Az Ujság, 1925. március (22. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-08 / 55. szám

VASÁRNAP, 1925 MÁRCIUS 8 ♦AZ ÚJSÁG ♦ ITT VANNAK AZ UJ GÖRLICÉK BESZÉLGETÉS A HASKELL-KISASSZONYOKKAL. " Hírt adtunk már arról, hogy Haskell ked­ves gödijei közül négyet elfogott a honvágy és barátságos bucsuzkodás után felültek a pá­risi expresszre és hazautaztak Londonba. Haskell pedig kiválogatott másik négyet a kol­lekciójából, bevagonírozta őket és útnak indí­totta Budapest felé. Mindörökké rejtély ma­rad, hogy a négy fiatal leány, aki az angolon kivil semmi más nyelven nem beszél, sőt nem is ért egy szót sem, hogyan vergődött át Franciaországon, Ausztrián és különösképen Magyarországon Budapestig. Itt már barátsá­gos fogadtatás várta őket. A pályaudvarról egész" küldöttség kíséreté­ben hajtattak a lakásukra, a Royal-szállóba. Már másnap korán reggel megkezdődtek a próbák a színházban. Negyedóra hosszat kapa­citáltuk a főrendezőt, hogy engedjen néhány szót beszélni egyikkel vagy másikkal. Hajtha­tatlan volt. —­ Még pihenőszünetet sem adtunk ma, délután kettőig. Egy napunk van csak a pró­bára! Ma este már mindnyájan fellépnek. Délután is próba lesz. Egyáltalában nem ér­nek most rá beszélgetni. De két órakor mégis csak időt engedtek nekik, hogy megebédeljenek. Azután hazasé­táltak délutáni pihenőre a Royalba. A lépcsőn értük utol őket. Városnéző sétájukon régebbi kolléganőjük, Edna Collins kalauzolta őket, ő tanítgatta is az újoncokat a magyar életre, helyesebben arra, hogy miféle angol szo­kások nem ismeretesek Budapesten. A négy hölgy közül kettőnek sikerül megpuhítani a szívét: lemondanak a sziesztáról és lekisérnek a hallba, hogy megfeleljenek életük első intervjújára. Mindenekelőtt az angol viszo­nyok felől érdeklődünk. Kérdezzük, ami ki­csit homályos a pesti köztudatban: miért hív­ják a Halló, Amerika angol táncosnőit Haskell-girlök­nek? Mi a kapcsolatuk a Haskell-el? Nevetnek. Nem hallották még soha, hogy őket Haskell-girlöknek hívják. Haskell válo­gatja ki az alkalmasakat a jelentkezők közül. Negyvenet-ötvenet mindössze, sok százból.­­— Haskell-girl, Haskell-girl — hajtogatja az egyik, a bájos, fiús mozgású Dorotty Liver- Sidge. Alig tudja abbahagyni a nevetést. — Azt beszélik, hogy Haskell nagyon energikus és hozzá nagyon ideges ember. A pesti próbákon is sok furcsa epizódot terem­tett a szangvinikus természete. Azt mondják sokan, hogy nem­­kíméletes a­­kezdőköléji szélei­ben és a két kezével, enyhén szólva, az orruk előtt hadonászik. Erre elkomolyodik az örökké mosolygó Dorotty is. — Ezt uram, egy angol lány sem tűrné! •— mondják egyszerre mind a ketten, egészen komoly felháborodással. Általában ez a meggyőződéses nyu­godtság jellemzi minden szavukat. Kü­lönösen Signe Elmannak vannak szilárd és alapos nézetei. A komoly nézését még komolyabbá teszi a szemén egy nagy fe­kete szarukeretes pápaszem. Egészen nagy, előnytelen állású szemüveg, Pesten akárhány férfi scrfi venné fel. Észreveszi, hogy figyelem és találgatom, hogy milyen lenne az arca, ha levetné a szem­üveget. — Sokan csodálkoztak már rajtam, hogy ezt viselem, igaz, hogy csak itt a kontinen­sen. Angliában azon csodálkoznának, még sok­kal inkább, ha egy lány, aki rosszul lát, nem viselne szemüveget. A színpadon