Bródy Ernő: Magyar szabadelvűek száz év előtt (Budapest, 1934)
A magyar szabadelvűek mozgalma , Deák Ferenc nyilatkoztatta ki, hogy e leírat a követválasztási jog és a képviselői függetlenség súlyos sérelme, melynek orvoslása előtt semmiféle tárgyalásba bocsátkozni nem lehet. De miután az alsó tábla vezető férfiai később biztosítást nyertek az iránt, hogy az elítélteket amnesztia útján szabadon bocsátják, ami meg is történt, a Ráday-ügyet úgy intézték el, hogy Ráday lemondott a követségről. Pest megye az emancipatioért. Ráday helyére Pest megye, a vezérvármegye Dubraviczky Simon első alispánt küldte követnek Szentkirályi Móricz mellé. Pestvármegye még 1839-ik Esztendő Szent György hava (április) 15. közgyűlést tartott, amely folytatólag 20.-án következő végzést hozta: , 2758. Folytatólag Vizsgálat alá vétetvén az országgyülési tárgyakkal foglalkozó küldöttségnek tudósítása: Végzés: Indítványba hozatván a sidóságnak Hazánkban és más nemzetek példájára polgári jogokkali megajándékozása, mielőtt ezen oly sok oldalú tárgy a közgyűlés által tanácskozás alá vétetett és iránta a dologi velejét illető határozat hozatott volna, megfontollási véleményének előterjesztése végett az országgyűlési tárgyakkal foglalatoskodó küldöttséghez utgisittatott. Pestmegye még 1837 november 14.-iki közgyűléséből küldöttséget választott a sérelmek összeszedése és a jövő országgyűlésre a követeiknek adandó utasítások elkészítése végett. E küldöttség a netalán ennek utána közbejövendőknek is nyilvánosságba tartása tekintetéből állandónak nyilváníttatott. A küldöttség következőkből állt: Első Alispány Dubravitzky Simon elősülése alatt gróf Károlyi György, gróf Ráday Gedeon, gróf Teleky Sámuel, Jankovits Miklós, Kováts György, Fáy András, Benyovszky Péter és Таку Károly táblabiráls, másodalispány Földváry Gábor, Gál József főügyvéd, Zlinszky János főszolgabíró és Nyáry Pál aljegyző. A küldöttség a hozzá utasított tárgyat elvégezvén, azt az 1839 junius 10.-iki közgyűlés elé terjesztette, amelyen az Egybegyült rendek ez alapon országgyűlési követeinek következő utasítást adták: ' ,3258 sz. Miután a Magyar Nemzet a sidókat az ország nem külöben nemzetének, hanem csak küönböző vallásu polgárainak ismeri meg, s a magyar polgárokat illető polgári jogokban kész ingyen részesíteni, anélkül, hogy az eddigi tapasztalás által Státus céljaival legkevésbbé ellenkezően nem bizonyított s ennélfogva a Törvényhozás körén kívül eső vallások s szertartások változtatását kívánná, azt, hogy magukat mindazon intézeteknek