Az Ujság, 1924. június (22. évfolyam, 106-128. szám)
1924-06-01 / 106. szám
V . r.ry . ____ * u Budapest, 1924. Ara 3000 korona. XXI. évfolyam. 106. szám: R Vasárnap, stmjus 1. Előfizetési árak: Nrgsc.dévre . . . . . 120.0011 K Egy hóra....................... 40.000 K Külföldre aj előfizetés kétszeres. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvaron hétköznap 2000 K. vasárnap 3000 K. Ausztriában hétköznap 2000.—, vasárnap 2500.— osztrák korona. Megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden nap. AZ UJSAG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. I V. Vilmos császárait 34. a% Telefon 154-20, 154-21, 154-4% 154—23. Nyomdai telefon : (csak este 4 órától kezdve) 151—21. FIÓKKIADÓHIVATAL: BUDAEST, Erzsébet körút 42. Telefon: József 16-28. ROVÁS. El kell ismerni: kánikulában nem passziv dolgozni, pláne olyan kemény munkát, mint a törvényhozás. Akceptálni kell azt is, hogy a gazdaembernek mégis csak szorgosabb a maga dolga, mint az ország dolga, amihez nincs is egészen úgy hozzátanulva, mint a maga dolgához. A kormánynak ugyancsak fő a feje, hogy annyi hívét be tudja dirigálni a parlamentbe, amennyi a törvényalkotó munkához feltétlenül szükséges. Szerencsére a fontosabb bizottsági ülésekre mégiscsak elmegy annyi kormánypárti, amennyi elég, hogy a kormányt leszavazz." * A pártfegyelem alapja és forrása, a meggyőződés és a programra azonossága. Aki kormánypárti lehet, nem lehet más véleményen, mint a miniszterelnök, aki az azonos meggyőződés és programm hivatalos és hivatásos képviselője. Ha más a véleménye, nem lehet kormánypárti. Aki a kormány ellen szavaz és mégis a kormánypártban marad, az nem a pártfegyelem ellen vét, hanem más hadseregben szolgál, mint amelyiknek a zászlója alá esküdött. ♦ Igazat adunk Gömbösnek. A vivők világversenyén a magyar színeket arra a magyar vívóra kell bízni, aki a legjobban tud vívni. Igazat adunk Gömbösnek. Ha Fuchs Jenő a legjobb magyar vivő, akkor Fuchs Jenőt, kell az olimpiászra kiküldeni. De igazat adunk Gömbösnek abban is, hogy aki ott kiáll, a nevében is a fajmagyarság képviselője legyen. Ezért erre az alkalomra Fuchs Jenő vegye fel a Friedrich, a Wolf, vagy a Haller nevet. Kultúra és politika. Bugacot aligha érdekli túlságosan a budapestiÁrumintavásár. Nemcsak a távolság, de igen sok más egyéb is messze elválasztja a kettőt egymástól. Ha Bugac megmaradna csupán annak, ami, egy csendes, idilli tanyának, ahol földet művelnek és állatot tenyésztenek, nem igen lenne alkalom a budapesti Antmintavásárral kapcsolatba hozni. De ahogy most e kettő viszonylatba került, aktuális, bár szomorú alkalom nyílik igen nevezetes megállapításokra. Bugácnak mindenesetre jobb a helyzete. Bugác nem igen vesz tudomást a budapesti Arumintavásárról, s ha tud valamit róla, legfeljebb annyit, hogy most a zsidó vigécek, handlék és házalók összeálltak gseftelni. AzÁrumintavásár, sajnos, nincs abban a kellemes helyzetben, hogy ne vegye tudomásul Bugacot. Mert ami ott illetékes miniszterek ajkáról elhangzott, nagyon is közel érinti mindazokat a tényezőket, amelyeknek hazafias buzgalma, áldozatkészsége és becsületes munkája lehetővé tette az Árumintavásárt. S akik, bármily fajta kategóriába sorozza őket a kurzus legújabb tudománya, mégis csak magyaroknak érzik és tudják magukat, magyar erőt és munkát képviselnek és Magyarország gazdasági érdekeit szolgálják. A magyar iparos és magyar kereskedő, bárhol imádja istenét és bármilyen az orra formája, nem utolsó sorban járul hozzá, hogy a magyar állam háztartása fennállhasson; ha roskad is alattuk, viseli a terheket, amelyeket a közszükségletek reája rónak; s ha a kormányzat néha kemény és kíméletlen kézzel avatkozik dolgaiba s politikai tekintetekből gyakran a hátsó padokba ülteti, lenyeli bosszúságát, elfojtja indulatát és dolgozik tovább, abban a tudatban, hogy a magyar gazdasági és kulturális érdeket szolgálja s ,hogy nélküle ez az ország lesülyedne arra a balkáni nívóra, amelyből évtizedek szakadatlan munkájával végre magasan kiemelkedett. Mert amit az Árumintavásár képvisel, egy darab, mégpedig jó darab magyar kultúra. S ha Bugacon lenézik azokat, akik ebből a magyar kulturmunkából bőven