Alföldi Iparlap, 1891 (10. évfolyam, 1-51. szám)

1891-01-04 / 1. szám

* * V "• r.- - - . 18gi. január 4. ALFÖLDI I P A R L A P.5 meg (30 szóval, Dvelly Róbert 7 és Ujj­­ Sándor 1 szavazata ellenében), kiben jeles­­ iparügyi egyént nyert a kamara. Pénztárossá­­ egyhangúlag Csányi János eddigi ideiglenes­­ titkár választatott. írnok lett Vékes Bér- : talán (18 szóval Obláth Zsolt 14, Palócz László 5, Hankó János 3 és Csikós Dezső 1 szavazata ellenében). — Az uj évi jó­­kivonatok­at Megyelka József kültag és Obláth Lipót beltag tolmácsolta. A ka­mara január 1-én tényleg megkezdte működését — Szeged lisztkivitele. Az „Adria“ hajói Fiumén át 1890. november havában Nyugat-Európába és Amerikába összesen 91,120­7 m.-mázsa lisztet szállítottak, mely­ből a szegedi Back B és Fiai gőzmalom 1663 6 m.-mázsát szállított és pedig 1562 m.-mázsát Rouenba (Franciaország) és 101­6 m.-mázsát Glasgowba (Anglia).­­ A szegedi első magyar kenderfonó gyár részv.-társaság dec. 30-án fölszá­molt. A társaság vagyonát a Budapesten egy nappal előbb megalakult „Szegedi kenderfonógyár”” veszi át 100,000 frt ér­tékben s igy az eredetileg 300,000 frt alaptőke 1/3 részére szállt alá. Az uj alap­tőke 200,000 frt, mely 1000 db 200 frtos részvényre van osztva. Elnökké Kohner Ágoston választatott meg. Mi már a nyá­ron megírtuk, hogy a gyártelep államse­gélyt óhajtott igénybe venni, a mi azon­ban nem sikerülvén, kénytelen volt­­ liquidálni. — Szeged ipara s kereskedelme. Mint a keresk. miniszter 1889. évről szóló jelentése mutatja, az 1889. év végén Sze­geden 1476 iparos és 464 kereskedő la­kott, kik összesen 67,339 frt egyenes adót fizettek iparuk, illetve kereskedel­mükért. Szabadkán ugyanekkor 1104 iparos és 329 kereskedő 45,510 frt egye­nes adót, H.-M.-Vásárhelyit pedig 402 iparos és 187 kereskedő 13,781 frt egye­­nes adót fizetett. — Uj iparhatósági megbízottak az 1884 XVII. t­c. 172. §-a alapján decem­ber 29-én választattak meg rendkívül csekély érdeklődés mellett. Egyik helyi laptársunk ez alkalommal az iparosok kö­zönyösségéről beszél, pedig ha ismerné e tiszttel járó teendőket, nem az iparosok közönyében keresné a választók csekély érdeklődésének okát Megválasztottak : Ádók István, Balogh Ferenc, Benkóczy Pál, Császár József, Cserzi Mihály, Dem­­ján József, Fagler Ede, Fodor István, Kertész Sándor, Lőcsey Mihály, Milis Imre, Molnár István, Papp Ignác, Pálfi Antal, Popper L. Mór, Rainer Ferenc, Schütz János, Sebők Pál, Smikl István és Tápai László.­­ A szegedi tarhonya ezentúl aligha­nem nagy szolgálatot lesz hivatva tenni a hadsereg élelmezésében. Több szegedi tarhonyakészítő a budapesti kamarától megkeresést kapott, szállítson minta- és próba­küldeményt a hadi­tengerészet számára, s ha a tarhonya a tengeri utak viszontagságait kiállja, úgy a közös hadügyminiszter állandó élelmiszer gyanánt fogja alkalmazni. A jóhírű Lábdy Antal szegedi cég legközelebb eleget tesz e föl­hívásnak. — Női keresk. szaktanfolyamok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter meg­bízta az orsz. ipartanácsot: dolgozzon ki szabályzatot a nők részére létesítendő ke­resk. szaktanfolyamokra. A miniszter egy­előre 3 ily szaktanfolyamot fog fölállítani, egyet a fővárosban, kettőt a vidéken. A tanfolyam nyolc hóra terveztetik, még­pedig polg. leányiskolák mellé. Hisszük, hogy Szeged is szerencsés lesz egy ily szaktanfolyamot fölállíthatni. — A szegedi ipartestület ércipari szakosztálya legutóbbi ülésén elhatározta fölkérni az elöljáróságot, hasson oda, mi­szerint vége szakadjon ama hasonló zak­latásoknak, melyekben a mesterek tanon­­caik állítólagos mulasztásai folytán része­sülnek. Ugyanis a múlt év november haváról számos mester idéztetvén meg a várnagyhoz, tanoncaik mulasztásait igazo­landó, vagy a bírságot megfizetendő, mikor is az ellenőrző könyvecskékből kiderült, hogy épen a nehezményezett napokon a tanoncok iskolában voltak. Ez ügyben az elöljáróság át fog írni az ipar­­isk. bizottsághoz. — Hírek a közelből. Uj vasul Bács­kában. A kereskedelemügyi miniszter úr Pejachevich Jánosnak a n.