Bányamunkás, 1995 (82. évfolyam, 1-12. szám)
1995-01-01 / 1. szám
1995. JANUÁR BÁNYAMUNKÁS Az a lényeg, hogy egységes legyen A munkásgyűlés alatt igyekeztem két rövid interjút készíteni egy BDSZ-es és egy Ligás dolgozóval. - Mi a véleményük az itt dolgozóknak a BDSZ-ről? - kérdezem Takács Ferencet, a bányamester helyettest, aki a BDSZ tagja. - A Liga itteni vezetői, amikor elkezdték a tagokat BDSZ-ből kiszervezni - mondja - azt hirdették, hogy ők majd a kánaánba viszik a bányászatot Ebből semmi nem lett. Azok a vezetők már nem itt, hanem máshol dolgoznak. Mi 100-150-en maradtunk a bányászszakszervezetben. Úgy látjuk, a BDSZ sokat tesz a bányászokért, hisz a nevében is benne van a bányász szó, nem úgy mint a Ligáéban. Ez a munkásgyűlés is bizonyítja, hogy ha valaki tud tenni a bányászatért, az a BDSZ. Schalkhammer úr most tájékoztatott bennünket a bányászat és Balinka helyzetéről, a beszéde engem kielégített - Tehát van bizalom a bányászszakszervezet iránt? - Igen. Amikor megalakult a Liga, olyan irányelveket próbált meghatározni, amit úgysem tudtak volna teljesíteni. Csak egy példát mondok, ők abban sem tudtak volna dönteni, hogy mi legyen a bányászattal, sőt még arról sem, hogy mi legyen Balinkával. Úgy látom, az emberek kezdenek elfordulni a Ligától, mert csalódtak benne. Egy közös szakszervezetbe, a bányászszakszervezetbe kellene visszaállni. A Liga egyik tagja, Laukó József, aki szakvezető főaknász, mondja: - A szénbányászat helyzetét nem túl rózsásnak látom, mert amikor ide jöttem tíz évvel ezelőtt úgy láttam, van jövője a bányászatnak. Ma azt nem látom, pedig innen szeretnék nyugdíjba menni. Nem tudjuk mennyi szenet termelhetünk egy évben, évközben ezt is megváltoztathatják, ezért bizonytalan minden. - Tesz valamit a BDSZ Balinkáért? - Balinkabányán Liga szakszervezet van. - Az is, meg BDSZ is. - A BDSZ itt még csak kialakulóban van. - De hát azok a kedvezmények - amiről a BDSZ elnöke szólt amit kiharcolt és kiharcol a BDSZ, nemcsak a bányászszakszervezet tagjaira, hanem a Liga szervezet tagjaira is vonatkozik, így a BDSZ az összes magyar bányász érdekeit képviseli. - Ilyen szempontból a BDSZ képviseli a mi érdekeinket is. Szerintem elég nagy hiba volt az, hogy fel lett darabolva a szakszervezet, mert a szakszervezetnek az a lényege, egységes legyen. - Lesz itt valamikor ilyen egység? - Végül is ez volna a cél. Ez volna az igazi, ennek volna értelme, mert a dolgozónak teljesen mindegy, hogy milyen szervezetben van, számára az a fontos, hogy jól képviseljék az érdekeiket. Ladányi A. Eszmecsere a közös érdekek mentén Múlt év december 15-én, a BDSZ székházában megbeszélést tartottak a bányászszakszervezet vezetői, a Balinkai LIGA szakszervezet, valamint a Balinkai BDSZ szervezet képviselői. Egy folyamat kezdete - Hogyan kezdődött a kapcsolatfelvétel? - Schalkhammer úr keresett meg november 10-én - mondja Káldi Zoltán a Balinkai LIGA szakszervezet elnöke azzal a javaslattal, hogy próbáljuk meg rendezni kapcsolatainkat. Én magam is úgy éreztem, hogy az együttműködésre feltétlenül szükség van, persze tiszteletben tartva egymás függetlenségét A vezetőségünk is egyetértett a szándékkal és így került sor erre a mostani megbeszélésre. - A helyi LIGA szervezet vezetésében teljes tisztújítás történt Szerepet játszott-e a közeledési szándékban az, hogy az új vezetés a régi vezetők által kialakított - s így az ő személyükhöz kötött - BDSZ - LIGA rossz viszonyt kívánta rendezni? - Igen, ez is közrejátszott. Az a felismerés, hogy bár szervezetileg különállóan, de az érdekvédelmet illetően azonos célokért küzdünk, ezért elengedhetetlen a munkánk összehangolása. - Melyek azok a sarkalatos pontok, amelyekben nélkülözhetetlen a koordináció? - Az együttműködésnél arra gondoltunk elsősorban, hogy a Balinkát és a Bakonyi Erőmű Rt-t érintő kérdésekben véleményt, információkat tudjunk