Az Ujság, 1925. március (22. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-28 / 72. szám

16 ♦AZ ÚJSÁG ♦ VASÁRNAP, 1925 MÁRCIUS 29 Apolló-Színház: Vasárnap délután (164) és egész héten min­den este: Leánygimnázium, Buckóné leánykortben, Tungsram, Faji kaland, Szállftsi Rózsi, stb. (8). Nemzeti Royal-Orfcum: Vasárnap délután (14) és egész hé­ten minden este: Nemzetközi varieté-műsor. (8). A pa­­pagály. (11). Vidám Színpad (Békeffi-kabaré): Egész héten minden este: Halló Budapesti A házi tolvaj, Fixa idea, Békeffi kon­ferál. (9). i A * Battistini Mattia bucsuestélye. Még nem volt Buda­pesten oly művész, akinek hangversenye oly szenzációt keltett volna, mint Battistinié, kit ma a legnagyobb ének­művészként ünnepelnek mindenütt. Ezen fenomenális ének­művésznek április 2-i estélye egyúttal bucsufellépte is lesz, amelyen régi olasz áriákon kívül Donizetti-, Bellini- és Verdi-áriákat is fog énekelni. (Harmónia). * Kurucz János, a híres és közkedvelt magyar zene­szerző április 7-én adja nagy érdeklődéssel várt estélyét. Közreműködnek: Budanovits Mária, az Operaház művész­nője, Kolbay Ildikó, a Városi Színház művésznője, Farkas Imre író és zeneszerző, Farkas Sándor, az Operaház mű­vésze. (Harmónia). * Tellér Frigyes áll. eng. magán-gordonkaiskolájának hangversenye április 15-én lesz. (Harmónia). * K. Durigo Ilona kamaraénekesnő ma a legkedveltebb és legkeresettebb dalénekesnő. Hosszú évek után április 17-én adja Budapesten egyetlen dalestélyét. (Harmónia). * Furtwangler Wilhelm és a Berliner Philharmonie Budapesten. Két nagy zenei ünnepsége lesz Budapestnek. Május 7-én és 8-án jelenik meg nálunk először a Berliner Philharmonie élén Furtwangler Wilhelm a hangverseny­­dobogón. A legnagyobb zenei események lesznek ezen es­télyek az idei évadban, mert köztudomású, hogy Furtwang­­ler Wilhelm ma a világ legnagyobb dirigense és a Berliner Philharmonie. Furtwangler véleménye szerint is Német­ország legjobb zenekara. A jegyek túlnyomó része már elkelt. (Harmónia). * RÓZSAVÖLGYI hangversenyei: Biscara Betta ária- és dalestje ma, március 29-én. (7. 19). * Verdi Stabat Mater, Beethoven Esz-dur zongoraver­seny Türk Annával, Bach Actus tragicus. Operai zenekar, Fővárosi Énekkar. Március 30-án. * Kodály Zoltán magyar népdalestje nem március 31-én, hanem április 2-án ezb órakor. Közreműködnek: Székely­­hidy, Marschalkó, Palló és Borús gyermekkara. * Hosszúhetényi Sántha János augsburgi operaénekes külföldi sikerei után április 1-én magyar, német és olasz dalesttel mutatkozik be. * Varró Margit növendékeinek zongoraestje április 4-én. * Ádler Oszkár német tanulmányútja befejeztével ápri­lis 6-án zongoraestet ad. * Nagypénteken, április 10-én Filharmónia és Palestrina­­kórus. Pergolese Stabat Mater, Haydn Krisztus hét szava. * Németh Mária egyetlen fellépte Komor IV. kamara­­zenekari estjén, április 14-én. Közreműködik Scharf Philipp hegedűművész. Műsor: Áriák Verdi Forza del Destinojából, Saint-Saens hegedűverseny. Pfitzner, Chriselstein nyitány. Strauss Úrhatnám polgár suite. * Scharf Philipp hegedűestje április 17 én * Waldbauer—Kerpely kamarazeneest április 21-én. * Sol Ruden amerikai hegedűművész, aki művészetét Hubay Jenő mesteriskolájában tökéletesítette, április 2-iki (7. 