Bányamunkás, 1925 (14. évfolyam, 1-21. szám)
1925-01-03 / 1. szám
1925 benne. A munkásainak viszont támogatni kell ezt a lapot és nem szabad más lapot olvasni és támogatni. A Népszava nemcsak küzd a munkásság jogaiért, hanem oktat, nevel és belőle megreudjunk állandóan, mi újság a világ öntudatos munkásainak nagy táborában. Nélkülözhetetlen a lap, főként a bányamunkásoknak, akik elzárva a nagy városoktól távol, csak a sajtóból értesülhetnek arról, mi történt az országban. Ilyenkor újévkor elárasszák a telepeket különböző című naptárakkal, amelyek szövegei mind arra szolgálnak, hogy a munkásság figyelmét eltereljék a helyes gondolkozástól, megmételyezzék lelkét hangzatos frázisokkal és főként megtartsák abban a tudatlanságban, amely a kapitalizmusnak leghűségesebb támasza. Dobjátok ki lakásaitokból azt az újságot és azt a naptárt, amely ellenetek ir. A munkás ne tartson magának fizetett ellenséget, hanem fillérjeibőltámogassa azt a sajtot, amely bátran küzd érdekében és amelynek munkatársai a börtönnel való fenyegetéstől sem riadnak vissza, hogy megmondják véleményüket. Bányamunkás elvtársaink is fizessenek elő a Népszavára és ha anyagilag ma ezt nem bírják, amit nagyon megértünk, úgy álljanak össze ketten és fizessék ketten elő, de főként olvassák, hogy ezzel fejlesszék saját tudásukat és támogassák, erősítsék az öntudatos munkások táborát. Sülien 8«@2E@iSI» Takács István, Szövetségünk kürnyei helyicsoportjának tagja 1923 december 24-én szövetségünk központi irodájában jegyzőkönyvbe mondotta, hogy egy héttel ezelőtt Budapestre akart jönni és a jegyváltásnál állítólag ellopnák a pénzét, ennek következtében 128.000 koronával a Szövetségnek nem tudott elszámolni. Kötelezte magát arra, hogy ezen összeget 1924 február 1-ig megfizeti. Érdeklődtünk az ügyben az ottani elvtársaknál, akiknek szavaiból azt vettük ki, hogy a Takács által előadott tényállás nem felel meg a valóságnak. Több ízben szólítottuk föl a tartozás kiegyenlítésére, de végül kénytelen volt a Szövetség vezetősége ellene a bíróságnál följelentést tenni. Ott tűnt ki azután az, hogy Takács időközben Franciaországba utazott, erről azonban nem tartotta szükségesnek a Szövetséget értesíteni, meg kevésbé a most már nyilvánvalóan elsikkasztott összeget megtéríteni. A bíróságnál az eljárás ellene tovább folyik és amennyiben 3 éven belül visszatérne, úgy az ügye tárgyalás alá kerül. Nem nagy összegről van szó, de az a körülmény, ahogy egy helyi csoport pénztárnoka visszaélt munkástársai bizalmával, megkívánja azt, hogy az eset nyilvánosságra hozassák, már csak azért is, hogy mások ebből okuljanak, mert a Szövetség vezetősége mindenkivel szemben, aki a Szövetséget anyagilag megkárosítja, kénytelen a büntető följelentést megtenni. Sajnos, ilyen esetek is fordulnak elő, de azt hiszszük, hogy a Szövetség tagjait éppen ez nyugtatja meg legjobban, hogy a Szövetség vezetősége ezen esetekben a legszigorúbban jár el. „A hülyék nem szervezkednek.