Bányamunkás, 1995 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1995-01-01 / 1. szám

1995. JANUÁR BÁNYAMUNKÁS Az a lényeg, hogy egységes legyen A munkásgyűlés alatt igyekeztem két rövid interjút készíteni egy BDSZ-es és egy Ligás dolgozóval. - Mi a véleményük az itt dolgozók­nak a BDSZ-ről? - kérdezem Takács Ferencet, a bányamester helyettest, aki a BDSZ tagja. - A Liga itteni vezetői, amikor el­kezdték a tagokat BDSZ-ből kiszer­vezni - mondja - azt hirdették, hogy ők majd a kánaánba viszik a bányá­szatot Ebből semmi nem lett. Azok a vezetők már nem itt, hanem máshol dolgoznak. Mi 100-150-en maradtunk a bányászszakszervezetben. Úgy lát­juk, a BDSZ sokat tesz a bányászo­kért, hisz a nevében is benne van a bányász szó, nem úgy mint a Ligáé­ban. Ez a munkásgyűlés is bizonyítja, hogy ha valaki tud tenni a bányászat­ért, az a BDSZ. Schalkhammer úr most tájékoztatott bennünket a bányá­szat és Balinka helyzetéről, a beszéde engem kielégített - Tehát van bizalom a bányászszak­szervezet iránt? - Igen. Amikor megalakult a Liga, olyan irányelveket próbált meghatá­rozni, amit úgysem tudtak volna telje­síteni. Csak egy példát mondok, ők abban sem tudtak volna dönteni, hogy mi legyen a bányászattal, sőt még ar­ról sem, hogy mi legyen Balinkával. Úgy látom, az emberek kezdenek el­fordulni a Ligától, mert csalódtak benne. Egy közös szakszervezetbe, a bányászszakszervezetbe kellene visszaállni. A Liga egyik tagja, Laukó József, aki szakvezető főaknász, mondja: - A szénbányászat helyzetét nem túl rózsásnak látom, mert amikor ide jöttem tíz évvel ezelőtt úgy láttam, van jövője a bányászatnak. Ma azt nem látom, pedig innen szeretnék nyugdíj­ba menni. Nem tudjuk mennyi szenet termelhetünk egy évben, évközben ezt is megváltoztathatják, ezért bizonyta­lan minden. - Tesz valamit a BDSZ Balinkáért? - Balinkabányán Liga szakszerve­zet van. - Az is, meg BDSZ is. - A BDSZ itt még csak kialakuló­ban van. - De hát azok a kedvezmények - amiről a BDSZ elnöke szólt amit kiharcolt és kiharcol a BDSZ, nem­csak a bányászszakszervezet tagjaira, hanem a Liga szervezet tagjaira is vonatkozik, így a BDSZ az összes magyar bányász érdekeit képviseli. - Ilyen szempontból a BDSZ képvi­seli a mi érdekeinket is. Szerintem elég nagy hiba volt az, hogy fel lett darabolva a szakszervezet, mert a szakszervezet­nek az a lényege, egységes legyen. - Lesz itt valamikor ilyen egység? - Végül is ez volna a cél. Ez volna az igazi, ennek volna értelme, mert a dolgozónak teljesen mindegy, hogy milyen szervezetben van, számára az a fontos, hogy jól képviseljék az érde­keiket. Ladányi A. Eszmecsere a közös érdekek mentén Múlt év december 15-én, a BDSZ szék­házában megbeszélést tartottak a bá­nyászszakszervezet vezetői, a Balinkai LIGA szakszervezet, valamint a Balin­kai BDSZ szervezet képviselői. Egy folyamat kezdete - Hogyan kezdődött a kapcsolatfelvé­tel? - Schalkhammer úr keresett meg no­vember 10-én - mondja Káldi Zoltán a Balinkai LIGA szakszervezet elnöke azzal a javaslattal, hogy próbáljuk meg rendezni kapcsolatainkat. Én magam is úgy éreztem, hogy az együttműködésre feltétlenül szükség van, persze