3/29) bemutatkozó estjén szenzációt fog kelteni , művé­szetével. Egy nagyszerű tehetség kezdi meg karrierjét ezen estén, amely után Bécs, Berlin és Páris következnek. Mű­során Bach, Chaconne, Brahms- és Saint-Saens-koncertek szerepelnek. Zongorán kiséri Kósa György. Az estély iránt óriási az érdeklődés. Jegyek Bárdnál. (Koncert). * Temmer—Roósz—Buttum­-trió bemutatkozó estje április 5-én. (V. 19). Jegyek Bárdnál. (Koncert). * Havas Gyöngyi—Gladys Walsh estje április 4. helyett április 29-én. (Koncert). * Ascher Oszkár fellép április 5-én a „Pandora" iro­dalmi estjén. (Koncert). * Holló Klári szaval április 5-én a „Pandora** estjén. (Koncert). * Somló István előad április 5-én a ,.Pandora“ estjén. (Koncert). * Szabó Lőrinc és Szántó Rudolf előadást tartanak a „Pandora** április 5-iki estjén. * Kósa György és Fried Géza zongoráznak április 5-én a ..Pandora“ hangversenyén. * Bányai Kornél, Erdélyi József, Fodor József, Sárközy György verseit és Kodolányi János és Szerb Antal Kristóf novelláit adják elő április 5-én a ..Pandora** irodalmi estjén. Jegyek Bárdnál. (Koncert). * Madge Paggany, az orosz iskola egyik kiváló repre­zentánsa, csütörtöki egyetlen táncestjén Beethoven, Liszt, Mozart, Chopin és Delibes zenéjére bemutatandó saját kreá­­ciójú táncai elsőrangú művészi élvezetet ígérnek. Ugyancsak feltűnést fognak kelteni a művésznő eredeti tervei szerint Párisbatz készéit -gyönyörű zömök. A'Jsivós hangpedag­­műsoru táncest jegyei a Scálánál (Károly-körút 8.) és a Zeneakadémia portásánál kaphatók. (V. 18). * Babos Erikő és Barabás Sárika, a két kis nagyszerű gyermekművésznő ma délután 114 órakor tartják előadó és táncestélyüket a Zeneakadémián. Jegy a pénztárnál. * Múlt és Jövő III. kulturestje Jászai Mari, Relle Gab­riella, Tímár Ilona, M. Nosti Elza, Farnadi Edit, Gyenes Lilly, Kiss Arnold, Kálmán Oszkár, Peterdi Andor és Dienzl Oszkár közreműködésével április 12-én. (V. 18). (Corvin). * Vaso Priboda, a világ legnagyobb hegedű virtuóza, aki utólérhetetlen technikája mellett meleg szívű és mély el­­gondolású művész, április 3-án búcsúzik közönségünktől. Az előjegyzett jegyek hétfőtől kiváltandók. Vajnánál, Váci­utca 28. (Corvin). * Carlotta Feliciani hangversenye április 19-én. (Z. W­. (Corvin). * Horusiczky Zoltán zongoraestje 31-én órakor. (Z.) Műsor: Bach: D-moll Toccata és fuga, Beethoven: Appasio­­nata, Brahms: Es-dur Rapsodia, Schumann: Carneval. Je­gyek a portásnál. * Helge Lindberg II. dalestje április 7-én. Műsor: Bach, Schumann, Joaquin Nin, Kunia és magyar dalok Bartóktól. Néhány jegy Fodornál. •Bach: János-passio április 11-én. Helge Lindberg (Jé­zus), Székelyhidy dr. (Evangélista), Pálay (Bécs) (szoprán­­solo), frasilides (alt-solo), vezényel Lichtenberg. Jegyek kor­látolt számban Fodornál. * Az április 7-i Mű­vészest külön érdekessége, hogy be­mutatásra kerül Kiss József kiadatlan prózai munkája, me­lyet a közönségről írt. Közreműködnek Halmos Valéria, Kállay Ili, Székely Júlia, Tordai Judit, Weisz Margit és Kiss Jenő Sándor. Jegyek a Zeneakadémián (7. fél 9.) VASÁRNAPI ÉS EGÉSZ HETI SZÍNHÁZI ELŐADÁSOK. M. kir. Operaház. Vasárnap: Manon Lescaut. