Bányamunkás, 1984 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
— Hatalmas munkacsarnok, tágas, világos. Tetővilágítás és halogénfény — igazán korszerűnek tűnik. Egy idő múlva el nem tudom képzelni, mégis mi zavar. Brunner Sándor, a csoportvezető nevet. — Akkor zavarna csak igazán, ha itt dolgoznál. — De mi az, ami zavar? — Az, hogy káprázik a szemed. Úgy helyezték el a hatalmas lámpákat, hogy ha csak egy cseppet is fölemeled a fejed, kénytelen vagy belenézni valamelyikbe. De állj csak oda a satupadhoz! No lám! Hiába a korszerű kevert világítás, ha épp elállom a fényt, s ha történetesen lakatos lennék, épp a saját árnyékomban dolgoznék. Kiskunhalason vagyok, a KFV nemrég fölavatott ipartelepének hatalmas javítócsarnokában, amelyben fallal s alumínium hullámlemezekkel választottak le műhelyeket. A munkások — Brinkus Mihály, Kiss Gábor, Dudás Dezső, Kerekes Lajos, Hugyi József — akiket megszólítok, valamennyien az olajbányászat újoncai. A városi vállalatoktól pártoltak át a fekete arany fakasztóihoz. A főnökömmel voltak kisebb nézetkülönbségeim. Adódott a lehetőség, idejöttem — magyarázza Brinkus. — Engem az vonzott, hogy ahol dolgoztam, ott termeltünk, szivattyúkat gyártottunk. Itt javítanom kell őket. Ez jobban tetszik — vallja Kiss Gábor. Kerekes Lajos véleménye szerint itt jobb a légkör. Ez igazi társaság. — Sőt, mi is régtől ismerjük egymást. Vagy együtt voltunk mások, vagy együtt dolgoztunk, vagy a városból láttuk már egymást. Tudja, Halas város, de nem olyan nagy, hogy idegenek lennénk egymásnak — veszi vissza a szót Brinkus Mihály. — Tulajdonképpen mi is örültünk, amikor végignéztünk a nyáron összeverődött társaságon. Mert ők máris jól megértik egymást, tehát nem lesz nehéz beilleszkedniük a brigádunkba — értékeli a helyzetet Brunner Sándor. Beilleszkedni a brigádba? Amely jószerint a feloszlás gondolatával foglalkozott? — No igen, kaptunk egy jókora pofont. A továbblépés feltétele lett volna, hogy fiataljaink részt vegyenek a KISZ úgynevezett kiváló mozgalmaiban: kiváló ifjú szakmunkás, technikus és így tovább. Ehhez el kellene járni megbeszélésekre, mert az egésznek vizsga a vége. Csakhogy a mi fiaink szinte egész évben dekádoztak, távol a cégtől. Hogyan vehettek volna részt a mozgalmakban? Ezért visszaminősített minket a munkaverseny-bizottság. Ekkor legyintettünk egy mérgeset: hagyjuk a francba az egészet! Az idén úgy február körül aztán azt mondtuk: a francba az elkeseredéssel. Megmutatjuk, mi is vagyunk olyan brigád, mint a többi, és meg lehetne arányosítani azt a bronzot, amit tavaly kaptunk. Most ifjúsági helyett Zalka gépészeti szocialista brigád a nevünk. Ügyes huszárvágás! Kifogták a szelet a munkaverseny-szabályzat — a brigádvezető-küldöttek által elfogadott, aztán sokak által megátkozott — kissé rábeszélős előírásainak vitorlájából. — Olyan ez a társaság, hogy akár hívás nélkül is segít egymásnak, s nem odébb áll. Meg aztán alkatrész nélkül soha nem jövünk viszsza, mert addig kutatunk, míg nem találunk. Ha nincs, felújítunk, öszszefabrikálunk valamit, mert az olajtermelésnek menni kell! — jellemzi a brigádot Dudás Dezső, aki ugyancsak nemrég lépett be a vállalathoz. — Ezért is gondoltuk, hogy újraszervezzük magunkat, most már majd Dezsőékkel — mondja Brunner Sándor. kezdi Ugyanis úgy tervezik, hogy különféle megoldásokat kapnak az újonnan belépettek, s amikor már helyrerázódtak, s ha kedvük tartja, prigádtagok lehetnek. A régiek példája mutatja, hogy mit várnak tőlük. A példa pedig azt mutatja, hogy Tiszaalpáron az öregek napközijében a gazt bevezették, s részt vettek megható ünnepségükön is a zalkások. Egyébként a tiszaalpári öregek már látogatást tettek a szanki gázüzemben is. A kiskunhalasi munkásőrség oktatótermében is az Oláh László vezette brigád keze nyomán ég a gáz. Egyébiránt a brigád két tagja, Bogár Imre és Nagy