úgy sincs rajtam, azonkívül pedig nem törődöm vele, hogy mi az emberek véleménye rólam. Kérdeztük, végignézték-e már a Halló Amerikát? Igen, látták, a megérkezésük esté­jén. . . Egy szót­ sem értettünk a revüből. Ilyen különösen még sohasem éreztem magam — beszéli a fürtös Dorotty Liver-Sidge­­—, mint itt Budapesten. Máshol mégis megértettünk egy-két szót az emberek beszédjéből, egy-két felírást a szállodákban. Pesten. Egy szó nem sok, még annyit sem tudtunk megjegyezni. Nem is fogunk soha magyarul megtanulni, akármeddig is leszünk itt, már előre látom. Itt közbeszól Signe Elman: — Ne felejts el beszélni a közönségről! — Igen! A közönség! — kap rajta Do­rotty is. Úgy látszik, ők ezt már megtárgyalták ma­guk között. Ez volt a legérdekesebb a pesti benyomások között. — Ilyen közönség előtt , érdemes szere­­pelni — kezdi. — Ha megkezdődik a revü, mindenki leveszi a kalapját. Nem úgy, mint nálunk. Ott akárhány férfi egész végig fentartja a fején. És itt rögtön a helyére ül min­denki. Nem sétálnak fel és alá az előadás alatt. Én nem láttam Pesten, hogy valaki be­jött volna a nézőtérre, miután felhúzták a függönyt! (Messziről szakadtak ide a kedves lány­kák. Nem tudnak arról a bizonyos főkapitá­nyi rendeletről.. Hallgatok mélyen. Hadd ma­radjon meg az illúziójuk.) — Mi még azt sem szoktuk meg — foly­tatja —, hogy megtapsoljanak, ha tetszik va­lami a közönségnek. Az angolok elvből barát­ságtalanul fogadnak minden színészi alakítást. Budapesten az ember legalább valami elisme­rést kap az igyekezetéért­."" Egyéb­ként­ pedig­ amikor beléptünk a színházba és megszólal­tak a zenekarban az ismert dallamok, úgy éreztük magunkat, mint hogyha hazaérkez­tünk volna. „Hazaérkeztünk volna . . .“ Olyan mély sóhajtással mondta ezt a jókedvű kis Dorotty Liver-Sidge, hogy nem tudom, nem kell-e holnapra új négy girl­ ről gondoskodni az agi­lis Haskellnek ...­­. E. vasárnapi és egész heti színházi ELŐADÁSOK. M. kir. Operaház. Vasárnap: Manón Lescaut. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Tristan és Isolde. Szerda: Faust. Csü­törtök: A cremonai hegedűs és Parasztbecsület. Péntek: Lohengrin. Szombat: Manón Lescaut. Vasárnap: Farsangi lakodalom. (7). Nemzeti Színház: Vasárnap délután: Egy magyar nábob; este: A halhatatlan ember. Hétfő: Az ember tragédiája. Kedd: Süt a nap. Szerda: Egy magyar nábob. Csütörtök: A vén gazember. Péntek: Romeo és Júlia. Szombat: A halhatatlan ember. Vasárnap délután: Stuart Mária (3); este: Bizánc. (7). A Nemzeti Színház Kamaraszínháza: Vasárnap délután: Alige, ülj a kandallóhoz; este: Mint a falevelek. Hétfő: Nincs előadás. Kedd: Az árnyék. Szerda: Erzse néni, Tiszta dolog, Gunyhó előtt. Csütörtök: Az új bálvány. Péntek: Nincs előadás. Szombat: Mint a falevelek. Va­­sárnap délután: Grassalkovich, Becsületszó,­ Karolina (V4); este:­örzse néni, Tiszta dolog, Gunyhó előtt. (V78). Városi Színház. Vasárnap délután: Tosca. Hétfő: Jótékony­­célú művészest. Kedd, szerda, csütörtök, péntek, szom­bat, vasárnap: Frasquita. (V28). Vasárnap délután: A cigány. (3). Vígszínház: Vasárnap délután: Bunbury; este: A főpénztáros úr, Csendélet. Hétfő, szerda, péntek: A főpénztáros úr, Csendélet. Kedd, csütörtök, szombat, vasárnap: Ezüst­­lakodalom. (V98). Vasárnap délután: