Bőripari Munkás, 1933 (2/43. évfolyam, 1-7. szám)
1933. február / 1. szám
4. oldal indítványok a közgyűlés megtartása előtt 14 nappal a vezetőséghez írásban benyújtandók. A közgyűlésen csak azok a tagok vehetnek részt, akik a tagsági járulékaikkal 10 hétnél többel hátralékban nincsenek. Ez okból felkérjük tagjainkat, hogy járulékaikat a fentiek értelmében rendezni szíveskedjenek, hogy a közgyűlésen részt vehessenek. A szakosztály vezetősége. Meghívó A budapesti cipőfelsőrészkészítő munkások szakosztálya 1933. évi február 27-én, hétfőn este 7 órakor a, székház (VII. Dob ucca 90) III. emeleti helyiségében taggyűlést tart. Napirend: A jelölőbizottság megválasztása. Pontos megjelenést kér a szakosztály vezetősége. Szűcsök Rendes évi közgyűlés 1933. évi március 20-án, hétfőn este pontban ,17 órakor. Az ezt megelőző szokásos taggyűlés 1933. évi február 20-án, hétfőn este '[17 órakor. Közgyűlésre, taggyűlésre csak a tagsági könyv felmutatása ellenében lehet belépni. A vezetőség. Autónyergesek, bőrdíszművesek, bőröndesök, szíjgyártók Rendes évi közgyűlés 1933. évi március 22-én, szerdán este 6 órakor. Évi taggyűlés 1933. évi február 22-én, szerdán este 6 órakor. A gyűléseken tagsági könyv nélkül résztvenni nem lehet. A vezetőség: Újpest Újpest. A cipőszakmában a termelés nagy részben szünetel. Az üzemek munkásaik nagy részét elbocsátották, a még alkalmazásban álló szaktársak pedig hetenként 1—2 napot vannak foglalkoztatva. A tőke öncélúsága itt elég nagy mértékben megnyilvánul! Úgy látszik, hogy az újpesti cipészmesterek nem olvasták a miniszterelnök úr szózatét, mert ezeket a nehéz időket és a nagy munkanélküliséget a kollektív szerződés megszegésére szeretnék fölhasználni. A szerződés megkötése óta állandó harcot kell folytatnunk a sűrűn ismétlődő támadások ellen. De kérdezzük az újpesti cipészmunkáltatókat: a szerződés betartása csak a mi kötelességünk? "Ők is aláírták a szerződést. Nagy kapzsiság jellemzi azokat az újpesti munkáltatókat, akik ilyen méltatlan támadást folytatnak a munkások ellen. Megelégedhetnének az eddigi vagyongyűjtéssel. Vagy azt még most is fokozni szeretnék, ugyanakkor, amikor a munkásoknak nincs betevő falatjuk? Illő volna egy kicsit szerényebbnek tenni. Illő volna a munkások vékony darabka kenyerét is kímélni. Egészen csúnya és nem is emberies a mostani támadásuk, mert egy érvényes kollektív szerződés és az abban foglalt munkabérek megszegésére irányul. Vagy talán sokallják az újpesti cipészmunkások 10—12 pengős heti keresetét? Talánmegmondanák nekünk, hogyan lehet ebből megélni? Vagy ehhez nekik nincs semmi közük, ők ezzel nem törődnek ? Vagy nekik csak a profit fontos? Vegyék tudomásul, hogy az újpesti cipészmunkások ezt a méltatlan sorozatos támadást megjegyzik maguknak és megfelelő időben megfelelő elégtételt fognak venni maguknak. A BORIPARI MUNKÁS Vegyék tudomásul, hogy minden ugrasztás, minden intrika és minden támadás ellen szemben találják magukat nemcsak az újpesti cipész-, de az egész öntudatos újpesti munkássággal is. A cipész szaktársainkat pedig figyelmeztetjük, sehol ne vegyék tudomásul a szerződésszerű munkabérek letörését. Tiltakozzanak minden kísérlet ellen. Minden bérletörési kísérletet azonnal jelentsenek be a szakcsoport vezetőségének. Ahol a szerződésszerű munkabéreknél jelenleg kevesebbet fizetnek, azoknak az üzemeknek a munkásai sürgősen tartsanak