Az Aero, 1923 (10. évfolyam, 1-7. szám)

1923-03-15 / 1-5. szám

1—5. sz. AE RO olasz fogoly tiszthelyettes volt beosztva, aki jól be­szélt németül és egy alkalommal, amidőn az olaszok egy-két bombát dobtak a városra, szóvá tette fennt leírt bombázást. Elbeszélte, hogy azelőtt S. M. di Castrozza mellett egy zászlóalj irodába volt beosztva és midőn este az ablakban ülve mandolinján ját­­szott, előbb egy kisebb, majd egy nagy­­ irtózatos dörejt hallottak. Amint a füst szertefoszlott, fel­néztek az égre és akkor vették észre, hogy fönnt egy repülőgép száll. Előbb nem is hallhatták, mert a szél a hangot a keskeny völgy felé vitte. Az oko­zott pusztításról szóló elbeszélése hátborzongató volt. A hely és idő egyezett, az én éleményem adataival így nem maradt más hátra, mint a hallga­tás, hacsak nem akartam Hári János hírébe keve­redni. A levegőből bomba segélyével felrobbantott rak­tár helyét és tartalmát támadásunk előtt, a had­vezetőség a laikus előtt teljesen jelentéktelennek látszó jelekből állapította meg. Kezdetben ugyanis az első vonalakban fekvő kato­naság arra lett figyelmes, hogy egyébként csendes időben szokatlan távoli motorzúgást hall. Egyide­jűleg az eladdig lanyha ellenséges tüzérségi és gép­puska tevékenység is mindjobban megélénkült. En­nek okait kiderítendő felderítő repülést rendeltek el. A megfigyelő csapatmozdulatokat vagy eltoláso­kat ugyan nem észlelt, de a berepült útvonalon ké­szült fényképfelvételeken a hadtest vezérkara egy igen erősen leplezett (maszkírozott) útra bukkant, amelynek nagy forgalmára abból következtethettek, hogy az útvonal mentén lévő fák és bokrok igen porosak voltak. Ez sem­ a földről nézve nem volt feltűnő, annál inkább azonban felülről a repülőgép­ből nézve, mert a poros szín a környező növények zöldjétől igen elütött. Amerre tehát ez a jól látható por feküdt, arra kellett vezetnie a láthatatlan út­nak s ahol ez végződött, ott kellett a muníció fel­halmozás helyének is lennie. Ennek a feltevésnek helyességét egy újabb fel­derítő repülés igazolta is, amennyiben a gyanított részről készült fényképfelvétel nagyításán a fagalyak­­kal fedett raktár egészen határozottan előtűnt. Nagy­ságát és alakját egyszerűen a vetett árnyékból szá­mították ki. Egyébként a raktár mellett egész sor ügyesen álcázott teherautó is látható volt, így azután beigazolódott az a következtetés is, hogy az élénkebb tüzelés mintegy előkészület volt annak a támadásnak a jelzett helyről való megújí­tására, amely egy héttel előbb C. d. Costabella ostrománál kudarcot vallott. Ilyen támadásra igen sok lőszer szükséges. Ennek összegyűjtéséről és raktározásáról idejekorán kell gondoskodni, mert az utánpótlás azon a vidéken nagyon nehéz lehetett. Hiszen a legközelebbi vasútállomás csak Fertre volt, onnan pedig csupán kocsikon volt a rengeteg sok szerpentinen a fel- és leszállítás eszközölhető. Az elmondottakból tűnik ki a legfényesebben, hogy a harcban minő szoros együttműködés szük­séges, még a lövészárokban fekvő katona s a felhő­ket járó repülő között is. Jelentéktelennek tűnő ese­ményekből támadó sejtések a repülők ténykedésé­nek fontos bázisai voltak s ugyancsak jelentékte­lennek látszó apró észlelések a küzdelemnek addig érthetetlen titkaira vetettek világot. Az összes jelentések szálai minden oldalról a had­vezetőség kezében futottak össze, amely azokat nyilvántartotta, mérlegelte, összehasonlította és vizs­gálgatta, mint a jó vizsgálóbíró a tanúk vallomását s végül a valóságot a legnagyobb valószínűséggel megállapította. A hadsereg különféle fegyvernemének ilyen helyes együttműködése volt mindenkor a harci ténykedés sikerének kulcsa. Az Eötvös-féle jelenségen alapuló abszolút sebességmérő készül­ékről. Irta: CSADA IMRE. E folyóirat 1922. évi 16. számában Szolnoki Imre Az Eötvös hatás alkalmazása az aviatikában című cikkében a következőket írja: «... és ha az Eötvös hatás független volna a mozgás irányától, akkor könnyűszerrel meg lehetne szerkeszteni a repülésnél annyira fontos abszolút sebességmérő készüléket.» A cikket olvasva ez a mondat különösen meg­ragadta figyelmemet s foglalkozni kezdtem a kér­dés elméletével. Vizsgálódásaim eredménye az, hogy az iránytól való függésből származó említett nehéz­séget az iránytű alkalmazásával igen könnyen lehet leküzdeni. Következő számításaimnak célja: 1. megmutatni, hogy a jelzett elv alapján valóban lehetséges kon­struálni abszolút sebességmérő készüléket és 2. a gyakorlati megvalósítások mestereinek a figyelmét erre felhívni. A Föld λ p földrajzi szélességű B helyének a Föld forgása folytán legyen v sebessége. (Budapestre nézve ez 315 m sec.) A B-ben levő m tömegű testre ható centrifugális erő nagysága : r_ v2 m (R cos­m p) ’ R a Föld sugarát jelenti. centrifugális erőnek függőleges komponense, a R cos­mp cos­t pR 1* ahol A azaz A robbanás pillanata.

Next