Nyu. (3). Renaissance-Színház: Vasárnap délután: Szeretni, este: Té­ged is. Hétfő, szerda, péntek, szombat, vasárnap: Téged is. Kedd: Menyasszonyi fátyol. Csütörtök: A Waterlooi csata. (18). Vasárnap délután: Szeretni. (64­. Fővárosi Operettszínház. Vasárnap délután: A nótás kapi­tány. (3). Egész héten minden este: Halló, Amerikai (Vis8) Király­ Színház: Vasárnap délután: Árvácska; este: Marica grófnő. Egész héten minden este: A párisi Grand Guig­­nol-színház vendégjátéka. (128). Vasárnap délután: Ár­vácska. (3). Magyar Színház: Vasárnap délután: A vörös ember; este: Csibi. Hétfő, kedd, csütörtök, péntek, vasárnap: Csibi. Szerda, szombat: Altona. 068). Vasárnap délután: A vörös ember. (3). Belvárosi Színház: Vasárnap délután: Az olasz asszony, este: A nagyságos asszonyt már láttam valahol. Hétfő, csütörtök: Ki babája vagyok én. Kedd, péntek, vasárnap: A nagyságos asszonyt már láttam valahol. Szerda, szom­bat: Fej vagy irás? (1 8). Vasárnap délután: Az olasz asszony (3). Blaha Lujza­ Színház: Vasárnap délután: Postás Katica. (3). Egész héten minden este: Szulamit. (1 8). Teréz­ körúti Színpad: Egész héten minden este: Hittan­tanár, A császár vacsorája. 069). Apolló-Színház: Vasárnap délután (V2A) és egész héten min­den este: Leánygimnázium, Buckóné leánykérőben, Tungsram, Faji kaland, Szöllősi Rózsi, stb. (8). Nemzeti Royal­ Orfeum: Vasárnap délután (H4) és egész héten minden este: Nemzetközi varieté-műsor. (8). A papagáj. (11). Vidám Színpad (Békeffi-kabaré). Egész héten minden este: Halló, Budapest! A házi tolvaj, Fixa idea, Békeffi kon­ferál. (9). . * Forgács Rózsi Kamaraszínházában ma dél­után Ibsen színműve: Rosmersholm. A női fő­szerepet Forgács Rózsi játssza. * Honthy Hanna, a kiváló primadonna ma. Vasárnap délután legnagyobb sikerei egyikében, a Postás Katicában lép fel a Blaha Lujza­­színházban. * A Vígszínház jövő hetét a színház legújabb sikerei váltakozva töltik be. A műsor így alakul: hétfőn, szerdán és pénteken: I. A főpénztáros ur. II. Csendélet. Kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap: Ezüstlakodalom. Most vasárnap dél­után a Bunburyt adják, jövő vasárnap délután a Nyu kerül szinre. * A Fővárosi­ Operettszínház. Minden este: Halló, Amerika! Vasárnap délután: A nótás ka­pitány. Hangversenyek. * Bálint Alice zongoraművésznő a külföldön is már sok nagy sikert aratott. Március 10-iki budapesti estjén Beet­hoven (c-dúr szonáta), Bach-, Brahms-, Chopin-, Ravel­­és. Liszt-műveket fog előadni. (Z- VI9. Harmónia). * Piccaver Alfréd, a világ legelső tenoristája március 14-én adja egyetlen áriaestélyét. (V. I.-II. Harmónia). * Battistini Mattia Budapesten. Battistini, korunk e nagy énekfenoménja, Bécsben az idén már ötödik estélyét adja, melyre ismét az összes jegyek elkeltek. Budapesten a világ ezen legnagyobb énekművésze március 16-án adja ária- és dalestélyét, mely nálunk is a szezon legnagyobb zenei ese­ménye lesz. Csak néhány jegy kapható. (Harmónia). * Ciampi Marcell Franciaország egyik legnagyobb zon­goraművésze, kit Európa metropolisaiban oly lelkesedéssel ünnepelnek, március 19-én adja estélyét, mely zenei kö­rökben is feltűnő nagy érdeklődést kelt. (Harmónia). * Ferenczy György, kinek bécsi estélyének sikere isme­retes, március 24-én adja