Az Ujság, 1925. április (22. évfolyam, 74-97. szám)
1925-04-01 / 74. szám
2 ♦AZ ÚJSÁG* SZERDA, 1925 ÁPRILIS 1 Bethlen nem honorálja az ellenzék választójogi követeléseit. A nemzetgyűlés választójogi bizottsága ma kezdte meg a választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását. A tárgyaláson az ellenzék ismét hiába kísérelt meg mindent, hogy a polgárság érdekeit megvédje, mert a kormány Vázsonyinak egyetlen módosításán kívül, minden változtatási tervet elvetett. A nemzetgyűlés választójogi bizottsága ma megkezdte a választójogi törvényjavaslat részletes tárgyalását. Szilágyi Lajos szólalt fel elsőnek. Hangsúlyozta, hogy ő és a szövetkezett ellenzék többi tagjai is, nem a politikai hatalom kérdését tekin tik, hanem elsősorban emberi és állampolgári jognak tekintik a választójogot, ennélfogva áthidalhatatlan az ellentét a kormány és a szövetkezett ellenzék álláspontja között. A szövetkezett ellenzék a hatalmat csak jogi alapon, a nép igazi többsége jogán akarja gyakorolni. — A miniszterelnök úr — folytatta — beszédéből megértettük, hogy semmi kilátásunk sincsen arra, hogy akár itt a választójogi bizottsági tárgyaláson, akár pedig annak idején a plenáris tárgyalásnál valami nagyobb jelentőségű indítványunkkal célt érnénk. Beszédéből megértettük, hogy álláspontjához mereven ragaszkodik és még oly közbeeső indítványoktól is elzárkózik, mint amilyen Huszár Károly vagy Vázsonyi Vilmos. képviselőtársaim indítványa volt. Ennek ellenére részt veszünk a választójogi bizottság tárgyalásán és pontról-pontra végigvesszük az egész választójogi törvényjavaslatot, sőt amint köztudomású, annak idején majd a demokrácia jegyében szövetkezett pártoknak azt az indítványt fogom tenni, hogy a plenáris tárgyaláson is részt vegyünk, bár indítványaink elfogadását nem reméljük. Számítunk azonban arra, hogy úgy mint most történt, felszólalásainkkal kiprovokáljuk a tiszta helyzet előtárását. A miniszterelnök úr mostani beszéde is már egy eredmény a számunkra, mert a miniszterlnök úr mostani megnyilatkozásatiszta képet teremtett mindazok előtt is, akik ezidő szerint részint a miniszterelnök úr személyével, részint pedig politikájával tisztában nem voltak. A felszólalás határozottan nagy jelentőségű volt, meglesznek a következményei. A miniszterelnök úr beszéde igazolt bennünket teljesen és tökéletesen. A MINISZTERELNÖK VÁLASZA: Bethlen István gróf miniszterelnök: Én is barátja vagyok a tiszta helyzeteknek és nagyon örülök, hogy alkalmam van a helyzetet újból tisztázni azokkal a fejtegetésekkel szemben, amelyeket Szilágyi Lajos t. képviselő úr tartott. Itt nem politikai pártokról és nem kormányokról volt szó és ha a t. képviselő úr így akarja magyarázni, ez ellen a leghatározottabban tiltakozom, mert ilyen értelme a szavaimnak nem volt, nem is lehetett. Igenis tiszta helyzettel állunk szemben és ezt nem hagyom elhomályosítani, hogy a szociáldemokrata párt Magyarországon és mindenütt is osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik. Ezt leszögezem a t. képviselő úrral és a szociáldemokrata párttal szemben is és ezt semmiféle félremagyarázással vagy félrevezetéssel elhomályosítani nem engedem. A RÉGI JOG NE JELENTSEN KIVÉTELT! Azután szavaztak és elfogadták a törvényjavaslat címét. Az 1. §-nál Szilágyi Lajos szólalt fel. — Nem értek egyet — mondotta — az állampolgárság időtartamának meghatározásával, hasonlóképen az állandó lakhely vagy lakás kikötésével sem, mert itt is visszaesést, retrográd irányt látok. Az iskolai végzettség kérdésével kapcsolatban tagadom, hogy a négy elemi osztály elvégzése bizonyítaná az ítélőképességet, amint erre az indokolás hivatkozik, valamint tagadom azt is, hogy a négy elemei iskola elvégzésének bizonyítása könnyű volna. A négy elemi osztály elvégzésének bizonyítása nagyon is nagy nehézségekkel jár. E tekintetben a kormánytól ha máshol nem, de a végrehajtási rendeletben lényeges könnyítéseket kívánok. Ami a régi jogon való választójogot illeti, ezt akceptálom. De régi jognak tekintjük azt a jogot is, ha valaki a Friedrich-féle, utólag törvényerőre emelt választójogi rendelet alapján választó volt. Ha tehát régi jogon választójogot statuálunk, akkor kívánjuk a jogot a Friedrichféle választási listában szerepelt összes honpolgároknak. — Az előadó hivatkozott a vármegyei törvényhatósági bizottságok állásfoglalására. Anélkül, hogy meg akarnám sérteni ezeket a testületeket, ki kell jelentenem, hogy teljesen közömbösen hagy minket minden ilyen törvényhatósági megnyilatkozás. Megítélésünk szerint a jelenlegi törvényhatósági bizottságok már csak kormánykegyelemből tengetik életüket. Végül megállapította, hogy a törvényjavaslatban nem jogkiterjesztésről, hanem szűkítésről van szó, márpedig visszafelé haladni nem lehet. Indítványa a következő: „Országgyűlési képviselői választójoga van minden férfinak, aki életének 24. évét betöltötte, hat év óta magyar állampolgár, félév óta ugyanabban a községben lakik, vagy ugyanott lakása van.“ Meskó Zoltán személyes kérdésben szólalt fel és hangsúlyozta, hogy ő sohasem hirdette az általános választójogot, sőt a titkosságnak is csak a háború után lett a híve. Gömbös Gyula ugyancsak személyes kérdésben szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy a fajvédelmi harc is a konzervatív világnézet érdekében folyik. Beszéde végén indítványt terjesztett elő, hogy a külföldiek ne tíz-, hanem húszévi Magyarországon való tartózkodás után nyerhessék el csak a választói jogosultságot. Patacsy Dénes szintén indítványt terjesztett elő, amely szerint az 1. §. első bekezdése a következőkkel egészíttetnék ki: „A Károly-csapatkeresztesek, vagy a vitézségi érmes volt frontkatonák az iskolai végzettség bizonyítása nélkül is szavazati joggal bírnak, úgyszintén a hadseregben altiszti rangot viselt magyar állampolgárok is.“ Vázsonyi Vilmos is felszólalt és indítványt terjesztett be, amely szerint országgyűlési választójoga van minden férfinek, aki huszonnegyedik életévét betöltötte és tíz év óta magyar állampolgár. Másik indítványa arról szól, hogy az 1. §-ból a domiciliumra vonatkozó részt töröljék. Adatokat sorolt fel arra nézve, hogy a régi Nagy-Magyarországon éppen a magyar faj volt az, amely a legmobilabb volt. A régi törvény csak féléves domiciliumot követel. Ha már mindenáron meg akarják hagyni a domicilium kérdését, akkor kívánatos a tíz év helyett a félévet fogadják el. Pótlást javasolt a szakaszhoz, amely az „elemi iskola négy osztályát sikerrel elvégeztető szavak után teendő és a következőképen hangzik: „vagy ezzel egyértékű műveltség megszerzését igazolta.“ Véleménye szerint bárkinek joga lehet arra, akár városban vagy falun, hogy a felnőttek tanfolyamát elvégezze és utólagos vizsgával igazolja, hogy a négy elemi iskolai képzettségnek megfelelő műveltséggel rendelkezik, különösen fontosnak tartja ezt a női választójog szempontjából. Rassay Károly az írni-olvasni tudást kívánta az általános választójog főkellékéül megjelölni. Az 1. 8. harmadik bekezdése után pedig a következő új bekezdés felvételét javasolta: Nem szükséges a tízéves állampolgárság annál, aki az 1879.LVII. t.