Az Ujság, 1925. február (22. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-01 / 26. szám

KIFIZETÉSI ÁRAK: ■ ■ V ■ 1S IDöHl‘viL­ sg’zsai’sssss mk SS m ÉP' mm mr wi m 1 I ■ mvk m ÜS JEfajglI j®f 18 S Hs M SS ‘*S 1­yss Ausztriában hétköznap és va­­iM|H Mgagfe #■$ atje* SBP rffo Wm afflmMaBa&i mM — várnap 2500 osztrák korona. Égj* Mm fii Jljg ül M8m ÉBfev IB1* jSK­­S| WTOteÉp FIÓKKI ADÓHIVATAL: Megjelenik ünnep u­tánb­a­­jHi WWJ JSjmfPjlpjf WngL V^tosebet-kGrjW^SZ. minden nap. 0 gBffi KHIHB W WKk ^SjiP . UPZÜRTB ntt A Nobel békedíjat Macdonald és Herriot kapják meg? Oslo, január 31. A norvég békeegyesület munkabizottsága azt a javaslatot tette a storthing Nobel-bizottságának, hogy az idei békedíjat annak vagy azoknak ítéljék, akik­nek a genfi jegyzőkönyv köszönhető. Bradbury visszavonul a tévéséfeli bizsizsSifn­ek London, január ,31. A Reuter-iroda párisi je­lentése szerint legközelebb közhírré teszik Sir John Bradbury visszalépését, és utódjának kine­vezését. Görögország megszakítja a diplomáciai viszonyt Törökországgal. Athén, január 31. Az ökuméniai patriarchának Konstantinápolyból való kiutasítása a görög la­kosság körében nagy izgalmat keltett. A görög kormány vissza szándékozik h­ívni diplomáciai képviselőjét Törökországból. Ilire jár, hogy még négy ökuméniai püspököt kiutasítanak. Az egész sajtó egyhangú felháborodással til­­takozik az ökuméniai pátriáréka kiutasítása ellen, amelyet mint az erőszak és kihívás brutális tényét állítja az egész civilizált világ szeme elé. Néhány lap nem leplezi afölötti nyugtalanságát, hogy ennek a komoly eseménynek következmé­nyei lehetnek. A nemzetgyűlés a külföldi parla­mentekhez tiltakozást fog intézni. Az athéni ér­sek minden keresztény egyházhoz felhívást küld. Egy vámaranyfeoronát 14,100 papírkoronával kell számítani. A pénzügyminiszter az aranypénz hivata­los középárfolyamának megfelelően elren­delte, hogy február elsejétől 14-ig a vámok és mérlegpénzek fizetése alkalmával — amennyi­ben a fizetés nem aranyban, hanem más tör­vényes fizetési eszközben történik — egy aranykoronnál 14.800 papírkoronával kell számítani. Izgatásért elítélték a miskolci ébredők elnökét. Buttykay Elemér 1923-ban az ébredő magya­rok miskolci propaganda-nagygyűlésére meg­hívó plakátokat ragasztatott ki. A plakátokon a következő mondatok is előfordultak: „Az övék lesz negyven év múlva egész Magyarország. A háborúban mi harcoltunk, ők pedig papír­­bakancsot és papírszövetet szállítottak. Szét­züllesztették a hadsereget. El kellett vesztenünk a háborút, mert a zsidók érdeke úgy kívánta.­ Balog István királyi ügyész kérte a vádlott bűnösségének kimondását hitfelekezet elleni iz­gatás miatt. Súlyosbító körülménynek tartja, hogy a plakát akkor jelent meg, mikor a kor­mány a kölcsön megszerzése ügyében külföldön járt. Buttykay Elemér azzal védekezik, hogy ő nem volt a plakát szövegének szerzője, ő már készen kapta azokat a központtól. Bemutatta kiragasz­tás előtt a miskolci rendőrkapitányságon, ahol a kiragasztás elé semmi akadályt nem gördítet­tek. Ulain Ferenc dr., Buttykay védője, hangoz­­tatta