tisztelet­ben tartva egymás függetlenségét A vezetőségünk is egyetértett a szándék­kal és így került sor erre a mostani megbeszélésre. - A helyi LIGA szervezet vezetésé­ben teljes tisztújítás történt Szerepet ját­szo­tt-e a közeledési szándékban az, hogy az új vezetés a régi vezetők által kialakí­tott - s így az ő személyükhöz kötött - BDSZ - LIGA rossz viszonyt kívánta rendezni? - Igen, ez is közrejátszott. Az a felis­merés, hogy bár szervezetileg különál­lóan, de az érdekvédelmet illetően azo­nos célokért küzdünk, ezért elengedhe­tetlen a munkánk összehangolása. - Melyek azok a sarkalatos pontok, amelyekben nélkülözhetetlen a koordi­náció? - Az együttműködésnél arra gondol­tunk elsősorban, hogy a Balinkát és a Bakonyi Erőmű Rt-t érintő kérdésekben véleményt, információkat tudjunk cse­rélni, valamint a középszintű érdekegyez­tető tanácsban - az IKET-ben - felmerü­lő kérdésekben igyekezzünk közös ál­láspont kialakítására. Természetesen nem az elveink feladásával és nem min­denáron. - Hogy értékeled a mostani tárgya­lást? - Jó kiindulópont a továbblépéshez. Egy pozitív folyamat kezdete. Itt most általánosságokban beszéltünk bizonyos dolgokról. Ezeket a kérdéseket otthon is áttekintjük és a helyi felhatalmazás alap­ján léphetünk tovább. Remélhetőleg egy egyeztetési folyamat elején tartunk most - Volt-e olyan téma, amely szerinted nem igényelte az ilyen szintű megtár­gyalást? - Igen. Az a véleményem, hogy a Balinkai LIGA és a BDSZ szervezet viszonyát, kapcsolatrendszerét nem itt kellett volna taglalni. Ez kimondottan lokális kérdéskör, amit csak és kizárólag helyileg lehet és kell megoldani. Meg­győződésem, hogy ennek normalizálá­sára képesek vagyunk, s megvan mind­két félben az együttműködési készség. Ütőképes BDSZ szervezet a helyi bányászérdekekért - Hogyan fogadtátok azt a kezdemé­nyezést, miszerint a helyi LIGA rendez­ni kívánja azt a meglehetősen eldurvult, elmérgesedett helyzetet, amely közte és köztetek kezdettől fogva fennállt?- kér­dezem Simek Lászlót, a BDSZ balinkai alapszervezetének megbízott vezetőjét. - Örülök annak, hogy kimozdultunk a holtpontról, hiszen egyik szenvedő ala­ny­a voltam a két szervezet ellenségeske­déseinek. Hiszem, hogy a viszonyt első­sorban konföderációs alapon kell elren­dezni, amire biztató kezdet a mai meg­beszélés. Úgy vélem, hogy az informá­ciókat konföderációs szinten kell besze­rezni és a helyi szervezetek között kell kicserélni. Azt gondolom, hogy a külön beszerzett információk a csatornákon eljutnak a helyi szervezetekhez, mi eze­ket egyeztetjük és akár közösen kialakí­tott álláspontokat is képviselhetünk, mondjuk egy bértárgyalásnál. Tehát én e mai tárgyalás legnagyobb eredményének tartom, hogy felcsillant egy ilyen jellegű egyeztetési mechanizmus lehetősége.