-c. alapján lett honosítva. A BELÜGYMINISZTER ELLENEZTE AZ ELLENZÉKI JAVASLATOKAT. Rakovszky Iván belügyminiszter beismerte, hogy a négy elemi iskola elvégzésének igazolása nehéz. — Nem tartom helyesnek — folytatta — Vázsonyinak azt a javaslatát, amely egyes bizottságok felállítását célozza az írni- és olvasni tudás bizonyítására. Különben is a törvényjavaslat 31. paragrafusa foglalja magában azokat az intézkedéseket, hogy az igazolás alól bizonyos egyének felmenthetők. Honorálni kívánom Patacsy Dénesnek azt az indítványát, hogy a vitézségi érmeseket és az altiszti fokozatokat elért katonákat zentesítsék a négy elemi iskola elvégzésének igazolása alól. A helybenlakás elve mindenütt a világon el van fogadva és bizonyos az, hogy az egy helyen lakó állampolgárok nagyobb értéket képviselnek, mint a vándorló elemek. Azok, akik foglalkozásuk miatt rajtuk kívül álló okokból kénytelenek lakóhelyüket változtatni, nem esnek e kategória alá, ezeknél a javaslat gondoskodik a szavazati jog megadása felől. Különösen áll ez a tisztviselőkre vonatkozólag. Gömbös Gyulának azt az indítványát, hogy a tízéves állampolgárság kellékét emeljük fel húsz esztendőre, nem fogadhatom el, mert ez a tíz esztendő nálunk már tradíció. Gömbös Gyula: Indítványom csak a választhatóságra vonatkozik! Rakovszky Iván belügyminiszter: Úgy látszik, a képviselő úr már engedett valamit. Az 1879. évi L.-ik.-c. 15. paragrafusa a választhatóságra e tekintetben tízévi korhatárt ír elő és ezt helyesnek is tartja. — Szilágyi Lajos azt kérte, hogy régi jogon országgyűlési képviselőválasztó legyen mindenki, aki a Friedrich-féle javaslat alapján már választójogot gyakorolt. A Friedrich-féle választójogot csak incidentaliter megalkotott választójognak tartom, s alaposan feltehető, hogy az összeírás annak idején felületesen történhetett az akkori zivataros időben és azt gyorsan is kellett megejteni. Kérem a szakasznak eredeti szövegben való elfogadását és a benyújtott módosító indítványok közül csupán Vázsonyi Vilmos utolsónak beadott negyedik számú indítványát fogadom el. A bizottság az első bekezdést eredeti szövegében fogadta el és a beterjesztett indítványokat elvetette. Vázsonyi Vilmosnak az 1. g. első bekezdéséhez beterjesztett kiegészítő javaslatát a bizottság elfogadta. A második és harmadik bekezdés eredeti szövegében fogadták el. Az elnök, tekintettel arra, hogy holnap a plénumban a mezőgazdasági hiteljavaslat kerül tárgyalásra, és azon a bizottságnak több képviselőtagja résztvenni óhajt, azt javasolta, hogy a bizottság legközelebbi ülését holnapután, csütörtökön délelőtt 10 órakor tartsa. A bizottság ehhez hozzájárult. Radics István meghódolása bomlást idézett elő pártjában. A parasztpárt kedvezőtlen helyzetbe került Radics meg akar egyezni Pasicscsal. Belgrád, március31. Zágrábból jelentik: Itt hírek terjedtek el arról, hogy a horvát zajednica képviselőtagjai le fognak mondani mandátumaikról. A Vreme szerint ez a hír azzal áll kapcsolatban, hogy a zajednica hívei nincsenek túlságosan megelégedve a Radics-párt politikájának fordulatával. Nyíltan hangoztatják, hogy a párt nem mondhat le föderalista programmjáról, sőt a köztársasági elvről sem mindaddig, amíg a párt főbizottsága határozott álláspontot nem foglal el ebben az ügyben. Valószínű — írja a Vreme —, hogy a zajednica tagjai félnek a Frank-párttól, amely maga köré fogja gyűjteni az eddig Radics mögött álló horvát nacionalistákat. Ha nem is kerül sor a zajednica tagjainak lemondására, nincs kizárva, hogy a párt önálló politikája határozza el magát. A Politika zágrábi jelentése szerint az odaérkezett Radics-párti parasztképviselők, szokásuktól eltérően, nem tértek vissza egyenesen falvaikba. Valószínűleg megvárják, amíg a pártvezetőség a sajtó útján hivatalosan felvilágosítja a választókat a Belgrádban történt eseményekről. A lap szerint a horvát parasztpárt eléggé kedvezőtlen helyzetbe került, miután a Frank-párt és a horvát néppárt minden erejüket összeszedik, hogy a Radics-párt új orientációját kihasználják. Ez irányból ugyan nem fenyeget nagyobb veszedelem, de nézeteltérések jelentkeznek magában a pártban is. Különösen elégedetleneknek látszanak az intelligencia tagjai és a pártnak a baloldali, szociális szempontok szerint orientálódott része. Ez utóbbiak hangoztatják, hogy megkezdik az agitációt a szervezeteken