Bőripari Munkás, 1937 (6/47. évfolyam, 1-10. szám)

1937. január-február / 1-2. szám

4 oldal A sínrendszer eltörlése A cipőipari munkásság* a napi 8 órás munkaidő bevezetése és a legkisebb bérek megállapításáért megindított k­üzdelmével egyidőben erélyesen szállott síkra a h­ázon- kdvüli (sitz) mimika eltörléséért. Hogy a cipőipari munkásságnak mennyire életér­deke a házonkívüli munka eltörlése, azt úgy a legkisebb bérek­­megállapításával kapcsolatos tárgyalások, mint az időközben megvalósított napi 8 órás munkaidő végre­hajtása teljesen bebizonyították. Minden munkaidő- vagy bérrendezés fél eredményt ér el, ha a cipőiparnak a legfájóbb sebét, a házonkívüli dolgoztatást nem sikerül meg­gyógyítani. . A megjelent két rendelet, amely nagy érték a­ cipőipar részére, csak abban az eset­ben hozhatja meg a kívánt eredményt, a cipőipari munkaviszonyok m­egj­avulását, ha a kormány a házonkívüli dolgoztatást törvényesen eltörli. A házonkívüli dolgoz­tatás eltörlésének a kérdésében a munkás- és­­munkáltató testületek teljesen egyetérte­nek, különösen a nagyobb üzemek és a tisz­tességesebb béreket fizető munkáltatók kö­zött, ebben a­ kérdésben még árnyalati né­zeteltérés sincs. Követeljük az iparjoggal munkásként való alkalmazás eltörlését. Ugyanis néhány év óta a kisiparosokkal házon kívül való dolgoztatással játszanak ki minden közérdekű kötelezettségteljesí­tést és tesznek lehetetlenné minden munka­viszonyrendezést. Közegészség szemp­ont­­jából is súlyos veszedelmet jelent a házon­­kívü­li dolgoztatás. Számtalan esetben be­tegek, sokszor ragályos betegek között dol­gozik a ti­zmunkás. Ezzel könnyen meg­fertőzött cipők kerülnek az üzletekbe és a fogyasztóközönség közé. Ennek a megaka­dályozása céljából is el kell törölni a cipő­ipari házon kívül való dolgoztatást. Semmi­ akadálya sincs annak, hogy az iparügyi minisztérium ebben a kérdésben­­is rövid időn belül döntő hatálózatot­ h­oz­­zon. A házon kívüli munka káros voltát a cipőipari munkásság szempontjából már számtalanszor bebizonyítottuk. Hogy e kér­désben sürgős döntést eszközöljünk ki, be­advánnyal fordulunk az iparügyi miniszté­riumhoz, amelyben ismét pontról pontra felsorakoztatjuk azokat a veszélyeiket, ame­lyet a házonkívüli dolgoztatásból a cipő­ipari munkásságra, munkáltatókra, váro­sokra és az államra, valamint a közegész­ségügy szempontjából fennállanak. Hisszük, hogy az iparügyi minisztérium (ahol értesülésünk szerint a kérdéssel na­gyon behatóan foglalkoznak), ismételten felsorakoztatott adatok alapján a cipőipari házon kívüli dolgoztatást teljesen megszün­tetni és rendezni fogja." Mélyen tisztelt szerv­ezettség! Tiszteletteljes kéréssel fordulok önök­höz, amennyiben lehetőséget adnának a legközelebbi szaklapjukban, hogy elbúcsúz­zak mindazon jó barátaimtól és szülőtár­saimtól. — Budapestről való elutazásom alkalmával —, akikkel oly sok szép emlék­kel vagyok összekötve: Mónus Illés, Czitrom Béla és neje, Balogh ■József és neje, Kittel Ferenc és neje, Vincze Károly és neje, Spankó József és neje, Andrej­ka György és neje, Nyeste Mihály, Iimotlák Simon, Váraczi Imre, Hubai János, Günther Péter, Kiss Károly, Feuermann Firpe, Spitzer Andor, Nagy Károly, Bodor János, Baldauf László, Hegedűs Tibor, Németh János és neje, Illés József, Német Mariska és Ter nék­a, Hegedűs Katica, Ilosvay József, Miterer Fe­renc, Miterer Gyula, Patonai Géza, Papp Mi­hály, Petőfy István, Pege Lajos, Kovács Mi­hály, Szűcs Lajos, Sánta Lajos, Schlothauer Endre, Schlothauer Ferenc, Klein István, Farkas Gábor, Kovács István, Szabó Károly, Bencze László, Dobos