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Farsangi lakodalom. Szerda: A cremo­­nai hegedűs. Csütörtök: Rózsalovag. Péntek: A bolygó hollandi (ifjúsági előadás). Szombat : szevillai borbély. A rózsa lelke. Vasárnap: Karenina Anna. (7). Nemzeti Színház. Vasárnap délután: A vén gazember (3), este A juss (7). Hétfő: III. Richárd. Kedd és vasárnap este: A juss. Szerda és szombat: Nászinduló Csü­törtök: Bábjáték. Péntek Egy magyar nábob. Vasár­­nap délután: Süt a nap. A Nemzeti Színház Kamaraszínháza. Vasárnap délután: A vásárfia (168), este: Az árnyék. Hétfő és csütörtök: Nincs előadás. Kedden este: Orzse néni, Karolina és Kénytelen házasság. Szerdán este: A bunda. Péntek: Orzse néni. Gunyhó előtt. Tiszta dolog. Szombat este és vasárnap este: Vége a szép nyárnak. 068). Szombat délután és vasárnap délután: A vásár fia. 064). Városi Színház. Vasárnap délután: Bajazzók, Tükör. (3), este Frasquta. Hétfő, kedd, péntek és vasárnap este: Frasquita. Szerda, csütörtök, szombat: Cigányprímás. C­48). Vasárnap délután: Mályvácska királykisasszony. Vígszínház: Vasárnap délután: A főpénztáros úr. Csend­élet. (3), este: Csillagok. Hétfő, szombat: Ezüstlako­dalom. Kedd, csütörtök, vasárnap este: Csillagok. Szerda: Szerelem vására. Péntek: Geschaeft ist Geschaeft (Burgtheater vendégjátéka). 068­. Vasárnap délután: Bunbury. (3). Rennissance­ Szinház: Vasárnap délután: A Waterlooi csata, este: Őszi szerelem. Hétfő, kedd, szerda: Őszi szerelem. Csütörtök, péntek: Árnyhalász. Szombat és vasárnap: őszi szerelem. 068). Vasárnap délután: Szeretni.. (164). Fővárosi Operettszínház: Vasárnap délután: A nótás kapi­tány. (3). Egész héten minden este: Halló Amerika. 028) Király­ Színház: Vasárnap délután: Marica grófnő. (3). Egész héten minden este: A császárnő apródja. 068­. Szom­bat délután: Csárdáskirálynő (a Rákosi-színésziskola vizsgaelőadása). Vasárnap délután: Marica grófnő. Magyar Színház: Vasárnap délután: Altona; este: Csibi. Hétfő, kedd, szerda, csütörtök: Csibi. Péntek: Magnetic (bemutató). Szombat: Magnetic. Vasárnap délután: Al­tona (3), este: Magnetic. (168). Belvárosi Színház: Vasárnap délután: Az olasz asszony; este: Én már ilyen vagyok. Hétfő, kedd: Én már ilyen va­gyok. Szerda: Ki babája vagyok én. Csütörtök, péntek: Én már ilyen vagyok. Szombat: A nagyságos asszonyt már láttam valahol. Vasárnap délután: Fej vagy írás (3), este: Én már ilyen vagyok. 068­. Blaha Lujza­ Szín­ház: Vasárnap délután: Szulamit. (3). Egész héten minden este: A feleségem babája. (068). Teréz­ körúti Színpad: Vasárnap este: Hittantanár, A csá­szár vacsorája. Hétfőtől kezdve minden este: Az áprilisi műsor. 