Stein Emil: Magyarország gazdasági szerepe Nyugat és Kelet között (Budapest, 1929)
é riát pedig — már csak a hivatalos német államnyelvre való tekintettel is — tisztán a Nyugathoz számították. Egyébként a keleti jelleg Magyarországban és népében már csak azért sem fedezhető fel, mert kultúrában és a civilizáció terén való fejlődésünkben, — amely tekintetben egyes nagy királyaink, mint az Anjou-házból származó Róbert Károly, Nagy Lajos, nemkülönben Mátyás király és a Habsburg-ház egyes sarjai is irányt adtak —, a Nyugat gondolatvilágához simulva, fejlődött ki a magyar művészetnek, irodalomnak és ízlésnek az az értékes színvonala, amely nekünk mindenfelé — még a legműveltebb Nyugaton is — nagy elismerést és megbecsülést szerzett. Mindinkább ritkábbak azok az esetek, amikor teljes tájékozatlanságot tapasztalunk az itteni viszonyok ismerete körül és csak a tudatlanság szüleménye lehet az olyan kijelentés, mint amilyet egyik barátomnak kellett hallania röviddel a háború utáni időben, amikor egy newyorki bankárnál látogatást tett. Amikor ugyanis barátom mint magyar bankigazgató mutatkozott be, az illető bankár azt felelte: „You are from Hungary? Oh, I know very well, you speak the Austrian language and you have the good Hungarian godlash and now you have the dreadful white terror.“ Ez volt az egész, amit Magyarországról említésre méltónak tartott. Az a sok amerikai politikus, bankár és nagyiparos, aki különösen az utolsó években a Nagy-Magyarország idejét erősen túlhaladó mértékben keresi fel Budapestet és a legnagyobb elragadtatással szokott innen távozni.