­­ Közismert, hogy a régi helyi LIGA vezérkar, bizonyos személyes presztízs­­okokból kifolyólag, ellenérzéssel visel­tetett a BDSZ-szel szemben, amely min­denféle közeledés áthághatatlan akadá­lyává vált Most azonban teljesen új, fiatal vezetése van az ottani LIGÁ-nak. - Ennek én nagyon örülök. Az új vezetés tárgyalóképes és nyitott az együt­tes munkák elvégzésére. Nagyon ko­moly feladatok megoldása vár ránk. A konkrét dolgokban külön megállapodá­sokat kell kötnünk, mert ez a garancia arra, hogy azokat mindkét fél be is tartja. Az szeretném hangsúlyozni, hogy mind­ketten a balinkai bányászok érdekeit kép­­viseljük, ezért mindent ennek a célnak kell alárendelni. Különböző presztizsokok nem torzíthatják ezt a szándékunkat - A közös célért végzett koordinációs munka nem gyengíti azt az elhatározást, hogy Balinkán egyre nagyobb és ütőké­pesebb BDSZ alapszervezet működjön? - Semmiképpen sem. Én ezt kifejtet­tem a LIGA helyi vezetőinek is. Csak egy ütőképes bányászszakszervezet ga­rantálhatja a bányászok érdekérvényesí­tését Balinkán. Az, hogy mi kompro­misszumkészséget tanúsítunk bizonyos kérdésekben az egy dolog. A másik do­log az, hogy eközben semmiféle elvi közeledésről nincs szó a Független LI­GA szakszervezet és a bányászszakszer­vezet között. Egyébként azt sem tudom, hogy ők mitől, vagy kitől függetlenek. Illetve azt igen, hogy a BDSZ-től azok. Ez nem zavar minket, mi továbbra is bízunk a BDSZ szakértői gárdájában és hiszünk abban, hogy egyre erősödő, ha­tékony képviselői leszünk a helyi bá­nyászérdekeknek. Nem az erőfölény pozíciójából tárgyalunk Szalayné Pásztor Gabriella, a BDSZ szakértői kabinetjének vezetője. - A plurális érdekvédelem létrejöttét Magyarországon tényként kell kezelni. Ebből a tényből, minden józanul gon­dolkodó, realitásérzékkel rendelkező, ér­dekképviseletre szövetkező tömörülés, szerveződés, szakszervezet számára az következik, hogy valamilyen formában össze kell fogniuk, együtt kell működni­ük. Ellenkező esetben, a napjainkban igencsak aktuális, ajtónkon kopogtató privatizáció kapcsán a tulajdonosok, a munkaadók, a munkáltatók nagyon könnyen kijátszhatnak minket.­­ Ez valóban meggyőző érv.­­ Ilyen megfontolás alapján­­ talán nem túlzó a jelző én ezt a találkozót történelmi lépésnek tartom. Legnagyobb eredményének pedig azt, hogy egyálta­lán létrejött. Reményemet fejezem ki, hogy azokat a szubjektív, esetenként ke­mény kitöréseket, amik az előző évek­ben megnyilvánultak, sikerül normális mederbe terelni. Egyetlen célt kellett, hogy kitűzzünk, nevezetesen, hogy a munkavállalók érdekeit, hogyan tudjuk együttműködve megvalósítani, védeni, kép­viselni. Ez a találkozó ezt a célt szolgálta.­­ Balinkabányán, létszámát tekintve, a LIGA a helyi érdekvédelem reprezen­tánsa. Befolyásolja ez a koordinációs munkában a két fél esélyegyenlőségét? -Pillanatnyilag a bánya-energia szek­torban két reprezentatív szakszervezet működik: a bányászszakszervezet és a villamosenergiai dolgozók szakszerve­zeti szövetsége. Az is világosan látszik, hogy Balinkán a Független Szakszer­vezetek Demokratikus LIGÁ-ja a repre­zentatív. Hangsúlyozom, hogy ez csak a balinkai bányaüzemre érvényes. Mi, mint BDSZ, nem az erőfölény pozíciójá­ból tárgyalunk, hanem a jól felfogott, közös, normális érdekek mentén, s re­ményeink szerint ez a mentalitás érvénye­sül az ottani, helyi együttműködésben is.­­ Tekinthető ez a mostani összejöve­tel olyan precedensnek, amely megin­dítja a hasonló tartalmú tárgyalásokat a BDSZ és a bányaipar területén működő más érdekvédelmi szerveződések között.