Jenő, Franki­ Jenő, Döm­ös Károly, Marton Lajos, Novák József, Bozó István, Berke János, Bakó Sándor, Ta­máska József, Wimmer Elemér, Máthé István, Balogh Ernő, Moskovits Hermann. Szívélyes üdvözlet mindenkinek­­, messze Távol-Keletről 1930. évi november 28. Tsiska Márton, H­ar­bin - M a n c­h u-K­i­o. BŐRIPARI MUNKÁS raul Ekstrenal-ü­gy Az­­üzemi munkarendekkel úgy a na­gyobb,­mint a kisebb cipőipari üzemek az utóbbi hónapokban meglehetős sokat fog­lalkoznak. Úgy látszik, hogy a munkáltatók egy nagy része az üzemekben és műhe­lyekben a munkaidő kezdése, befejezése, egyéb kisebb jelentőségű ügyek rendezése kapcsán a műhelyrendek kifüggesztésével a munkásokat közelről érdeklő szociálpoli­tikai intézkedések hatálytalanítását is el akarják intézni. Műhelyalkotmányt jelent a munkarend. Még az apróbb kérdések szabályozásánál is fontos, hogy a­­munkásság a munkarend mikénti összeállításába beleszóljon, arról véleményt mondjon. Az ipari béke szem­pontjából sem közömbös, hogy a munka­rend pontjai a munkásság beleegyezésé­vel, vagy munkáltatói parancsuralommal jönnek létre. Számtalan súlyos viszály keletkezett már abból, hogy a­ munkáltatók olyan munkarendet kényszerítettek a munká­saikra, amely az előző állapotokkal szem­ben a munkások részére jogcsorbítást je­lentett. Ezért helyes és célszerű, ha a mű­­helyrendek pontjai a munkásság hozzájá­rulásával jönnek létre. Azért kell a fentie­ket kihangsúlyozni, mert az újabb műhely­rendek kifüggesztésénél a legtöbb esetben azokat a munkásokat, akikre a műhelyren­dek pontjai kötelező hatállyal bírnak, meg sem kérdezik, így a műhelyrendekben számtalan olyan intézkedések foglaltatnak, amelyeket a munkások nem hajlandók szó nélkül tűrni. A legújabb műhelyrendekbe a munkál­tatók a 14 napi felmondási idő eltörlését is belefoglalják. Nem vitás, hogy a mun­kások részére ez súlyos sérelmet jelent. S nem vagyunk hajlandók belenyugodni, hogy a­ régi és az új ipartörvényeknek a munkásokra nézve ezt az egyedüli vívmá­nyát, a amely már több évtizede fennáll, egyszerű műhelyrend kifüggesztésével el­­kobozzák. Ez ellen a leg­erélyesebben tilta­kozunk és meg fogjuk találni a módját, hogy az ilyen munkarendeket még munka­­szünetek árán is hatálytalanítsuk. Az iparhatóságok felé is volna néhány szavunk. Nem hisszük, hogy helyesen jár el az iparhatóság, amikor a munkások fel­mondási jogát elkobzó mű­­h­ely­r­e­ndekhe­z hatósági szankciót nyújt. Ha a kormány­zat elérkezettnek látja az időt arra­, hogy a munkásság munkaidejét és a­ legkisebb bérét törvényesen szabályozza, nem nyújt­hat segédkezet ahhoz sem, hogy a már több évtizede érvényben lévő felmondási időt csak a munkáltatók kénye-kedvének szolgáltassa ki. Isregh­ívó Az újpesti csoport 1937. évi januária hó 24-én, vasárnap délután 144 órakor tar­tandó műsoros k­ul­túrdél­utál­jára. Minden szaktársat meghív a rendezőség. Sz­í­jgy­ártók Újpesten a szíjgyártók behatóan foglal­koztak a minimális bér és a 48 órás munka­hét fontosságával. Egyöntetűen megállapítják a szíjgyártó szaktársak, hogy feltétlen szükség van arra, hogy törvényesen rendeződjenek a szakmai viszonyok, annál is inkább, mert a szíjgyártószakma már nagyon régen csak szezonszakma, úgyhogy , az év nagyobb ré­szét munka­nélküliséggel töltik el a szak­­társak és ha dolgoznak, akkor sem tudnak annyit keresni, amennyiből rendesen meg­élhetnének. A Mautner-gyári szíjgyártók tárgyalást folytatták az igazgatósággal, a tárgyalá­sok folyamán bizonyos eredményt értek el. A­­tárgyalások tovább folynak s még to­­­­v­á­bb­­ eredm­­­én­y­r­e leh­e­t számí­tani.. Tímár­ok______ Felhívjuk