Parlamenti köztársaság vagy Tanácsköztársaság? (Budapest, 1919)

é ország ügyeibe, de ez csak látszat volt. A parlament, amely a nagybirtok és a nagytőke képviselőiből ült össze, fecseghetett ugyan amennyit akart, de törvényjavaslatot csak úgy tárgyalha­tott, ha ahhoz a király hozzájárult előzetes szentesítés formájá­ban, az általa elfogadott törvényjavaslatok pedig csak akkor vál­hattak törvénynyé, ha azokat a király szentesítette. Voltaképen tehát még az elnyomó osztály képviseletének sem volt joga a királyságban, mert a király ultima ratio gyanánt egyszerűen fel­oszlathatta a parlamentet, ha ez megpróbált szembehelyezkedni vele. És ez a korlátlan hatalom a születés jogán származott át a mindenkori uralkodóra. A köztársaságban ezzel szemben nem egy ember, hanem maga a nép kell, hogy uralkodjék. A köztársaságban a nép akarata kell, hogy érvényesüljön a törvényhozásban, a törvények végrehajtásában és az igazságszolgáltatásban. A köztársaságban is van ugyan államfő, aki azonban nem származása alapján, hanem a nép akaratából, választás útján jut hatalomra. Vizsgáljuk meg, hogyan érvényesül a nép akarata az úgynevezett parlamenti köztársaságban és hogyan érvényesül a tanácsköztársaságban ? A parlamenti köztársaság“ szervezete. Minden állam élete három funkcióban nyilvánul meg: a törvényhozásban, a végrehajtásban és az igazságszolgáltatásban. Vegyük egyenként a parlamenti köztársaságnak e három funkció elvégzésére szolgáló szervezetét. 1. Törvényhozás. A törvények meghozásánál a nép a parlamenti köztársaságban képviselői útján nyilvánítja akaratát. A demokrácia követelményei szerint a lakosság bizonyos számú csoportja meghatározott számú képviselőt küld a törvényhozó testü­letbe és pedig az aránylagos választás és az általános egyenlő és titkos választói jog alapján. Ezek a képviselők összeülnek a kép­viselőházban, a­melyet a különböző köztársaságokban más és más névvel jelölnek meg és ott a többségi akarat érvényesülésével látják el a törvényhozás nehéz munkáját. A­mit a többség elhatároz, az törvénynyé kell, hogy váljék. 2. A végrehajtó hatalom. A végrehajtó hatalom feje a köztársaságban az elnök, a­kit vagy maga a nép választ, vagy a nép által választott megbízottak vagy végül a törvényhozó testület A megválasztott elnök meghatározott ideig gyakorolja az államfő kötelességeit, azonban a törvényhozó testület működésében kife­jezett népakaratnak csupán végrehajtója lehet, azzal szembe nem helyezkedhetik. A végrehajtó hatalmat az elnök az egyes szak­minisztériumok útján gyakorolja, a­melyek ezek szerint az állami

Next