Auto-Traktor - Magyar Auto Touring, 1935 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-01 / 1. szám
AUTO-TRAKTOR Albrecht főherceg a magyar utakról A letűnő esztendőben megértük a transzkontinentális út kecskeméti szakaszának megnyitását. Ez az ünnepélyes aktus — amelynek vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó úr ő főméltósága, személyes megjelenésével és a kormánynak vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnökkel az élén történő megjelenése különös súlyt adott, — ez az útmegnyitás a magyar útügy történetében többet jelent azoknál a nagyfontosságú közlekedéspolitikai és idegenforgalmi célok megvalósulásánál is, amelyeket az út átadásánál dr. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter oly plasztikus szavakkal fejezett ki. A kecskeméti út megnyitása, t. i. ezen felül jelenti azt, hogy a magyar közvélemény a társadalom különböző rétegeinek egyöntetű állásfoglalásában kifejeződő megnyilvánulások szerint felismerte az útépítés fontosságát, nemzetépítő lényegét és ennek alapján képes volt kívánságát a képviselőházban és a kormány előtt olyan méltó parlamentáris formában kifejezésre juttatni, hogy a kívánságból kormányprogram és ebből pedig rövidesen kitűnően megépített út, a magyar közlekedés egyik büszkesége lett. Jelenti azonban ez az útépítés azt is, hogy ezen a réren sikerült a feladni szándékolt útépítési programra folytonosságát megmenteni olyan időpontban, amikor az érdekelt útépíttetők és útépítők egyaránt lemondottak arról. A kecskeméti útnak ezért van szimbólikus jelentősége. A Magyar Touring Club ezzel teljes mértékben tisztában volt, amikor megindította mozgalmát és ma méginkább látja, hogy ezzel az egy, nagy eredménnyel a magyar útügy csak a megfenekléstől menekedett meg, de befejezést nem nyert. A magyar útkérdés olyan sokkal nagyobb feladat, amelynek megoldásához egy még oly erős klub erői is elenyészőek, hiszen bérhiányoknak és minisztériumoknak okoz súlyos gondot ennek a kérdésnek megoldása. Könnyíthet azonban a feladaton az érdekeltek és a társadalmi erők együttműködése, a szükségletek és kívánságok szerves és átgondolt tanulmányozása és megnyilvánulása révén. A Touring Club ennek érdekében indította meg fenséges védnökének, Albrecht főhercegnek személyes irányításával a magyar utak megmentésére irányuló akcióját. A nagygyűlések célja az egyes vidékek törvényhatóságai, érdekképviseletei és közvéleménye előtt megvilágítani az útügy fontosságát, mai helyzetét és azokat a tennivalókat, amelyeknek együttes erővel való végrehajtása a törvények szerint az érdekeltek módjában áll és sikerrel kecsegtet. Győrött volt áprilisban az első zászlóbontó ülés, amelyen Albrecht főherceg kifejtette a mozgalom célját. Az őszi munkát Szegeden kezdte meg a Touring Club, ahol a főherceg elnöklete alatt december 2-án a Szegedi Kerskedelmi és Iparkamara, az Alföldkutató Bizottság és a Magyar Mérnök és Építész Egylet szegedi osztályával karöltve nagygyűlést rendezett a városháza tanácstermében. A nagygyűlés céljait Albrecht főherceg elnöki megnyitójában következőképpen ismertette: Elsősorban üdvözölte a Kormányzó úr főméltóságát, abból az alkalomból, hogy 15 év előtt ugyanerről a helyről indult el nemzetmentő útjára. Áttérve az útkérdésre, plasztikus szavakkal mutatott rá arra, hogy hazánk mai legnagyobb problémáját az agrártermékek értékesítése képezi. Csak ha ezt sikeresen megoldottuk, kerülhet sor a belterjes mezőgazdasági többtermelés előretörésére. Jó utak nélkül egyrészt a saját zsírunkba fulladunk, másrészt mert jó utak nélkül nem is lehet olcsón, jót termelni. A jó út vagyont■ ér, mert ezáltal lesz aktív termőfölddé az elszigetelt parlag. Szeged és a magyar tanyavilág szempontjából azonban még különleges kulturális jelentősége is van a jó útnak. Kegyelettel utalt itt a főherceg atyai barátjának, Szeged nagy halottjának, gróf Klebelsberg Kunónak kezdeményezésére, a tanyavilág közlekedésének modernizálására. Ezek után félreérthetetlenül körvonalazta a magyar útprobléma körvonalait, gerincét. Nem autós érdekekről és autós utakról akarunk mi be- ;TELI AUTOOLA7// B 5