­­ Olyannyira tekinthető, hogy már ezt megelőzően is kezdődtek megbeszélé­sek ezekkel a tömörülésekkel, s ezek folyamatosan zajlanak, hiszen a már em­lített alapelvünk - a külön elvi tartalmat hordozó, de a munkavállalói érdekeket képviselő szervezetek egységes fellépé­séről a munkaadókkal szemben - válto­zatlanul érvényben van. A cél továbbra is a bányászszakszervezet erősítése, ar­culatának még markánsabbá tétele, ér­dekérvényesítő hatékonyságának további fokozása. Ebben következetesek maradunk. - Az együttműködés milyen garanci­ális alapokon nyugszik? - Az együttműködés alappillére, vé­leményem szerint, az, hogy mindkét fél biztosítja a korrektséget mind helyi, mind ágazati, mind pedig konföderációs szinten. Amennyiben ez a korrektség, bármely fél által megsérül, akkor az együttműködés csorbát szenved. Ebben az esetben a “vétkes” felelőssége, hogy vállalja az általa is képviselt munkavállalói érdekek csorbulásának minden követ­kezményét Hiszem, hogy ez a felelősség­­érzet lesz az együttműködés garanciája. - hi - 3 Munkásgyűlés Balinkabányán A Balinkai Bányaüzem volt az a bánya, ahol a tagság a rendszerváltást követően majdnem egységesen kilépett a bányász­szakszervezetből és átment a Ligába. A két szervezet között a háború azóta is tartott. A Kalinkai Liga akkori vezetői mindent megtettek a BDSZ és annak vezetőinek lejáratásában, még a bírósági feljelentéstől sem riadtak vissza. Azóta sok minden történt A Liga akkori veze­tői már nincsenek az üzemben, mert vagy vállalkozók lettek, vagy elmentek nyugdíjba. A dolgozók azonban marad­tak. Az ottani BDSZ alapszervezete mun­kásgyűlésre hívta meg a BDSZ elnökét december végén. A falorban két mű­szak, az éjszakás és a reggeles mintegy hatszáz bányásza - többségében a Ligá­hoz tartozó - várta érdeklődéssel Schalkhammer Antalt - Nagy tisztelettel köszöntöm vala­mennyi dolgozónkat a mai munkásgyű­lésünkön - mondotta Simek László leve­­zető elnök, a Balinkai Bányaüzem BDSZ alapszervezetének vezetőségi tagja, aki a bányaüzem egyik főaknásza. - Külön tisztelettel köszöntöm Schalkhammer Antalt a Bányaipari Dolgozók Szak­­szervezeti Szövetségének elnökét A mai munkásgyűlésünket a helyi bányászszak­szervezet alapszervezete kezdeményez­te. Az elnök úr olyan időszerű szakszer­vezet- és gazdaságpolitikai kérdésekről és a bányászattal kapcsolatos kérdések­ről fog beszélni, ami számunkra és a bányászat számára fontos. -Jó szerencsét munkatársak! Köszö­nöm a lehetőséget a találkozásra - kezd­te beszédét a BDSZ elnöke. - Azzal a céllal jöttem, hogy tájékoztassam Önö­ket arról a feszült, kritikus helyzetről, ami a bányaiparban és azon belül is a széniparban van. Az elmúlt időben olyan kormányzati és parlamenti döntések szü­lettek, amely alapvetően át fogja rendez­ni a hazai energiaipart, ezen belül a szénbányászatot és a foglalkoztatási szer­kezetét Az elnök azután foglalkozott a bánya­ipar különböző ágazatainak problémái­val, majd rátért a kormány azon döntésé­re, ahol az öt legnagyobb multicég pri­vatizációjáról döntöttek. Külön kitért a Magyar Villamos Művek