Varga Jenő: Mit adott Németországnak a „Totális mozgósítás”? (Moszkva, 1943)

MIT ADOTT NÉMETORSZÁGNAK A „TOTÁLIS MOZGÓSÍTÁS" Az 1943 január 22-i németországi „totális mozgósí­tásról“ szóló rendelet azoknak a nagy ember- és hadianyag-veszteségeknek a következménye, melye­ket Németország az 1942—1943. évi téli hadjárat folyamán szenvedett. A totális mozgósítás célja a következő volt: 1. Behívni a sorból kidőlt fegyveres erők helyére új katonákat a katonai szolgálatra alkalmas, de ideig­lenesen felmentett munkások közül és új munkaerőt mozgósítani helyükre a hadiipar számára. 2. Fokozni a haditermelést az elvesztett hadianya­gok pótlására és az 1943. évi nyári hadjárat előkészí­tésére, ami a hadseregbe behívott munkások helyette­sítésén kívül még újabb munkaerő többletet követelt. 3. Áruházak, műhelyek, vendéglők, bárok stb. bezá­rása útján felszabadítani a helyiségeket, árukészlete­ket, berendezést, villanyáramot, írógépeket, telefon­­készülékeket stb. a hadiüzemek számára. 4. A „totális mozgósítás“ politikai célja az volt, hogy „hazafias aktivitás“ teremtésével leküzdje Né­metországban a Sztálingrád alatti katasztrófa okozta nyomott hangulatot. A néhány fényűző vendéglő, bár stb. bezárását csak demagóg célokra használták ki. Kire vonatkozott a mozgósítás? Minden férfi 16-tól 65 éves korig és minden nő 17-től 45 éves korig köte­les volt jelentkezni a munkaközvetítő irodában és mun­kába állni ott, ahová a közvetítő iroda küldte őket. A jelentkezés alól fel voltak mentve: 1. Azok a férfiak és nők, akik hetenként legalább 48 órát dolgoznak. 2. Azok a férfiak és nők, akik olyan üzemek tu­lajdonosai, melyekben több mint öt munkás dolgozik. 1

Next