Alföldi Iparlap, 1889 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1889-06-30 / 26. szám
VIII-ik évfolyam. 1889. 26-ik szám. Szeged, junius 30-án. Előfizetési föltételek: helyben, házhoz hordással vagy vidékre posta utján. Negyedévre . 1 frt. Fél évre ... 2 frt. Egész évre . . 4 frt.ALFÖLDI IPARLAP. A SZEGEDI S TÖBB IPARTESTÜLET, IPAROS-IFJ. EGYLET S AZ ORSZ. IPAROS-SZÖVETSÉG HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztői iroda: Iskola-utca 16 ik szám I. emelet, hova a kéziratok küldendők. Felelős szerkesztő: ifj. Szmollény Nándor. Kiadóhivatal: Engel Adolf könyv- és könyomdája, hova az előfizetési pénzek küldendők. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Egyes szám ára 8 kr. JELIGE: MUNKA ÉS TUDOMÁNY. 8-ad ■ . . 2.— 4-ed „ . . 3.50 Fél „ . . 6.A 4 hasábos petitsor ára soronként 4 kr. Bélyegdij mindenkor 30 kr. Az „ALFÖLDI IPARLAP“ 1889. junius 30-iki számának tartalma. Válaszok a szolnoki körlevélre. — Szállítások a hadsereg részére. — A kereskedelemügyi minisztérium új ügy- és személyi beosztása. — Magyarország selyemipara. — Rendeletek és elvi határozatok iparügyekben. — Kamarai ügyek. — Ipartestületi ügyek. — Helyi hirek. — Országos hírek. — Külföldi hirek. — Pályázatok és árlejtések. — Országos vásárok. — Szerkesztői üzenet. — Tárca: Asztalos-telep, Krikkay Gusztáv ügyvédtől. ..... ....................... Válaszok a szolnoki körlevélre. I. A nagyváradi ipartestület elöljárósága 1889. jun. 19-én tartott rendes havi ülésén olvastatik a szolnoki ipartestület elöljáróságának 81 — 555/1889. sz. a. kibocsátott jk. kivonata, melyben a vidéki kisiparosok érdekeit védő „Alföldi Iparlap“ elnémitására tör. Nem célunk a szolnoki ipartestület eljárását birálni, de nem térhetünk ki egy megjegyzés elöl, mert ez eljárás hazánkban még példátlanul áll. Mit akart a szolnoki ipartestület ? Egy iparlapnak a megbuktatását! Miért ? Hiúság, emberi gyarlóságból! „ Oly kevesen vagyunk, hogy az apagyilkosnak is megkegyelmeznék, ha annak hibája jóvá tehető“, — mondá Széchenyi. Oly kevés szaklapunk van, hogy egy szaklapnak gyöngítése magában bűn, megbuktatása öngyilkosság. Oly kevés a szakközlönyünk, hogy egy, az iparügyekkel komolyan foglalkozó embert kétségbeejthet azok csekély száma, és életrevalóságunk fölött a legnagyobb aggálylyal van. S ily körülmények között repül, mint éles nyíl, egy szándék egy szaklap ellen. Szerencse, igazán nagy szerencse, hogy a kiröpített nyil célját téveszti, mert ha talált volna, a meglőtt bakot a szolnoki ipartestület föltámasztani alig hisszük, hogy képes leendett volna. Rombolni könnyű, de hálátlan foglalkozás, különösen ott, ahol még meggyőződést nem nyújtottak arról, hogy építeni képességgel bírnak, habár vezérkedésre a hajlam nem hiányzik. Különben „amilyen a mosdó olyan a törülköző ezt tartja a nyáradi ipartestület és a megkeresésre a következő választ határozta megküldeni : Az „Alföldi Iparlap“-nak az ország vidéki iparosai érdekeiben eddig vallott irányelvét helyesli és a nagyváradi ipartestület elöljárósága ezen elveket a jövőre nézve is támogatni kész. A szolnoki ipartestületnek az „Alföldi Iparlap”ra vonatkozó határozatát roszalja és fölötte napirendre tér. Indokok: Az „ Alföldi Iparlap“, mint az ország vidéki iparosainak hangadó közlönye, éber ellenőrzése által a vidéki iparos-osztályt a megkárosítástól megóvta akkor, midőn az országos iparegyesület némely vezéregyéneinek az ország vidéki iparosai hátrányára szolgáló uralmukat megtörte és nem engedte, hogy azon szégyenteljes iparos-nyugdíj-szövetség létesíttessék. A szolnoki ipartestület e határozatából kiviláglik, hogy a testület illetéktelenül avatkozik oly ügybe, mely őt nem illeti és egy szaklap megsemmisítésére irányítja működését akkor és oly körülmények között, midőn ügyeinket támogató szakközlönyeink alig vannak s kívánatos lenne, ha egy ilyennek alapításán fáradozna; ellenben egész új és szokatlan mód az, hogy egy vidéki testület egy oly vidéki szaklap ellen fölhívja a társtestületeket, hogy határozatukhoz hozzájáruljon, csupán azért, hogy az országos iparegyesület némely vezéregyénesnek baráti szolgálatokat tehessen és ezáltal a szolnoki ipartestület tagjainak életérdekei ellen cselekszik, midőn a fővárosba terelni szándékolt ipari életnek központosítását elősegíti. íme, ennyire jutottunk. A békés együttműködés helyett a visszavonás, egymás megrovása és eljárásaink kritizálása kezd napirendre térni. Hiába, igaz volt és marad a közmondás, hogy: „három magyar ember soha sem volt egy akaraton“. S mindez miért ? Egyéni hiúság, szereplési viszketeg. Nagyváradon, 1889. évi junius hó 20-án. Kiadta : Sarkadi József test. jegyző. II. 62/1889. sz. A tápió-szelei ipartestület elöljáróságáról. A szegedi ipartestület tek. elöljáróságának Szegeden. A I. hó 19-én a szegedi társtestület elöljárósága által 769/1889. sz. a. hozzánk küldöttkönyvi kivonat a f. hó 20-án tartott elöljárósági ülésünkön fölolvastatott és azt, hogy a szegedi ipartestület lapjában, az „Alföldi Iparlap “-ban a vidéki kisiparosok érdekeit védelmezi, helyesnek és üdvösnek találjuk s törekvésüket mindenkor támogatni fogjuk. Tápió-Szele, 1889. jun. 21. Kiadta: Spipák Ferenc, III. test. jegyző. Ugyancsak a szolnokikönyvi kivonatra a szegedi ipartest. elöljárósága által válaszul adott jegyzőkönyvi kivonatra a szolnoki ipartestület elöljárósága újabb körlevelet adott ki 102—709/1889. sz. alatt. E körlevél, ezt szívesen konstatáljuk, sokkal békülékenyebb hangon van írva, mint az előző körlevél volt. S miután mi ezen ügyben — részünkről — a meddő vitát befejezettnek tartjuk, csak annyit tartunk szükségesnek még megjegyezni, hogy mi és munkatársaink is — sem testületet, sem kamarát, sem orsz. iparegyesületet nem támadtunk, hanem igenis támadtunk személyeket, mégpedig kettőt. Az intézményt magát, melynek élén a két úr áll, nem bántottuk s nem is bántjuk soha, ha csak rá nem szolgál.