“ A Typographiában olvastak. Egy elmegyógyintézet főorvosát meglátogatta egy egyetemi tanár barátja, aki tanulmányozni jött az elmebetegek életmódját. Amint az intézet udvarán keresztülhaladt, látott egy csoportban több elmebeteget, akik mellett csak egy őr állott. — Nem fordult elő még soha — kérdé a tanár —, hogy a bolondok összebeszélve, egy szervezett támadást intéztek volna az őrség elleni? ■— Nem! Ez nem fordult még elő — válaszolt az orvos —, mert a hülyék sohasem szervezkednek. Bremsberg. December 14-én délután 4 órakor a csoport tagjai rendes havi taggyűlést tartottnak a Horváth-féle vendéglőben. Vyborny Ferenc elnök üdvözölte a taggyűlést és beszámolt a helyi csoport működéséről. A központ részéről Bertrand Antal német nyelven tartott előadást, rámutatott a súlyos gazdasági helyzetre, amelyben a munkásság él és nyomorog. Rávilágított a szanálással kapcsolatosan mindazokra a sérelmekre, amelyek bekövetkeztek, különösen a bányaiparban a munkásságnak nehéz helyzetére, amelyet a bányavállalatok kihasználnak oly formában, hogy a béreket a legminimálisabb összegekre redukálják, hogy a munkás még azon összeget sem tudja megkeresni, amely az életéhez szükséges. Egyes bányavállalatok régi munkásokat bocsátanak el, úgy hogy ezen munkások a legnagyobb nyomorban élnek és sehol nem tudnak elhelyezkedni. Azért a bányamunkásság nagy része kivándorol az országból és igyekszik külföldön munkába elhelyezkedni. Majd fölhívja a taggyűlést, hogy fogjanak hozzá és építsék ki szervezetüket, tegyék hatalmassá és erőssé, mert csak a szervezeten keresztül bírják maguknak a jobb megélhetést kivívni. Beszámolt továbbá a társláda központosítása ügyében tartott országos értekezletről. Az előadót nagy figyelemmel hallgatták végig a jelenlévők, amely után a taggyűlés Vyborny Ferenc zárószavával a legnagyobb rendben befejezést nyert. BÁNYAMUNKÁS A mi mérlegünk. Az év végével mi is lezárhatjuk mérlegünket, nem okoz nagy gondot, hogy a mutatkozó nyereséget hol tüntessük fel, a könyvelésnek milyen művészetével csapjuk be az államot és sokszor a részvényeseket, hanem gondot okoz mérlegünk az irányban, hogy miképen törlesszük adósságunkat, amellyel tartozunk önmagunknak és gyermekeinknek. Más senki sem hitelez nekünk, mint saját testünk, amelyből ellopunk értéket munkaerő fejében, azt odaadjuk a munkaadónak, amelynek ellenében azonban nem kapunk annyi pénzt, hogy elegendő táplálékot vásárolhassunk és az elfogyasztott munkaerőt pótoljuk. Tartozunk a szekrényünknek, amelyből egyik ruhadarab a másik után vándorol ki, mert a rongyokat már nem érdemes a szekrénybe tenni. Ez a proletár mérlege az év végén. Az utóbbi hónapokban még szomorúbban néz ki a helyzet, még sivárabb, mint eddig volt és a „fajvédelem“ jelA béremelésnél ezeket a levonási többleteket sohasem vették figyelembe a munkaadók, hanem mindig csak az élelemtári árakkal számoltak, mely élelemtári árak nem mindenkor voltak állandók és sokszor tapasztaltuk, hogy éppen a bértárgyalás idejére szállították le az árakat, hogy a következő napokon föl lehessen emelni. A béremelés azonban az élelemtári árak emelkedésének sem felel meg. Alant közlünk egy összeállítást arról, hogy egy vájár, akinek 3 családtagja van, élelemtári levonások fejében a bérének milyen összegét kénytelen leadni és mennyi készpénz marad. Alapul vettünk itt is egy 20.000 koronás vájár keresetét. E szerint kitűnik, hogy míg a január havi keresetből 42%-ot kapott ki készpénzben, addig december hónapban már csak 35,8%-át kapja a kijáró bérének. 