műhelyértekezletet, hogy a munkabér-sérelmek elintézést nyerjenek. Most a tavaszi munkamenet megindulásával Újpest egész területén minden üzemben rendet kell teremtenünk és érvényesítenünk kell a kollektív szerződésben biztosított vívmányokat és munkabéreinket. Vidék A békéscsabai cipészmunkásság folyó évi január hó 30-án délelőtt jól sikerült értekezletet tartottak, amelyen az érvényben levő kollektív szerződés mikénti betartásával foglalkoztak. Egyes munkáltatók ugyanis felhasználva a három-négy hónap óta tartó munkanélküliséget, fel akarják rúgni az árszabályt. Az értekezlet kimonértekezletet tartott, amelyen az érvényhozta, hogy e törekvést a legerélyesebben utasítja visza és szigorúan ragaszkodik a szerződés betartásához. Figyelmezteti a bérletörésre utazó munkáltatókat, hogy a munkamenet megjavulása idején a munkásságot sem fogja kötni az árszabály és kamatostul be fogja hajtani azokon a munkáltatókon, akik a szerződést megnyirbálták, az elveszített munkabéreket. Elhatározta továbbá az értekezlet, hogy tovább folytatja azt a kultúrmunkát, amelyet a tél folyamán megkezdett, amelynek az eredménye egy jól sikerült műkedvelői előadás és ezen keresztül a szaktársak minden egyéb kultúrtevékenységben való részvétele. Foglalkozott még az értekezlet a városban lévő néhány csökönyös, szervezetlen szaktárs ügyével és megállapította, hogy a Békéscsabán érvényben lévő szerződést ezen szervezetlen szaktársak magaviselete veszélyezteti a legjobban és minden erejüket felhasználják, hogy ezen munkabérrombolást elősegítő szaktársakat végre jobb belátásra bírják. Debrecenben január hó 30-án este a szaktársak látogatott értekezletet tartottak. Az értekezleten a debreceni szaktársakon kívül a hajdúböszörményi szaktársak is képviseltették magukat. Az értekezlet a december hó végén lejárt szerződés ügyével foglalkozott. Kemény szavakban nyert kifejezést a munkáltatók kapzsiságának az elítélése. A csoport vezetőségéhez befutott jelentések szerint voltak munkáltatók, akik a szerződés lejártát páronként 40,60 és 80 filléres bérletörésekre használták fel. Egyes munkáltatók valósággal tobzódnak a munkások nyomorúságában. Az értekezlet megállapította, hogy a munkáltatók kapzsisága ellen csak a legkitartóbb szervezkedéssel védekezhetnek. A csoport megerősítése érdekében, azonnal megkezdik az égboltéitljesebb agitációs munkát, a műhelyértekezletek fokozottabb tartását. Addig is, míg a munka, valamennyire megindul, személyes agitációt végeznek. A debreceni cipészmunkásság nem fogja feltűrni, hogy még a régi koldusbéreket is a munkáltatók által tervbe vett alapon, megnyirbálják és a legkülönbözőbb bérfizetések formájában — mint egyik cégnél történik, hogy a megdolgozott munkabér ellenében kénytelen a munkás cipőt vásárolni — hetenként 3 és 5 pengő bérveszteséget szenvedjenek. A legelső alkalmat a megindult munkamenet idején fel fogják használni arra, hogy az elveszített munkabéreiket visszaszerezzék. Makón, Győrben, Zalaegerszegen, Soproniyán és Székesfehérváron a munka hónapok óta szünetel. Székesfehérváron és valószínűleg több más városban is a legkitűnőbb munkát készítő szaktársaink napszámosmunkát jelentő szükségmunkára kénytelenek menni — amennyiben ilyen e városokban egyáltalán van —, hogy családjaik részére az éhenhalást elkerülendő száraz kenyeret megkereshessék. Ez a „világ” legjobb termelési rendjének, a dicső kapitalista termelési rendnek“ az eredménye a társadalmat fenntartó bőripari munkásság részére. A makói csoport folyó évi március hó 19-én, vasárnap délelőtt 10 órakor a Munkásotthonban tartja évi közgyűlését. A makói csoport működésében ez a közgyűlés igen fontos állomást jelent. A makói csoport megalakítása iránti tevékenység már 1903-ban kezdetét vette. Kisebb szünetelésektől eltekintve 1911-ig működését folytatta. 