Ricardo Dávid: A közgazdaság és adózás alapelvei (Budapest, 1940)
Előszó a III. kiadáshoz
3 Politique“ ama fejezeteivel, amelyek felfogásától eltérnek. Előszó a harmadik kiadáshoz. Ebben a kiadásban igyekeztem részletesebben, mint az az utolsó kiadásban történt, kifejteni véleményemet az „érték“ nehéz kérdéséről és e célból az első fejezethez néhány bővítést csatoltam. Beleillesztettem továbbá egy új fejezetet, amely a gépekről szól és arról, hogyan hat tökéletesítésük az állam különböző osztályainak sorsára. A „Miben különböznek egymástól érték és vagyon?“ című fejezetben vizsgálat tárgyává tettem Saynek e fontos kérdésről szóló, munkájának, negyedik, utolsó kiadásában helyesbbített tanait. Az utolsó fejezetben igyekeztem az eddiginél erősebben megvilágítani azt a tantételt, hogy egy ország akkor is tud pénzben több adót fizetni, ha jószágai tömegének összpénzértéke csökkent, vagy azért, mert belföldön a gabonatermelés a földművelés módszereinek haladása folytán kevesebb munkát kíván, vagy pedig azért, mert gabonájának egy részét ipari termékek kivitelének az útján olcsóbb áron kapja külföldről. Ennek a megállapításnak igen nagy a fontossága, támogatja azt az elvet, hogy a külföldi gabonát korlátmentesen be kell engedni, különösen olyan országban, amely egy óriási állami adósság következményeként hatalmas, rögzített összegű pénzadókkal van megterhelve. Igyekeztem kimutatni, hogy az adófizetési képesség nem az áruk tömegének nyers pénzértékétől, nem is a tőkések és földbirtokosok jövedelmének tiszta pénzértékétől függ, hanem attól, hogy mit ér az egyes polgárok pénzjövedelme, ha azt az általuk rendszerint fogyasztott jószágok pénzértékével vetjük össze. 1821. március 26.