A Bádogos és Szerelő, 1910 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1910-01-31 / 1. szám

Szterényi József államtitkár búcsúzása. A lefolyt kormány­változás alkalmával a kereskedelmi minisztérium élére H­erményi Károlyt az egykori kereske­delmi minisztert­ nevezte ki a király minisztere. Ugyan­akkor hagyták el állásukat Kossuth Ferenc miniszter és államtitkárja Szterényi József, ki ez alkalommal a következő búcsúzó levelet intézte a Magyar Építőiparosok Országos Szövetségéhez. „A császári és apostoli királyi Felsége kereskedelem­ügyi államtitkári állásomról való lemondásomat legkegyel­mesebben tudomásul venni méltóztatván, a mai nappal megválók ezen állásomtól. Mielőtt azonban eddigi működésem terét elhagynám, szükségét érzem, hogy igaz, benső köszönetet mondjak a t. Szövetségnek azért a hathatós támogatásért, valamint a rokonszenv és bizalom ama számos megnyilatkozásáért, melyben engem egész közéleti tevékenységemben részesí­teni, illetőleg a­mel­lyel engem kitüntetni szíves volt. Ha szerény munkásságomnak volt némi eredménye, igen nagy része van ebben annak a szinte páratlanul álló támogatásnak, melyben az ipari és kereskedelmi érdekelt­ség és ennek soraiban a t. Szövetség részesítettek, melyért hálám elévülhetetlen. Midőn ezennel bussut veszek hivatalos minőségemben a t. Szövetségtől, biztosíthatom egyúttal, hogy egyrészt mindig életem legbecsesebb emlékei közé fogom sorolni a hazai ipar fejlesztése körüli együttes munkálkodásunkat, LAKÁSVÁLTOZÁSOKAT kérjük azonnal bejelenteni. HÍREK. Gyászh­ír. Mélyen m­egilletődve vettük a szomorú hírt, hogy a bádogos és szerelőmesterek országos egye­sülete szombathelyi csoportjának ügybuzgó elnöke Geiger Ármin bádogos- és szerelőmester január h­ó 25-én elhalá­lozott. Nyugodjék békében. Oxygéngyár. Az Oxygén-Vállal­at (VI., Liszt Ferenc­­tér 2. sz.) cég alatt oxygén nagybani előállítására alakult gyár 1910. évi január hó 15-én megkezdte üzemét, úgy hogy ezen vállalat immár azon helyzetben van, hogy oxygént bármily mennyiségben akár saját akár kölcsön­­tartályokban azonnal szállítson. Az inasügy szabályozása Németországban, Porosz­­országban egy 1900-ban kelt miniszeri rendelet alapján a kereskedelmi és iparkamarák kötelesek kamarai kerületük számára inasügyi szabályzatot készíteni, a­mely a ministeri jóváhagyás után kötelező erővel bir az összes inastartó mesterekre nézve. A frankfurti kézműves kamara 1909. év végétől kelt inasügyi szabályzata ezt a fontos kérdést egé­szében rendezi. Megállapítja a mester inastartási jogát, meghatározza hogy ez a jog kitől vonható el, felsorolja az inasviszony előfeltételeit, a mester és inas kölcsönös kötelességeit, a viszony megszűnésének eseteit, intézkedik a különböző kihágásokról és megállapítja a legényvizsga rendjét. Bizonyos kivételes esetek csak az ipartestületek tagjai részére vannak megállapítva. A német rendszernek, amely az inasügy rendezését a kézműves kamarákra bízza, kétségkívül vannak jó oldalai, amennyiben bizonyos általános alapelvek figyelemben tartása mellett, a­melyekre az illető ÉS SZERELŐ A BÁDOGOS terjeszteni a szakbizottsági javaslatot a közgyűlés elé, hogy a tényleges kivitelhez tavasszal hozzáfoghassanak. Bádogos, vízvezeték és csatornázási munkák Új­pesten. Újpest város tanácsa az Újpest városában létesítendő közvágóhíd munkáinak biztosítása czéljából