Alföldi Iparlap, 1891 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1891-01-04 / 1. szám

IM XVII. évfolyam. 1891. W Szeged, január 4-én. Előfizetési föltételek: Helyben házhoz hor­dással vagy vidékre posta utján : Negyed évre . I írt. Fél évre . . & írt. Egész évre . 4: frt.‘ Kaphatni számon leint minden könyvkeres­kedésben. ALFÖLDI IPARLAP j A SZEGEDI S TÖBBTPÄRTESTÜLETJPARÖS-IFJÜsIgI EGYLET S IPAROS-KÓR HIVATALOS KÖZLÖNYE. Ml?®JELENIK MINDEN VASÁRNAP. JELIGE: MUNKA ÉS TUDOMÁNY. ( Egyes szám ára 8 kr. ' Hirdetések: 16-od oldal . 1. 8-ad » . . 1.81) 4-ed » . .3. Fél » . . 5.— A 3 hasábos petit sor ára soronként 10 kr. . Bélyegdij mindenkor . ' ' 30 kr. Szerkesztői iroda: Tisza Lajos-körut 68. szám, hova a kéziratok küldendők Tartalom. A keresk. és iparkamarák (a keresk. minisz­ter 1889. évi jelentéséből). — Előfizetési fölhívás. — A munkásokról. — A vándoriparról s házalás­ról szóló törv.-javaslat. — Újabb adományok az orsz. ipari s keresk. alapra. — Rendeletek, elvi határozatok s döntvények. — Keresked. és iparka­marák (Debrecen. Győr. Temesvár, Marosvásárhely). — Szaktestületek s szakegyletek (Budapesti cipész- ipartestület. Igló. Diósgyőr. Putnok. Turkeve. Cegléd). — Helyi hírek. — Országos hírek. — Külföldi hírek. — Vegyesek. — Pályázatok. — Vállalatok és árlejtések. — Kiállítási ügyek. — Kiállítá­sok naptára. — Cégjegyzések. — Szabadalmazott magyar találmányok (engedélyezett szabadalmak). — Regénycsarnok. — Hirdetések. A keresk. és iparkamarák. (A keresk. miniszter 1889. évről szóló jelentéséből.) A kereskedelmi és iparkamarák a mig egyrészt a hazai ipar s ke­reskedelem szervezett érdekképvi­seletét képezik, másrészt a kor­mányt a közgazdaság minden ágában előforduló intézkedéseknél tapasztalatokon alapuló tanácsadá­sokkal szolgálják. Baross megemlíti jelentésében, hogy midőn átvette a tárca veze­tését, számba vette ama panaszo­kat, melyek a kamarák ellen irányultak s egyszersmind ama óhajokat, melyek újjászervezésükre vonatkoztak. A kamarák óhajainak tolmácso­lására, mint emlékezünk, 1889. okt. havában az összes hazai kamarák kiküldötteinek részvételével szak- j tanácskozmányok tartattak s a nyil­vánult óhajok formuláztattak. S hogy keresk.-ügyi miniszterünk a j kamarák közreműködésére kiváló j súlyt fektet s véleményüket respek­tálja, elegendő utalnunk arra, hogy a szaktanácskozmányok számos óhaja már ténynyé is vált. Sőt kijelenti a keresk.-ügyi mi­niszter, hogy: „a kamarák tevékeny­ségét a hivatalos kötelesség körén túl is fokozottabb mértékben óhajtaná igénybe venni.“ A mi az emlitett szaktanácskoz­mányok eredményét illeti, erről a keresk. miniszter a következőleg emlékezik meg jelentésében : „Úgy a szaktanácskozmány ko­molysága, a nyilvánított nézetek szakszerűsége, mint azon bizalom­teljes és őszinte nyilatkozás, mely- lyel az érdekeltek hozzám bajaikkal, mint a kormány képviselőjéhez, for­dultak s általán tanácskozmány eredménye, kielegiteftek. Az elöadotT” panaszokat, bajo­kat, kívánságokat, nézeteket és vé­leményeket beható megfontolás és birálat tárgyává tettem s azokra nézve, a melyeknek helyességéről és indokolt voltáról meggyőződtem, késedelem nélkül intézkedtem is; a mint erről a jelen jelentésem egyéb részei is tanúságot tesznek. Beláttam, hogy azon panaszok kutforrása, melyek a kamarák meg nem felelő működése tekintetében fölhozatnak , nem az intézmény szervezetében van s hogy ehhez képest a törvény módosítására nincs szükség, hanem hogy a kamarai intézménynek a gyakorlati életben; kell adni azon szerepkört,) Kiadóhivatal: Traub B. és társa könyvkereskedése (Klauzál-tér, Kiss D.