cserélni, valamint a középszintű érdekegyeztető tanácsban - az IKET-ben - felmerülő kérdésekben igyekezzünk közös álláspont kialakítására. Természetesen nem az elveink feladásával és nem mindenáron. - Hogy értékeled a mostani tárgyalást? - Jó kiindulópont a továbblépéshez. Egy pozitív folyamat kezdete. Itt most általánosságokban beszéltünk bizonyos dolgokról. Ezeket a kérdéseket otthon is áttekintjük és a helyi felhatalmazás alapján léphetünk tovább. Remélhetőleg egy egyeztetési folyamat elején tartunk most - Volt-e olyan téma, amely szerinted nem igényelte az ilyen szintű megtárgyalást? - Igen. Az a véleményem, hogy a Balinkai LIGA és a BDSZ szervezet viszonyát, kapcsolatrendszerét nem itt kellett volna taglalni. Ez kimondottan lokális kérdéskör, amit csak és kizárólag helyileg lehet és kell megoldani. Meggyőződésem, hogy ennek normalizálására képesek vagyunk, s megvan mindkét félben az együttműködési készség. Ütőképes BDSZ szervezet a helyi bányászérdekekért - Hogyan fogadtátok azt a kezdeményezést, miszerint a helyi LIGA rendezni kívánja azt a meglehetősen eldurvult, elmérgesedett helyzetet, amely közte és köztetek kezdettől fogva fennállt?- kérdezem Simek Lászlót, a BDSZ balinkai alapszervezetének megbízott vezetőjét. - Örülök annak, hogy kimozdultunk a holtpontról, hiszen egyik szenvedő alanya voltam a két szervezet ellenségeskedéseinek. Hiszem, hogy a viszonyt elsősorban konföderációs alapon kell elrendezni, amire biztató kezdet a mai megbeszélés. Úgy vélem, hogy az információkat konföderációs szinten kell beszerezni és a helyi szervezetek között kell kicserélni. Azt gondolom, hogy a külön beszerzett információk a csatornákon eljutnak a helyi szervezetekhez, mi ezeket egyeztetjük és akár közösen kialakított álláspontokat is képviselhetünk, mondjuk egy bértárgyalásnál. Tehát én e mai tárgyalás legnagyobb eredményének tartom, hogy felcsillant egy ilyen jellegű egyeztetési mechanizmus lehetősége. Közismert, hogy a régi helyi LIGA vezérkar, bizonyos személyes presztízsokokból kifolyólag, ellenérzéssel viseltetett a BDSZ-szel szemben, amely mindenféle közeledés áthághatatlan akadályává vált Most azonban teljesen új, fiatal vezetése van az ottani LIGÁ-nak. - Ennek én nagyon örülök. Az új vezetés tárgyalóképes és nyitott az együttes munkák elvégzésére. Nagyon komoly feladatok megoldása vár ránk. A konkrét dolgokban külön megállapodásokat kell kötnünk, mert ez a garancia arra, hogy azokat mindkét fél be is tartja. Az szeretném hangsúlyozni, hogy mindketten a balinkai bányászok érdekeit képviseljük, ezért mindent ennek a célnak kell alárendelni. Különböző presztizsokok nem torzíthatják ezt a szándékunkat - A közös célért végzett koordinációs munka nem gyengíti azt az elhatározást, hogy Balinkán egyre nagyobb és ütőképesebb BDSZ alapszervezet működjön? - Semmiképpen sem. Én ezt kifejtettem a LIGA helyi vezetőinek is. Csak egy ütőképes bányászszakszervezet garantálhatja a bányászok érdekérvényesítését Balinkán. Az, hogy mi kompromisszumkészséget tanúsítunk bizonyos kérdésekben az egy dolog. A másik dolog az, hogy eközben semmiféle elvi közeledésről nincs szó a Független LIGA szakszervezet és a bányászszakszervezet között. Egyébként azt sem tudom, hogy ők mitől, vagy kitől függetlenek. Illetve azt igen, hogy a BDSZ-től azok. Ez nem zavar minket, mi továbbra is bízunk a BDSZ szakértői gárdájában és hiszünk abban, hogy egyre erősödő, hatékony képviselői leszünk a helyi bányászérdekeknek. Nem az erőfölény pozíciójából tárgyalunk Szalayné Pásztor Gabriella, a BDSZ szakértői kabinetjének vezetője. - A plurális érdekvédelem létrejöttét Magyarországon tényként kell kezelni. Ebből a tényből, minden józanul gondolkodó, realitásérzékkel rendelkező, érdekképviseletre szövetkező tömörülés, szerveződés, szakszervezet számára az következik, hogy valamilyen formában össze kell