-kikinda-n.-becs­­kereki helyi érdekű vasút Elemér állomá­sától Ó-Becse, Szent-Tamás, Kula, Bresz­­továcz és Doroszló irányában, esetleg Kula, Bán-Keresztur és Filipova érintésé­vel, a m­. kir. államvasutak Gombos állo­másáig vezetendő helyi érdekű vasútra a múlt év június hó 4-én megadott előmun­kálati engedély érvényét további egy évre meghosszabbította. E vasútvonal Toron­tál­­ és déli Bácska legtermékenyebb vidékeit hozná egyenes összeköttetésbe a magyar tengerparttal s kiépítése ezért igen kívá­natos.­­ Az ó-palánkai Michels-testvérek ötven év óta fennálló kenderkereskedésü­ket, bécsi tőkepénzesekkel együtt részvé­­társasággá alakították át, „Michels ken­deráztató és kötélfonó részvénytársaság“ címmel. Az igazgatóság élén Michels Ká­roly áll. Országos hírek. — A honvédségi bőrneműek szállítá­sára dec. hó 22-ig hat ajánlat nyujtatott be, am.: a bőriparosok szövetkezetéé, Bernfeld Móré (a jelenlegi vállalkozó), Freund B. és Fiai cégé, Wolfner Gyula és Társa cégé (a liptó-szent-miklósi bőr­gyárosokkal szövetkezve), az idén Buda­pesten alakult első magyar cipőgyáré, és a vukovári kisiparosoké (ez utóbbiak a kívánt szállításnak csak egy részére reflek­tálnak. (Az ajánlatok dec. 29-én egy bi­zottság által, melyben Gromon Dezső hánv. miniszteri államtitkár elnökölt, felbontat­tak, mely alkalommal kitűnt, hogy egy cég (Wolfner Gyula és Társa) az egys­égi árakból 30­0 leengedést ajánl meg. — Ingók forgalma részletfizetésre. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter körlevelet intézett valamennyi kamarához, melyben utalva a testületek és magánosok panaszára, a kamarákat fölszólítja, nyilat­koznának az iránt, várjon szükséges-e, hogy a kormány az általános forgalmat szabályozza ? A miniszter figyelmezteti a kamarákat, hogy a részletfizetésre való áruforgalmat illetőleg, mely legnagyobbrészt házalók kezében van, a vándoriparról szóló törvényjavaslatban a fogyasztó közönség védelméről kellőképen gondoskodott, de azért mégis elvárja a kamaráktól, melyek­nek több alkalmuk van a közönség szük­ségleteit gyakorlati szempontból megismer­hetni, hogy nyilatkozzanak a felől, nem tartanak-e mégis bizonyos palliativ rend­szabályokat szükségeseknek ? — A­mi az értékpapíroknak részletfizetésre való eláru­­sítását illeti, azt kívánja megtudni a mi­niszter, vájjon az 1883. évi XXXI. t.-év­ben foglalt határozat, mely az illetékes közegeket arra kötelezi, hogy a különböző cégeknél elhelyezett értékpapírokat és az ezekre vonatkozó könyveket időről-időre megvizsgálják, megfelel-e teljesen a célnak s nem volna-e szükséges, hogy az illető törvény módosittassék ? A kereskedelmi miniszter 1891. évi január végéig vár a feleletekre. — A budapesti magyar fegyvergyár mégis föltámad. Ugyanis a magyar ipar­és keresk. bank összeköttetésbe lépett a jelenlegi tulajdonos, a berlini Löwe Lipót­­féle céggel s új részvénytársaságot szán­dékozik alapítani. A magyar kormány ál­lítólag nagyobb megrendelésről biztosítaná az új részv.-társaságot. — Uj magyar gyár. Rozsnyón a ma­gyar ipar- s keresk. bank alapitóinak közreműködése mellett a „mü-malom és árpadara-gyár “ részv.-társasággá alakult át. Elnökké gr. Andrássy Manó választa­tott meg. — Gróf Csáky Rezső kassai kognak­­gyárát eladta, de azon kikötéssel, hogy a cég régi neve („Gróf Csáky Rezső“) 1900. év okt. 5-ig fönnállhat. — A magyar kereskedelmi és ipar­bank küldöttei a múlt hó 23-án fordul­tak meg Losoncon, kik az iránt kívántak tájékozódást nyerni, hogy nem lehetne-e Losoncon valami iparvállalatot létesíteni? A nevezett bank hajlandó azon esetre, ha ilynemű életrevaló gyári vállalat létrejö, a tőkének harmadrészét biztosítani, s azon fölül is pénztőkével kellőképen segélyezni. Losonc közvetlen környéke kiválóan al­kalmas az agyagipar meghonosítására, de a régi nickl-gyár is talán valamely fém­gyárnak igen alkalmas volna. Egy a vasút

Next