A Bádogos és Szerelő, 1912 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1912-01-31 / 1. szám

1912. A BÁDOGOS ÉS SZERELŐ Úgyis olyan kevés és Budapest nagy igényeihez képest — mondhatni — szegényes szórakozási helyeink vannak, hogy ezeknek egy nagyvárosi modern centrális attrakcióval való szaporítása általános szempontból is szinte elkerül­hetetlennek mutatkozik. Hogy mit kell ez új szórakozóhely központjává tenni, arra nézve ezer példa áll előttünk. A bécsi Prater, a koppenhágai Tivoli, a stockholmi Freiluft- és etnográffiai múzeum, a drezdai Vogelwiese, a Coney Islandi álomország, a berlini Zoo és a többi nagy­városok nagyszabású és változatosságban bővelkedő szóra­kozóhelyeinek egyes részletei egyik-másik tekintetben mind mintául szolgálnak s törhetjük a fejünket, hogy minek lehetne a javát a mi számunkra is lemásolni, vagy lénye­gében átvenni, illetőleg a mi ízlésünkhöz átformálni. Irányjelzés gyanánt hevenyészve csak néhány gondo­latot említek meg. A frankfurti pálmaház, a hamburgi akvárium, a berlini jégpalota, a bécsi Gänsehäuser, egyes nagyvárosok nagy, népies hangversenytermei (egyik kiállítási csarnokot már erre való figyelemmel lehetne megkonstruálni), népies sport­telepek, a drezdai kiállítás hullámfürdője, az újabb londoni kiállítások­ attrakcióinak java, stb. stb. olyan keresett látványosságok volnának, amelyek seregével vonzanák a budapesti publikumot. Ezekkel kapcsolatban persze az olcsó és jó étkező helyiségek mindenféle változatait kellene megtelepíteni a közönség minden rétege legkülönfélébb igényeinek kielégítésére. Hangsúlyozom azonban, hogy nem a tings­ tangi alacsony színvonala áll előttem, amelynek számára elég terület van a Városligetben és a Népligetben, hanem olyan attrakciók létesítésére gondolok, amelyek az óriási publikum érdeklődésére és támogatására mindenkor számíthatnának. Mihelyt ez megvan, ezek révén az új kiállítási terület egyike lesz a legkeresettebb fővárosi kirándulási és szóra­kozó­helyeknek és így minden ott rendezendő kiállításnak szinte kész lesz a publikuma, ennek révén pedig a sikere és meg lehet valósítani azokat az ideákat is, a­melyeket egy állandó kiállítási terület segítségével az idegen­­forgalom, a nép ismereteinek hasznos gyarapítása és sok más közérdekű szempontokból számtalanszor tervbe vettünk. Különös nyomatékkal kívánom hangsúlyozni, hogy az állandó kiállítási területnek ezt a népszerű részét, amelyet külföldön is röviden Vergnügungsparknak neveznek, nem tartom fődolognak, hanem egy nélkülözhetetlen segéd­eszköznek a terület népszerűsítésére, hogy a közönségünk ennek segítségével is már jó eleve hozzászokjék az új vidékhez és a kiállítási centrálé új területéhez. Nagy ki­állítások alkalmával ezt a parkot természetesen új és új attrakciókkal lehet majd fölfrissíteni, illetve kiegészíteni. Ha ilyen értelemben egészítjük ki az állandó kiállí­tási területet, a hozzáfűződő nagy közgazdasági érdekeket játszva és szórakoztatva fogjuk a néprétegek százezrei számára hozzáférhetővé és hasznossá tenni. Röviden: a „panem“-et a „eircenses“ révén visszük be a néprétegek közé, melyeket meghódítottunk a tudományoknak, bizto­sítjuk fogékonyságát a haladás ezer szükséglete és a maga nemesebb szórakozása számára. Egy művelt, megelégedett nép pedig legbiztosabb talpköve a főváros társadalmi és kulturális élete fejlődésének. Hirmann Ferenc alelnök üdvözölvén az egybegyült tagokat megnyitja az ülést, konstatálva az elöljárósági tagok csekély száma miatt annak határozatképtelenségét és igy határozathozatalra nem kerülhetvén a sor a napi­rend értelmében 19 tanonc felszabadítását eszközölte, kiknek buzdító beszéd kíséretében adta át felszabaduló levelüket. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elfogad­tatott a pénztári jelentés. Több tárgy nem lévén, elnök berekesztette az ülést. Budapesti Bádogos- és Szerelőmesterek stb. Ipartestületi Ülés. A .Budapesti Bádogos, Szerelő, Fémnyomó, Leme­zek), Rézöntő és Rézműves Ipartestület A folyó évi január hó 4-én, Hirmann Ferenc alelnök elnöklete alatt rendes havi ülést tartott, melyről allábbiakban számolunk el. RIREK Budapest építő mozgalma a folyó évben a magán­­építkezés terén előreláthatólag nem lesz olyan élénk, mint az elmúlt két esztendőben, habár a biztos prognosztikont nem is lehet fölállítani, mert annyi körülmény játszik közre, hogy a jóslás könnyen megdőlhet. A lakásszükség enyhült ugyan, de még nem szűnt meg teljesen, úgy, hogy a tényleges állapotok még indokolttá tennék az építkezé­seknek az eddigi arányokban való folytatását és valószínű is, hogy a IV., V. és IX. kerület ama részeiben, amelyekre nézve a harmincéves adómentesség még fönnáll, tovább is szorgalmasan fognak építeni. A város többi részeiben azonban gátat mutat az építési kedvnek elsősorban az építőiparban az utóbbi időben előfordult feltűnően sok fizetésképtelenség. A pénz­viszonyok alakulása is termé­szetesen döntő befolyással lesz az építkezési tevékenység mérvére, mert hiszen ha a pénzpiac feszült, a vállalkozás tartózkodó és ha jelzálog nincsen, úgy az építtető keze meg van kötve. Nemcsak az itt említett, hanem más, tel­jesen még ki nem alakult körülmények is arra engednek következtetni, hogy az idén kevesebb építkezés lesz. Nagy megrendelés-állománnyal mentek a téglagyárak az új esztendőbe­n 100 millió darabra szóló előjegyzésekről beszélnek — de valószínű, hogy a kereslet nem lesz sem olyan nagy, sem olyan sürgős, hogy azzal a termelés lépést ne tarthatna annyival is inkább, mert legutóbb a gróf Károlyi-féle újpesti mészhomoktéglagyár termelése is föl van véve a kartell kötelékébe. Az ipartörvény revíziójának megsürgetése. A nagy­váradi kamara legutóbbi közgyűlésének határozatához képest felterjesztésileg kérte a kereskedelmi minisztert, az ipartörvény revíziójának lehető sürgős keresztülvitele iránt, s amennyiben az rövidesen meg nem történhetnék, úgy arra kérte a minisztert, hogy a hosszú éveken át tapasztalt hiányoknak rendeleti úton való pótlására az intézkedéseket tegye meg, de emellett is a munkaadó és munkásra vonatkozó résznek novelláris úton való szabá­lyozása végett a képviselőházhoz törvényjavaslatot ter­jesszen be. Minthogy e felterjesztését a nagyváradi kamara csatlakozás végett az ország összes kamaráinak megkül­­dötte, s minthogy biztosra vehető e fontos és égető kér­dések megvalósítására irányuló törekvésben a hazai összes kamarák hasonló egyöntetű állásfoglalása, az ipartörvény revíziója a folyó évben talán mégis csak napirendre kerül. Az en-corner ismét működik és a londoni fémtőzsde által életbeléptetett intézkedések dacára ismét fölveri az árakat. December elején a Barca-ón aukción 2500 tonna ón 203 font sh­­árban kelt el, ami rekordárat képvisel. A londoni fémtőzsde az en-corner üzelmei ellen azzal védekezik, hogy módosította a szokványait és kimondta, hogy nemcsak Straitsbeli és ausztráliai ónt, de európai ónt is lehet szállítani, noha a konzervdobozgyárak azt állítják, hogy az európai ónt nem használhatják. A ham­burgi fémtőzsde, amelyen újévtől kezdve ónban határidő­üzleteket is lehet kötni, az európai ón szállítását szintén megengedi, de csak akkor, ha a Straitsbeli és ausztráliai készáru és a 4—5 hónap múlva szállítandó ón árai közt .

Next