamán vásárolni. Igaz, hogy a vízum 2800 magyar koronába kerül, ámde a kapott cseh koronát 20—25.000 K haszonnal tud­ták a tiltott zugforgalomban értékesíteni. Az állítólagos utasok egész raja lepte el állan­dóan a bankok pénztárait, mert az ilyen lelki-ismeretlen emberek nemcsak maguknak, hanem­ családjuk minden tagjának, sőt idegeneknek is váltottak útlevelet, beszerezték valamely idegen állam vízumát s ily módon valósággal kifosztották a bankok valutakészleteit. Az intézetek jelentései alapján a Devizaköz­pont most a legszigorúbb rendszabályokat szán­dékozik életbe léptetni s a fővárosi nagy intézetek — köztük a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank -­­ tegnap már be is szünt­ették az útlevelekre való valutakiszolgálatást. Az intézetek csak folyó­számla-ügyfeleiket elégítik ki, szóval olyanokat, akiket ismernek.

Next