Ágoston Péter: A háború okozói (Budapest, 1919)
Bevezetés
amikor erre esküdtek az emberek, volt, amikor ennek érvényesülésétől remegtek. Volt idő, amikor megtagadták a kis nemzeteknek azt a jogát, hogy éljenek.S most remegve gondolnak arra, hogy ezt az ő saját fölfogásukat az ellenség most rájuk alkalmazhatja. A mások, ügyeibe való avatkozás jogát követelte magának sok rövidlátó, de remegő aggodalommal tölti el a gondolata, hogy most... mióta gyönge lettг ,ш' ő ügyeit mások fogják rendezhetni. A tudósok sem voltak kevésbé ingadozók, mint a nagyközönség. Amíg győztek a fejedelmek, addig minden érdemet rájuk halmoztak, amióta a sereget föllázadtak,azóta megtagadják őket. Az udvaroncok tábora császári seregnek nevezte a győző seregét sok népseregnek nevezi, a hosszú háború alatt tönkrement, lerongyolt csapatokat. . A tudósok a mögé az olcsó magyarázat mögé vonultak, hogy a társadalomban, úgy mint a természetben, minden természetes lefolyású. A háború a’ társadalom 'fejlődésének jelensége. De bármennyit írtak is a háborúról, még azt a kérdést sem tisztázták eddig, hogy a háború csak jelenségé, vagy pedig maga a társadalom szervezetében beállott rendellenesség-e? Maga a háború-e a baj, vagy pedig a bajok megjelenési formája? Erre a kérdésre csak a történelemtudománnyal szövetkezett társadalomtudomány adhat feleletet. A társadalomtudomány ugyanis nem nézheti a társadalom jelenségeit csak fölületesen. Ha igaz az, hogy a múlt háborúi nagyrészt dinasztikus háborúk, ha igaz az, hogy a forradalmak is a társadalom szervezetében levő rendellenességek kitörései, akkor atudomány szempontjából nem annyira világos a kérdés, h