zongoraestélyét ,amelyen a nagy­szerű művész Mozart-, Beethoven-, Chopin-, Debussy- és Liszt műveket fog előadni. (Harmónia). * Hajós László, ez a kiváló hegedűművész, kinek Német­országban és az északi államokban és legutóbb a bécsi lapok jelentése szerint Bécsben is feltűnő nagy sikerei voltak, bu­dapesti estélye március 26-án lesz. (Harmónia). * Kurucz János, a híres magyar zeneszerző hosszú tá­vollét után hazaérkezett Amerikából és április 7-én szerzői estet ad. Közreműködnek: Budanovits Mária, az Operaház művésznője, Farkas Imre író és zeneszerző, Farkas Sándor, az Operaház művésze és Kolbay Ildikó, a Városi Színház művésznője. (Harmónia). * Gy. Márkus Lily, a zongoraművészek egyik legkivá­­lóbbja, ki Németországban, Hollandiában és nemrégen Olaszországban óriási sikert aratott, nagy külföldi tournéja előtt március 30-án adja zongoraestélyét, amelyen még kéz­iratban lévő saját szerzeményű dalait Kreszné Sztojanovits Lily fogja előadni. (Harmónia). * L. Hosszú Margit zongoraestje március 10-én (Fodor). * Bartók Béla egyetlen zongoraestje március 21-én. Népszerű helyárak. (Fodor). * Helge Lindberg március 26-iki dalestjére néhány jegy kapható. (Fodor). * Karinthy Frigyes szerzői estje vasárnap, március 15-én 19 órakor a Zeneakadémián. Sándor Erzsi kamaraénekesnő, Somogy Artúr, Törzs Jenő, Darvas Lili, Pécsi Blanka, Rátkai Márton, Palló Imre, Kiss Ferenc, Baló Elemér, Csóka Béla, Pethes Sándor, Dénes György, Guthy Erzsi, Vidor Ferike, Ascher Oszkár és a szerző. Bevezeti Heltai Jenő, Jegyek Fodornál, Váci­ utca 1. (Népszerű helyárak). * RÓZSAVÖLGYI hangversenyei: Kéler Tasiiló zongora­­estje március 10-én. * A Zenekaregyesület március 11 -iki estjén Vass Klára, Vagrinecz Márta és Marik Irén lépnek fel. Vezényel Lich­­tenberg. * Weisz Margit V. estje március 15-én. (7. 16). * Albertina Ferrari egyetlen hegedűestje március 25-én. * Friedman Ignác egyetlen zongoraestje március 27-én. * Biscara Betta ária- és dalestje március 29-én. * A Fővárosi Énekkar hangversenye március 30-án. * Kodály Zoltán magyar népdalestje március 31-én. Székelyhidy, Marschalkó, Kesztner, Palló és Borús Endre gyermekkórusa közreműködésével. * Sántha János Ném­etországban ünnepelt operaénekes ária- és dalestje április 1-én. * Komor IV. kamarazenekari estje Németh Mária gyen­gélkedése miatt március 16-ról április 14-re halasztatott. Megváltott jegyek érvényesek. * A „KONCERT** r.-t. hangversenyei. (Jegyek Bárdnál.) Zsolt Nándor 11-iki hegedűestjén Franck C.­Szoháját játssza Zs. Kabos Ilonkával, Brahms-koncertet saját kadenciá­­jával és saját szerzeményeit. Dienzl kisér. (Z. V8). * Hajdu István a külföldön is jól ismert cellaművész, 12- én tartja hangversenyét. (Z. Vn9). * Baranyi János, egyik legtehetségesebb zongoristánk, 13- iki estjén modern spanyol szerzők műveit is bemutatja. (7. 