kivették a részüket, az nem azt bizonyítja, hogy ezek az „elemek" nem kulturtényezők, hanem hogy Bugacon más felfogás uralkodik a kultúráról, mint például az Árumintavásáron. S ha egy magyar miniszter a magyar politikát csak arról az oldaláról nézi, hogy zsidó-e, aki bizonyos foglalkozást űz, vagy keresztény, akkor elemeire bomlasztja a magyar kultúrát, de nem mondhatni, hogy a kultúra irányában. Mi a földmívelésügyi miniszter helyreigazító nyilatkozatában sem tudunk megnyugodni. Mert az első verzióban megtaláljuk a bugaci nyíltságot, a helyreigazítás azonban oly feltevésen gyökerezik, amely épp oly jogtalan, mint igazságtalan. Az első verzióban bizonyos bugaci szellemesség is foglaltatik: ne üssük agyon a zsidót, hanem tegyük lehetetlenné kereseti lehetőségeit. Amit úgy is mondhatni: üsd agyon, de ne nagyon. Ne haljon meg fütyköstől és revolvertől, hanei vesszen éhen. Higgjünk hát a helyreigazításnak s tételezzük fel, hogy magyar miniszter ilyeneket mondjon. De ha a keresztény politikának alfáját és ómegáját abban állapítja meg, hogy a keresztényeknek el kell sajátítaniok a zsidóság jövedelmező foglalkozásait s részt kell biztosítaniok maguknak a zsidóság kereseti forrásait biztosító ágakban, akkor vagy ferde felfogása van a jövedelmező foglalkozásokról s kereseti forrásokról, vagy azt akarja elhitetni, amivel a kurzusjelszavai maszlagolják a bugaci elméket, hogy a zsidók valamiféle monopóliumot élveznek, amely bizonyos kereseti forrásokat biztosít nekik. De legferdébb az a felfogás, mely a zsidó és magyar közé elválasztójelet tesz, amit az igazságügyminiszter még duplán is aláhúzott azzal a kijelentésével, hogy a magyar fajt kell ebben az országban uralkodóvá tenni. Mintha azt akarná mondani, hogy a magyar faj uralmát a magyar zsidóság csorbítaná. Ez a fajelmélet, ami a bugaci kultúrának használhat ugyan, de a magyar nemzet egységét, a magyarság kulturális értékét egy kurzusjelszó kedvéért kockára veti. Az Árumintavásár magyar kulturmunka. Ezer cégnek készítményei pompáznak benne. Ezer meg ezer kereskedő és iparos munkáját, küzdelmét, iparkodását és életét foglalja keretbe. És kifelé sugárzik fénye, hogy idevonzza az idegent, megismertesse vele a dolgozó magyarságot, a magyar életnek egy jó darbját s hogy fokozza az ország gazdaságát, piacokat szerezzen és pénzt hozzon be, amely újabb meg újabb termelésre nyújt módot. És az idegen nem fogja látni, zsidó-e, keresztény-e, akitől minden kitelik, hanem a magyar kultúrát, a magyar életet fogja méltányolni faji és felekezeti sanditások nélkül. És mégis csak több valamivel, mint ami a miniszter urak nyilatkozataiból kiárad. Az az élet, a kultúra; ez a politika. Amaz: Árumintavásár; emez: Bugac. Véres tüntetésre készülnek Bukarestben. Avarescu volt miniszterelnök 50.000 emberrel vonul fel holnap, vasárnap Bratianu kormánya ellen. — Tragikus jelenetek a királyi audiencián. Rendkívül jelentős hírt kaptunk erdélyi tudósítónktól. Arról van szó, hogy holnap, vasárnap véres tüntetést várnak Bukarestben s ehhez a tüntetéshez messzemenő politikai következtetést fűznek a román politikai körökben. Mint ismeretes, Avarescu tábornok nyílt, fegyverekkel harcol immár hosszú idő óta a mostani kormány elnöke, Bratianu Ionel ellen. Avarescu mögött jelentős politikai párt van, a konzervatív liberálisok. Ez a politikai csoport nem tudja elfelejteni, hogy Bratianu annak idején megbuktatta politikai vezérét, amikor tudvalévően 50.000 emberrel vonult fel Bukarest utcáin Avarescu miniszterelnök és kormánya ellen s ezzel az utcai tüntetéssel ki is ragadta a kezéből a hatalmat. Avarescu a bukás óta következetesen építette ki hadállásait és most döntő mérkőzésre készül riválisa ellen Avarescu törvénytelennek tartja a választást. Avarescu és pártja az alábbi érvekkel támasztja alá ellenzéki offenziváját. — A mostani román parlament illegitim választás útján jött létre s a Bratianu-kormány szintén törvénytelen eszközökkel jutott hatalomra. Valósággal paródiája volt a képviselőválasztásnak, ami legutóbb az urnáknál történt. Ezzel a többséggel és ilyen előzmények után a mostani kormánynak nem volt joga ahhoz, hogy új alkotmányt adjon az új egyesült