20.000 koronás alapkereset mellett: a dolgozó vájárt családtaggal, szava idején teszik tönkre, a legértékesebb nemzeti vagyont, a munkaerőt. Alant közlünk pontos kimutatást arról, hogy, miként emelkedett a bányamunkások keresete az elmúlt évben, mennyi volt rá drágasági pótlék és mennyi abból a levonás, adó-, betegsegélyző- és nyugdíjpénztár címén. A kimutatásból kitűnik, hogy amíg januárban az e címert levonásba hozott összegek 3,9%-ot tettek ki, addig a levonás a decemberi bérnek 6.6%-át teszi ki. A kiszámítás alapjául egy vásár átlagos keresete szolgál a 20.000 koronás januári átlag alapján. A bérekre drágasági pótlék jött, amely januárban 20%, februárban 50%, márciusban 60%, áprilisban 140%, májusban 150%, júniusban 170%, júliusban 180%, augusztusban 195%, szeptemberben 180%, október, november és december hónapban 195%. Meg kell azonban állapítani, hogy egyes telepek, így Pécs és Borsódban az utóbbi hónapokban csak 180% a drágasági pótlék. A drágasági pótlékkal a bérek és a levonások a következőképen alakultak-Ehhez számítani kell azonban még a fentemlített társpénztári és egyéb levonásokat, amely 3%-os emelkedést tesz ki, úgy hogy körülbelül 10%-kal kevesebb készpénz marad ma, decemberben, mint januárban. Ha most még ehhez hozzávesszük azt, hogy a drágulás sohasem vétetett figyelembe a béremelésnél, mert hisz a drágulás 173,5%-kal emelkedett az élelemtári árakat alapul véve, ezzel szemben a béremelés csak 147%-ot tesz ki. Ehhez számítani kell ,a ruházati cikkek drágulását, amely az élelmiszernél lényegesen jobban emelkedett. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor van körülbelül 35%-os hiány, amellyel kevesebbet kap ma a vájár, mint januárban. Pedig januárban sem volt valami rózsás a helyzete, amelynél szomorúbb csak a többi külszíni és egyéb urasági munkások keresete, akik ennek a vájárkeresetnek 40—50%-át kapják. Így néz ki a mi mérlegünk az Urnák 1924. esztendejében és a Bethlen-kormány boldog szanálási korszakának első évének végén. 1924 Napi Havi C/6-OS Kereseti kereslet, kereset emelkedés adó Január... 24.000 600.000 0% 6.400 Február .. 30.000 750.000 25% 12.800 Március . . 32.000 800.000 33*33% 8.000 Április . . . 42.000 1.050.000 75% 12.000 Május. . . * 50.000 1.250.000 108% 13.000 Június . . . 54.000 1.350.000 125% 13.000 Julius. . . . 56 000 1.400.000 133% 13.000 Augusztus. 59.000 1.475.000 147% 17.000 Szeptember 56.000 1.400.000 133% 13.600 Október . . 59.000 1.475.000 147% 17.000 November. 59.000 1.475.000 147% 17.000 December . 59.000 1.475.000 147% 17.000 °/o-ban Betegsegély °/o-ban Társpénztár °/o-ban Összlevenia °/o-ban 1%' 11.825 1-9%' 6.000 1%' 3.9 W 1*7% 11.825 15% 7.500 1% 4*2%' 1% 30.675 3-8% 8.000 1% 5*8%' 1-1% 35.450 3% 10.500 1% 5*1%' 1.1% 35.450 2-8 % 12.500 l°/o 4*9 W 1% 35.450 2*7%' 13.500 1% 4-7°o 0-9% 47.610 3-4% 28.000 2% 6*3%’ 1*1% 47.610 3' 3% 29.750 2%' 6-6%' 0'9°.o 47.610 3-4% 28.000 2°/o 6*3°/o 1-1% 47.610 3*3% 29.750 2°/o 6-6%' 1-1% 47.610 3-3% 29.750 2%' 6-6%' 1*l°/o 47.610 3*3%' 29.750 2% • 6*6°/o Havi Éleim!Maradv.Élelmi* 3921 kereset szerért Marad összeg szer fizet %-ban drágulása I. 600.000 345.980 254.020 42-03 I II. 750.000 442.733 307.267 40-96 27-96 III. 800.000 535.935 264.065 33-00 54*30 IV. 1,050.000 735.400 314.600 30*91 112*56 V. 1,250.000 773.510 476.490 38-08 123*58 VI. 1,350.000 851.875 498.125 36-88 141*22 VII. 1,400.000 835.330 564.670 40*33 141*43 VIII.1,475.000 978.850 496.150 33-70 182*32 IX. 1,400.000 954.600 445.400 31-81 175*91 . X. 1,475.000 953.750 521.250 35-34 175*66 XI. 1,475.000 924.150 550.850 37-36 167-11 XII. 1,475.000 946.465 528.535 35-80 173-56 Sei*O‘5öe©C*3C'C«9OOOC?