Asztalosmesterek Lapja, 1927 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-01 / 1. szám
1927 január 1. ASZTALOSMESTEREK LAPJA |ORÁNgies FRÖHLICH REDŐHXCYAR It BREST, KISFALUDY 15TELEFOH JÓZSEF 2S 7& ACÉLREDŐNX FAREDŐNX BOSTWICH-TOLÓRÁCS, SZAB. ABLAKSZELLŐZTETŐ, AJTÓCSUKÓI* NAPELLENZŐ szerkezetek Elismerem, hogy nincsen teljesen kizárva az, miszerint ezen rendelet a gyakorlatban mégis más helyzetet fog előidézni, miként arra ma elővagyunk készülve. Ez esetben is bizonyos azonban, hogy ez is csak azon múlhat, hogy a pénzügyi hatóságok a rendelet helyes bevezető indokolása ellenére sem értik meg vagy félreértik annak intencióit. Ezek után röviden rámutatok azokra a szempontokra, amelyek az új adózási rendszer mellett hozhatók fel. Az iparosság körében már hosszú esztendők óta állandó a panasz s azt, mint a kongresszusok adóügyi előadója is hangoztattam, hogy az iparosságnak nem áll módjában adóival kalkulálni. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy az egyes esztendők keresete után a következő év derekán, sőt vége felé vetették ki az adókat. Mire ez megtörtént, addig az iparos réges-régen elköltötte előző esztendei keresetét, melyet az adó megállapításánál többszörösen vettek alapul s igy olyan magas adót állapítottak meg, amellyel az iparos tényleg nem számolhatott, így mi sem természetesebb, hogy az iparos jár rosszul, mert igazán nem állott módjában megrendelőihez elmenni és hivatkozva a túlzott adókivetésre, az így előálló magasabb üzemi költségekre — utólagos fizetéskülönbözet teljesítését kérni. Az adók állandósításával ezek az iparosságra nézve súlyos anyagiakat jelentő tünetek megszűnnek. Az új rendelkezések értelmében a kisiparosság épen úgy, mint a háború előtt a III. osztályú kereseti adó idejében állandóan tisztában lesz adóterheinek mértékével. Hogy ez mily fontos és értékes s hogy mily sokat jelentő körülmény az iparosság szempontjából, ezt messzebbmenőleg bizonyítgatni felesleges. A fentebb említett tiltakozások főként e körül mozogtak, hogy az iparosság mai helytelenül kivetett és a felszólamlási bizottságok tárgyalásai után is fentartandó adóit állandósítani nem szabad. Mi sem természetesebb, hogy már a pénzügyminisztériumban lefolyó első tárgyalások során magam is elsőrendű szempontnak jeleztem, hogy egy megváltozhatatlan adómegrögzítésről szó sem lehet, mert ez oda vezetne, ahová ma a mindenkor kifogásolt és az igazságtalanságok egész sorát kitermelő forgalmi adó átalányozás jutatta a kézművesiparosságot. Hadik János gróf a legerőteljesebben támogatta azt a kívánságot, hogy az adók állandósítását is elasztikussá kell tenni, mert számolni kell még azzal is, hogy számos eset fordulhat elő, hogy az egyes kisiparosok helyzete, üzletmenete s így eredménye állandóan felmenő tendenciát mutató gazdasági viszonyok között is kedvezőtlenebb lehet az előző esztendeieknél. A minisztérium teljes mértékben honorálta ezeket a szempontokat és az igazságtalanságok állandósításának elkerülésére rendelkezett olyképen, hogy az adóval elégedetlen, üzleti viszonyaiban lefelé tendáló kisiparos minden esztendő február havában vallomást adhat be, melynek alapján kérheti kivetett adójának helyesbítését. A rendelkezés ezen része tehát kizárttá teszi, hogy a kisiparosok esztendőkön át legyenek kénytelenek