Az Ujság, 1923. december (21. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-30 / 294. szám

Vasárnap, dec. 80. Mindent megtud A 20 U J S Á & Mindent Tudok-jából 11 A jó orvos eljött, megvizsgálta a beteget és kiállí­totta a bizonyítványt, amelyet a színész, anélkül, hogy el­olvasott volna, rohamlépésben küldött a színházhoz. Harmadnap azután, amikor egészen kijózanodott, a gyengélkedőt tettetve bebicegett a színházba, ahol nagy részvéttel fogadták. — No édes, jobban vagy? — kérdezték tőle kollegái. Aztán jött az igazgató. — Nos kedves művész úr, remélem, felgyógyul­. Iga­zán már nagyon aggódtunk magáért. — Ő kérem, — szerénykedett az illető. —­ Hanem — folytatta az igazgató az egész társulat jelenlétében, — máskor megbízhatóbb orvost hivasson.­­— Miért, kérem? Olvassa csak el ezt a bizonyítványt! A színész átvette az orvosi bizonyítványt, -­melyet ő küldött és majd hanyattvágódott rémületében. Mert az így szólt:­­ __________ Ezennel igazolom, hogy .................................... . urat ágyban fekve hollrészegen tolódtam. A Cárnő körül, amelyet­ évekkel ezelőtt igen nagy sikerrel játszottak a Nemzeti Színházban, már sok háborúság folyt. Béldi­ Izor kollégánk úgy találta, hogy a dráma az ő Katalin című­ operettjének szövegével azo­nos, amelyet ugyancsak igen nagy sikerrel adtak meg a régi Népszínházban. Gyönyörű esték voltak ezek, a cárnőt szegény Hegyi Aranka játszotta, azt a kis tisztet — gondolom Germaidnek hívták —, akibe Katalin sze­relmes, Kürg Klára. Sok idő telt el azóta. A Katalin operett is, a Cárné című színmű is diadalmasan járták be a külföldet, min­denütt hírt és dicsőséget szerezve a magyar dráma- és operettirodalomnak. Most a Cárnő és Katalin harca ismét kiújult. A Cárne­­szerzői ugyanis eladták darabjukat Strausz Oszkárnak, a nagy bécsi operettkomponistán­ak, aki azt megzené­síti. Ez az, amibe Béldi kor­ nem megy­ bele­. Hogy az operettjéből minden tiltakozása dacára annak idején színművet csináltak, azt még el­­lehetett viselni. De hogy visszacsinálják aztán ezt a színművet operetté, hát ezt már sokalja. Bécsi ügyvédje útján jogbitorlásért pert indít a Cárnő szerzői ellen. Sorry: Beszélgetés gróf Berén­yiné Török Irmával. A Nemzeti Színház legifjabb örökös tagja. Körülbelül tiz esztendeje, hogy Török Irmát, ezt a ragyogó tehetségű művésznőt, akinek feledhetetlen sikerei voltak a Nemzeti Színházban, nem láttuk ki színpadon. A Nemzeti Színháznál emberemlékezet óta mindig annyiféle színházi politika érvényesült, hogy elvégre meg tudjuk érteni, hogy egy olyan ki­váló művésznő, mint Török Irma egyszerre csak el­unja, azt mondja magában: elég volt és visszavonul a magánéletbe. Most őszinte örömmel értesülünk róla, hogy a művésznőt a Nemzeti Színház üsdökös tagjává nevez­ték ki, mert ettől a kinevezéstől nem végleges elhall­gattatását, hanem reaktiválását várjuk. Ma délután volt alkalmam telefonon beszélgetni a művésznővel, aki teljes visszavonultságban él csa­ládja körében orbánhegyi lakásán. — Drága grófnőm, engedje meg, — mondom, — hogy én legyek az elsők egyike, aki kézcsókját küldi ki­nevezéséhez. — Jaj, — köszönöm, — kacagja bele a telefonba gróf Berényiné Török Irma, — tudja, éppen jókor jött a­­ kinevezésem, Ami i­itkába Vai. Még szerencse,­ hogy ilyen hideg van, pláne itt az O­rbánhegyen és uche- * zen határozta­m: és magam eres a nagy útra. Igazában nem is tudom m­­­érteni, miért titkoltak kinevezésemet. Cso*­r­dálkoztam, amikor olvastam Ambrus Zoltán, Nagy Ibolya, örökös tagságát és rólam nem­ volt említés, pedig ezzel egyidejűleg történt az én kinevezésem is. — Ak­kor játszott méltóságos asszonyom utoljára? — Bizony, már régen. Még a­ háború előtt,­ 1914-ben. Akkor arra jöttek rá, hogy nincs tehetségem. Janko­vich, az akkori kultuszminiszter, amikor kérdeztem, miért kül­denek el, még csak azt sem mondotta, hogy köszönjük a szíves működést.