a tímár sza­ktársakat, hogy­ a megkezdett szervezési munkálatokat tovább szorgalmazzák, tekintettel arra, hogy a bőrgyártásban foglalkoztatott szaktársak­­nak igen nagy sérelmük van és azt csak szervezetten tudjuk orvosolni. A bőrgyári munkások intézőbizottsága. Vidék­enMBaBDramamran Több vidéki városban a munkáltatók az évenként december és január hónapban visszatérő munkanélküliségét a munkabé­rek letörésére akarták felhasználni. Nem akadályozta ebben a munkáltatók egy nagy részét az a helyzet, hogy a munkásaikkal az őszi mozgalmak idején olyan megálla­podást kötöttek, hogy a megegyezések a legkisebb bérrendelet megjelenéséig ma­radnak érvényben. Ezen megegyezésekről írásos és hatóság előtt kötött szóbeli meg­állapodások tanúskodnak. A munkáltatók tehát a bérletörési eljárásukkal megszegik az írásbeli megegyezésüket vagy a becsü­letszóval megerősített szóbeli megállapodá­sukat. Világos, hogy ezen eljárások a munkáltatókat erkölcsileg nagyon kínos helyzetbe hozzák. A fentieket nem azért írjuk meg, hogy a munkáltatókat erkölcsileg meg akarnánk javítani, hanem csak megállapítjuk, hogy a munkáltatók valósággal példát mutatnak, hogy a megegyezéseket,és a­z adott becsület­szót, ha a gazdasági érdekeik úgy kívánják, nem kötelesek megtartani. A munkáltatók rákényszerítik a munkásokat, hogy a gaz­dasági érdekeik megvédésénél semmiféle megállapodásra ne legyenek tekintettel. Azért is rögzítjük le a bérleterő munkál­tatók eljárását, hogy annak idején, amikor a munkások jutnak a gazdasági viszonyok következtében kedvezőbb helyzetbe, ne zú­golódjanak és ne szaladjanak a hatóságok­hoz’, amikor­­ a­ munkások gazdasági érde­keik megvédéséért munkaszünetihez nyúl­nak. Itt említjük meg, hogy Szegeden, a Pát­ria-cipőgyárral bértárgyalások voltak, ame­lyek az aránytalanul lemaradt munkabérek megjavítására vezettek. Vegyes Újonnan beszerzett könyvek a budapesti bőr­ipari munkások könyvtára számára: Robert, Graves: Claudius, az Isten. — Én, Claudius. Szergej, Platonov: Oroszország története. Barabás Gyula­: Domáldi jegenyék. Mai Orosz Dekamer­on.................... Carl, Capek: Hordubál. E. E., Kisch: Tilos a bemenet. Horabin: Gazdasági földrajz. A., Hobart: Sötét lámpák. Bárdos Artúr: Uralkodó komédiások.* Buching­er Manó: Tanúvallomás. Fejtő, Ferenc: Érzelmes utazás. Illyés Gyula: Puszták népe. P. Kru­iv: Az éhség legyőzői. Nagy Lajos: Budapesti Nagykávéház. Nyírő, Sándor: Uz Bencze. Szabó L.: Tardi helyzet. Új magyarok, régi magyarokról. Selley József: Elfogyott a föld alóla. F. , Werfel: Musa Dag 40 napja. E., Ludwig: Nílus. M. Luluws: A másik világ. Márai Sándor: Napnyugati őrjárat. Solohov: Csendes Don. Zsolt Béla: Dunaparti nő. Kosztolányi Dezső: Tengerszem. Barabás Gyula: Szomorú Uranus festője. Karácsonyi: Napos Oldal._ Sinclair, L : A sólyom útja. Vámháry Rusztem: Éretnek magyarázatok. E., Kesthner: Az eltűnt miniatűr. Berndorf: Spionok. P., Cruiy: Legdrágább kincsünk. Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi. Földes Jolán:: A halászó macska uccája. — Mária jól érett. Kassák Lajos: Akik eltévedtek. Semjonov: A föld kincsei.­­ Pamfjorov: Ég a Volga. Nyomdászból a Vasasoknál. A G­u­t­e­n­b­erg T­á­r­s­a­s­á­gr j január­­20-án, szombaton este 1­ órától reggel 11 óráig tartó n­­a­g­y­farsangi jel­m­­e­z­e­s t­á­n­c­ont ,51 gt. rendez a Vasm­unkásotthon márvány tér mélyen." .Jegyek kaphatók a Nyomda«­egyesületben és a­­Népszava­­könyvkereskedésben. Felelős szerkesztő, és kiadó: Farkas István. fotsság'* Kiiuyvn y mida 10. Budapest Vili, ('.'outi u. 4. Műszál* .igazgató: Pantsch P- 1937

Next