069). Tíz esztendő óta nagy átalakuláson ment át a színházlátogató közönség ízlése, lelkivilága. Az a enerváltság és dekadencia, mely az ötesztendős világégéssel kapcsolatosan és azután Európaszerte bekövetkezett, a színpadi művészetben is érvénye­sítette forradalmi hatásait. A művészet mindig tü­körképe a kornak. A ma gyermekei pedig nem azt követelik a színpadtól, amit a h­áború előtti dolgos, ideáljai­tól teljesen még meg nem fosztott, összetételében talán sokkalta nyárspolgáribb társadalom. A meg­változott idegrendszerek kitermelték a Ma színpadi hőseit, az új élet, az új szenvedélyek kifejezőbb ábrázoló művészeit. A színpadi művészetben meg­kezdődött a szélsőségek uralma. Az idegileg tönkrement, gondoktól elgyötört társadalom a színpad ünnepelt és domináló szarjaivá avatta az Orskákat, Elisabeth Beynereket, Rachel Mellereket egyrészről, a Janningsokat, Wegenereket, Somlay Arthurokat másrészről. Ideglényeket és ősemberi típusokat. A gyengeséget és az erőt. A morfiumot, a narkózist és vasegészséget. A magyar színpadon Bajor Gizi képviseli ennek a megváltozott társadalomnak a női típusát. Ideg­lény, aki minden hangjával, megmozdulásával, gesztusával és megvonaglásával magát a legmaibb kort vetíti elénk, ösztönösen és keresetlenül sugár­­ozva ki magából a színeket és hangulatokat. Tíz esztendővel ezelőtt Nepoly Louisnak a „Ki­csinyek" című darabjára készülnek a Nemzeti Színházban. A darabban van két tizenhat éves gyermekszerep. Hetekig, hónapokig kerestek, ku­tattak olyan művészek után, akik ennek a két sze­repnek a tökéletes eljátszásával sikerre tudják vinni a darabot. A színművészeti akadémián féltő gonddal, szeretettel és lelkesedéssel neveltek ek­kor két nagyszerű, vérbeli színész-palántát: Bajor Gizit és Mikovényi Atillát. Kitörő örömmel fedez­ték fel és vitték át őket az ország első színpadára. És sem Bajor Gizi, sem Mikovényi Atilla nem ment vissza többé az iskola padjai közé. Az elsőt a benne szunnyadó művészi erő és tehetség a csúcsok felé röpítette csakhamar, a másikat, aki pedig Vizváry leghivatottabb utódja lehetett volna — szívén ta­lálta a fronton egy buta golyó. A magyar színpad egyik legszebb reménysége veszett el benne. Bajor Gizi első sikere után gyorsan futotta be a legragyogóbb művészi pályát. Kine emlékeznék a „Balatoni rege“ felejthetetlenül bájos vizitündé­­rére „Sióra", akinek percekig tartó nyiltszini tapssal honorálta a nézőtér azt a mélységesen színpompás mozdulatát, amellyel piros csizmáját boldogan a lábára húzta... A piros csizma jelenet a Bajor Gizi ötlete volt, aki makacsul és kitartóan, ösztönösen követelte a jelenetet magának... És a szerző meghajolt a kívánság előtt. Azután a Figaró lakodalmának a kis apródja­ Bajor Gizi első nadrágszerepe, melyben a szenzá­ció mosolygós erejével hatott nézőkre és kritiku­sokra egyaránt. Bajor Gizinek ebben a szerepében remek feladatot kelett megoldania és elérte azt, hogy amikor a nadrágot újra fel kellett cserélnie szoknyával , mindenki kellemetlenül érezte ma­gát, mert szinte rosszul állt neki ez a ruhadarab. A kacagás viharzott végig a nézőtéren, amikor az „Új rokon"-ban végigcsókolta a vidéki kúria meglepett öregasszonyait. A „Gyurkovics lányok" harmincesztendős leányszerepére rálehelte a maga nagyszerű, örök fiatalságtól tobzódó egyéniségének bélyegét és a darabot tomboló ünneplések közép­pontjában 75 előadásig vitte... Új színeket mutatott Mária királynőt alakítva. Csupa mélység volt és csupa élet. A Makrancos hölgyben maga a