Az Ujság, 1923. május (21. évfolyam, 98-121. szám)

1923-05-01 / 98. szám

2 M'' : S­Á2S ÚJSÁG Kedd, 1923 május 1. tek, erélyes lépéssel nem tiltom be. Fegyverek, rendőri és katonai­­jogok kizárólag­ azoknak a ke­zébe valók, akiknek erre hivatalon részről megbíza­tásuk van. Igen kétséges természetű a kommunistt­­áknak az a kijelentése, hogy ők egyedül az öss­­szeesküvők megrohaásától óhajtják az államot megvédeni és éppen ilyen kérdéses a radikális jobboldali körök bizonygatása, hogy nekik a vi­lágért sínesen más céljuk, mint hogy megmentsék az államot,­­ ha a kommunisták veszélyeztetik az állam hatalmát. Ha az államot komoly veszély fe­nyegetné, a túlzó jobb- és baloldali korok egyfor­mán nem ajánlanák föl erőiket, hanem egyéni cél­jaikat igyekeznének megvalósítani. Ha én intéz­kedéseimért egyformán heves támadásban része­sülök úgy a kommunisták, mint a jobboldali radi­kálisok részéről, ebben annak az elismerését kell látnom, hogy eszközeim alkalmazásában mindkét oldallal szemben ugyanazon a jogi alapon állok. — Ebben az összefüggésben kegyeskedjék, minisz­ter úr, Bajorország és Poroszország viszonyáról nyilat­kozni. — Milyen mértékben támaszkodhatnak a porosz extrém jobboldaliak Bajorországra? — Én, mint porosz miniszter nem­­nyilatkozha­­tom err­ől a kérdésről. Nem tagadható, hogy bizo­nyos összefüggések fönnállanak az említett irány­ban. Akármilyen értelemben is nyilatkoznék azon­ban Bajorországról, föltétlenül félremagyaráznák a szavaimat. Amit esetleg mondanék, az olyan ke­serű igazságokat tartalmazna Bajorországra nézve, hogy hallatlan méretű debatte indulna meg beszélgetésünk nyomán.­­ Berend Pál, Bécs, április 30. (Az Újság bécsi szerkesztőségének te­lefonjelen­ése.) Münchenből jelentik: a tegnapi és a mai nap Münchenben egész csendben telt el, semmi­féle incidens nem történt. Ma délben hivatalos közlést adtak ki, amely ki­jelenti, hogy a különböző pártoknak holnapra várható összeütközéséről szóló h­írek minden komoly alap nélkül valók. Alaptalan az a hír is, — folytatja a kiáltvány — hogy a kormány a hazafias szervezete­­ket felhívta a kormány védelmére. A bajor kormány a hatalom minden eszközének birtokában erélyesen szembe tud szál­­l­ni szükség esetén mindennemű rend­zavarással. Végül a kiáltvány a rend és a nyugalom oltalmára hívja fel az­ állampolgárokat. A »S­ie Stunde« című bécsi lap ehhez a híradáshoz m­egjegyzi, hogy véres összetűzések veszedelme fenye­get, mert a nemzeti szocialisták a kormány tilalmára való tekintet nélkül zavartalanul hívnak ös­­­­­s­z­e t­öm­­eg g­y­űllés­ek­et és valószínű, hogy roh­am­­­csapataik össze fognak ütközni a kommunista vörös­­v­­őrséggel. Erre mutat Hittler lapjának izgató hangja is, amely, úgy látszik, a kormányra sem maradt hatás nél­kül.­ Egyébként az a hír járja, hogy Bajorország­ban ki fogják hirdetni a kivételes álla­potot. Idősb Andrássy Gyula gróf születésének százéves jubileuma. Apponyi Albert gróf beszéde­i a nagy politikai perspektívák képviselőjéiről. A­z Ünnepély az országház kupolacsarnokában. Az országház kupolacsarnokában ünnepelte tegnap délelőtt a székesfőváros és a magyar tár­sadalom idősb Andrássy Gyula gróf születésének százéves fordulóját. Már tíz óra körül óriási tö­meg hullámzott a parlament előtt. Sriszinhász lovas és gyalogos rendősök, hajdúk, csatlósok, a főváros huszárjai tették tarkává a képet. A házakon zászlók lengettek s a magyar állam címerei ra­gyogtak. Tizenegy órára a márványoszlopos, aranydíszes kupolacsarnok zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel. A királyi hercegi család, az Andrássy-család, minisz­terek, nemzetgyűlési képviselők, a magyar arisztokrácia, az egyházi, tudományos és katonai élet előkelőségei, különböző intézetek, egyesületek, megyék és községek kiküldöttei jöttek el az ünnepélyre. A székesfőváros énekkara elénekelte a