- Nekem húgy is fájdalmas volt a mellő­zés, felmentem­ a direktorhoz, az intendánshoz és voltam­ a miniszternél magánál is. Tudni akartam, miért tesznek .Így velem. Jankovich miniszter úr a szemembe mondta: —Magának nincs tehetsége! — Nem csodálkoztam volna, ha a kereskedelmi mi­niszter mondja ezt, de egész furcsának tartottam, hogy­­ a kultuszminiszter ennyire ,­,tájékozott" a dologban. —■ Bizony sokáig­­fájt, ahogy velem bánták. Egészen elfelejtettem a színházat,­n­em is­ néztem a tájéka felé. De az utóbbi időben már visszatért a vágy. Nagyon üresnek­­éreztem életemet. — Nem tudom,, hogy most b­em­egyek-­e­ a színházba. Azt hallom, reaktiválni akarnak. Soká jöttek rá, hogy mégis csak van tehetségem­ .. — S hogy bírta ki a színház nélkül az életet? — Bizony nehezen. Pedig tiz évig nem voltam a Nemzeti tájékán sem és színházba sem mentem. Tegnap­előtt, amikor az örömhirről értesültem, elmentem az Operába­ és volt megköszírí­teni Wlassics bárónak a figyel-­­­met. Nagyon kedves volt hozzám. Mindjárt egy páholyt adott. Olyan jól esett, hogy ismét színházban lehetek... * Szendy Árpád Helikoni sülleje kapta a Greguss*­­ díjat. A Kisfaludy-Társa­dói, m­ai ülésén, néhai Greguss J Ágoston házassági évfordulójának a napján, hirdették­­ ki a társaság döntését, amely a Greguss-díjat Szervig Árpád Helikoni suitején­ek ítélte oda. A kitüntetés nem lebecsülendő,, mert­ hat év zenei termésének a­ legjobbjai közül választják ki­ a jutalmazandó művet.. Érthető tehát a nagy érdeklődés, amellyel a művé­szeti és zenei világ a társaság mai ülését várta. Az ünneplés ülést Des­teviczfi Albert elnök nyitotta meg, majd Vojnovich Géza felolvasta Papp Viktor meghí­vott zenei szakelőadónak, az ismert jeles zeneeszté­­tikusnak a jelentését. Alapos felkészültséggel, nem mindennapi tudással és éles ítélőképességgel megírt, hatalmas munka. Felolvasása egy óra hosszat, tartott. Érdekesen ismerteti és boncolgatja benne Papp Vik­tor a legutóbbi, hat esztendőben előadásra került zenei műveket az operáktól a dalokig. Kiemeli a jelentősebb alkotásokat s­ nemcsak előnyeiket, de hibáikat is fel­sorolja. Vannak például, színpadi művek, amelyeket szövegük miatt nem­ ajánl a díjjal­­való­ jutaigjazásra Tíz c!őát­ó.-! A' szöveg­',a­ zene'ugyanis annyira egybé- Torr a nmi operákban, hogy különválasztani őket nem lehet. Ahol tehát­­a­ szöveg nem megfelelő, ott még akkor sem lehet az egész művet kitüntetni, ha a zene még oly kiváló alkotás is. Ennél a pontnál kitér az előadó az irodalom és zene mai viszonyára is és saj­nálattal állapítja meg, hogy a hivatott és hozzáértő írókat mennyire nem érdekli a feladat, hogy az opera­­szövegírás terén is munkálkodjanak, a muzsikusok nagy része pedig milyen járatlanságot tanúsít iro­dalmi téren. Ez az oka azután, hogy nagytehetségű, kiváló tudású szerzők rossz szövegekre írják operái­kat. Végig menve a legutóbbi szat esztendő jelentő­sebb zenei alkotásain különösen Bartók, Dohnányi, Trubay, Kodály, Szabados és Szendy műveit és mun­kásságát emeli ki* a jelentés s azt ajánlja, hogy a Gregus-díjjal Szendy Árpád Helikoni süllejét jutal­mazzák. A társaság azután a másik zenei szakértő,­­ Kerner István hozzájárulásával egyhangúlag ennek a mű­nek ítélte oda a díjat. A jelen volt közönség éljen­zéssel­ és teljes megelégedéssel vette tudomásul az el­­nöki kijelentést, hogy a díjat Szendy Árpád özvegyé­nek fogják kézbesíteni. Az egyik napilapban támadás érte a­ társaságot, hogy nem Dohnányi operáját, a Vajda tornyai jutalmazták. Kérdést intéztünk erre vonatkozólag Berzeviczij Alberthez, a Kisfaludy- Társaság elnökéhez, aki a következőket mondta mun­katársunknak: — A támadásra nincs mit felelnem. A Kisfaludy- Társaság irodalmi testület­e ezért az irodalmi szem­pontokat is figyelembe kell vennie..