belül. A párt új politikájával a városi polgárság és a jómódú paraszttagok vannak megelégedve. A pártban lévő ellentétekből azonban kívülről mi sem látszik, mert a képviselők nyilatkozatai a párt tökéletes egyetértését hangoztatják. Kovacsevics dr. Radics védője, a belgrádi lapok munkatársai előtt kijelentette, hogy Radics István mindenben csatlakozik Radics Pavle kijelentéseihez, amelyeket teljes egészükben helyesel. Kovacsevics szerint a szkupstinában elhangzott beszéddel megkezdett akciót a radikális párttal való megegyezés útján be kell fejezni. ul hídról ugrott a vízbe, az örvényekben ég forgókban keringhetett a test heteken keresztül, míg a múlt hét melegebb napjaiban megindult hajó- és csónakforgalom hullámgyűrűi kiszabadították és felszínre vetették. Az ügyészség elrendelte a holttest felboncolását. Holnap délelőtt átviszik a tetemet a xineterembe, ahol Minich és Kenyeres egyemi tanárok, törvényszéki orvosszakértők fogják a boncolást végrehajtani. Kérdést intéztünk Minich dr.-hoz, hogy, milyen eredmény remélhető a boncolástól. Várható-e, hogy valami fényt vet a szerencsétlen leány rejtélyes tragédiájára? Kérdésünkre a professzor így válaszolt: — Előre semmit sem lehet tudni. Lehet, hogy semmi konkrét eredménye sem lesz a boncolásnak, de az sem kizárt, hogy fontos megállapításokat tehetünk. Jóslásokba nem lehet bocsátkozni. A boncolás holnap lesz és akkor majd meglátjuk . . . Fölkerestük Városmajor utcai lakásán Stettner László dr.-t. A megtört, könnyes szemű, bánatos öreg úr így beszélt: — Semmi, de semmi oka sem volt Vilmának az öngyilkosságra. Drága, jó, aranyos leány volt, vigkedélyü, gondtalan. Semmi titka sem volt előttünk. Nem bírom másképpen elképzelni, minthogy hirtelen elmezavarában követte el tettét. Eltűnése óta többször látott napvilágot az a híresztelés, hogy külföldről levelet, vagy sürgönyt küldött. Azt is beszélték, hogy titokban hazajött. Ezek nem voltak egyebek légből kapott valótlanságoknál. — Családom tiltakozása dacára mégis kimentem a törvényszéki orvostani intézetbe. Elvégre az apának joga van megnézni leánya holttestét! Határozottan felismertem Vilma leányomat. A nagy fájdalomban mégis enyhitőleg hat, hogy a heteken át tartó rémes bizonytalanság megszűnt és most mér bizonyos, hogy leányom nincs többé az élők sorában. — Én magam is kívántam, hogy a boncolás megtörténjen. Tűnjön el minden kétség és pletyka, amely eddig szerencsétlen Vilmám tragédiája köré fonódott „ Tűnjön el minden a Stettner Vilma tragédiája körül.' Holnap délelőtt boncolják fel a holttestet. — Az arc ép és felismerhető maradt. — Az apa szerint hirtelen elmezavarában követte el a leány az öngyilkosságot. Február 16-án, hétfőn délben tűnt el Stettner Vilma. A fiatal leány eltűnése érthető föltűnést keltett. Boldog családi életet élt, menyasszony volt, semmi gondja, baja nem volt. Sétára indult édesatyjával Stettner László dr.-ral Városmajor utca 28. számú lakásukró. A Logody utcában apa és leánya elváltak egymástól azzal, hogy odahaza ismét találkoznak. Azóta nem látta senki. Az aggódó szülők és a vőlegény Havas Rezső, a Hitelbank igazgatója a rendőrséghez fordultak, de hiába volt minden igyekezet, nem bírtak az eltűnt leány nyomára akadni. Külön detektívcsoportok hajszolták heteken keresztül. Kórházakat, intézeteket, minden lehetséges helyet fölkutattak, de hasztalan volt minden igyekezet. A megadott személyleirás szerint Stettner Vilmán eltűnésekor hosszú barna kabát, kék svájci sapka, barna szoknya, fehér blúz volt. Ujján jeggyürü »Rezső, 1925 január 6.