védőbeszédében, hogy védence ellen poli­tikából emeltek vádat. Mások sokkal többet mondottak és senkinek sem jutott eszébe vádat emelni A törvényszék ma délben hirdette ki az íté­letet. Bűnösnek mondották ki Buttykay Elemért izgatás vétségében és ezért háromnapi fogházra ítélték úgy az ügyész, mint a védő fellebbeztek. Hadian­yagkor­ferencia les­s Genfben. Genf, január 31. (Svájci Távirati Iroda.) Eddig mintegy harminc állam, köztük Ame­rika és Németország jelentette be, hogy haj­landó résztvenni azon a konferencián, melyet a Nemzetek Szövetségének Tanácsa a legköze­lebbi májusra Genfbe a fegyverrel, lőszerrel és hadianyaggal való való nemzetközi keres­kedés ellenőrzése tárgyában össze fog hívni. KOVÁI Az ifjúsági szónoknak igaza van: a nume­rus clausust nem a nemzetgyűlés alkotta, ha­nem az ifjúság. Még szó sem volt törvény­ről, mikor már kiverték a zsidó diákokat az egyetemről. A törvény inkább veszteségük, mint nyereségük. Mert ők minden zsidót ki­vertek, a törvény pedig öt percentitek veret­lenséget biztosított, amennyire ugyan az ifjú­ság hajlandó a törvényt szankcionálni. Ez mind igy igaz, de hogy megmondták, fölötte fontos. Tegnap Gömbös öklöt emlegetett, ma az ifjúság kapuőrséget jelent be, a nemzet­gyűlésen az egységespárti szónokok a nume­rus clausus ellen beszélnek, az ököl és kapu­­őrség ellen azonban nem. * Teli van a magyar ég nagybőgőkkel. Nem igaz a chicagói búzakrach, ellenben esett az eső ,— nem is lesz olyan rossz a ter­més. Az augurok szagolják a levegőt és jó­solnak. Hol jót, hol rosszat, mindig augur­­szakértelemmel. Mivel minden a terméstől függ, semmi a kormányférfiaktól, hát ki­jelentik, hogy jó lesz a termés. A vetőmag, melyet eddig kirágtak az egerek, ismét a földben van s az augurok egymás közt sem nevetnek. A MÁV nem­ akar veszíteni az aranykoro­nán. Ez természetes, bölcs és jogos. Megálla­pította az árait aranyban és számított minden aranyért tizenhetet tizenöt helyett. Ez a dif­ferencia tiszta nyereség, mely meg nem illeti. Lemondani arról, ami meg nem illet, tiszta veszteség. Ezt mindenkinek át kell látnia. Kár, hogy csak tizenhetet számított tizenöt helyett, mert akkor még több illetné meg. A korona pedig, hála istennek, stabil. Magyarország és Oroszország búzát vásárol az angol piacon. Egész éjjel adtak-vettek gabonát Londonban. ttées, január 31. Az Újság bécsi szerkesz­tőségének telefonjelentése.) Londonból jelen­tik: Az a tény, hogy az angol gabonatőzsdé­ken a búza 1—2 pennyvel esett, sokakban azt a reményt keltette fel, hogy mára a bessz összeomlik. Az izgalom zárlat után sem csillapodott és hihetetlen arányi­ magánforgalom fejlődött ki. Az érdekeltek egész éjszaka adtak és vettek gabonát. A bankok tele­fonon egész reggelig kötöttek üzleteket. A várt bessz azonban nem következett be, sőt a liverpooli tőzsdén, amely az egész angol piacra mértékadó, a búza ismét egy penny­vel magasabban zárult mint tegnap. Kétségtelen, hogy Magyarország az angol piacon búzát vásárol. Ezzel van összefü­ggés­­b­en, hogy a magyar kormány a gabonabevi­­teli korlátozásokat május 1-ig felfüggesztette. Budapesti