fogniuk, együtt kell működniük. Ellenkező esetben, a napjainkban igencsak aktuális, ajtónkon kopogtató privatizáció kapcsán a tulajdonosok, a munkaadók, a munkáltatók nagyon könnyen kijátszhatnak minket. Ez valóban meggyőző érv. Ilyen megfontolás alapján talán nem túlzó a jelző én ezt a találkozót történelmi lépésnek tartom. Legnagyobb eredményének pedig azt, hogy egyáltalán létrejött. Reményemet fejezem ki, hogy azokat a szubjektív, esetenként kemény kitöréseket, amik az előző években megnyilvánultak, sikerül normális mederbe terelni. Egyetlen célt kellett, hogy kitűzzünk, nevezetesen, hogy a munkavállalók érdekeit, hogyan tudjuk együttműködve megvalósítani, védeni, képviselni. Ez a találkozó ezt a célt szolgálta. Balinkabányán, létszámát tekintve, a LIGA a helyi érdekvédelem reprezentánsa. Befolyásolja ez a koordinációs munkában a két fél esélyegyenlőségét? -Pillanatnyilag a bánya-energia szektorban két reprezentatív szakszervezet működik: a bányászszakszervezet és a villamosenergiai dolgozók szakszervezeti szövetsége. Az is világosan látszik, hogy Balinkán a Független Szakszervezetek Demokratikus LIGÁ-ja a reprezentatív. Hangsúlyozom, hogy ez csak a balinkai bányaüzemre érvényes. Mi, mint BDSZ, nem az erőfölény pozíciójából tárgyalunk, hanem a jól felfogott, közös, normális érdekek mentén, s reményeink szerint ez a mentalitás érvényesül az ottani, helyi együttműködésben is. Tekinthető ez a mostani összejövetel olyan precedensnek, amely megindítja a hasonló tartalmú tárgyalásokat a BDSZ és a bányaipar területén működő más érdekvédelmi szerveződések között. Olyannyira tekinthető, hogy már ezt megelőzően is kezdődtek megbeszélések ezekkel a tömörülésekkel, s ezek folyamatosan zajlanak, hiszen a már említett alapelvünk - a külön elvi tartalmat hordozó, de a munkavállalói érdekeket képviselő szervezetek egységes fellépéséről a munkaadókkal szemben - változatlanul érvényben van. A cél továbbra is a bányászszakszervezet erősítése, arculatának még markánsabbá tétele, érdekérvényesítő hatékonyságának további fokozása. Ebben következetesek maradunk. - Az együttműködés milyen garanciális alapokon nyugszik? - Az együttműködés alappillére, véleményem szerint, az, hogy mindkét fél biztosítja a korrektséget mind helyi, mind ágazati, mind pedig konföderációs szinten. Amennyiben ez a korrektség, bármely fél által megsérül, akkor az együttműködés csorbát szenved. Ebben az esetben a “vétkes” felelőssége, hogy vállalja az általa is képviselt munkavállalói érdekek csorbulásának minden következményét Hiszem, hogy ez a felelősségérzet lesz az együttműködés garanciája. - hi - 3 Munkásgyűlés Balinkabányán A Balinkai Bányaüzem volt az a bánya, ahol a tagság a rendszerváltást követően majdnem egységesen kilépett a bányászszakszervezetből és átment a Ligába. A két szervezet között a háború azóta is tartott. A Kalinkai Liga akkori vezetői mindent megtettek a BDSZ és annak vezetőinek lejáratásában, még a bírósági feljelentéstől sem riadtak vissza. Azóta sok minden történt A Liga akkori vezetői már nincsenek az üzemben, mert vagy vállalkozók lettek, vagy elmentek nyugdíjba. A dolgozók azonban maradtak. Az ottani BDSZ alapszervezete munkásgyűlésre hívta meg a BDSZ elnökét december végén. A falorban két műszak, az éjszakás és a reggeles mintegy hatszáz bányásza - többségében a Ligához tartozó - várta érdeklődéssel Schalkhammer Antalt - Nagy tisztelettel köszöntöm valamennyi dolgozónkat a mai munkásgyűlésünkön - mondotta Simek László levezető elnök, a Balinkai Bányaüzem BDSZ alapszervezetének vezetőségi tagja, aki a bányaüzem egyik főaknásza. - Külön tisztelettel köszöntöm Schalkhammer Antalt a Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének elnökét A mai munkásgyűlésünket a helyi bányászszakszervezet alapszervezete kezdeményezte. Az elnök úr olyan időszerű szakszervezet- és gazdaságpolitikai