19). * Ella libák, a világhírű észt táncosnő 15-én és 17-én adja önálló táncestjeit a Renaissance­ Színházban. * Földessyné Hermann Lula zongoraművésznő és Farkas Márta hegedűművésznő szonátaestje 17-én. * Bán János zongoraestje 19-én. * Dr. Véghelyné Deáky Flóra Liszt-estje Tittel Bernét és az operaházi zenekar közreműködésével 20-án. * Fazekas Klári zongoraművésznő nagyszerű műsort ál­lított össze 22-iki hangversenyére. * Orbán Gábor dr. előadóestje Székely Mihály operaházi tag és Tarnay Alajos zongoraművész közreműködésével 24-ikén. * Sárossy Mihály dal- és gitárestje 28-án. * Sol Ruden amerikai hegedűművész bemutatkozó estje április 2-án. * M. Havas Gyöngyi, a kitűnő hangú operaénekesnő ária- és dalestje Walsh Gladys zongoraművésznővel 4-én. * A Temmer—Roósz—Buttula-trió bemutatkozó hangver­senye április 5-én. Budapest zenei világa örömmel üdvözli ez új kamarazene-alakulatot, mely már régen érzett hiányt lesz hivatva pótolni zenei életünkben. Az est érdekessége, hogy Beethoven és Schubert művei mellett a még Pesten nem hallott Rach­maninoff „Trió elegiaque*‘-ja is szerepel műsorukon. * CORVIN hangversenye 1. (Jegypénztár: Vájna, Váci­ u. 28.) Békési Mária dr. március 11-iki orchestikai estje növen­dékeivel már­­ hatalmas és változatos műsoránál fogva is nagy érdeklődést kelt. (V. 18). * Országh Tivadar, a kitűnő hegedűművész, a székes­­fehérvári zenede igazgatójának egyetlen hegedüestje már­cius 17-én. (V. Va8). * Erica Morini március. 18-iki hegedűestje az évad leg­nagyobb zenei eseménye. A kisterem jegyeinek legnagyobb része elkelt. (V. 3/28). VUgornyai Robitsek Gyula okl. énektanár növendék­­hangversenye március 21-én. (Z. Yi9, kisterem). * Vasa Prihoda III. hegedűestje április 3-án. (V. Yi8). a Gar­otti A­ffe­liciani kamaraénekesnő hangversenye áp­rilis 12-én. (Z. kamaraterem­, Ya8). * Weisz Margit 9-én­­fejezi be franciaországi turnéját* Idei utolsó estje 15-én lesz. ! Az angolosodó párisi divat... Rövidebb csípők és bővülő ruhák. — Új divatszin a beige­ rosé. Vagy hosszú ujj, vagy semmi ujj! Oly sok verzió kering pár hete az uj tavaszi divatról és oly sok el­lentétes párisi hír, hogy egész kon­fúziót támasztott már a pesti asszo­nyok között. Mint legfrissebb és autentikus hírforráshoz, Rosenberg­­néhez, az előkelő lipótvárosi szalon tulajdonosához mentünk, ki ma ér­kezett Parisból, s miközben modell­jeit sétáltatták a próbakisasszonyok, ő a tavaszi divatról­ a következőket mondotta: — Egész februárban ömlött az eső Parisra, s így a város, mintha nem is akart volna kivetkőzni téli köntöséből; a bárokban még táncoltak, az utcán még bundákban jártak a nők, de bubife­jüket már erősen törték a tavaszi divaton. Sze­rencsére a nagy szalonok magukra vállalják ezt a gondot s egész februárban egyik nagy divatbe­mutató a másikat érte. Ezek azonban még nem a nagyközönség tájékoztatására szolgáltak, ha­nem egyelőre csak a világ minden tájáról idese­­reglett szakembereknek.­­ A kisebb szalonok már február elsején el­kezdték, a nevezetesek csak nyolc-tizedike közül. Ezek között is a legnagyobb, Patou, aki ma az elismert divatkirály, s aki most érkezett vissza ''Astferikából (arról csakugyan úgy is fogadtak­, mint királyt), naponta két divatrevüt tartott, dél­előtt és délután. Tíz fényes teremben vonulnak végig a m­annequinek, tíz teremben vannak kö­röskörül állítva a székek, mint egy színházban. Az ember előző nap odatelefonál és biztosít egy helyet, illetőleg egy számot, hiszen a név itt nem fontos, de egy ilyen revü még azt is megéri, hogy az ember egy puszta számmá zsugorodjék. — Nagyon nagy újdonságok vannak! Patou szerint visszatérünk a háború előtti divathoz, megint ruha tesz a ruha, s