Hiszekegy­et, majd a távollevő Sipőcz Jenő dr. polgármester helyett F­alkushozy­ Lajos alpolgármester megnyitó beszédet mondott, melyben vázolta, mily sokat tett Andrássy Gyula gróf a főváros fejlesztésére. Ezután Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra. — Andrássy Gyula gróf nagyságát, egyéniségének jellemzését — mondotta — nem konkrét alkotásaiban kell kereső, hanem a gondolatban, amely el nem enyészhet. Amíg a nemzet él, Andrássy gondolata ez volt: Kirívaolni a nemzetet, abból a defenzív látókörű eszmevilágból, amelyben politikai gondolkozása évszá­zadokon át teregödött és átvezetni a pozitív cselekvés­nek, a számára­­rendelt világpolitikai állás elfoglalásá­nak területére. Vtvnak ezen a téren előhírnökei, de­ ezek működése csak epiárdszow fényes megvillamásokat jelentett.’ p-A , , Apponyi ezután áttekintette a nemzeti közélet­ vezető gondolatainak fejlődését és c,sszjph.­.-putitatta Beák Fe­rencet Andrássy Gyulával. Ktszülük v.z .,]5 a közjogi pontosságot, a második a nagy politikai perspektívákat képviselte. Ezután Apponyi ismertette, mit hozott Andrássy miniszterelnöksége ideje alatt 1. honvédség Megalapítása, más intézkedések, az udvari eset nositása és az uralkodónak a nemzethez valói közeledése terén. Altén­ azután a külpolitikai válságra,­­melyr­e a német-francia viszály idején kevés hijján mi­n­t,el­. sodródtunk, s amikor Andrássynak magának vajlett a külpolitika vezetését átvenni.­­ — Ezzel mi nymiánis ügg­yilogtfotéasteletekké vált külügyminisztert, de elvesztettük azt az erőt, amely a kiegyezés által teremtett belső helyzet kiépítésénél nélkülözhetetlen volt. Ezt a megoldhatatlan dilemmát legjobban Deák Ferenc jellemezte, amikor Andrássyh­oz külügyminiszterré történt kinevezte­tésekor ezeket írta: Isten jókedvében adott Téged nekünk; csak az a kár, hogy duplikátumot nem teremtett, mert két példányra volna szükség, egyikre Bécsben, a másikra itt. Való­ban, a belügyi munka tovább folyt, de az államélet fő­­tényezői közötti lelki közeledés abbamaradt. Apponyi ezután ismertette Andrássy külügyi sike­reit: az orosz hódító politika megállítását, a defenzív német-osztrák-magyar szövetség létrehozását a berlini kongresszust, a keleti krízis megoldását. Majd jellemezte Andrássy egyéniségét, aki tipikusan magyar volt, fajá­nak erényeivel, de fajának hibái nélkül. Mindenki fel­tétlenül bízott Andrássyban s a bizalom olyan atmosz­férája vette körül, mely elől ellenségei sem zárkózhat­tak el. Majd Andrássynak Bismarckhoz és a magyar poli­tikához való viszonyát fejtegette. — Politikájának exponálására, — mondotta Apponyi — eszméinek gyakorlatba való­­átvitelére nem vállalko­zott senki. Ezzel igen nagy méltatlanságot követtünk el Andrássyn, aki mint modern ember, ismerte a közvéle­mény jelentőségét, de azt nem úgy értelmezte, hogy minden áramlat előtt meg kell hajolni, hanem úgy, hogy annak ő adjon irányt. Végül rámutatva a végzetszerű következményekre, melyek Andrássy politikájának elhanyagolásából fa­kadtak, e befejező szavakkal hódolt a nagy halott em­lékének. —... Ma a saját lábunkon kell állanunk és saját higgadtan mérlegelt erőnkkel kell magunknak utat vágni a világhelyzet pusztaságában... Ami képessé­günk erre van, azt­ Andrássy nevelte belénk; ami nekünk abból hiányzik, az azért hiányzik, mert Andrássy irá­nyító és nevelő, befolyásának fonala idő előtt meg­szakadt. Ezt a fonalat kell újra felvennünk, ebbe az irányba indítja gondolkodásunkat a mai ünnepély, amely nem szól egy végleg elhantolt múltnak, hanem egy örökéletű gondolatnak. Andrássy napsugaras alakja, arcig élt, friss és nyugodt tetterőt jelképezett, emléké­ből is a feltámadási gondolatnak fénye ragyog felénk. (Fercekig tartó éljenzés és taps.) Az ünnepély után Andrássy lovas szobrához vonult a közönség, ahol Daruvár­i­ Géza külügyminiszter a kor­mányzó nevében, Scitovszky