Ricardo Dávid: A közgazdaság és adózás alapelvei (Budapest, 1940)

Előszó a III. kiadáshoz

3 Politique“ ama fejezeteivel, amelyek felfogásától el­térnek. Előszó a harmadik kiadáshoz. Ebben a kiadásban igyekeztem részletesebben, mint az az utolsó kiadásban történt, kifejteni vélemé­nyemet az „érték“ nehéz kérdéséről és e célból az első fejezethez néhány bővítést csatoltam. Beleillesztettem továbbá egy új fejezetet, amely a gépekről szól és arról, hogyan hat tökéletesítésük az állam különböző osz­tályainak sorsára. A „Miben különböznek egymástól ér­ték és vagyon?“ című fejezetben vizsgálat tárgyává tettem Saynek e fontos kérdésről szóló, munkájának, negyedik, utolsó kiadásában helyesbbített tanait. Az utolsó fejezetben igyekeztem az eddiginél erősebben megvilágítani azt a tantételt, hogy egy ország akkor is tud pénzben több adót fizetni, ha jószágai tömegé­nek össz­pénzértéke csökkent, vagy azért, mert belföl­dön a gabonatermelés a földművelés módszereinek haladása folytán kevesebb munkát kíván, vagy pedig azért, mert gabonájának egy részét ipari termékek kivi­telének az útján olcsóbb áron kapja külföldről. Ennek a megállapításnak igen nagy a fontossága, támogatja azt az elvet, hogy a külföldi gabonát korlátmentesen be kell engedni, különösen olyan országban, amely egy óriási állami adósság következményeként hatalmas, rögzített összegű pénzadókkal van megterhelve. Igye­keztem kimutatni, hogy az adófizetési képesség nem az áruk tömegének nyers pénzértékétől, nem is a tőkések és földbirtokosok jövedelmének tiszta pénzértékétől függ, hanem attól, hogy mit ér az egyes polgárok pénz­jövedelme, ha azt az általuk rendszerint fogyasztott jószágok pénzértékével vetjük össze. 1821. március 26.

Next