megvarrt remekmű, nem pedig egy rövid kis zsák, derék alatt zsinór­ral megkötve. — Hogy mik a nagy újdonságok? Első talán, hogy az egyenes vonalnak­­— ami évekig tar­totta magát, — vége van. Az övék magasabbra kerültek, a csípő rövidebb és a ruhák alul már bővebbek. Több anyag van bennük, szépen be­dolgozva, s redőkben vagy hullámos volánokban megadja az új vonalat. A másik, említésre méltó újdonság, hogy Párisban kifejlődött egy erős, angol divat. Délelőttre csak a szigorú tailleurt, a férfi­­kelméből készült , jó angol kosztümöt hordják. Hosszú angol kabátot, négy gombbal. Ehhez kis, erőslila filckalap, mattlila lapos táska a hóna alatt — ilyet különben hoztam is Párisból — és kész a délelőtti dáma. — Délután azonban, — és az újdonságok kö­zött ez a legjelentősebb,­­ minden ruhához kö­penykét hordanak, akár mousseline, akár csipke, akár georgette-ruh­a, ugyanabból az anyagból, azonos díszítésű köpenyt. Ujjatlan, béleletlen ez a köpenyke, de ez teszi kompletté­ a ruhát, úgy is hívják, hogy „complet." Másképen tavaszra már nem is igen készülnek ruhák.­­ Semmiféle fényes anyag nem divatos már. A vastag, fényes selymek, ottománok teljesen el­tűntek. A dús, hímzett díszítések helyett, csak itt-ott van egy kevés hímzés, esetleg finom se­lyemvirágok ráaplikálva a ruha szélére,­­ amire azután csipke hull. Újszerű diszítés a matt lakk­kelme. Nyárra nagy divat lesz a mintás mousseline, a fénytelen, imprimált crépe-de-chine, azonkívül sok könnyű selyemcsipke, s a háborút elölt di­vatos madeira-kelme is renaissanceát éli. Szín: a beige-nek minden árnyalata, egészen a rózsásig; a beige­ rosé és bois rosé. Ezek abban különböz­nek a tavalyi sárgás árnyalattól, hogy vidámabb, üdébb színek. Köpenyre, ruhára még mindig na­gyon szeretik a casha-kelméket.­­ A ruhák továbbra is rövidek. A hosszú sorok teljesen letűntek. Helyette a ruha színétől elütő, de azért azzal harmonizáló színű puha kis selyemsált viselik, oldalt csokorra kötve. Kedvelt szíft az "erős "püspök-lila, ellentétben a tavalyi, enyhe lilákkal.­­ A ruhának vagy hosszú az ujja (s ilyenkor az ujjatlan, egyazon anyagból készült köpeny­kének is ujja egyúttal), vagy egyáltalában nin­csen ujja, csak a köpenykének. Rövidujj egyálta­lában nincsen. — Az ujj vonalában is nagy változás van ősz óta nem szűk már, hanem könyöktől virágkehely­­szerűen bővül és sokféleképpen hiszitik, sliccelik, passzpolirozzák. — Így most már mindenről beszámoltam, a divatról legföljebb még annyit, hogy cipőben a legfantasztikusabb hímzett és festett cipőket látni, de azért a mi cipőink jobbak és elegánsabbak.­­ Meg kell még említenem, hogy bemutattak egy új kalapkreációt is: hátul a kalap mélyen a nyakba lóg, hogy a dekoltált nyakat napsütéstől védje, de még egyelőre nem talált valami nagy tetszésre.­­ Egyébként Páris is megérzi az európai krí­zist, mert kevesebb az idegen és ezek is keveseb­bet vásárolnak; nagy a munkanélküliség, sok helyütt elbocsátják az alkalmazottakat (elsősor­ban az idegeneket!), de azért most is vidám mu­zsikaszó hallatszik mindenütt: „Si tu vois ma tante!“ Ezt énekli most egész Páris, mert ha be­felé kicsit szomorkás is a hangulat, kifelé idege­neknek Páris még mindig a régi, mulatós, táncos­­kedvű, forgatagos metropolis. 15

Next