kérdésekről és a bányászattal kapcsolatos kérdésekről fog beszélni, ami számunkra és a bányászat számára fontos. -Jó szerencsét munkatársak! Köszönöm a lehetőséget a találkozásra - kezdte beszédét a BDSZ elnöke. - Azzal a céllal jöttem, hogy tájékoztassam Önöket arról a feszült, kritikus helyzetről, ami a bányaiparban és azon belül is a széniparban van. Az elmúlt időben olyan kormányzati és parlamenti döntések születtek, amely alapvetően át fogja rendezni a hazai energiaipart, ezen belül a szénbányászatot és a foglalkoztatási szerkezetét Az elnök azután foglalkozott a bányaipar különböző ágazatainak problémáival, majd rátért a kormány azon döntésére, ahol az öt legnagyobb multicég privatizációjáról döntöttek. Külön kitért a Magyar Villamos Művek Rt. privatizációjára, hiszen ez érinti a szénbányászatot és azon belül Balinkát is. - Komoly érdekképviseleti harc folyik az említett kormánydöntés kapcsán - mondta az elnök a munkavállalókat érintő kérdésekről. Arról, hogy mi lesz azoknál a cégeknél a dolgozókkal, ahol száz százalékban privatizáltak. A BDSZ és a villamosipari dolgozók ágazati szakszervezete a kormánnyal, az Állami Vagyonkezelő Rt-vel, a Magyar Villamos Művek Rt-vel egy keretmegállapodást kötött, ami a kormányhatározat mellékleteként szerepel. A keretmegállapodás arról szól, hogy bárki és bármikor legyen a privatizatőr az garantálja, hogy egy évig nem bonthatja fel a kollektív szerződést, a foglalkoztatást fenntartja, a jövedelmeket nem csökkentheti és megmaradnak a bányászatban meglévő jóléti és szociális viszonyok és azok a kedvezmények, amelyek ma még érvényesek a bányászatban. Ez azt jelenti, hogy szénbázisú erőműveknél az ipari miniszter ezeket a feltételeket köteles meghatározni privatizációs kiírásánál. Az előadó beszélt arról, hogy mi fog történni az energetikában az ezredfordulóig. Balinka jövőjéről szólva kiemelte: - Ebben a térségben nekünk közösen el kell érni az állami privatizáció kiírását, hogy aki a Bakonyi Erőművet magánosítani kívánja, annak az legyen a feltétele, hogy Inotán megépít egy 150 megawattos szénbázisú erőművet, aminek acélbányája Balinka. Ez a terv egyébként szerepel az MVM Rt stratégiai elképzelései között Szólt az integrációból kimaradt bányákról hozott döntésről és annak hátteréről, főleg a két szomszédos bányáról Dudarról és Várpalotáról. - Élet-halál küzdelmet folytattunk a kormányzati döntéssel szemben, hogy Dudart és Várpalotát ne azonnal január 1-vel zárják be - mondotta. - A kormány azon gondolkodik, hogy ha bezár Dudar és Várpalota, akkor az ott dolgozó bányászoknak itt Balinkán biztosít munkalehetőséget Ezt olyan feltételhez kötötte, hogy a külföldi munkaerőt ki kell vonni a magyar bányákból. Márkushegyen - itt a közelben - közel 400 román, ukrán, lengyel bányász dolgozik, azokat ki kell váltani. Ezért, akik itt Balinkán dolgoznak és közel laknak Márkushegyhez - pl. Móron - és átmennek folyamatos munkaviszonnyal dolgozni Márkushegyre, az 100 ezer forintot kap nettóban. Az ő helyükre pedig fel tudják venni a dudari és várpalotai bányászokat Ez az elképzelés, ami még nincs teljesen kidolgozva. A munkásgyűlés végén Schalkhammer Antal a következőket mondotta: - Mint a BDSZ elnöke kijelentem, hogy mi nyitottak vagyunk a szervezeti, politikai együttműködésre az itt élő szervezettel. Nem kívánunk senkit sem erőpozíciójából, sem egyéb okokból diszkriminálni. Egy azonban biztos, hogy egy közös egységes szervezet tud csak hatékonyan fellépni a dolgozók érdekében a kapitalista gazdaságban. Ha nem tudunk közös programot kialakítani, egységes erőt demonstrálni, akkor az új tulajdonos egyenként - bányánként - fog elnyomni és nem lesznek hajlandók ágazati keretkollektív szerződést kötni. Más az, ha kell egységesen 30-40 ezren megmozdulunk vagy csak 2-3 százan. Az elnök befejező szavait a jelenlévő 600 bányász nagy tapssal fogadta.