A Bánya, 1917 (12. évfolyam, 1-25. szám)

1917-01-07 / 1. szám

2 A­K­ AIV­­­A 1917 január 7. (I. szám.) A hitelforgalmat több osztrák­ és magyar nagybank lublik­s fiókja bonyolítja le; ezenkívül fontos szerep jut a takarékpénztáraknak is, amelyek see egész kokaupált területen ujonníln szervezve vannak. A monarchia se­2 megszidott oroszlengyelországii tartományok között egyre élénkebb áruforgalom bo­­nyolódik le Ezzel szemben saját árukereskedelmünk, különösen ami az iparcikkeket illeti, nem foglal el az ottani lakosság ellátásában olyan szerepet, mint ami­lyenre alkalom kínálkozik. A monarchia­ békében fő eg különlegességeket szállított Oroszországnak,, amelyek legnagyobbrészt éppen a megszállott területen­­ találtak­ piacra. Minden jel arra mutat, hogy az árukereskede­lem ismét nagyrészt megindítható volna. Ami főként, a magyarországi ipart érinti , különösen nagy kereslet: mutatkozik a mezőgazdasági és az idevágó ipari gépek, villamos berendezések, különösen iz­ólámpák iránt­, jó áron kelnek el a fém- és vasáruk s a legkülönfélébb vas és acélszerszámok. Bár eg­sz Orosz Lengyelország ipari központjául Varsót és Lodzot említik, az ipari termelésben nem csekély jelentőségre emelkedett az osztrák-magy­ar kormányzat alatt álló petrikaui kerület. A dabrowai kerület különösen szénbányáiról, kohóiról nevezetes, de itt találjuk a legnagyobb gőzmalmokat és gőzfűrész­­telepeket is. Ez a rövid vázlata az ok­upált proszlengyelországi terület jelen gazdasági viszon­ainak HAZAI HÍREK.­­ Előfizetési felhívás. Felkérjük azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetésük lejárt, hogy azt ez külön borítékban küldött befizetési lap felhasználásával meghosszabbítani szí­veskedjenek. Kitüntetés. A király iglói Szontagfi-­ Tamásnak, a Földtani Intézet aligazgatójának, ez intézet ügyköré­ben a tudományos élet terén kifejtett buzgár és ered­ményes szolgálatai elismeréséül az udvari tanácsosi címet adományozta. Kinevezések A m. kir. pénzügyminiszter a fém­- és sóbányászatnál és a fémkohászatnál alkalmazott orvosok létszámában dr. Kulcsár Viktor bányaorvost az óradnai m. kir. bánya- és kohóhivatalnál jelen , állomáshelyén a IX. fizetési osztályba bányafőorvossá kinevezte. — Gervai Nándor pénzügyi irodavezetőt a brassói m. kir. pénzügyigazgatóságnál a Selmec­bányai m. kir bányászati és erdészeti főiskolához a IX. fizetési osztályba titkárrá kinevezte. Ny Ivános számadásra köteleze a vál­alatok hadi nyere­ségadója. A hivatalos lap egyik legutóbbi számában gyeres Jáno­s rendeletet tesz közzé a h­di nyereség­­adó­ról s­óló törvény rendelkezéseinek a nyilvános szám­adásra kötelezett vállalatok tekintetében való végre­hajtása, val mint a­ vállalatok 1917. évi kereseti adójának, illetőleg bánya£(dó)ának és az 1914, 1915. és 1916. évi hadi nyereségadójának k­ivetése tárgyában. A rendelet részletes útbaigazí­ásokat foglal­ magában arra az eljá­rásra nézve, melyet a pénz­gyigazgatóságoknak az említe­t adónemek kivetésénél a nyilvános számadásra -a kötelezett vállalat­­át illetőleg követniük kell A Duna áradása. Az esős időjárás hatása erősen mutat­kozik a Dunán. Bécstől le egészen Budapestig erősen áradt a Duna. Bécsi jelentések szerint ott a Duna medre erősem kiszélesedett, sőt Nussdorfnál és Klosterneuburgnál ki is­ lépett medréből. Pozsonynál a vízállás csütörtökről péntekre hetvennyolc centiméterrel emelkedett, ami mindenesetre, ha­ nem is ijesztő, de rendkívüli vízállásemelkedés. A földmive­­lésügyi