üzleti eredményükkel szemben aránytalanul megállapított adót fizetni. Ezzel szemben azok a kisiparosok, akiknek az üzletmenetük állandó keretek között mozog, akik az egyes esztendőkben legalább is hozzávetőleg egyforma jövedelmet érnek el, az új rendszer mellett egy nagyon sokat érő biztonságra és nyugalomra tesznek szert és sok eddig ismert feles izgalmat, irka-firkálást, szaladgálást és bosszankodást kerülhetnek el. A másik rendeletről szólva a forgalmi adó átalányok megrögzítése egyáltalán nem kelt bennem elragadtatást, mert az átalányozást csak a kincstár szempontjából tartom jó methódusnak. Az átalány sohasem igazságos. Ennél a rendszernél az egyik fél mindig csalódik s a másik pedig jobban jár. Az eddigi tapasztalatok szerint a jobban járó fél mindig a kincstár a rosszabbul, sőt a legrosszabbul járó az iparos. Épen ezért, amilyen üdvösnek tartom az egyenes adók megrögzítését, különösen, ha a pénzügyi hatóságok és közegek úgy hajtják azt végre, mint annak elrendelői elképzelik s mint magam is kívánom, olyannyira nincsen szavam az átalányok állandósításának méltatására, mert a forgalmi adó átalányozását nemcsak ma, hanem kezdettől fogva, amikor az iparosság még csak a kívánságoknál tartott — a legigazságtalanabbnak és az iparosság érdekeivel ellenkezőnek tartottam. Márpedig a magam részéről egy igazságtalan és örökösen elégedetlenséget keltő rendszer állandósításához sem tapsolni, sem hozzájárulni nem tudok. Január 3-án kezdik meg működésüket az adófelszólamlási bizottságok. Az adófelszólamlási bizottságok elnökei ülést tartottak, amelyen úgy döntöttek, hogy a főváros területén lévő húsz adófelszólamlási bizottság január 3-án kezdi meg működését. A kereskedelmi miniszter szabadságon. A kormányzó Hermann Miksa kereskedelemügyi minisztertelnök december 18-tól január 3-ig tartó szabadságidőt engedélyezett és ennek tartamára a kereskedelemügyi minisztérium ideiglenes vezetésével dr. Bod János pénzügyminisztert bízta meg. Mit kell az iparosságnak tudnia a pengő átszámítás életbeléptetése alkalmával. Irta: Szél Jenő, a Budapesti Kisipari Hitelintézet rt. vezérigazgatója. 1927 január 1-től kezdve a koronában való kötelező számítás helyébe a pengőértékben való kötelező számítás lép. Ezzel a gazdasági konszolidáció felé vezető nehéz útnak egyik legfontosabb állomásához jutottunk el. Nehéz és gyötrelmes volt az az út, amely idáig vezetett, ahonnan már láthatóvá válik a végcél, a teljes konszolidáció. Tudnunk kell azonban azt is, hogy még mindig nagy akadályokat kell leküzdenünk, hogy a végcélt elérhessük. Önzetlen, képzett és energikus vezetőkre van szükség, hogy a további utunkon felesleges energiapazarlás nélkül haladhassunk. Céltalan volna most azzal foglalkoznunk, vájjon a legrövidebb és a legkönnyebb út volt-e az, amelyen vezéreink bennünket idáig vezettek. A jelen pillanat azt parancsolja nekünk, hogy az adott helyzetet minél kevesebb energiapazarlással, minél kevesebb nehézséggel, minél kevesebb zavarokkal és komplikációkkal oldjuk meg. Rendkívül nagy rész jut ebből a feladatból a sajtónak, s mindazon intézményeknek, amelyeknek a közszolgálatában kell hogy álljanak és amelyek a közszolgálatában állni óhajtanak. Ezeknek kötelességük a körükbe tartozó közönséget a pengőértékben való számítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról idejekorán felvilágosítani. A kisiparosságnak — az átmenet nehézségeinek csökkentése érdekében — a következőket kell tudnia: 1927 január 1. Mindenféle számítás 1927 január hó 1-től pengőértékben történik. Ez nem jelenti azt, hogy január 1-től kezdve csakis pengőpénzek kerülhetnének forgalomba. A papírkorona bankjegyek továbbra is forgalomképesek és tekintet nélkül arra, hogy pengőértékben felül vannak-e bélyegezve vagy sem, korlátlanul elfogadandók. Ennek ellenére azonban a pengőszámítás kötelező. 1927 január 1-től kezdve tehát a kereskedelmi könyvek, számlák, utalványok, váltók, okiratok és ügyiratok, árajánlatok és egyéb üzleti feljegyzések pengő értékben állítandók ki. 1 pengő 100 fillérre oszlik, jelzése : pengő = P; fillér = 1. Korona bankjegyeink pengőértékre. Átszámítás: 1 pengő = 12,500 korona. A forgalomban levő korona bankjegyek értéke, átszámítva, a következő : Ha az átszámítás törtet eredményez, a fél fillér vagy ennél nagyobb tört egész fillérnek számít, a fél fillérnél kisebb tört figyelmen kívül hagyandó. Pengőpénzek koronaértéke. A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátásra kerülő bankjegyek és azok korona értéke a következő: 1000 P ... ......................... 12.500,000 „ 100 . ... ... .............. ... 1.250,000 „ 50 . _______ _______ 625,000 „ 20 „ ------------------------250,000 „ 10 , ------------------------125,000 „ 5 „ ......... ............... 62,500 „ Arany pénzül veretnek: 20 pengős érmék ....... ........ (250,000 K) 10 , . ......... - -. (125,000 ,) Ezüstből veretnek: 1 pengős érmék ............. ... (12,500 K) Aranykorona átszámítás. Ahol bírósági vagy hatósági intézkedések a fizetési kötelezettséget aranykorona megjelöléssel állapítják meg, — anélkül, hogy a papírkoronára való átszámítás kulcsát vagy a valóságos arányban teljesítést szabnák meg, — ezeket a fizetési kötelezettségeket pengőértékben megállapítottnak kell tekinteni, még pedig úgy, hogy 1 aranykorona ( 11585365 pengő, és teljesítések. (Adó.) 1927 január hó 1. napjától kezdve szerződésekben, megállapodásokban, törvényben, rendeletekben, jogszabályokban, határozatokban és hirdetményekben kifejezett pénzösszegeket csak pengőértékben lehet meghatározni. Ha valamely pénzösszeg a pénzérték megjelölése nélkül van meghatározva, azt pengőértékben meghatározottnak kell tekinteni. (Ez alól csak akkor van kivétel, ha be van bizonyítva, hogy a felek szándéka más pénzérték meghatározására ká .000,000 K ... ... ... ... 80 P 500,COO „ ... ___- - 40 „ 100,000 „ ______- - 8 „ 50,000 „ ______- ... 4 „ 25,000 „ ______. ... 2 ., 10,000 „ ______________ 80 fillér 5,000 „ ....... ..■ - ____ 40 , 1,000 „ .............- -............. 8 , 500 „ ----------4 100 „ ----------------------- 0-8, Nem nemesfémből veretnek: 50 filléres........................................ (6250 K) 20 „ (2500 „) 10 „ (1250 „) 2 , (250 „) 1 , 025 „) Sirkoszomú, Szalag olcsón Friedman L. Lajos és Fia cégnél Budapest,V., Árpád-utca 12 Alapítva 1890 Fornér, Keményfa, Enyvezett lemezek, GRÜN SÁNDOR BUDAPEST, Hullám-, préselt-, gyöngy- és görlécek, faragvány, eszter- VII., KAZINCZY UTCA 22. gált árak. Enyv, scheilak, kovapapir és stb. legjobban Telefons JÓZSEF 126-97. beszerezhetők Vidékre pontos és gyors szállítás.