József munkásőr is. Az utóbbi épp most kapta meg a Haza Szolgálatáért Érdemérmet. Bogár Imre pedig résztvevője volt Tajti Istvánnal együtt a vállalati kiváló esztergályosok versenyének. (A csoporthoz forgácsolók is tartoznak.) Ezzel akarják bizonyítani, ha módjukban áll, nem futamodnak meg a KISZ mozgalmaitól sem. Az idén újítások sora származik a brigádtól, alkatrészházaiból a csúszó gyűrűs tömszelencéhez, Clark gázsűrítő hengerperselyének felújítása, a vadonatúj Thomassensűrítők indítómotorjának motorházát készítették el. A nyugati ugyanis vékony, szürkeöntésből állt, darabokra tört. A halasit 60- as minőségi acélból készítették el Brunnerék. Ezek már hónapok óta üzemelnek hibátlanul. A brigád sokat olvas, szépirodalmat, szakkönyvet vegyesen. S a szakkönyvek sorában mezőgazdaságiakat is — sokan kertészkednek, házuk körül pázsitos parkot alakítanak ki. Ez is gazdagítja tudásukat, szépérzéküket. Mindez együttesen pedig azt a tudatot mélyíti el bennük, mégsem eresztettek le. Mégiscsak megmutatták, mit tudnak. S tán ez a lelkierő a szocialista közösség igazi nyeresége az idén. Ferencz Győző Egy brigád újra Hivatásukat szerető bizalmiak — Majd három évtizede vagyok bányász a miskolci bányaüzemben. Közismertebb néven: Lyukóbányán. A P 15-ös fronton dolgozom a Zalka Máté szocialista brigádban, öt éve vagyok párttag, 1967-től pedig szakszervezeti bizalmi. Ez év februárjától főbizalmiként tevékenykedem. Kilenc bizalmi és 149 tag tartozik hozzám. — Eddig gyakran fogták ránk, hogy csak bélyegnyalogatók vagyunk, mert nem volt meg a lehetőségünk, hogy beleszóljunk egyes dolgokba, ahogy az kellett volna. Gondolok itt elsősorban a bérfejlesztésre. Hiányzott a partneri kapcsolat köztünk és a gazdaságvezetés között. Alig egy éve azonban ez már nem igaz. Jelentősen megváltozott a viszonyunk egymással, jobban segítenek bennünket az üzemvezetők és érezzük, hogy a mi munkánk is hatékonyabb lett. 1983. március elején a munkahelyi bizottságot felváltotta a főbizalmi rendszer, s ez jótékonyan érezteti hatását. A bizalmiakkal és a tagokkal is szorosabb kapcsolatba kerültünk, gyorsabb lett az információáramlás, mert azóta egy szakban dolgozunk, így bányásztársaink egyéni problémájával is jobban tudunk foglalkozni. A túlműszakkal kapcsolatos kérdéseket is közösen beszéljük meg, bevonva a termelésirányítókat és mi tolmácsoljuk a dolgozók véleményét is ... — Joggal kérdezhetik, hogy van-e különbség a külszínen és a föld alatt dolgozó főbizalmiak között az eltérő munkaterületek miatt? Úgy érzem, jócskán van. Könnyebb a helyzetük, hiszen gyakrabban, szinte bármikor találkozhatnak a szakszervezeti tagokkal, míg mi az egy szak ellenére sem. A föld alatt ugyanis körbejárni a területet jóval körülményesebb. Igazából egy hónapban csak egyszer tudjuk meglátogatni a kollégákat, elbeszélgetni mindenkivel. Konkrét munkahelyre vagyunk beosztva, ezért nehezebb nekünk a mozgás. Szerencsére igen jó kapcsolat alakult ki a szakban levő párttitkárral, aki — ha szükség van rá — segíti elképzelésünket. — A munkánkat azért a gazdasági eredmények is nagyban befolyásolják. Évek óta jól megy az üzem szekere. Keményen megdolgozunk minden tonna szénért és a három fronti brigád nevéhez fűződik az egymillió tonna felszínre hozatala — elsőként az országban! Most már ezt 265 ezer tonnával kellene túlszárnyalni. Sajnos, a rossz geológiai viszonyok miatt nem tudjuk. A szomszédos fronton a megszokottnál is rosszabb körülmények között dolgoznak társaink, emiatt mi is visszafogottabban termelünk a 87 méteres homlokon. S ez így megy október óta... Az üzem csaknem 40 ezer tonnával van jelenleg (december közepén — a szerk.) lemaradva. Természetesen ez az emberek hangulatára sincs a legjobb hatással. Nemcsak rajtunk múlik tehát a siker, a váratlan geológiai viszonyok jelentősen befolyásolják eredményeinket. — Az