Bőripari Szemle, 1909 (8. évfolyam, 1-24. szám)

1909-01-01 / 1. szám

G BORIPARI SZEMLE 1909. január 1. Az egyes cikkekre áttérve jelenthetjük, hogy a felsőbőr-üzletben elég élénk volt a forgalom. Külö­nösen finomabb felsőbőrök, cipőfelsőrészek készítéséhez voltak kedveltek és keresettek. Ezek árai igen szilárdak és még egyre emelkedő irányzatot követnek. Legelül vannak e tekintetben box borjúbőrök, melyek jobb mi­nőségben hiányzanak is. Pittliingek és kipszek is keresettek és jól kelnek. Príma minőségekért jobb árt kérnek és ezt meg is fize­tik. Box-kipsz is jó árak mellett kel. Borjúbőrökben a fogyasztás megfelel a termelésnek és így nagyobb kész­letek nem gyűlnek. A jegyzések emelkedő irányzatot követnek. Lóbőrök forgalma meg nem változott. A jegy­zések is változatlanok. Legjobban még lóc­erredlux és lebox kelnek. Tehénbőrök helyzete változatlanul kedvező. A jegy­zések is változatlanok. A talpbőr-ü­zlet már kevésbé volt kielégítő, de aránylag itt is jelentékenyen javult a helyzet. A szük­séglet kezd intenzívebb lenni és a kínálat pedig alább­hagyni. Javulást mutat az üzlet prima vache-kruponok­­ban, melyekért 10 koronával magasabb árt is megfizet­nek. Silányabban még nagy a kínálat. Wache-talp félol­dalakban sem keresett. Csávázott talpra sem mutat az üzlet javulást. Változatlanul nyomott a hangulat vache és más talp-hulladékokra. Az árjegyzések is nagyon nyomottak. Bika- és Wra­y-talpakban szűk volt most is a forgalom. Talpbél és­ kipsz eddigi ára mellett elég jól kel. Blankbörök, húzóbörök és szijbörök szilárd árak mellett elég jól kelnek, folynak a vidéken a kötések a mészárosokkal a jövő évi vágatásokra, ahogy értesülünk, sok helyen indoko­latlanul magas árakat fizetnek, ami pedig helytelen do­log, mert ha jelenleg jó árakat is lehet elérni, egy év alatt sok minden megváltozhat. A mai jegyzések ezek : Borjúbörökre változatlanul élénk a kereslet. A ke­reslet különösen a külföldön nagyon élénk, miután Ame­rika még vásárol és igen magas árakat fizetnek. Nálunk most vannak a kötések folyamatban és fizetnek fejes zöld borjúbőrért 160 koronát, fejetlen zöld borjúbőrért 180 koronát Száraz fejetlen borjúbőr ezidő szerint 470 koronát jegyez. Lóbörben nem volt forgalom. A hangulat még elég kedvező és a felhozatalok 25 —26 koronára számíthatnak páronként. Juhbőr. A most megtartott vásár alkalmával elkelt néhány vagon németgyapjas juhbőr brezovai számlára 80—81 koronáért, a kevésbé, jól szárított 72—76 koro­náért mm.-ként, durvagyapjas bőrökben szű­k volt a forgalom. Wien, december 30. (Ered. tud.) Piacunkon a hónap második felében is élénk volt a forgalom. A gyárosok egyre-másra hangoztatják, hogy tartózkodnak a vásárlástól és annak dacára minden fölkerülő tétel azonnal elkel. A készletek szű­kek, különösen könnyű marhabőrökben. Száraz marhabőrben semmi készlet, zöld marhabőr jó árak mellett kel. Borjúbőr ára még egyre emelkedik. Lónörben gyenge a forgalom. Juhbőrben is szűk a forgalom. Zöld magyar ökörbőr,könnyű 92—94 kor. „ magyar „ nehéz 92-94 „ „ svájci „ könnyű ICO -104 „ „ svájci nehéz 200-104 „ Száraz magyar „ könnyű 210-215 „ „ magyar „ nehéz 210-215 „ „ svájci „ könnyű 220-225 „ „ svájci „ nehéz 222—226 „ <g. LíW JEGY* ral|~lbőr-gyártm­ányok védjegye. Koxbőr-gyártmányok védjegye. Nyersbőrök, Budapest, deczember 31. (Ered. tud.) E hó utolsó napjaiban tartatott még a téli, vagyis váci vásár, mely bizony nagyon jelentéktelen kicsiny­re zsugorodott össze. A felhozatal mindenféle bőrökben szűk volt és ezt tu­dva, a vevők is kis számban jelentek meg. A forga­lom a kereskedésekben is kisebb volt a hónap második felében, ami annak tudható be, hogy most a gyárosok leltároznak és nem érnek rá vásárolni. Az árak és az irányzat tartják magukat. Marhabőrök. Száraz áruban nincs készlet, mert ami volt az már elkelt és most szárítani nem lehet. Ilyenekben tehát nem is volt forgalom. Zöld bőrökből elkelt néhány tétel az eddigi napi árak mellett. Most 101 vasúinkat is felkérjük, szíveskedjenek hirdetéseinket figyelmükre méltatni és rendeléseiknél lapunkra hivatkozni H­ÍREINK. Wekerle miniszterelnök az iparfejlesztésről. Wekerle Sándor dr miniszterelnök, m. é. december hó 22-én, a főrendiház ülésén az iparfejlesztésről így nyi­latkozott: „A szociális kérdéssel kapcsolatosan vagyok bátor felemlíteni, hogy az ipar fejlesztése és a kivándorlás a legeminensebb szociális kérdések. Én már sokszor vol­tam bátor azon nézetemnek kifejezést adni, hogy egy agrikultur társadalom, egy modern államnak fokozódó szükségleteit kielégíteni nem képes. A mi nemzeti erőnket, képességünket csak úgy hasznosíthatjuk, ha mezőgazda­­sági intézményeinknek intenzívebb, általánosabb fejlesz­tése mellett az ipar fejlesztésére is különös gondot for­dítunk.“ A sajtó és a kereskedelem. Dr. Balkányi Kál­mán, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés tit­kára felolvasást tartott az O. M. K. E. helyiségében a sajtó és a kereskedelem viszonyáról. Az előadó annak

Next