Rt. privatizá­ciójára, hiszen ez érinti a szénbányásza­tot és azon belül Balinkát is. - Komoly érdekképviseleti harc fo­lyik az említett kormánydöntés kapcsán - mondta az elnök­­ a munkavállalókat érintő kérdésekről. Arról, hogy mi lesz azoknál a cégeknél a dolgozókkal, ahol száz százalékban privatizáltak. A BDSZ és a villamosipari dolgozók ágazati szak­­szervezete a kormánnyal, az Állami Va­gyonkezelő Rt-vel, a Magyar Villamos Művek Rt-vel egy keretmegállapodást kötött, ami a kormányhatározat mellék­leteként szerepel. A keretmegállapodás arról szól, hogy bárki és bármikor le­gyen a privatizatőr az garantálja, hogy egy évig nem bonthatja fel a kollektív szerződést, a foglalkoztatást fenntartja, a jövedelmeket nem csökkentheti és meg­maradnak a bányászatban meglévő jólé­ti és szociális viszonyok és azok a ked­vezmények, amelyek ma még érvénye­sek a bányászatban. Ez azt jelenti, hogy szénbázisú erőműveknél az ipari mi­niszter ezeket a feltételeket köteles meg­határozni privatizációs kiírásánál. Az előadó beszélt arról, hogy mi fog történni az energetikában az ezredfordu­lóig. Balinka jövőjéről szólva kiemelte: - Ebben a térségben nekünk közösen el kell érni az állami privatizáció kiírá­sát, hogy aki a Bakonyi Erőművet magánosítani kívánja, annak az legyen a feltétele, hogy Inotán megépít egy 150 megawattos szénbázisú erőművet, ami­nek acélbányája Balinka. Ez a terv egyéb­ként szerepel az MVM Rt stratégiai elképzelései között Szólt az integrációból kimaradt bá­nyákról hozott döntésről és annak hátte­réről, főleg a két szomszédos bányáról Dudarról és Várpalotáról. - Élet-halál küzdelmet folytattunk a kormányzati döntéssel szemben, hogy Dudart és Várpalotát ne azonnal január 1-vel zárják be - mondotta. - A kormány azon gondolkodik, hogy ha bezár Dudar és Várpalota, akkor az ott dolgozó bá­nyászoknak itt Balinkán biztosít munka­­lehetőséget Ezt olyan feltételhez kötöt­te, hogy a külföldi munkaerőt ki kell vonni a magyar bányákból. Márkus­­hegyen - itt a közelben - közel 400 román, ukrán, lengyel bányász dolgo­zik, azokat ki kell váltani. Ezért, akik itt Balinkán dolgoznak és közel laknak Márkushegyhez - pl. Móron - és át­mennek folyamatos munkaviszonnyal dolgozni Márkushegyre, az 100 ezer fo­rintot kap nettóban. Az ő helyükre pedig fel tudják venni a dudari és várpalotai bányászokat Ez az elképzelés, ami még nincs teljesen kidolgozva. A munkásgyűlés végén Schalkhammer Antal a következőket mondotta: - Mint a BDSZ elnöke kijelentem, hogy mi nyi­tottak vagyunk a szervezeti, politikai együttműködésre az itt élő szervezettel. Nem kívánunk senkit sem erőpozíciójá­ból, sem egyéb okokból diszkriminálni. Egy azonban biztos, hogy egy közös egységes szervezet tud csak hatékonyan fellépni a dolgozók érdekében a kapita­lista gazdaságban. Ha nem tudunk közös programot kialakítani, egységes erőt de­monstrálni, akkor az új tulajdonos egyen­ként - bányánként - fog elnyomni és nem lesznek hajlandók ágazati keretkol­­lektív szerződést kötni. Más az, ha kell egy­ségesen 30-40 ezren megmozdulunk vagy csak 2-3 százan. Az elnök befejező szavait a jelenlévő 600 bányász nagy tapssal fogadta.

Next