Bányamunkás, 1983 (70. évfolyam, 1-12. szám)
1983-06-01 / 6. szám
A SZOT-díjas színjátszók Idén Május előestéjén a Tatabányai Bányász Színpad képviseletében László Tibor dramaturg, az együttes művészeti vezetője vehette át a SZOT-díjat Gáspár Sándortól, a SZOT főtitkárától. A csaknem húsz esztendeje alakult művészeti csoport jelentős sikereket tudhat magáénak. Fennállása óta az együttes több mint háromezerszer adott műsort Tatabányán, a megyében, fejt ki hasznos, közmegbecsülésnek örvendő tevékenységet a munkahelyeken, a bányaüzemek felolvasóiban. Ezek az előadások is mindig maradandó élményt adnak a közönségnek, a ki- beszálló dolgozóknak. Kiemelkedő bemutatók voltak többek között: Marat halála, Az emberek viselt dolgairól, Kukabúvárok, Ubü király, Jónás a próféta. Sikereikért jelentős elismerésben részesültek, így „Örökös Kiváló Együttes” címben, KISZ-díjban, számos együttesi tag kapott „Szocialista Kultúráért” kitüntetést. A most kapott SZOT-díjhoz gratulálunk és további sikereket kívánunk a Tatabányai Bányász Színpad minden tagjának. Képeink az együttes egyik nagy sikerű előadásán készültek. Bányászkórusok V. Országos Találkozóin Dorogon Május 28-án, 29-én a dorogi „József Attila” Művelődési Otthonban izgalmas, és művészi élményekben gazdag találkozón vehettünk részt. Szakszervezetünk megalakulásának 70 éves évfordulójának ünnepségsorozata keretében a résztvevő tizenkét énekkar és három zenekar műsoraikban nagy tisztelettel emlékeztek Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára. Az országos énekkari találkozók közül kiemelkedően színvonalas rendezvényt az tette izgalmassá, hogy két jelentős alkotás ősbemutatójára is sor kerülhetett. Farkas Tamás: Bányász rekviemjét és Karai József Himnusz az emberhez című művét a szerzők, a 70. évforduló tiszteletére szakszervezetünk megrendelésére készítették. 28-án 20 órakor ünnepi harsonák és az összevont énekkarok, zenekarok által megszólaltatott Bányászhimnusz után Fodor Sándor a Dorogi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, meleg szavakkal köszöntötte a találkozón részt vevő ének- és zenekarokat, a közönséget és a találkozó zsűrijét, Marosán Györgyöt a zsűri díszelnökét, 75. születésnapja alkalmából, majd felkérte őt a megnyitó beszéd megtartására. Marosán György ki köztudottan az énekkari mozgalom harcos tagja, a mozgalom létrejöttének körülményeiről, annak múltjáról és jelenéről beszélt rendkívül agitatívan és meggyőzően. Kiemelte a mozgalom szerepét a művészetben, elemezte a művészet érzelmi, tudati jelentőségének fontosságát, különösen a munkásosztály általános, eszmei és tudati fejlődésében. Az irodalom és művészet megismerését és szeretetét a dolgozók életnek tartalmasabbá tételeként a saját tapasztalataival igazolta. Az igen nagy hatású értékelő és elemző megnyitó után az énekkarok ünnepi hangversenye kezdődött. A Dorogi Szénbányák Egyesített Énekkara, a Várpalotai és Tatabányai Vegyeskar, a Tatabányai Szimfonikus és Fúvószenekar, a Dorogi Koncert Fúvószenekar, valamint a Magyar Állami Operaház három vendégszereplője mutatta be Farkas Tamás Bányászrekviem c. alkotását a szerző vezényletével. Az igen kiművelt intonációt igénylő bányászballada alapján készült művet az előadók a legjobb tudásuk alapján szólaltatták meg. A világ zeneirodalmában egyedül álló olyan alkotás, mely egy bányászcsalád életét mutatja be, hatásos zenei effektusokkal, fokozva, a megérdemelt sikert aratta. Az összevont gyermekkarok a bányászéletről, a barátságról és testvériségről (Balázs Alfreád szerzeménye) énekeltek. Utolsó számként a Vörös Gárda című forradalmi dalt énekelték, Fényi Zoltán, Kántor László és Tolnainé Demeter Csilla vezényletével. A kissé megszeppent gyerekek egyre inkább felszabadultan énekeltek és megérdemelten nagy sikert arattak. A Siófoki Bányász Női Kar műsorából Kodály négy triciniumja és Vavrinyecz Széles a Balaton című műve, Tímár Imre vezénylésével igazolta, fémjelezte