1912-ben újraalakult és azóta szünetelés nélkül folytatta működését. Elhatározta a csoport vezetősége, hogy ezen a közgyűlésen ünnepli meg 30, illetve 20 éves működését. A csoport vezetősége ezen díszközgyűlésre meghívja a Makó városában dolgozó összes cipészmunkásokat, valamint mindazokat a szaktársakat, akik a régi csoport működésében tevékenyebb részt vettek. Vegyes A Budapesti Bőripari Munkások Dalkara február hó 5-én, vasárnap délelőtt tartotta évi közgyűlését. A munkásdalegyletek részéről Rucska elvtárs, a Bőripari Munkásszövetség, valamint a Cipész- és Cipőfelsőrészkészítő Szakosztályok részéről Pásztor elvtárs, a Bőröndös- és Szűcsszakosztály részéről Bernwalter elvtársi üdvözölte a közgyűlést, ezután letárgyalták az évi jelentést és megválasztották a dalkar vezetőségét. Nyugtázás. A dalkar 1932 november hó 32-én a Vasasok székházában rendezett társasvacsoráján a következő felülfizetések folytak be: Citrom Béla 1.—, Balassa Ottó 1.—, Halpern Jenő—.80, Pásztor Lajos —.60, Sinka Mihály —.60, Paróczay Géza —.20. A felülfizetésekért ezúton mond köszönetet a dalkar vezetősége. Az amerikai technikai fejlődés tanulmányozására kiküldött mérnökbizottság írja a jelentésében: „A technika fejlődése folytán, 8—10 hónapi munkával, tökéletes vízálló bőrből mindenkinek olyan cipője lehet, amely tíz évig eltart. Ugyanígy áll a dolog más ruházkodási cikkekkel is.“ Íme, a fejlődés teljes mértékben igazolja a munkásság álláspontját. Semmi szükség arra, hogy a mai viszonyok között mezítláb, rongyos ruhában járjanak az emberek. Mindenből van bőven, sőt évtizedekre lehet gyártani kitűnő dolgokat. Ez csak a mai, tőkés termelési rendben lehetséges, amelyben nem az ember, hanem a profit a fontos. Meghívó a budapesti bőröndös-, szíjgyártó, stb. munkások és munkásunk betegsegélyzet és temetkezési egyletének 1933 március 22-én VII. Jósika ucca 2. szám alatt a következő napirenddel megtartandó rendes évi közgyűlésére: 1. A múlt évi közgyűlési jegyzőkönyv fölolvasása éshitelesítése. 2. A vezetőség jelentése. 3. Pénztári jelentés és az ellenőrzőbizottság jelentése. 4. A vezetőség fölmentése és új vezetőség választása. 5. Esetleges indítványok és két jegyzőkönyvhitelesítő választása. Egyben tisztelettel kérjük a szaktársakat a közgyűlésen minél nagyobb számban való megjelenésre. A vezetésén. Pénzinti kimutatás. Bevétel: (1518 béri járulék (á, 8 f) 521.44 P. 65 beiratás (á 10 f) 6.50 P. Kamat 83.54 P. Összes bevétel (511.48 P. Múst évről maradvány 2453.06 P. Összesen 3074.54 P. • Kiadás: 1093 napi táppénz (á, 40 f) 437.20 P. Temetkezési segély 40.— P. Szülési segély 8.— P. Pokkantsegély 128.— P. Dologi kiadás 173.44 P. Összes kiadás 786.64 P. Pénztári maradvány az 1933. évre 2287.90 P. Berki, K. Pelei L. Vajna L. elnök, ellenőr, pénztáros. 1933 Szerkesztő: Mónus Illés Felelős szerkesztő és kiadó: Farkas István. „Világosság?1* könyvnyomda’1. Budapest, Vili, Conti u. 4. Műszaki igazgató: Deutsch V.