*»©«S,9€'®©0e®®ÖS’««‘«»©(í©«10 6*«C' 1#a8OSe«956#9í®«'9»OO9eOe9S#»C©835«C#ÍÍÍO5OCOOtíO8^eeöOÍ058e35#5JÍ£íeS35 HIVATALOS KÖZLEMÉNYEK. -----_( 8€@iyScso|s©yS©k Az utóbbi hetekben ismételten tapasztaltuk, hogy a helyi csoportok vezetőségei a járulékok beszedésénél és elszámolásánál nem járnak el szabályszerűen, miért is szükségesnek tartjuk a helyi csoportok vezetőségeit erre a körülményre fölhívni. A havi zárszámadások minden egyes alkalommal az elnök, ellenőr és pénztáros által aláírandók, a központba küldendő pénztári jelentés ugyanilyen módon írandó alá. A helyi csoportok ellenőrei tartoznak minden hó végén meggyőződni arról, hogy a központ által kiadott bélyegállomány rendben van-e, mégpedig a bélyegállomány egy része készpénzben, a másik része pedig bélyegekben kell, hogy meglegyen. Ugyancsak szükséges, hogy a helyi csoportok vezetőségei minden hónapban rendes ülést tartsanak s ezen olvassák föl az előző hónapi ülésről fölvett jegyzőkönyvet, a pénztáros tegyen jelentést a bevételről és kiadásról, föl kell olvasni a központba küldött elszámolást és az onnan érkezett választ és eg-yéb leveleket, és minden hónapban behatóan meg kell beszélni a szervezés kérdését, továbbá a bérekre vonatkozó tapasztalataikat. Kérjük a helyi csoportok vezetőségeit, hogy az utasításokat szigorúan tartsák be. 3. oldal Megjelent a Bányamunkások Zsebnaptára. Az 1925. évre szóló Bányamunkás Zsebnaptár Peyer Károly elvtárs szerkesztésében megjelent a Népszava-könyvkereskedés kiadásában. Ára 30.000 korona. A helyi csoportok azonnal eszközöljék a megrendeléseket és kérjük, azokat, közvetlenül a Népszava-könyvkereskedéshez Budapest, Erzsébet körút 35. szám alá küldeni. Hatósági vizsgálat. A Szövetség központi irodájában a VI. kerületi Elöljáróság vizsgálatot tartott múlt év november Hó 27-én, mely alkalommal a pénzkezelést teljesen rendben találta. KULCSFILE A Bányamunkás-Otthon sorsolási eredménye: A Bányamunkás előző számaiban közzétett értesítés alapján az elvtársak közül többen jelentkeztek, kiknek birtokában lévő Bányamunkás-Oldhon szelvényei ki lettek sorsolva. A jelentkezők közül azok kapták meg az egyes díjakat, akik sorrendben az elsők voltak . Az első díjat nyerte Győri István, Salgótarján, az 5469. sz. szelvénnyel, a második díjat Kövér Antal, Tatabánya, a 2624. sz. szelvénynyel a harmadik dijat Kozák Sándor Rudolftelep a 23.060. sz. szelvénnyel, a negyedik dijat Molnár Pál, Berente, a 17.462. sz. szelvénnyel. A díjakért járó összeget a Szövetség központi vezetősége még a karácsonyi ünnepek előtt elküldötte a helyi csoportok útján az elvtársaknak. Fölhívás: A dorogi h helyicsoport vezetősége fölszólítja az ismeretlen helyen tartózkodó Baróthy Balogh László bányamunkást, hogy a múlt év április 5-én a könyvtárból elvitt három kötet regényt szolgáltassa vissza. Kérjük az elvtársakat, akik tartózkodási helyét ismerik, a központ útján azt velünk tudatni szíveskedjenek. Helyreigazítás. A Bányamunkás 3924 március 27-én megjelent számában a salgótarjáni Teréz-tárói bányamunkások gyűjtéséből Kisák Jánosnak átadott 195.000 koronát nevezett nem vette föl és ezen összeget a salgótarjáni özvegyek és árvák javára adta át. A vezetőség. * A Bányamunkás legutóbbi számában a „Németországi választások“ című cikkben a szavazatok végösszege helytelenül volt közölve, a helyes eredmény a következő: 1924 május 28.546.382, decemberi választásnál 29,326.633.