A Bánya, 1913 (8. évfolyam, 1-52. szám)
1913-01-05 / 1. szám
4 A BANYA 1913 január 5. 11. szám.) testület csatlakozott s ezzel együtt arra a megállapodásra jutott, hogy nagyarányú kísérleteket kellene végezni, mielőtt a bizottság végleges döntését meghozhatná s ajánlotta, hogy e kísérleteket haladéktalanul kellene megkezdeni. Miután a kormány megtagadta a kísérletek költségéhez való hozzájárulást, az angol bányatulajdonosok egyesülete erre a célra 240 ezer koronát szavazott meg oly módon, hogy azt a tagok széntermelések arányában fedezzék. Altorts (Yorkshire) szemeltetett ki a kísérlet helyéül, meglehetős központos fekvése és jó vasúti összeköttetése folytán. A kísérletek személyes vezetését W. E. Garforth bányatulajdonosra bízták és a kísérleti állomás felállítását a Pope és Pearson társulat szénbányáinak szomszédságában határozták el, hogy ily módon a kísérletekhez szükséges gőz, sűrített levegő, elektromosság és egyéb bányászati kellékek mindenkor könnyen rendelkezésre álljanak. (Folytatjuk.)zeket felvevő edényt nem cserélik ki elég gyorsan, vagy a (4) fotókat a kicserélés után nyitni elfelejtjük. Az új berendezés ezt a veszélyt kiküszöböli. Lényege az, hogy a pörkölt ércet tovább szállító csigának két kihordó nyílása van, melyek közül a rendszerint kihordó nyílás gyanánt szereplő nyílást tolóka nyitja és zárja, míg a másikat rendes között a csigateknőnek dugattyú gyanánt kiképzett födele tartja zárva. Ez a fedél azonban túlságos nyomás esetében, mikor pl. az első nyílás hosszabb ideig volt zárva, kiszorul és a második nyílást szabaddá teszi. A (3) persely egyúttal ágyazás gyanánt is szolgál és az oldalt alkalmazott (9) vezetőpeckek meggátolják, hogy a tengely forgásában részt vegyen. Mikor a csigateknőben túlnyom is lép föl, a (3) persely előre szorul és a (6) nyílás szabaddá válik, tehát a csiga a pörkölt ércet az (5) nyílás helyett a (6) nyiláson át vezeti el, anélkül, hogy a levegő vagy por juthatna az (A) kemencébe. Amint a (3) persely a (6) nyílások fölött elhaladt, a csegateknő belsejében a nyomás megszűnik. A Humboldt-féle új szállítócsigás kihordó berendezés pörkölőkemencékhez. Kénes és hasonló ércek pörkölésére szolgáló mechanikus pörkölő kemencéknél igen fontos az, hogy az anyagot állandóan a levegő kizárása és a por elkerülése mellett hordjuk ki. Ezt a csatolt rajzon hosszmetszetben látható berendezés segélyével érjük el. Az (A) pörkölőkamrából a (B) összekötőcsövön a pörkölési termék az (1) szállítócsigátokba hull, melynek (2) szállítócsigáját a (8) lánckerék hajtja. A pörkölési terméket az (5) cső állandóan az alatta lévő edénybe vezeti és minthogy az egyes csigamenetek között lévő terek pörkölési termékekkel , vannak töltve, a levegő a (B) összekötő csövön át nem juthat a kemencébe, ezért az (5) csövön át lehulló anyagból keletkezett port sem viheti oda vissza. Mikor az (5) cső alatt lévő edény megtelt, a (4) tolókat zárjuk. Ebben az esetben a csiga megszorulhat és törhetik, ha az (1) csapatok pörkölt érccel megtelt, mi könnyen bekövetkezhetik, ha a pörkölt ér e HAZAI HÍREK. Az újév alkalmából olvasóinknak és barátainknak ezúton is jó szerencsét kívánunk. Kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Guman Jenő havidíjas mérnökgyakornokot a zólyombrézói m. kir. vasgyári hivatalnál, a X. fizetési osztályba bányasegédmérnökké a kolozsvári m. kir. kutató bányahivatalhoz kinevezte. Alömösi széntelep kiaknázására vállalat van alakulóban és pedig rendkívül kedvező körülmények között. Kedvezők elsősorban a geológiai és bányászati viszonyok, amennyiben a szén kitermeléséig nem kell oly horribilis összegeket áldozni a berendezésekre, amelyeken már annyi vállalat vérzett el, mielőtt a szenet napvilágra hozhatta volna. Itt tárnát vezettek a hegy oldalába és már 150 méternél elérték a négy és fél méter vastagságú szénréteget. gyárt mint különlegességet és legnagyobb raktárt tart épület- és diaphragmaszivattyúkban GARVENSWERKE WIEN, II., HANDELSQUA 1130. (B/96/714/4) ■ m S3 ÁRJEGYZÉK INGYEN ÉS BÉRMENTVE. Bff