Auto és Motorujság, 1922 (1. évfolyam, 1. szám)

1922-12-01 / 1. szám

6. OLD­AL * 1. SZÁM AUPQ MO1OVUlsXG*1922 DECEMBER Az akkumulátor feszültsége cellánként körül­belül 2 Volt, tehát egy 8 Voltos telepnél 4 cella van. Ha üzem közben a feszültség leesik 1.85 Voltra (Volt­mérő használata igen ajánlatos!), úgy a telepet azon­nal újra kell tölteni, mert kisütött állapotban a lapok hamar tönkremennek. A töltés vége felé föl­megy a töltőáram feszültsége elemenként 2,7 Voltra, a telep erősen pezseg, a savnak a sűrűsége eléri a 28 Beaume-fokot, úgy hogy a telep le­kapcsolható. A feszültség rövidesen visszaesik 2 Voltra. Vigyázzunk, hogy úgy a töltésnél, mint a kisütésnél ne lépjük túl a megengedett legnagyobb áramerősséget még rövid időre sem, de ezt Ampermérő nélkül megállapítani jóformán lehetetlen. A töltésnél még megjegyzem általánosságban, hogy vigyázni kell, ne cseréljük föl az egynemű sar­kokat, mert fordított töltés, direkt megöli a telepet. Legyen elegendő mennyiségű és sűrűségű kénsav a telepben. (A sáv vegytiszta, klór- és arzénmentes legyen.) Dugókat kivenni a töltésnél a telepből; a keletkező gázok tűzveszélyesek. A töltés, a megenge­dett legnagyobb áramerősséggel 12 órán át tartson. Utalunk különben a minden telephez megadott töl­tési és kezelési utasításra is. Tölteni csak egyenárammal lehet! Ha azonban váltakozó áram áll rendelkezésünkre, úgy aránylag jutányosan beszerezhető egy áramátalakító készülék, amely azután igen gazdaságosan használható föl­töl­tési célokra. Az akkumulátorok egyik különleges kivitele a zseblámpák és kézilámpák céljaira szolgáló telep. Ezek lapjai üveggyapotba vannak ágyazva; ezen gyapot fölszívja a savat és ezáltal az akkumulátor bármely helyzetben lehet használat közben, a savat nem engedi ki. Természetesen áruk ezen kivitel foly­tán valamivel magasabb. Egy akkumulátor élettartama aránylag hosszú; természetesen függ ez elsősorban a kezeléstől, továbbá a módtól, amire használják. Egy autótelep, amely folytonos rázásnak van kitéve, nem tarthat annyi ideig, mint egy olyan telep, amelyet a hely­színen töltenek. Pozitív lapot kell cserélni körülbelül 80—120 töltés után, míg negatívot ritkábban. Kétség­telen azonban, hogy gondos kezelés mellett tovább is jó a telep, de ezek csak úgy lehetségesek, ha megvan a Vo­t- és Amnéremérő, savmérő és betartják a ke­zelési utasításokat. Aki nem hirdet az Autó-és Motorújságban ellensége önmagának K­ereskedelem A magyar automobilkereskedelem és ipar fejlődése Kis részletekben. Cs. ez. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy a ma­gyar automobilizmus úgyszólván 3­­A évtizedre tekint vissza. Ha kellő kortörténetet akarunk megállapítani, úgy ak­kor az egyike az elsők között volt Hatsek Béla, akit ma mindenki mint Hatsek bácsit ismer, aki egy magaskerekű, vékony, tömörabroncsos, hátul elhelyezett fekvő motorú gépkocsit hozott a man­­heimi Benz-gyárból, mely az elsők között jelent meg Budapest utcáin. A bikloriban meglepő sebességet ért el ezen jármű és körülbelül 15—18 kilométert