számlára ezidáig 36.000 tonna ga­bonát vásároltak­. Oroszország is nagy me­­y­­nyiségben vásárol búzát Angliában. Ameriká­ban Oroszország egymillió barrel búzát kö­tött le. Az angol gabonakereskedők nem hi­szik, hogy egész világra szóló gabonahiány lesz, mint ahogy eddig nem hitték, hogy rossz lesz az aratás, mivel ezt a hírt érdekel­tek terjesztették. A­­ nagy búzavásárlásokkal szemben is fentartják az angol szak­érdek­csoportok azt a véleményüket, hogy gaboná­ban nem lesz hiány a világon. MÁJUS ELSEJÉN LESZNEK A FŐVÁROSI VÁLASZTÁSOK FEBRUÁR ELSEJÉN TESZIK KÖZSZEMLÉRE A NÉVJEGYZÉKET. Feltétlenül megbízható helyről arról érte­sülünk, hogy a belügyminiszter május elsejét akarja­ kitűzni a fővárosi választások napjául. Maga a törvény úgy intézkedik, hogy hatály­balépésétől számított három hónap múlva lehet megtartani a választásokat. Ez az idő­pont összeesik május elsejével, ami csak meg­erősíti fentebb említett értesülésünket. A névjegyzéket február elsején teszik köz­szemlére tizenöt napi időtartamra. E tizenöt nap alatt felszólalással élhet, akit sérelem ért s a felszólalások ügyében az iga­­zolóválasztmánynak harminc nap alatt kell határoznia. Ezt a határozatot tizenöt napra közszemlére teszik s e tizenöt nap alatt pa­nasszal lehet fordulni a közigazgatási bíróság­hoz, amely­ harminc nap alatt dönt. Ilyenfor­mán május tizenötödikéig tart a processzus, de ez a határidő megrövidülhet, ha az igazoló­választmány és a közigazgatási bíróság har­minc napnál rövidebb idő alatt hozza meg döntését. S erre számítani is lehet, ami azt jelenti, hogy május elsején már urnához járulhat a polgárság. Hírek terjedtek el arról, hogy a belügy­miniszter a fővárosi szabadelvű pártnak tett ígéretéhez híven egyszokásos törvényjavasla­tot terjeszt a törvényhozás elé s javaslatában arról intézkedik, hogy azok is részt vehetnek a választásban, akik nincsenek ugyan bent a­ névjegyzékben, de egyébként mindenben meg­felelnek a törvényben előírt kellékeknek. En­nek a törvényjavaslatnak a benyújtására ígé­rete kötelezi ugyan a belügyminisztert, de a javaslat sorsa ma még teljesen bizonytalan. 285.833 VÁLASZTÓ SZAVAZ A KÖZSÉGI VÁLASZTÁSON. A választási bizottságok ma egész éjszaka is dolgoztak több helyen. A végleges adatok már mindenütt megvannak, kivéve a nyolca­dik választókerületet. Az eredmények az alábbi adatokat tüntetik fel. (Zűrjeiben a ki­hagyottak száma.) 1. kerület 8.991 választó (359) • 2. kerület 11.211 választó (2320) 3. kerület 11.987 választó­­­­ (13) 4. kerület 17.897 választó (753) 5. kerület 14.344 választó­­(228) 0. kerület 8.632 választó (630) .. 7. kerület 11.384 választó (1141) 8. kerület 13.556 választó (1141?). 9. kerület 11.200 választó (53) 10. kerület­ 10.400 választó (250) 11. kerület 11.700 választó (370) 12. kerület 11.600 választó (2400) 13. kerület 10.148 választó (733) 14. kerület 11.582­ választó (608) 15. kerület 14.014 választó (294) 16. kerület 17.349 választó (1186) 17.