megtestesült durcásság, pajzán­­ság, csintalanság. Az Altonában egy-egy elfojtott sóhajával, egy-egy halk mondatával könnyeket és halálos csendet képes elővarázsolni a nézőtéren. Ilyenkor úgy látszik, mintha Bajor Gizi lenne az a színésznő, aki Varsányi Irénen kívül a legszeb­ben tud „moll"-ban beszélnii... Pianisszisszimói zengzelesek, megrázok. Emberiek. A Csibiben viháncol, szárnyal, fék nélkül topor­­zékol a humora, a csintalansága, a lírája, a XX. század leányainak nem is leplezett hisztériája. Olyan, mint egy drága, kedves párizsi szalon-ga­­mm­e, akire soha és semmiért megharagudni nem lehet. A maga nemében egyedülálló, aki sikereit nem a monológokkal és dialógusokkal, nem a szerző által a szájába adott csattanókkal, hanem a lényében, az egyéniségében rejlő charme-mal, kifejezésmódjának gazdagságával, mozdultainak mélységes tartalmával és azzal éri el, hogy soha nem ismétlődik­ meg, soha unalmassá, megszokottá nem lesz, mert mindig új, és mindig eredeti. És ahogy visszagondolok a múlt nagy alakításaira, egy homályos színpad közepéről rám néz sápad­tan, halottfehéren a Dada arca... A Bródy Sándor Dadája. Felcsukló sírás és részegség. Láz és for­­róság és füledt levegő a kvártélyos asszony szo­bájában. Bajor Gizi át áll a középen és sikoltva szakad ki vergődő szívéből a vad nóta: .........Faggyúgyertyát égetek én.. A kis cseléd haja zilált és tántorog félhalottan, a szeme pedig úgy ég, mint a sötétben izzó gyé­mánt. Azt, aki látta, nem hagyja sokáig nyugodni ez a kép ....* Négyszobás lakás a Baross­ utcában. A lépcső­ház sötét. Lift nincs. A csengetésre kellemetlen és dühös kutyaugatás a felelet. Artisztikus, mo­dern előszoba. A szalonban a csend muzsikál. Itt várakozom Bajor Gizire néhány percig. A szo­bából kihallatszik a kacagása. Öltözködik, ké­szül a színházba. Pontosan negyedhét van. Az egyik fotelben, szemben velem Zilahy Lajos. — Meglátod, mondja mosolyogva nem fog si­kerülni az intervjú. Ha harminc újságírónak nem sikerült, miért sikerülne éppen neked? Képtelen­ség, hogy öt percig komolyan beszélj vele. Bajor Gizi egy pillanatra üdén és elegánsan feltűnik a szomszéd szobában. Jókedvű, hangula­tos, pajkos. Olyan, mint egy Mozart-szimfónia. Kiömlött egy üveg parfömöm! — kiáll a tánc­lépésben, egy tizenhatesztendős bakfisleány öntu­datlan kedvességével. Olyan, mint a Csibiben, a tavasz kacag ki minden megmozdulásából Végre belibeg a szobába. Pillanatnyi csend. Iz­­galomteljes várakozás. Mi lesz? Letelepszik a dí­ványra. — Akarja látni a kutyámat? — kérdi. Nagyon veszedelmes, harapós állat. Nem kedveli az idege­neket, szívesen harap a combjukba. Farkaskutya és Lumpinak hívják. Rövid habozás után bejelentem, hogy látni kí­vánom őt. Bajor Gizi erre angyali ünnepélyesség­gel maga mellé ültet és behívja a kutyát. Hatal­mas, gyönyörű állat, a szemei baljóslatúan villog­nak. Körülszaglász, elkergetik. Csend. Hát, kedves művésznő, legyen szíves öt percig komolyan magáról beszélgetni velem. Az életéről, az egészségéről az ideáljairól, amiről akart — Higgye el, válaszolja, én nem ismerem ma­gamat. Én nem tudok magamról semmit sem mondani. De