­­ Vajda tornyát a szövege miatt nem jutalmazhattuk a díjjal. Kacsu­h Pongrác végrendelete. Minap elhunyt ki­váló zeneszerzőnknek, Kacsáti Pongrácnak a végrendele­tét m­a bontották fel a központi járásbíróságon Gergely Illés dr., a Kacsóh-család jogi képviselőjének a jelenlété­ben. A végrendeletben arra kéri Kacsóh Beöthy Lászlót, az Unió vezérigazgatóját és Marton Sándort, hogy ingó vagyonát, értékesítsék s az ebből befolyó pénzt osszák két részre. A­z egyik rész Jánoskáé, Kacsóh Pongrác kisfiáé legyen, m­íg a másikat régi házvezetőnőjére, Barna Má­riát hagyta az örökhagyó, hálája jeléül, amiért a ház­vezetőnő több mint egy negyedszázadon át oly jól gon­doló és kis­fiának is valóságos nevelőanyja volt. Az iro­dalmi és zenei hagyaték a maga egészében Kacsóh János­kát illeti. Kisfia gyámjául Beöthy Lászlót kérte fel Ka­­p­­sáh, aki végrendeletében nagy szeretettel emlékezik meg Beöthy Babáról s kéri őt, hogy küldjön egy szál rózsát a sírjára és zárja szeretettel a szivébe Jánoskát. Végül elbú­csúzik jóbarátaitól és ismerőseitől s azzal zárja végren­deletét, hogy boldog volna, ha még soká kerülne sor a végrendeletre, mert szeretne még néhány szép magyar nótát teremteni s a hazának egy magánál százszor különb hruzsikust nevelni: Kacsóh Jánost. * Nincs igazgató válság az Operaházban. Egyik lap nyomán ma az a hir terjedt el, hogy Meder igazgató megválik az állásától. Illetékes helyen kijelentették, hogy a hír nem felel meg a valóságnak s operaházi igazgató­­válságról szó sincs. * Dalost, Kaczor Gizi legutóbbi hangversenye óta sokat haladt. Hangja és énektudása fejlődött s előadása is élvezetesebb, lett. Közönsége sokat tapsolt neki. Az énekszámok elött és után a Somló—Stegmann—Hoffmantt­­zongorah­ármas-társaság játszotta el Beethoven és Csaj­­kovszky egy-egy művét. Összevágó előadásukért megérde­melt tapsok­at kaptak, és színházait és kabarék herei A V­­í­zn­­ház)­.In­ a jövő héten a segélyalap javára megismétlik a szilveszteri kabarét, amelyre több ezren ,hiába igyekeztek jegyet szerezni, miután pár­­óra alatt az összes jegyeket szétkapkodták. Színre kerül a pro­gramul a Vígszínház és a Fővárosi Operettszínház leg­kiválóbb művészeinek és vendégeinek" felléptével. A hét játékrendjét A király dominálja, amelynek hétfői előadása kivételesen már hét órakor kezdődik. Kedden, újév nap­ján, este az Orvos dilemmáját,­ délután az Ivanovot játsz­mák. Szombaton délután rendkívül mérsékelt helvárak­kal a Hübele Balázst adják gyermekeláadásul. Most va­sárnap , délután az Úr szöllője, jövő vasárnap délutárv** Orvos dilemmája kerül színre. * Fehér darab a Lila akác, Szép Ernő ragyogó vág­ját­ék mely mérsékelt helyárakkal kerül színre vasár­nap délután, valamint újév délutánján a Renaissance- Szinh­ázban. * A hét magyar és német előadásai a Renaissance- Szik­házban. Rittner pompás és rendkívül mulatságos komédiája, a Farkasok az éjben . . . dominálja a jövő hét műsorát; ebben a nagysikerű nyíltszini tapsokkal m­eg-megszok­ott vígjátékban ezentúl is Simonja Mária, Törzs Jenő, Tőkés Anna, Harsány­, Sugár játsszák a fő­szerepeket. A Farkasok az éjben . . . hétfőn (Szilvesz­terkor­, pénteken és vasárnap este. Csergő Hugó Az első hajnal ciműs darabja kedden (újévkor) és szombaton ke- A „Fészek44 faláról. F“•»A réti művészkarrikatúrák. Beöthy László : Bet­.a Józsi­i Hajdú Marcell Brnebf­­einer Rezső Halmi Art­ne Jadlovker

Next