Béla házelnök a nemzetgyű­lés nevében, Rakovszky Iván belügyminiszter a kormány nevében, Folkusházy Lajos alpolgármester Budapest kö­zönsége nevében, Beli­ska Sándor honvédelmi miniszter a honvédség nevében és még sokan mások — a családok, egyesületek, szervezetek nevében — letették koszorúikat. Holtponton a m­aagyar-cseh határkonfliktus. Semleges elnököt fognak felkérni a döntésre vagy új semleges bizottságot feüldenek­ ki. A Hír szerint a csehek újból határzárt rendeltek­ el. A magyar-cseh veg­yesbizottság vasárnap dél­ben megkezdte munkáját a határkonfliktus szín­helyén. A cseh delegátusok kívánságára az­ eset szereplőivel megismételtették a konfliktus lefolyá­sát, részletes jegyzőkönyveket írtak minden egyes mozzanatról, de egységes véleményre nem tudtak jutni. Magyar hivatalos közlés szerint a két bizott­ság elsősorban azt óhajtotta megállapítani, vájjon magyar vagy cseh fenhatóság alatt levő területen történt-e az összeütközés. Ezt a problémát nem tudták eldönteni, mivel a határvonal értelmezése körül lényeges eltérés merült fel. Ugyanígy eldön­tetlen maradt az a kérdés is, hogy melyik járőr használta előbb fegyverét. Csak egy lényeges mo­mentumot sikerült végre tisztázni. Azt, hogy Szedlacsek cseh őrmester a fegyveres véres össze­tűzéskor a helyszínen halt meg. Semmi körülmény sem igazolta, a cseh lapokban megjelent azt a hírt, hogy Szedlacseket a magyar vámőrök elhurcolták, bántalmazták és végül meggyilkolták. Ennek a vádnak hazug volt az közös egyetértéssel állapí­totta meg a vegyesbizottság. A magyar bizottság vasárnap szívélyesen meg­vendégelte a cseh delegátusokat, akik azután cseh területre vonultak vissza éjszakai szállásukra. A magyar bizottság tagjai Sardagna gróf közeli kas­télyában töltötték az éjszakát. Hétfőn újra talál­kozott a két bizottság a himi magaslaton és hozzá­fogtak a többi határkonfliktusok megvizsgálá­sához. Beavatott helyen a következőket mondották munkatársunknak a vizsgálat eddigi eredmé­nyéről: — Két ellenkező álláspont domborodott ki ép­pen a, lényeges kérdésekben. Ezt jegyzőkönyvbe foglalták, miután nem sikerült a két felfogást ösz­­szeegyeztetni. Az ügy hamarosan diplomáciai útra terelődik. Egyrészt a cseh, másrészt a magyar külügyminisztérium veszi kezébe a dolgot és szo­kásos tárgyalással igyekeznek majd kiutat találni. Nem valószínű azonban, hogy ez a tárgyalás ered­ményt hoz, mert a két álláspont teljesen ellentétes. Valószínűen egy semleges elnököt kell felkérni a döntésre, vagy pedig ú­j semleges bizottságot kell kiküldeni az ügy megvizsgálására. Informátorunk rámutat arra, hogy a határ­konfliktus olyan kis üggyé zsugorodott össze, ami­lyen eredetileg is volt, mielőtt a cseh sajtó — nyil­ván illetékes sugalmazásra — fel nem fújta. Bebi­zonyosodott ugyanis, hogy aprólékos részletkérdé­sekből indultak ki a csehek, s ami lényegest állí­tottak, azt nem tudták bizonyítani, 5J»v.b eísáríáíf a JiaSápit, Prágai közlés szerint tegnap és ma ismét meg­tiltották a vasúton vagy hajón érkező magyar ál­lampolgárok cseh-szlovák területre való utazását. Az ilyen utasok valamennyien kénytelenek voltak visszatérni. Illetékes magyar helyen ezzel kapcso­latosan újra hangsúlyozzák, hogy ezt a retorziót teljesen jogtalannak tekinti a magyar kormány. Hsrí keg^aJssiesKeh a ííiwtasrSofiSakMsk. Prága, április 30. A represszáliókkal kapcsolatosan kiutasított magyar állampolgárok névjegyzékét hivata­losan még nem állították össze. Az eddigi jelentések szerint ötvennégyen kaptak huszonnégyórás kiutasító végzést. A Pozsonyból kiutasítottak már mind elhagyták a köztársaság területét. A pozsonyi rendőrség állítólag újabb kiutasításokra készül. A legutóbb kiutasítottak közt van Szabó Jenő kassai biztosítási tiszviselő, Höhm Alfréd volt vasúti hivatalnok és Lacza János kassai káplán. Komáromból kiutasították Erdős Vilmos