A Bánya, 1909 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1909-01-03 / 1. szám
2’. A Bá A munkás teljesítménye és ezzel kapcsolatban a munkabér mikénti nagysága befolyásolja elsősorban a szén termelési költségeit. De ugyancsak erősen befolyásolják a termelési költségeket az ácsolás költségei is. Andreics ismertetvén a bányamivelési módozatokat, az ácsolásra vonatkozólag a következőket mondja: „Az akna-, közle- és záróácsolás a magyarországi szénbányákban eddig részint tölgyfa és részint bükkfával történt és pedig legnagyobb részt azon okból, mert Magyarországban a fa még aránylag olcsó, itt még megjegyzendő, hogy a magyar szénmunkás az egész kontinensen a legjobb ács, mert már gyermekkorában gyakorolja a fejszével való bánást, mint földmives maga készíti házi berendezése legnagyobb részét fából. Az a körülmény, hogy a magyar munkás ily ügyes ácsoló, teszi tulajdonképen lehetővé a szénfejtést a magyarországi erős nyomású szénbányákban. A keményfa ára: 24—30 kor. per m A puha ára: 10—18 „ „ „ A fűrész ára: keményfa ára: 40—60 „ „ „ puhafa „ 30—40 „ „ „ Már az eddigi szemelvények is igazolják, hogy Andreics ismertetése felöleli mindazon adatokat, amelyek — a munka a külföld számára lévén írva — a vállalkozó külföldi tőkét nemcsak felvilágosítják, hanem kellően tájékoztatják is. És ez képezi ennek a munkának legnagyobb érdemét. A horvátországi szénbányászat. Irta : Csorbits László bányaigazgató. I. Az angol gyáripar mesés fejlettségét annak köszönheti, hogy szénbányái rendkívül intenziv termelőképességgel bírnak s igy az újabb és újabb ipari vállalkozások mindig azon megnyugtató tudattal létesülnek, hogy olcsó és megfelelő mennyiségű tüzelőanyagra bizton számithatnak, mert a jól telepitett és berendezett bányák a szükséghez képest termelésüket bármikor fokozhatják. Mondanom sem kell, hogy Anglia gazdagsága egyenesen a szénbányászat fejlettségével van közvetlen összefüggésben. Az agrikultur államok megélhetése még abban az esetben is, ha nyers terményeik biztos kivitelre számíthatnak, bizonytalan vagyonosodásuk illuzórius, mert többé-kevésbbé a természet esélyeinek s az időjárás mostohaságainak vannak kitéve. Jól művelt és intenziv termelő képességgel biró földmivelő országok fejlett iparral összekötve s megfelelő harmóniába hozva, megtalálják a vagyonosodás biztos ösvényét. Horvátország lakossága a földművelés és vele összefüggő egyéb gazdasági ágak körében koránt sincs kellőképen foglalkoztatva és kihasználva. Népességének nagy része idegen országokban bányyamunkával foglalkozik. Az ország több vidékén sűrűn találhatók hatalmas és jó minőségű , barnaszén, valamint kiválóan gazdag, jó lignittelepek. Hegységei gazdagok ércekben és iparilag feldolgozható kőzetekben s igy rendelkezik mindazon feltételekkel, melyek szükségesek ahhoz, hogy iparral és iparfejlesztéssel foglalkozzék. A következőkben adom rövid ismertetését a horvátországi széntelepeknek s különösen a ligniteknek, valamint azok kihasználására vonatkozó viszonyoknak. Horvátország bennünket ezúttal érdeklő részének geológiai jellege az alluviális és diluviális üledékek, melyekből kisebb-nagyobb foltokban sűrűn váltakozva emelkednek ki a Pliocén és Miocén korszakbeli lerakódások, itz Olygocén rétegek ezek által takarva vannak s csak ritkán érhetők el kisebb mélységben. A Pliocen és Miocén, vagyis a különben közös névvel jelölt Neogen korszak Magyarországon gazdag szén és lignit telepeket tartalmaz s így remélhető, hogy Horvátországban sem maradtak azok meddők. Sőt sok helyen, részint kibúvások, részint kutató fúrások, részint pedig föltárások és üzemben levő bányák által máris konstatálva van azok létezése. Az eddig elért adatok tanúsága szerint előfordulnak itt Pliocén és Miocén barna szenek és lignitek, valamint Olygocén szenek is többé-kevésbbé hatalmas rétegekben, de kétségkívül igen sok helyen olyan vastagságban és minőségben, hogy azok lefejtése okvetlen indokolt és érdemes. A barna szenek leginkább fénytelen (matt) színűek, de gyakori a csillámló barna szén is. A lignitek legtöbbnyire átmenetet képeznek a barna szénbe — úgy pl. hogy egy ugyanazon telep barna szén anyagában gyakran tapasztalható még a fás szövet is, mely határozottan a lignitre emlékeztet. Kisebb-nagyobb feltárások vannak : Modrus- Fiume, Zágráb, Marasd, Körös-Berogvár, Pozsega, Verőcze és Szerém megyékben. Vagyis Lika-Krbava megye kivételével (hol már a Triász uralkodik) Horváth-Szlavónország összes megyéiben. — Nagyobbszerü föltárások és lukrativ bányákkal találkozunk : Marasd, Körös-Belovár és Szerém megyében. — Az üzemben levő bányák a szállító vasút vonalak mentén, vagy közelében helyezkedtek el s három csoportba osztották, u. m.: 1. A legnagyobb csoport fekszik Marasd ya 1908.