éves szakszervezeti munkáról, különösen a választás óta eltelt időszakról, november végén és december elején kellett a főbizalmiaknak beszámolniuk. Ennek legfőbb tanulságai: jobban oda kell figyelni az 1984. elején esedékes új bérfejlesztésekre, elsősorban a kiszolgáló személyzet és a műszakiak bérére. A biztonságos munkavégzés szempontjából elvárjuk, hogy a gazdaságvezetés hatékonyabban számonkérje a munkavédelmi őrök munkáját. Nem kellően megoldott még a fürdő fűtése és indokolatlanul sok az adminisztráció a gumicsizmák cseréjénél, s ez nemtetszést vált ki a dolgozókban, összességében örömmel mondhatom el, hogy régi, munkáját és társadalmi hivatását szerető bizalmiakkal dolgozom együtt, akik kitűnően látják el feladatukat. Bízom benne, hogy így lesz ez a jövőben is! Elmondta: Zuti József vájár Lejegyezte: T. L. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Az újítási és feltalálói mozgalom továbbfejlesztésére az Ipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete 1984. évre közös pályázatot hirdet a bányaipari vállalatok részére. A pályázat célkitűzései: 1. A bányászati vállalatok iparjogvédelmi tevékenységének, újítási munkájának javítása, az újítások következtében jelentkező eredmények növelése, az újítások-találmányok előterjesztésének meggyorsítása. 2. Növekedjék a szocialista brigádok, a 30 év alatti brigádok, a 30 év alatti fiatalok, a nők, a fizikai és az értelmiségi dolgozók részvétele az újításoktalálmányok kidolgozásában. 3. A XXII. kongresszus gazdaságpolitikai célkitűzései és ezen belül a hatékonyság és műszaki fejlődés fokozása érdekében alakuljon ki a bányaipari vállalatok között egy olyan információcsere, mely alapul szolgálhat a rendszeres és kölcsönösen előnyös szellemitermék-forgalomnak. Pályázhatnak mindazon bányaipari vállalatok, amelyek az alábbi feltételeknek eleget tesznek: Az 1983. évi bázisadatokhoz viszonyítva növekedett a) a benyújtott és hasznosított újítások száma; b) az alkotó munkában részt vevő újítók-feltalálók száma; c) a szabadalmaztatásra bejelentett találmányok száma; d) az újítások-találmányok hasznos eredménye, a kifizetett díjak összege. (Ezen követelmények közül legalább kettőnél fejlődésnek kell mutatkozni.) A pályázaton részt vevő vállalatok értékelését egy bíráló bizottság pontozásos rendszer alapján végzi. A bizottság előnybe helyezi azt a pályázatot, amely alkalmazható javaslatot tartalmaz az újítások hatékony tapasztalatcseréjére, a vállalati iparjogvédelmi munka színvonalának emelésére. A pályázatok beküldési határideje: 1984. március 31. Beküldendők: a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete közgazdasági és szociálpolitikai osztályához, Budapest VI., Pf. 5. 1406. A pályázathoz mellékelni kell: a) a hatályos és az ezt megelőző Újítási Találmányi Szabályzat 3—3 példányát; b) az 1982. és 1983. évi újítási-találmányi statisztikai jelentés 1—1 példányát; c) javasolt vagy konkrétan már sikeresen bevezetett, lehetőleg minél egyszerűbb megoldás ismertetését a szellemitermék-forgalomra. Eredményhirdetés: 1985. május 31-ig. bányaipari dolgozók ipari SZAKSZERVEZETE MINISZTÉRIUM Kitűzött pályázati díjak: I. díj 50 000,— Ft II. díj 35 000,— Ft III. díj 25 000,— Ft IV. díj 20 000,— Ft V. díj 10 000,— Ft Bányamunkás 1984. január A kiemelt beruházással épült Thorez Bányaüzem 1964-ben kezdte a nyitást és 1969-ben megindult a széntermelés. Jelenleg 7—7,3 millió tonna/év közötti a széntermelése és 52—54 millió ma lefedési tevékenységet végez. Modern maratótárcsás kotrógép. Teljesítménye: 2000 m1 óra Modern vedersoros kotrógépek végzik a széntermelést Kitermelésre előkészített széntelep, háttérben folyik a letakarítás A letakarító gépek által kitermelt földet hányórendezők alakítják rekultiválásra alkalmas területté A bányaművelés után rekultivált területen folyik az aratás FOTÓ: CZAKÓ ISTVÁN