a magas színvonal és hangzáskultúra fejlettségi szintjét. Az egyesített férfikarok Kodály— Jankovics: Jelige c. művét és Bartók: Huszár nótáját adták elő Ivasivka Mátyás és Pető Balázsné vezényletével. Az igen jól előadott két műből kiemelkedően jól sikerült a Huszárnóta megszólaltatása. Az összevont vegyeskarokat G. Somos Margit és Katona Tibor vezényelték. Kodály a Magyarokhoz, Bárdos: A bánya c. műve megérdemelten nagy tapsot kapott. Az ünnepi műsor befejezéseként a Dorogi Szénbányák Egyesített Vegyeskara mutatta be magas művészi szintű műsorát, Hunyadi Zoltán vezénylésével. Kodály Cohors Generosa, Székelykeserves, Fölszállott a páva, valamint Karai: Himnusz az emberhez ősbemutatója rendkívüli zenei élményt jelentett a hallgatóságnak. A Karai műben éneklő dorogi gyerekek és vegyeskarok példamutató felkészültségről tettek tanúbizonyságot. Hunyadi Zoltán a Dorogi Fúvószenekar által kísért művet tökéletes biztonsággal vezényelte. A mű előadásában Karai József ,zongorán maga is közreműködött. A siker megérdemelten „fergeteges” volt. Köszönjük a nagyszerű munkát! 22 órától az énekkarok a dorogi Polka együttes szórakoztató zenéjére táncolhattak. 29-én 9 órakor kezdődött a résztvevő énekkarok egyéni bemutatója. A tervezett műsordinamikát az énekkarok betartották és az elvárásnak megfelelően teljesítették is. Az igen hosszú, egyéni műsorokat az énekkarok tagjai kölcsönösen meghallgathatták, azzal, hogy szereplésük után a nézőtéren foglaltak helyet. A rudolftelepi gyerekek műsorából Balázs: Tavaszébresztője, a rudabányai gyerekek bemutatójából Brahms: Egy édeshangú kismadár, a nagykanizsai olajbányász gyerekek műsorából, a Bécsi munkásinduló és Varsavjanka aratott nagy sikert. A férfikarok műsorából a nagybátonyiak Dunajevszkij Dal a hazáról, a padragkútiak bányászdalcsokra Farkas—Pataki Bordala, a salgótarjániak Bányászdal csokra, Kodály Katonadala, az Ajkacsingeriek Bartók: Ürögi népdala, Loránd: A tenger című műve, a mecsekiek műsoranyagából Kodály Jeligéje és Nagyszalontai köszöntője, Cserhalmi Bányászindulója kaptak igen nagy tapsot, az énekkari közönségtől. A vegyeskarok műsorából a sárisápiak O. Lasso Hogyha a férjem, Bárdos: Széles a Duna, a tokodaltáróiak, G. Costelley: Ö nézd, mily szép e rózsa, Karai: Énekeink c. műve, a tatabányaiak Viadana: Áradj ránk, Petrovits: Játszik a szél c. műve emelkedtek ki. Az egyéni bemutatók befejező kórusaként a várpalotai bányász Béke kórus G. Somos Margit vezénylésével mutatta be műsorát. A kórus kulturált hangzása, különösen a női szólamok tisztasága, az összhangzás egyensúlya, az ország legjobb vegyeskari kórusai szintjén szerepelt. Műsorukból Haydn: A pillanat, Ékesszólás, a kamararész leg által előadott Regnert: Megbabonázok sok szívet, Mozart: Varázsfuvola részlet, valamint Ljadov: Hej rózsafa c. műve méltó befejezése volt a kétnapos hangversenysorozatnak. 14 órától a kórusok vezetői találkoztak a zsűrivel. A zsűri értékelését Sapszon Ferenc az MRT énekkarának karnagya tolmácsolta. A zsűri értékelése énekkaronként elemezte a jó és gyengébb pontokat az egyes műveken belül, tanácsot adott a megoldásukra és felhívta a figyelmet a további tennivalókra. Sajnos időhiány miatt az énekkari karnagyok közül csak Hunyadi Zoltánnak volt kérdése, melyre Tóth Pál József a KÓTA főtitkára válaszolt. Marosán György hozzászólása után Tóvizi Sándor a BDSZ kultúr-, nevelési és sportosztály vezetője a BDSZ elnöksége nevében és Fodor Sándor a házigazdák nevében mondott köszönetet a magas színvonalú tevékenységért. A Bányászénekkarok V. Országos Találkozója a lelkiismeretes, a legkisebb részletekre kiterjedő szervező, művészi és propagandamunka eredményeként értékes eseménye volt hazánk énekkari mozgalmának. Marosvölgyi Károly : A Baranya megyei Tanács, a Mecseki Szénbányák Vállalati Szakszervezeti Bizottsága, a Mecseki Szénbányák Liász-klubja és a Mecseki Bányászati Múzeum fotópályázatot hirdetett. A pályázat témája