egységes ver­senytárgyalást hirdet. Ajánlatok legkésőbb 1910 február 21-ig Újpest város iktatóhivatalában nyújtandók be. Községi vízvezeték Szigetváron. A somogymegyei Szigetvár község elöljárósága versenytárgyalást hirdetett a községi vízvezeték munkálataira. Ajánlatok 1910 február 8-áig a község elöljáróságánál már be is nyújtották Központi fű­tőberendezési munkáját Tövis állomáson. A m kir. államvasutak kolozsvári üzletvezetősége a Tövisen létesítendő felvételi­ épület földszinti helyiségeinek alacsony nyomású központi fűtéssel való berendezésére pályázatot hirdetett. Az ajánlatokat február 11-ig már be is nyújtották a kolozsvári üzletvezetőség titkári hivatalában. Bádogos, gázvilágítási, vízvezeték és csatornázási munkálatok Szegeden. Keleti Adolf hódmezővásárhelyi nagykerekedő versenytárgyalást hirdetett a Szegeden épülő III. emeletes bérházának munkálataira. Az ajánlatok február 10-ig Müller Miksa műépítésznél, Szeged, Korona­ utca 25. szám alatt már be is nyújtották. Bádogos, vízvezeték és csatornázási munkák Eper­jesen. Az eperjesi ág. hitvallású ev. Kollégium igazgató választmánya az új főgimnázium építési munkálatainak biztosítására versenytárgyalást fog tartani. Az ajánlatok Gömöry János főgymnázium igazgatójánál, február 20-ig nyújtandók be. „A víz-, gázvezeték és fűtésberendezsek köréből“ című­ mű­, melyet Fejér Gyula gépészmérnök és f­elsőipariskolai tanár irt és a­melyet egyesületünk adott ki, nélkülöz­hetetlen szakkönyv a szerelési szakmában, egyesületi irodánkban 1 koronáért megszerezhető. Egyesületünk tagjai 2 koronáért kapják meg, másrészt, hogy hazai iparunk ügyét, melyet eddig szolgál­tam, ugyanazzal a következetességel, eréllyel és kitartással fogom szolgálni ezután is. Szterényi s. k. Szterényi József páratlan munkásságát melyet húsz éven át kifejtett az ipari ügyek terén, a magyar építőipa­rosok, mindig teljes érdeme szerint méltányolták. Méltá­nyolták és elismerték, jóllehet volt olyan időszak is, midőn az ő felfogásával és intenczióival nem érthettek egyet. Közismert ama határozott és erélyes állásfoglalás, melyet a Magyar Építőiparosok Országos szövetsége a Szterényi ipartörvény tervezetének munkásügyi részével s különösen a hatósági munkaközvetítők tervével szemben magáévá tett, valamint azon kitartó küzdelem is, melyet a szövetség a betegsegélyzőtörvény novellája érdekében indított. Nagy érdeme Szterényinek az a magatartás, melyet az érdekelt­ség j­elzett kívánalmaival szemben tanúsított: elejtette a saját kedvencz ideálját és kikapcsolta a törvénytervezeté­ből a hatósági munkaközvetítőt , elkészítette a munkásbiz­­tosításról szóló törvény novellájának javaslatát. Belátta, hogy az iparosság követelései jogosak s fel tudott emel­kedni arra a magasabb színvonalra, melyen a saját nézeteit a köz kívánságának alárendelte. Tovább is ment: a munka­adók szervezkedése fele — mely iránt pedig kezdetben idegenkedve nézett, rokonszenvvel fordult s ezt a szervez­kedést elismerte annak a tényezőnek melylyel az ipari s a sociális törvényhozásban számolni kell. Őszintén sajnáljuk azért, hogy a politikai viszonyok alakulása tevékenységének legszebb idejében eltávolította őt a kormányzat kerekei mellől, de bízunk benne, hogy nagy munkásságával, ideális lelkesedésével s az ipar ügye iránti szeretetével más téren még sokszor fogunk találkozni. ”

Next