órán­ként, sajnos, ma nincsenek birtokomban azok az ér­dekes csoportosulási felvételek, amely csoportosulá­sok tömege láttára liliputi módra eltörpül egy mai nagyobbszabású vigadóbeli gyűlés. Mint minden kez­deményező és úttörő, Hatsek bácsi úgy anyagilag, mint­­fizikailag kénytelen volt ebbeli törekvését föl­adni és az újabb generációnak a fejlődés gyümölcsét átengedni. Hogy mennyire konzervatív volt az ak­kori érdeklődés a motoros járművek iránt, a legjobb bizonyítéka az, hogy még a gép körül foglalkozó gyárak vezetői sem mutattak semmi érzéket a mo­toros járművek iránt. Végre a Törley-pezsgőgyár, inkább újdonság és reklám gyanánt beszerzett egy szállítószekrénnyel ellátott gépkocsit, amelynek ve­­zetőm­estere a most is köztünk lévő Kalmár bácsi, de persze, mint vizsganélküli soff­őr (akkor még soffőr­­vizsga nem lévén, a hatóságok akkor még azon vitat­koztak, hogy váljon stabil- vagy lokomotívvizsga feell­e ahhoz, hogy valaki automobilt vezessen­. Röviden ezek voltak a jelenlegi automobilizmus­nak a kis előzményei. Ami a további lendületesebb fejlődést illeti, sajnos, nálunk Magyarországon, bár eléggé fejlett gépiparunk­ van, nem az iparral indult meg a fejlődés, mint más országokban, hanem for­dítva, az automobilkereskedelem adta meg az utóbbi években az impulzust a hazai gyártásra. Hogy a kortörténetnél maradjak, és olvasóink­nak a kereskedelem fejlődését időszerűen ismertes­sem, az első fejezetben kezdet­­ek­ket folytatom. Mielőtt erre rátérnék, szükségesnek tartom hang­súlyozni, hogy a magyar királyi posta modern irány­zatú és képzett műszaki osztályának­­k­öszönhető, hogy nálunk az automobilizmus fejlődése gyorsabb iramot vett. Ugyanis mint ismeretes, a post­ai­á­rm­ű­osztály már 1900-ban levél­gyűjtésre háromkerekű francia gyártmányú De Divin-féle motoros járműveket szer­zett be és azokat állandóan a mai autókig fejlesztette, sajnos, a világháború ezen szép terveket a postakincs­tárnál megállította. A postaigazgatóságnak kö­szönhető a magyar autógyártás kezdeményezése és kezdete. Erre még visszatérek. Teh­át, hogy fejlődött az autókereskedelem? Remélem, hogy sikerül körül­belüli pontossággal a fejlődési sorrendet betartanom. 1900-ban a Király­ utcai fasor végén a millenáris kiállításból megmaradt gyönyörű szép körkép „A magyarok bejövetele“ (Feszty Árpád alkotása) épüle­­tében, hol először kerékpár- és vivóiskola volt. Plényi Béla, a Sebember-mérleggyár akkori igazgatója a francia Peugeot-képviseletet hozta ide és így nálunk ez volt tulajdonképen az első képviseletek egyike. (Folytatjuk.) X3E‹:k3£›iK3E‹K3E^^EX.OE›::OE‹K3E‹K3E‹=К 3E‹:X3EXK3EX3m­R­EGRÁL ÉS BORONDI1I autó-, gépjavító- és hegesztőműhely Elvállalnak minden e szakmába vágó munkát, úgymint: autójavítást, hegesztést, hűtő munkák­at, sármentőket a leggyorsabban és a leg­precízebben LAKÁS: BUDAPEST MŰHELY: III. LAJOS UTCA 193 ®® III. LAJOS­ UTCA 185 BBOE>g3EXfOE>:K3E>;iOE>K3E>.OE>;X3E>g3E>S3EXg3E>X3E>:3a I□ 8 Műtők javítása gyárilag, gyorsan, jól, olcsón. Óragyár, Sziv­ utca 32. Telefon 154-34

Next