mégis. Hisz Maga olyan okos asszony, pró­bálja meg! — Én nem vagyok okos. Én egy kedves kis buta vagyok. Csengetnek. Bajor Gizi felugrik. A gondolatai talán már ötezer kilométernyire járnak az interv­­jútól. — Hozzák az új parfümömet — hangzik ajká­ról a vidám kiáltás — és kirobog a szobából Körülnézek. Minden modern. Szép képek. Szép könyvtár. Értékes angol, francia és német köny­vek. Zongora, ízléses brokát garnitúra. A sarok­ban egy korai friss virág. Fehér rózsa, piros ró­zsa a zongorán. Gyönyörű japán vázák, a lámpa­­ernyőkön is hangulatos japán motívumok. Mire végzek, újra ott ül mellettem és vár. Hogy éli át és hogy dolgozza fel a szerepeit? — Nagyon lassan. Csak az utolsó próbákon érik meg bennem a szerep. Különben kérdezze meg Bánóczy dr.-t, a főrendezőmet, ő tudja ezt. Milyen szerepeket kedvel jobban, klasszikuso­kat, vagy moderneket?­­ •— Modern klasszikusokat! — mondja erre egy kissé összecsucsorítva a száját, összeráncolva a homlokát. Ugy­e, jót mondtam? Hát mit kérdezzek, hogy két percig komolyan válaszoljon? Talán magáról beszéljen valamit. — Engem mindenki láthat a színpadon. Aki még nem ismerne, az vegyen jegyet és nézzen meg. Ha szomorúnak akarnak látni, jöjjenek az Alte­­nába, ha vívnak, vegyenek jegyet a Csibibe, ha előkelő hölgynek, rettenetes helyzetekben — jöj­jenek el a Pásztor Árpád új darabjába. Ha érdekes kis othonomban akarnak látni — nem, ide nagyon nehéz bejutni, ide nem lehet jegyet váltani... Csupa dallam, kedvesség, szín, bohóság. Olyan, mint egy gyermek, nem lehet rá haragudni, mert nem mond semmit. Képtelenség eligazodni, mit mond komolyan és mit mond tréfából. — Ha ez a cikk megjelenik, — folytatja gro­teszk rakoncátlansággal, — felmegyek a direkto­romhoz és kérek tőle reklámdíjat! Ezzel ú­jra felugrik és kiszalad a szobából Köz­ben legjobb barátnője, Nagy Valérné mond róla egyet-mást: — Azt megírhatja, hogy nagyon-nagyon zár­kózott életet él, társaságba nem jár és rengeteget dolgozik. Ő ma talán a legtöbbet dolgozó magyar színésznő. Délelőtt próbák, ebéd után egy kis pi­henés, alvás, este előadás. Ez a mindennapi prog­­ram­mja. Még moziba sem járhat, pedig szenvedé­lyes mozilátogató. Ha egy kis szabad ideje van , színházba megy egy-egy jó előadást végignézni. Nem érintkezik senkivel, csak a legszűkebb csa­ládjával és kevésszámú jóbarátjával Hihetetlen családi kultuszt űz. A nővérét, egy magasrangú mi­niszteri tisztviselő feleségét, aki meghalt, valóság­gal bálványozta, imádta. Most rajongásig szereti és becézi a kislányát, Marikát. Fényképek kerülnek elő. Bajor Gizi édesatyjá­nak, édesanyjának, bátyjának, nagyatyjának féltve őrzött fotográfiái. Bajor Gizi ismét melettem ül és szórakozotan, szakadozottan, kislányosan mondja: — Tudja, nagyon szeretnék egy gyönyörű nagy lakást. Egy autót is. És az egyénisége? Megnézi az óráját és trillázva kilöpni a szobá­ból. Egyszerre csak ijedten látom, hogy két pár cipőt hajít be hatalmas ívben a fürdőszobába. Jósika „Abafi -ja jut eszembe. És egy szó, egy fejezet címe, ami ezt a különös, nyugtalan szí­nésznőt legjobban jellemezné: „Szeszély". fi Vásárhelyi Gyula. L­átogatás Baj

Next