a bányászélet. Részt vehetnek a megyében élő alkotók 4-4 darab fekete-fehér, illetve színes képpel vagy sorozattal. A képeket zsűrizés után 1983. augusztus 29— szeptember 10 között kiállításon mutatják be a Mecseki Bányászati Múzeumban. Egyszabású társadalmi munkában vettek részt a Mecseki Szénbányák KISZ-fiataljai. A vállalat orfűi üdülőjében 10X20 méteres pályát építettek. A pályaépítésnél különösen Bétabánya, az Építési üzem, Szászvár és a Villamos üzem fiataljai jeleskedtek. Az elkészült pályán röplabdázhatnak, lábteniszezhetnek, tollasozhatnak az üdülő vendégei. P■écsi és komlói nyugdíjasoknak kézbesített meghívót a közelmúltban a posta. A baráti találkozóra invitáló sorok a Bányászati Aknamélyítő Vállalat komlói üzemébe hívták az egykori bányászokat. A 240 nyugdíjas közül aki csak tehette eljött, hogy újra találkozhasson régi ismerőseivel, társaival. Radics József szb-titkár üdvözlő szavai után, Pálmai János főmérnök beszélt a vállalat munkájáról, eredményeiről, gondjairól, a jövő elképzeléseiről. Az eszébe nyúló találkozón, a baráti beszélgetésen szenvedélyes viták idézték fel a múltat, egykori ifjúságuk példás munkasikereit, mintegy tanulságul a mának, a tegnap bányászai nemrégen tartották a Farkaslyuki Művelődési Ház társadalmi vezetőségének ülését. A hír önmagában nem figyelemre méltó, hiszen általában — ha helyenként formálisan is működnek a társadalmi vezetőségek. A farkaslyuki összejövetelre Füzér Zoltán, a művelődési ház megbízott vezetője azért hívta össze a vezetőséget, hogy tanácsokat, javaslatokat kérjen tőlük: hogyan lehetne javítani a látogatottságot, ésszerűbbé tenni a gazdálkodást, növelni a bevételeket, javítani a propagandamunkát mind a bányaüzemben, mind a lakótelepen. A társadalmi aktívák lelkesen mondtak véleményt, szívesen vállaltak feladatokat. A társadalmi vezetőség tagjai azt is vállalták, hogy szükség esetén — ha a hivatásos népművelőket elszólítja a munkájuk— ügyeletet teljesítenek az intézményben. Erre azóta már akadt példa, amikor valamennyi népművelő és könyvtáros egyhetes továbbképzésen vett részt Balatonfüreden. telkibányán a rudabányai Országos Érc- és Ásványbányászati Múzeum kezelésében levő „Hegyaljai gyűjteményt” mind nagyobb számban keresik fel az ország különböző részeiből érkező csoportok. A XVIII. századbeli épületben berendezett múzeum mellett a rudabányaiak szálláshelyet, „kutatóházat” is létrehoztak s már vendégeket is fogadtak, összesen csaknem ötven turistának jutott hely. Az egyéni vagy csoportosan érkező országjáró turistákon kívül a kutatóházban helyet kaptak azok a geológusok és más szakemberek is, akik Tokaj-Hegyalja, valamint a Zempléni-hegyvidék természeti, geológiai, történeti kutatásával foglalkoznak. Ugyancsak benépesült a múzeum által fenntartott másik szálláshely, a rudabányai vendégház is. Itt egyszerre több mint hatvan személy lakhat s innen kiindulva kereshetik fel túrázás során a környék természeti értékeit, többek között az aggteleki karsztvidéket is. A vendégházat egy korábban legényszállónak használt épületből alakították ki. A kedvező fekvésű vendégházat olcsó árai miatt elsősorban országjáró diákok veszik igénybe. Az idén is már az egész nyári szezonra csaknem minden hely foglalt. A rudabányai múzeum két szálláshelye, amely gazdagítja a fontos idegenforgalmi terület vendégfogadó helyeinek választékát, október közepéig tart nyitva. Az egyik legősibb és legnehezebb szakma művelőinek, a bányászoknak életét, munkáját, gondjait és örömeit ábrázoló fotókból nyitottak kiállítást Dorogon, a József Attila Művelődési Központban. A Dorogi Szénbányák hirdetett a múlt évben országos pályázatot a munkásábrázolással foglalkozó alkotások elkészítésére. A pályázatra hivatásos és amatőr fotósok a szén, az érc, az olaj és a kőbányászok munkáját reprezentáló 300 alkotással neveztek be, s ezek közül a bányászok életét legjobban kifejező 120 fotóból állították össze a tárlatot. Bónis János