­­kerület 9.964 választó (412) 18. kerület 18.949 választó (645) 19. kerület 14.803 választó (200) 20. kerület 12.790 választó (582) * 21. kerület 17.094 választó (58) 22. kerület­ 16.203 választó (981) A községi választáson a fenti adatok­ sze­rint 285.833 lesz a választók összes száma. Kimaradt összesen 15.499, tehát a választók 5,1%-a. Aranyigazságok. A fizikai és szellemi munkások kül­döttsége, e két rendbeli munkanélküliség ügyében tisztelgett a miniszterelnöknél, aki mindnyájuknak igazat adott, de a várt segítség helyett aranyigazságokkal tar­totta őket. Hogy a munkanélküliség össze­függ a gazdasági válsággal, a válságot alá kell rendelnie a szanálásnak, mert ha ezt feláldozza, akkor feláldozol­ minden egyebet. Ezt az aranyigazságot megtoldanók­ még eggyel. Ha a gazdasági válság meg nem oldódik, akkor hiába szanálja az ál­lamot, mert most még tart a társadalom adószolgáltatása a tőkéből, de ha újabb' kereset nem jön hozzá, akkor inkább' előbb, mint utóbb elfogja. A kormány nem arra való, hogy felek­lősség nélkü­li ígéreteket tegyen.­­­ Az is­ten is áldja ezért a becsületes gondolko­dásért, de hiszen a deputáció olyan igére­,­tekkel is beérte volna, melyekért a kor-­­mány felelősséget vállal. Aranyigazság továbbá, hogy a szellemi munkások helyzetén nem lehet elszigetelt akciókkal segíteni, ezt csak egy nagy és általános gazdasági fellendülés teszi lehe­tővé. Régi ismerősként üdvözöljük ebben a mondatban a személytelen fellendülést. A gazdaság lendüljön, mert nem lendí­tik. Ezt a kérdést tehát :a miniszterelnök­ a lendüléssel átutalta a jószerencsének. Egybefoglalva ezeket a kijelentéseket és egybevetve a prognosztikonnal, melyet a kormány a szanálással kapcsolatban ál­lított, némi eltéréseket kell konstatálnunk. Akkor azt hallottuk, hogy az állam szaná­lása és a pénz stabilizálása némi átmeneti rázkódás után olcsóságot és gazdasági vi­rágzást fog magával hozni. Vártuk az át­menet végét, de a kormány már nem vár­ja. Az állami érdek és a gazdasági élet között elvágja a köldökzsinórt s a kettőt szembe­állítja egymással: előbb az állam s addig szó sem lehet az országról. Elismerjük, hogy igy van, de amikor a szanálási törvényeket csinálták, nem igy tudtuk,­ nem igy mondták. Akkor a miniszterelnök még nem tudta, hogy a kormány nem arra való, hogy felelősség­­nélküli ígéreteket tegyen. Mindez nem rekrimináció és politika­támadás akar lenni. Csak aranyigazságkép konstatálnunk kell, hogy örökértékű­ meg­állapításokkal az ország nem érh­eti be. Nem lehetséges, hogy a kormány valamibe fog, következményeiben csalódik s a tény konstatálásával befejezte működését. Igy van, máskép nem lehet, tehát jól van igy. Bethlen István nem mehet ezzel a tu­dományos megállapítással Genfbe. Egy ország nem áldozhatja fel magát államá­nak, mert ország nélkül mit sem ér az állam. Ha az első genfi itt meghozta az állam szanálását, a másodiknak meg kell hoznia az­ országét. Odakint nem lehet az a passzív, konstatáló, aminek itthon fénye­sen bevált. Odakint ő a küldöttség és má­sok a portentumok. Ott neki úgy kell be­szélnie, ahogy­ itthon a munkások és tiszt­viselők neki beszéltek és szívósabbnak, lerázhatatlanabbnak kell lennie. Nem szabad beérnie magyarázó aranyigazsá­gokkal.

Next