-féle ház), hova az előfizetési pénzek küldendők. melyet a törvény annak megadott akkor, midőn ezen intézményt köz- gazdasági szervezetünkbe beillesz tette. Ebből folyólag elhatároztam • 1. A kamarák számát szaporí­tani, a kamarák kerületeit helye­sebben beosztani. 2. Lehetőség szerint megadni azon hatáskört és befolyást, mely a kamarákat az ipar- és kereske­delmi ügyek tekintetében, mint vé­leményező testületeket megilleti. 3. Biztosítani a kamarák részére előadásaik figyelembevételét.*“ Az 1889. év végével 15 kamara volt működésben a magyar szent­korona országai területén (melyek­ből 3 Horvátországra esik, 1 pe­dig Fiume városára). Eme kamarák statisztikája az 1889. évben a kö­vetkező képet mutatja: Ipa­rosok Ke­resk. Kivetett kara. illetékek Tényleges kiadás s z á m a frt kr frt kr 1. Aradi kamara (illetékkulcs 2t/z °/o, Arad városra pedig 3°/o) 4777 12066 987 19 9802 81 2. Brassói kamara (illetékkulcs 3V2°/o)................................................. 12404 5098 10408 06 9724 95 3. Budapesti kamara (illetékkulcs 1%)................................................. 54578 19112 36082 _ 31 500 — 4. Debreceni kamara (illetékkulcs 3J/2°/o)................................................. 17377 5394 20182 53 17302 — 5. Fiumei kamara (illetékkulcs 9°/o)........................................................ P ? 10743 13 8120 24 6. Kassai kamara (illetékkulcs 5°/o)........................................................ 15772 3715 17619 05 15263 17 7. Kolozsvári kamara (illetékkulcs 5%)................................................. 10125 3087 11931 — 10249 8. Miskolci kam. (illetékkulcs 4°/o)........................................................ 5896 911 6392 44 6934 99 9. Pécsi kamara (illetékkulcs 2%)........................................................ 18346 3868 7833 82 8274 82 10. Pozsonyi kamara (illetékkulcs í1/2°/o)................................................. 26822 7348 13962 12 10121 77 11. Soproni kamara (illetékkulcs 21/2%)................................................. 25391 7573 15258 85 13292 01 12. Temesvári kamara (illetékkulcs 21/2°/o)................................................. 22292 7363 18150 69 14730 87 13. Eszéki kamara (illetékkulcs 3%)........................................................ 13413 3247 10817 30 9948 98 14. Zágrábi kamara (illetékkulcs 4°/o)........................................................ 13000 2921 12464 88 12156|47 15. Zenggi kamara (illetékklcs 8%)........................................................ 2742 1047 2947 78 2924 24 Kitűnik ezekből, hogy hazánk­ban az 1889. év végével 242,935 iparos és 82,753 kereskedő volt. A hazai ipar és kereskedelem közigazgatási érdekképviselete pe­dig 1889-ben 180,346 frtba került. A fölmerült panaszok orvoslása­ként a miniszter öt uj kamara (Besztercebánya, Győr, Marosvásár­hely, Szeged, Nagyvárad) fölállítá­sát határozta el. E kamarák 1891. jan. i-én meg is kezdték működé­sűket. A miniszter kiváló figyelemmel volt a kamarák működésének foko­zására s fölelevenitésére. Nincs va­lami fontosabb terve, melyre nézve a kamarák véleményét ki ne kérné. S ez helyesen is van így. Megjegyezzük még, hogy a régi 15 kamara az 1889. évben 27,099 frtot fordított ipari s kereskedelmi célokra és iskolai segélyekre, ösz- szes vagyonuk pedig 490,777 frt 73 krt tesz ki. A keresk.-ügyi miniszter ezen jelentéséből a kamarák fokozott te­vékenységének ugyan még csak hajnala dereng, de hogy ez a haj­nal mindinkább világos nappalá kezd válni, ezt igazolja a szemünk előtt csak az imént lefolyt 1890. év. * Megjegyezzük, liogy mindhárom már meg is történt. Szerk. Lapunk mai számában kezdődik meg az „Álmodozó szerelem“ cimii uj regényünk.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents