Ágoston Péter: A háború okozói (Budapest, 1919)

Bevezetés

amikor erre esküdtek az emberek, volt, amikor ennek érvényesülésétől­ remegtek. Volt idő, amikor megta­gadták a kis nemzeteknek azt a jogát, hogy éljenek­­.S most remegve gondolnak arra, hogy ezt az ő saját fölfogásukat az ellenség most rájuk alkalmazhatja. A mások, ügyeibe való avatkozás jogát követelte magának sok rövidlátó, de remegő aggodalommal tölti el a gondolata, hogy most... mióta gyönge lett­­г ,ш' ő ügyeit mások fogják rendezhetni. A tudósok sem voltak kevésbé ingadozók, mint a nagyközönség. Amíg győztek a fejedelmek, addig minden érdemet rájuk halmoztak, amióta a sereget föllázadtak,­­azóta megtagadják őket. Az udvaroncok tábora császári seregnek nevezte a győző seregét s­ok népseregnek nevezi, a hosszú háború alatt tönkre­ment, lerongyolt csapatokat. . A tudósok a mögé az olcsó magyarázat mögé vo­nultak, hogy a társadalomban, úgy mint a termé­szetben, minden természetes lefolyású. A háború a’ társadalom 'fejlődésének jelensége. De bármennyit írtak is a háborúról, még azt a kérdést sem tisztázták eddig, hogy a háború csak jelenségé, vagy­ pedig maga a társadalom szervezetében beállott rendelle­nesség-e? Maga a háború-e a baj, vagy pedig a bajok­­ megjelenési formája? Erre a kérdésre csak a történelemtudománnyal szövetkezett társadalomtudomány adhat feleletet. A társadalom­tudom­ány ugyanis­ nem nézheti a társa­dalom jelenségeit csak fölül­etesen. Ha igaz az, hogy a múlt háborúi nagyrészt dinasztikus háborúk, ha igaz az, hogy a forradalmak is a társadalom szerve­zetében levő rendellenességek kitörései, akkor a­­tu­domány szempontjából nem annyira világos a kérdés, h

Next