bank­igazgatót, Morócz­ Emil és Gosztonyi Nándor bencés­­zer­di tanárokat, Várady Béla kereskedőt, Mak­oncs báró földbirtokost és Jóssa Árpád katolikus lelkészt. Kassán a fellebbezések­­utasítását közlő végzést a feleknek azonnal kézbesíteték, ezzel egyidőben a ki­utasítottak lakásán megjelentek az adóhivatal közegei és adóhátralékok biztosítása ismén bútorokat, zongora-­­kát foglaltak le, sőt üzleteket is lepecsételtek. A ki­utasítottak legnagyobb része még szombaton elhagyta Kacsát, Vörös domonkosrendi perjelt nagy néptömeg kísérte ki az állomásra. A vonatjáratok Hidasnémeti és Csány között szüne­telnek. Magyar utasoknak Csánytól­­Hidasnémetig, cse­heknek Hidasnémetitől Csányig gyalog vagy kocsin megengedték a közlekedést. SS, ssefaefc a ma­gyar egyetemi haSSejaSek MttevetáS. Prága, április 30. A budapesti egyetemről a húsvéti ünnepekre visszatérő egyetemi hallgatók­tól — mint a Kassai Napló ungvári tudósítója je­lent — a rendőrigazgatóság elvette útleveleiket és azok visszaadását megtagadta. A rendőrigaz­gató erről a következő információt adta: — Az egyetemi hallgatóknak, akik Budapestre akarnak menni, nem adnak útlevelet, akiknek volt, azoktól megvonják. Ezzel elejét akarják venni annak, hogy a pesti egyetemen uralkodó szellem megfer­tőzze az egyetemi hallgatókat. Itt említjük meg, hogy Bársony János, a Páz­mány Péter­ egyetem rektora, ma közölte a fekete táblán az egyetem ifjúságával az egyetemi tanács legújabb határozatát. Ennek az a lényege hogy egyetlen egyetemi hallgató sem léphet be politikai egyesületbe. Aki ez ellen vét, fegyelmi vétséget követ el s annak a biztos veszélynek teszi ki ma­gát, hogy kizárják az egyetemről. Scotius Viator Pozsonyban. Prágából jelentik, hogy Scotus Viator tegnap Hodzsa Milán miniszter társaságában Pozsonyba érkezett. Sco­tus Viator hosszabb ideig fogja tanulmányozni a cseh viszonyokat s útközben Prágába is ellátogat. & fSIsli’efos'Kffl-ffnovella. Szabó István miniszter részletesen nyilatkozott a földreform-novelláról. A főbb rendelkezések a követke­zők: A hivatalos közegek soron kívül kötelesek eljárni s mellőzniük kell minden fölösleges alakszerűséget. A névjegyzéket rövid uton a községi elöljáróság­­állítja össze. Méltányosabban és szabatosabban állapítják meg a személyi alapfeltételeket s ebben egy öttagú föld­­mives-család megélhetését veszik alapul. Kimondja a novella, hogy járadék-birtokokat kell alakítani. Erre­ a célra felhasználják a háború alatt szerzett, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tulajdonában levő, valamint a háború kitörését megelőző ötven éven belül szerzett ingatlanok, illetve nagybirtokok igénybevett egész területét. Rég­ebbi er­edetű nagybirtokokból három­ezer katasztrális holdon alul a hadirokkantak, hadi­özvegyek, hadiárvák, az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetett földhöz juttatottak és a gazdasági cselédek részére igénybevett területből alakítanak jára­dék­birtokokat. Középbirtokokon azonban csak abból a területből, amelyet a hadirokkantak, hadiárvák és hadi­özvegyek részére vettek igénybe. Kötelez­ik a földhöz jutottakat, hogy a földet rendesen megműveljék s azzal ne üzérkedjenek. Aki indokolatlanul késlekedik a ha­szonbér megfizetésével, attól a haszonbérletet elveszik. Ingatlanok elidegenítése körül elővásárlási jogot bizto­sítanak az államnak. A novella lényegesen kibővíti a földművelésügyi miniszter hatáskörét. Szabatos és gyors végrehajtás a cél, hogy mielőbb kifejlődjék a termelés fokozásához szükséges nyugodt helyzet. Munkasigget mással c­setán. Mint ismeretes, a belügyminiszter egyetlen egy nép­­gyűlést sem engedélyezett az április 29-ike és május 2-ika közti időre. Nemcsak nyilvános helyen, hanem zárt helyiségben sem szabad gyűlést tartani. A szociál­demokrata munkásság csendes munkaszünettel fogja megünnepelni május elsejét.

Next