« bevéséssel, csuklóján karkötő óra. A rejtélyes eltűnésre most derült világosság. Szombaton délután a Margitsziget felső végénél, az újpesti rakparton dolgozó munkások észrevették, hogy a vízben egy női holttest úszik. Kihúzták a partra, értesítették a rendőrséget, ahonnan bizottság szállt ki és a holttestet bevitette a törvényszéki orvostani intézetbe. A rendőrorvos látlelete szerint a holttest régebben lehet a vízben, mert már oszlásnak indult, sőt a ruházat egy része már teljesen szétfoszlott. Stettner Vilma eltűnése ügyében nyomozó Risztics rendőrtanácsos gondolt először arra, hogy hátha a keresett leány holtteste az újpesti rakpartnál kifogott halott Értesítette a családot erről és a leány két sógora ma reggel kétségtelenül felismerte Stettner Vilma holttestét Hogy február 16-án került-e a vízbe, vagy később, nem lehet megállapítani. Eltűnésekor ugrott-e a Dunába, vagy néhány nap múlva, azt sem lehet pontosan megállapítani, csupán hozzávetőlegesen becsülhetik meg, hogy menynyi ideig ázott a vízben. Ha aznap követte el az öngyilkosságot, hol volt déltől esti fél 7-ig? Hol, merre járt, mit csinált? Az örökre elnémult ajkak semmire sem válaszolnak. A holttest megtalálásának helyéből következtetnek arra, hogy Stettner Vilma az újpesti vas- Választási verekedések ügye a román kamarában. Az ellenzék a minisztereken akar elégtételt venni. Bukarest, március 31. A kamarában napirend előtt szóvá tették a gorji időközi választások ügyét, ahol Doprescu nemzetipárti jelöltet a választásra kirendelt karhatalom parancsnoka, Popescu százados, kétszer arculütötte. Ugyancsak ennek a választási kampánynak során Lupu parasztpárti képviselőt Targu-Jiuban egy Vasilescu nevű tüzérhadnagy nyílt utcán megtámadta és ütlegelte. Tatarescu belügyi államtitkár válaszolt az elhangzott kérdésekre. Az ellenzék viharosan követeli, hogy ne az államtitkár, hanem a belügyi tárcát ideiglenesen ellátó miniszter válaszoljon. Az államtitkár az ellenzék, különösen a parasztpártiak állandó közbekiáltásai közben védelmébe veszi a választást. Ami Popescu százados ügyét illeti, sajnálattal állapítja meg, hogy Popescu elragadtatta magát. Ezért azonban megkapta méltó büntetését, mert elzárással és áthelyezéssel büntették meg. Tény azonban, hogy a verekedést Dobrescu, a nemzeti párt jelöltje, kezdte, mert inzultálta a századost s amikor ez elégtételt kért, ezt megtagadta. Az ellenzék nem dolgozott tiszta eszközökkel, mert verekedő botosokat vitt le, sőt ismert bukaresti korteseket papiruhába öltöztetve agitált. Pop-Csicsó nemzetipárti Popescu százados büntetését kevesli és azt követeli, hogy távolítsák el a hadsereg kötelékéből. Lupu parasztpárti képviselő kijelenti, hogy Popescu százados bűnös. A romanáci választás alkalmával szólót is megtámadta, ő azonban revolverrel kényszerítette hátrálásra. Kijelenti végül, hogy ha a tiszteknek Gorjiban tanúsított magatartását nem torolják meg, úgy amint illik, akkor ő és párthívei a tettekre tettekkel fognak válaszolni. Bratianu Vintila pénzügyminiszter: Komoly bejelentés akar ez lenni? Mihalache parasztpárti képviselő: Ha azokat a tiszteket, akik Gorjiban tettleg bántalmaztak egy képviselőt és egy volt minisztert, nem távolítják el a hadsereg kötelékéből, tetteikért önöket tesszük felelőssé, akik a miniszteri padokban ülnek és önökkel szemben személy szerint veszünk revanchellot. Amit azok velünk szemben elkövettek, azt tesszük mi önökkel szemben. (Viharos taps az ellenzéken.) Amíg a bűnös tiszteket ki nem közösítik a hadseregből, addig ez nyílt kérdés marad. A kamara ezután folytatta a nyugdíjtörvény vitáját. 1 magyar korona Jegyzése külföldön: Deviza Márc. 31 Valuta Márc. 31 Deviza Márc 31 Valuta Márc. 31 Zürich (10.000 K-ért svájci ír.).. 0*72 Prága (10.000 K-ért cseh IC).. .. 4*70Va 4-67 Bécs (100 K-ért osztrák K).. 98-30 98 38 Newyork (10.000 K-ért dollár)____ 0-14erlin (1 K-ért mill. márka) 58-15 57-80Pária (10.000 K-ért francia ír.)_-Zágráb (10.000 K-ért dinár)____ 8-73-Amsterdam (10.000 K-ért holland írt)..-Belgrád (10.000 K-ért dinár) .. ..-London (10.000 K-ért shilling).. ..1