királyságnak. Ez a parlament nem fejezi ki a nemzet akaratát és egészen bizonyos, hogy a többség Avarescu politikáját vallja az országban s ennek a politikának győzedelmeskednie kell éppen Románia érdekében. Ezt hirdeti Avarescu s vele együtt a másik vezér, Goga Octavian. Tudósítónk jelentése szerint Avarescu egy bukaresti népgyűlésen már nyíltan megüzente a harcot a mostani kormánynak. Kijelentette a többi között a következőket: — Bratianu eltávolítására szövetkeztünk és el is fogjuk távolítani a rendelkezésünkre álló összes alkotmányos eszközökkel. Ha hazajön londoni útjáról a király, ezt nyíltan be is fogom jelenteni őfelségének. Izgalmas királyi audiencia. Ugyanilyen értelemben beszélt Goga Octavian a temesvári népgyűlésen. Azóta hazajött a király. Avarescu audienciát kért s meg is kapta az engedélyt, hogy megjelenhessen a király előtt. A király Bratianu miniszterelnök jelenlétében fogadta a volt miniszterelnököt. Valósággal tragikus jelenetek peregtek le ezen a királyi audiencián. Avarescu feltárta összes panaszait s alkotmányjogi aggályait és bejelentette a király jelenlétében, hogy ugyanúgy fog cselekedni, ahogy riválisa cselekedett annak idején: 50.000 emberrel fog felvonulni Bukarest utcáin és lemondásra készteti a kormányt. A király beleegyezését adta ahhoz, hogy ezt a tüntetést holnap, vasárnap megrendezzék a román főváros utcáin. Bratianu miniszterelnök ekkor határozott hangon az alábbiakat adta tudtára Avarescunak: — Nem engedélyezem a tüntetést s ha mégis felvonulnak, akkor lovassággal veretem szét a tüntetőket. Avarescu tábornok erre igy válaszolt: — Magam fogom áttörni a katonai kordont a tüntetők élén s vérem hullásával is diadalra viszem gondolatomat. . . . Avarescu Erdélyre támaszkodik. Csütörtökön volt a királyi audiencia s azóta állandó izgalomban él a román főváros lakossága. Avarescuék feltétlenül ragaszkodnak a felvonuláshoz és mindazokhoz a célokhoz, amiknek elérését ettől az utcai megmozdulástól várják. Mindez — tudósítónk jelentése szerint — feltétlenül hatással lesz a román belpolitikára. Avarescuék Erdélyre is támaszkodnak és onnan is várnak morális támogatást. Fő programmpontjuk az, hogy elismerik a gyulafehérvári határozatot és mindazokat a kisebbségi jogokat, amelyeket a trianoni szerződés, valamint a királyi dekrétum biztosít a kisebbségeknek. Érdekes politikai fúzióról is ad hírt erdélyi tudósítónk. Avarescu ugyanis fuzionálni próbált a parasztpárttal, de ebben Maniu Gyula, a nemzeti párt vezére, megelőzte. Maniu Gyula már be is jelentette a parlamentben, hogy a fúziót ratifikálták s beszédét azzal a felszólítással fejezte be, hogy Bratianu és kormánya távozzék. Ilyenformán a mostani kormánynak nagyon súlyos a helyzete és nyilvánvaló, hogy a holnapi eseményekben éri el krízisét a román belpolitika. Benes tárgyalása Seipel kancellárral, Bécsből jelentik: Dr. Benes cseh külügyminiszter feleségének és dr. Massaryk követségi tanácsosnak kíséretében ma reggel Olaszországból Prágába utaztában Bécsbe érkezett. Tíz órakor Benes dr. a szövetségi kancellári hivatalba ment, ahol Seipel szövetségi kancellárral Grünberger dr. külügyminiszter, jelenlétében hosszabb tanácskozást folytatott. A tanácskozás során elsősorban az aktuális politikai kérdéseket és a Benes részéről Olaszországal között megegyezést beszéltek meg. További tárgyát alkotta a beszélgetésnek a nemzetek tanácsának közvetlen küszöbön álló genfi ülése, amelyen a cseh külügyminiszter tudvalevőleg mint a nemzetek szövetsége tanácsának elnöke fog működni és amelyen az osztrák kérdés a tanácskozások fontos tárgya lesz. Mint Az Újság bécsi szerkesztősége telefonon jelenti: A megbeszélt anyag főleg formális kérdésekre vonatkozott, elsősorban a kiküldendő személyekre. Megállapodtak abban, hogy Grünberger külügyminiszter és Kienbock pénzügyminiszter néhány nappal a genfi ülés megkezdése előtt elutaznak. Benes kijelentette, hogy Csehországnak Olaszországgal kötött szerződése Csehországnak Ausztriához való viszonyát semmiféle tekintetben nem érintette, a jóvátételi kérdés szempontjából sem. A cseh külügyminiszter a kora délutáni órákban utazott tovább Prágába. A takarékkorona mai árfolyama 1,32 papírkorona