minisztérium vízrajzi osztályának jelentése szerint a Duna, különösen Magyarországon, áradási tendenciát mutat.. .Jellemző az áradásra, hogy Pozsonyban a vízállás tegnap 395 centiméter, ma már 473 centiméter volt. Mindazonáltal Bécset és Budapestet ez időszerint nem fenyegeti árvíz­­veszedelem. A Faszán kereskedelmi és kiviteli r­t (Sopron) december 20-án megtartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy alaptőkéjét 30.000 koronáról 150.000 koronára felemeli és faszén és széntermékeken kívül bel- és külföldi áru kereskedésével, behozatalával és kivitelével is fog foglalkozni. Tőkeemelés. A Hazai Bank r­­t január 5-én meg­tartott rendkívüli közgyűlése elhatározta a társa­ági részvénytőkének 50.000 darab új részvény kibocsátása által 40 millió koronáról 50 millió koronára leendő fel­emelését. A közgyűlés az alapszabályok 6. §-át megfelelően mód­oította és az alaptőkeermeléssel kapcsolatosan ki­mondotta, hogy a kibocsátandó és már a folyó 1917.. üzletév eredményében részesedő új részvények elővételi­ joga az eddigi részvényeseknek tartandó fenn akként,, hogy négy régi részvény után egy új részvény legyen azok által darabon vánt 285 korona árfolyamon az i­az­­gatóság által kitűzendő időpontban és megállapítandó­ további módozatok mell­et átvehető. Az igazgatóság a közgyűlésnek a múltban az 1905 , 1906., 1907., 1910. és 1912 években végrehajtott tőke­emelésének a jövedelmezőség kapcsolatos nagymérvű emelkedését igazoló táblázati összeállítást mutatott be, amelyből kiviláglik, hogy amíg 1904. évben tízévi fenn­állás után és 10 millió alaptőke mellett 8­6 százaléknak megfelelő 868.000 korona tiszta nyereség volt csak el­érhető, az az utolsó békeévben, 1913-ban 40 millió korona alaptőke mellett 113/s százaléknak megfelelő 4,547 000 koronára emelkedett és hogy a fokozatos fejlődést szem e­n­t tartott tőkeemelések előnyös határa nemcsak abban nyilvánult, ho­gy ezen idő alatt a tartalékok 1,550.000 koronáról 15 300 000 koronára emelkedtek és a nyugdíj­alap 332 000 k­ronáról 1,170.001­ koronára, de az osztalék is a mind több darabszámra emelt részvények után 12 koronáról 16 koronára volt fokozható, mely hasonló összegű osztaléknak az 1916 az ezévre való folyósítta­­tására a rendelkezésre álló adatokból közvetkeztetve, ismét számíthatnak a részvényesek. A temesvári Délmagyarországi láncgyár r­­t. leg­utóbbi közgyűlésén az alaptőkét 200.000 koronáról 300.000 koronára emelte fel 250 drb 400 korona név­értékű új részvény kibocsátása útján. A só ára. A Magyar Bank- és Kereskedelmi R­­T., mint a magyar királyi sójövedék vezérügynöksége, felhívja a kö­zönség figyelmét arra, hogy a belügyminiszter rendelete folytán a közigazgatási hatóságok a sónak úgy nagyban, mint kicsinybeni maximálás eladási árát megállapíani köte­lesek. Aki tehát bárhol is e maximális sóáraknak túllépését tapasztalná, leghelyesebben cselekszik, ha az illető árdrágítót a hatóságnál kíméletlenül telje­síti. Ami pedig a sószállítá­­so­kt­at illeti, amely­ek közül állítólag fennálló zavarokra a lelketlen árdrágítók ürügyképpen rendszerint hivatkozni szoktak a közönség tájékoztatására meg kell állapítani, hogy a sószállítások az összes bányahelyek­ről teljes erővel folya­matban vannak, sőt az ezidei sószállítási forgalom a meg­előző évek hasonló időszakinak forgalmát jóval túlhaladja. Sóhiányról tehát egyáltalában nem lehet szó és így a szük­séglettel arányban álló nagyobb készletek felhalmozására semmiféle ok fenn nem forog.­­.

Next