A Cipőgyártó, 1935 (6. évfolyam, 1-9. szám)
1. szám
A CIPŐGYÁRTÓ ban közöljük a következőket. ,,A szakosztályban az elmúlt évvel ismét egy mozgalmas év zárult le. A szakosztály elmúlt évi tevékenységét a tűrhetetlen kizsákmányolásból való kiszabadulás erős akarata jellemzi. A szakosztály tagjai minden alkalmat megragadtak, hogy a gazdasági helyzeten javítsanak. Az év minden szakában szembeállottak a munkáltatók erős támadásával. Ebben a támadásban részt vett a gyáripar, kézmű és tömegtermelő ipar. A szakosztály tagjainak legnagyobb része állandóan készenlétben állott. A mozgalmak legnagyobb része a tavaszi munkanemek idejére esik. Mozgalmunk kimagasló része majdnem az egész fővárosi cipőipari üzemekre kiterjedő nagy tavaszi harcunk volt. Az értekezletek százain készítettük elő a munkaviszonyok rendezését, amelyen többezer szaktárs vett részt. Mozgalmunk számszerű eredménye a következő : Az egész évben 232 üzemben 606 szaktárs vett részt. Támadóharcunk 186 üzemben 5351 résztvevővel volt. Ebből 180 üzemből 5164 résztvevő részére eredménnyel fejeződött be. Eredménytelenül végződött 6 műhely mozgalma 187 résztvevővel. Védelmi harcunk 22 üzemből 364 résztvevővel volt. Ebből eredménynyel fejeződött be 12 üzem mozgalma 203 szaktárs részére. Eredménytelenül végződött 10 üzemből 161 résztvevő részére. Békés megegyezésünk 24 üzemből 351 szaktárs részére volt. A mozgalomban elért eredmények 15—30 százalék között oszlanak meg. Fenti mozgalmaink a legnagyobb erőkifejtésről tanúskodnak, amelyek megfelelő munkamenet mellett voltak elérhetők. A mozgalmainkkal kapcsolatos munkaszünetelések nem jelentenek nagyobb bérveszteséget, mivel mozgalmaink legnagyobb része a tavaszi jobb munkamenet idejére esnek. Egyedül a Mindszent cipőgyár mozgalma tartott két hétig és itt érte a szaktársakat nagyobb munkabér veszteség. Történelmi hűség kedvéért mozgalmainkkal kapcsolatban megállapítjuk, hogy az elért munkabér emelések legnagyobb része csak a szezon idején érvényesültek, amely körülbelül június végéig tartott. Az elkövetkezett rosszabb konjunktúra és a vele kapcsolatos munkanélküliség sok alkalmat nyújtott a lelkiismeretlenebb munkáltatóknak a nehéz harcok árán kiverekedett munkabérek lerontására. Az elért eredményeink megtartásához egyrészről hiányzik a magyar dolgozó társadalmi rétetegek megfelelő fogyasztóképessége, amely a munkaalkalmakat biztosítaná. Mivel ez nincs meg, harcainkból csak a nagy erőfeszítések emlékei maradnak meg. Mindezek dacára mozgalmainkat le kell bonyolítani, mert ezen mozgalmak vállalása nélkül a budapesti cipészmunkásság kizsákmányolása, eltiprása még tűrhetetlenebb és kegyetlenebb lett volna. Az eredmények megtartásánál a mozgalmakra minden irányban való felkészültség hiánya is nagy befolyással van. Amint a mozgalmainkról szóló jelentéseink mutatják, a munkaviszonyok rendezésében a szakosztály taglétszámainak több, mint a tízszerese vesz részt. A szakosztálynak a mozgalmakban résztvetteknek csak egy tizedrésze válik tagjává és igyekszik anyagilag a harcok vezetésére és a munkabérek megtartásának gazdasági alapjait is megteremteni. A gazdasági mozgalmakban az elért eredmények megtartására való anyagi felkészültség elengedhetetlenül szükséges. Ha ennek a fontos feltételnek az év minden szakában nem teszünk eleget, a szervezetnek állandóan nem vagyunk tagjai, harcaink csak féleredményeket jelentenek. Ez szolgáljon okulásul jövő mozgalmaink előkészítésénél." Majd pedig egy másik helyen közli a bérmozgalomra vonatkozólag a következőket a „Bőripari Munkás“ Egyébként a budapesti cipőgyári munkásság az egész tavaszi mozgalom mikénti előkészítésével és a folytatandó taktikával a január - én szerdán tartandó értekezleten foglalkozik. Ezen az értekezleten állást foglal a budapesti cipészmunkásság a cipőgyárosok országos egyesülete vezetőségéhez küldendő átirat ügyében is. Ugyanis a cipőgyári munkásság a tavaszi mozgalommal kapcsolatban két irányú előkészület folytat. Meg fogja kísérelni a cipőgyári munkabéreknek békés úton való rendezését. Amennyiben a cipőgyári munkásságnak ez a törekvése a munkaadók részéről nem találna méltányos fogadtatásra, ez esetben a munkaadók maguk jelölik ki a munkásság részére a harc útját. Ha a cipőgyári munkaviszonyokat gondosan megvizsgálják a munkaadók és a józan ész szavára hallgatnak, úgy a munkásokkal való békés megegyezés mellett fognak dönteni. A cipőgyárban már úgy elfajult a minden szakmai értéket leromboló szennykonkurrencia, hogy minden reális kalkuláció és termelés lehetetlenné válik. Ez az állapot már a cipőgyárak nagy többségére sem kívánatos. Ebből a káoszból egyedüli kivezető út a szakmai munkabérek és munkaviszonyok rendezése, a munkásság fogyasztóképességének emelése. A cipőipar a Nemzetközi Vásáron A Nemzetközi Vásár idei évadján az elmúltakat is felülmúlja méreteiben. Az a propaganda, mely az egész világot hálózza be a Nemzetközi Vásár sikere érdekében már előre is biztató jelét mutatja a kiállítók forgalma növelésére. A cipőiparban számosan készülődnek a Vásárban való résztvételre, ami jelentőségében is figyelemreméltó, mert ez alkalommal a külföldi látogatókkal szemben demonstrálhatják a magyar cipőipar remekeit és bizonyos, hogy a külföldi látogatók a híres magyar cipőkészítményekből elfogják látni garderobjukat.