Parvus, Alexander: Állam, ipar, szocializmus (Budapest, 1924)
beállott hanyatlás csak rövid átmenet lesz, amely után megint egészséges viszonyok következnek (Úgy van! Nagyon igaz!) Az előrelátás ugyanis nagyon különös valami.“ Hogy milyen kevéssé voltak elkészülve a túltermelés bekövetkeztére, azt ezeknél az utólagos vallomásoknál is jobban bizonyítják azok a hosszúlejáratú nyersanyagszállítási szerződések, amelyek a konjunktúra megfordulása után a földolgozó ipar nyakán maradtak és a vállalatok nagy részét egyenesen a csőd szélére juttatták. Éppen ilyen meglepetésszerűen, ha kevésbé hirtelen is mint a föllendülés és válság egymásutánja, megy végbe az átmenet a válságból új föllendüléshez. A tőkésosztály a gazdasági depresszió elkerülése érdekében kipróbálta már az erőszak és az állambölcseség legkülönbözőbb módszereit, de mindezek csak föltételes és átmeneti eredménnyel jártak és végeredményben hatványozott válságot okoztak. Megpróbálkoztak védővámokkal, hogy a belső piacot monopolizálják, ami egy időre sikerrel is járt, de a később mégis bekövetkező válságot csak súlyosbította, amire az Északamerikai Egyesült Államok és Németország már beszédes példákkal szolgáltak; de amint Anglia esete bizonyítja, a szabad kereskedelem sem óvszer gazdasági válságok ellen; ráfeküdtek a gyarmatokra, ott valóságos pazarlásra rendezkedtek be, de a válságtól mégsem szabadultak; vannak, akik háborútól, várják a megváltást, azután megint a béke mellett szállnak síkra, mint a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen, szociális alapzata mellett. Voltak olyanok, akiket politikai babonák kerítettek hatalmukba, mások külsőségekbe, nevekbe kapaszkodtak. Az amerikai üzleti világ például azt hitte, hogy Roosevelt neve egyértelmű az üzleti élet virágzásával, mert elnökségének ideje összeesett az ipari föllendülés idejével. Egyben mindenesetre egyetértettek a kapitalista üzletemberek és államférfiak és ez az, hogy minden eszközzel a piac kiterjesztésére kell törekedni. Lássuk már most, miként megy végbe a valóságban a kapitalista árupiac kiterjesztése. * A gyarmati piacok föltárásával kezdjük megfigyeléseinket és pedig nemcsak azért, mert a gyarmatok mostanában a kapitalista kereskedelmi érdeklődés előterében állanak, hanem azért is, mert itt lehet a tőkés piacképződés folyamatát a legegyszerűbb formájában szemügyre venni. Itt is azonban különböző eseteket kell megkülönböztetnünk.