Bőripari Szemle, 1921 (20. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-01 / 1. szám
8. oldal. BŐRIPARI SZEMLE 1921. január 1. tárgyát képezték. A nagymérvű valutáris eltolódások pedig mindinkább előmozdították, hogy a keresletet ne kelljen a kínálatnak felváltania. A nagy kereslet már magábavéve értékemelő tényező szokott lenni, mely mindvégig igaznak is bizonyult. Amely arányban szállt alá a korona árfolyama, abban az arányban emelkedett a nemzetközi valuta. A külföldi valuta volt tehát az a bizonyos értékmérő, mely úgy a bel- mind a külföldi termékek árait szabályozta. Lehet, hogy zseniális pénzügyminszerünk okos politikája rövidesen emelni tudja a korona árfolyamát és akkor mindannak megfordítottja fog bekövetkezni, amit a lefolyt évben tapasztaltunk. Az éles szem tehát fokozottabb figyelemmel fogja kísérni mindazt, ami a korona, illetve a külföldi pénznemek árfolyama körül történik. Nem mondunk különöset, midőn azt állítjuk, hogy a kereskedelem a legnagyobb gondosságot fog vásárlásai eszközlésénél tanúsítani. Nagy árat fizet, ki ezt a gondosságot ezúttal figyelmen kívül hagyja. A szaksajtóra ez évben is az irányítás feladata hárul. Kimondhatatlan értéknek leszünk védelmezői. Jól tudván, hogy legtöbben a szaksajtó tanácsait szokta követni. Hisz alig néhány igazán nagy cég rendelkezik a hírszerzés ama eszközeivel, mint a szaksajtó. De még ez sem elég. Hiába hoz a táviró bármely világrészből tudósítást, ha hiányzik az éles megfigyelés, mely a burkolt tudósításokból a lényeget kihámozni képes volna. A világpiac egybefutó, rendszeres tudósításai szükségesek, hogy megérezhessük a készülőben levő eseményeket. Egyebet sem kell tennünk, mint a jelentéseket egymással szembeállítani és az azokból kicsillámló igazságokat leszűrni. Ez év — sejtjük — bővelkedni fog a legszélsőbb irányzatokkal. A tengerentúli nagy gazdasági válság képtelen a kibontakozásra mindaddig, míg Középeurópának nagybeteg valutája lényegesen meg nem javul. Hogy megjavulhasson, számos össztényezőnek kell megváltoznia, hogy a tengerentúli versenyárakat a belföldön érvényben levő árakkal összhangba hozhassuk. És mindaddig, míg ez meg nem történik, belföldi bőriparunknak nincs oka a tengerentúli versenygéstől tartania. Sok mindennek kellene megváltoznia, hogy bőriparunk egyensúlyát külső tényezők felbillentsék. Mindenesetre kormányzati intézkedést várunk arra vonatkozóan, nehogy a külföldi termékek beözönlése bőriparunkat pusztulással fenyegethesse. Elvileg kellene kimondani, hogy a külföldről behozott ipari termékeknek árai nem lehetnek a belföldi termékek árainál olcsóbbak. Ha jól emlékszem, Anglia máris megtette ezt, félvén a német versenytől. Ha tehát a hatalmas Anglia iparának védelmében ezt a nagy szót kimondotta, mennyivel inkább volna nálunk szükség ily hatalmi szóra ! Még abban az esetben is, ha a nagy tengerentúli és középeurópai gazdasági válság szelei országunk határán megállanának, még akkor is nagy elővigyázatra van szükségünk. A folytonos lefelé való árhullámzások sohasem voltak még a termelés menetére kedvező befolyással és a kereslet ily nyugtalan időkben szüntelenül az árak esését veszi számításának alapjául. Az 1921-es gazdasági év tehát erőpróbára teszi úgy az iparost, mind a kereskedőt. A meggyöngült vásárlóképesség lesz a bizonyos teherpróba, mely a termelésnek irányt szab. Okos beosztással és körültekintéssel sok kellemetlenkedő bajnak vehetjük elejét. A nagyvonalúságú terveknek most háttérben a helyük. A világgazdasági égboltozata sokkal borultabb, semhogy tervezgetésekre még csak gondolnunk is szabadna. Türelemmel kell bevárnunk, míg ez az égboltozat ismét kiderül és csak a maiaknál sokkal kedvezőbb kilátások mellett lesz ismét helye a tervezgetéseknek. Erőgyűjtésre int mindenkit a helyzet és ez intelmet kell, hogy megszívleljük. Céghírek. Budapest. Marton Lipót. E közkereseti társasággá alakult cég 1920. június 5-én vette kezdetét, melynek társtagjai: Marton Jenő és Weisz Arthur. A céget Marton önállóan, Weisz Arthur pedig Marton Jenőné cégvezetővel együtt jegyezheti. Budapest, Adorján és Spiró bőrkereskedő cég (VI., Szerecsen u. 25) bej. Társtagjai: Adorján Sámuel és Spiró Rezső, kik együttesen jegyeznek. Budapest, Magyar Bőripari Művek Heller, Friebert,Gandlich bőrhulladékból készíthető cipő, szandál, papucs, műtalp, sarok, talpvédő stb. telep (IX., Knezsics u. 1) bej. A céget a cégtársak olykép jegyzik, hogy mindenkor két cégtag, kik közül az egyik mindenkor Heller Jakab. Írják nevüket. Budapest. Ráday-utcai cipőüzem Sinyosné. E cipők gyártásával és eladásával foglalkozó cég (IX., Ráday u. 43) birtokosa: Ányos Samuné szül. Schack Olga. Ányos Samu cégvezetői jogosultsága bej. Budapest. Gaál József szíjgyártó és nyerges (1., Atlós-út 18) bej. Szeged. Első Szegedi cipő-, csizma- és papucsipari szöv. mint az OKH. tagja. Firkás Nándor igazgatósági taggá való megválasztása bej. Vékes Bertalan igazgatósági tag e minősége megszűnt. Budapest, flürst Izidorné bőr- és cipészkellékkereskedő (VII., Qaray u. 35) bej. Budapest. Proteusz bőripari művek, Molnár Ferenc és társai, ostorszij, bőrfűző, bőrlábtörlő, ragasztott talp és saroktalpvédő és egyéb hulladékokból készíthető cikkek előállításával és eladásával foglalkozó cég (DL, Mesteru. 38) bej. Budapest. Qorette cipőkészítés Bogyó, Fehér és Engel (VII., Hunyady-tér 9) bej. Társtagjai: Fehér Zoltán, Bogyó Mór és Engel Jenő. Budapest. fhoffmann és fKatz bőrbizományosok és cipészkellék kereskedők (IV., Hajós u. 1) bej. Társtagok: Hoffmann Miksa és Katz Ödön, kik önállóan jegyeznek. Üzleti tudósítás. Részből. Budapest, 1920. december 31. (Eredeti tudósítás.) Már hietekkel ezelőtt beköszöntött mindenfelé az ünnepi hangulat, melyet siettetett a vasúti forgalom szünetelése és a külföldi piacok baisse-eseményei. Sokkan abban a tévhitben voltak, hogy a nyersbőrárak esésének azonnal a készbőrárak esését kell maga után vonnia. Hogy e tévhitet bőriparunk nem volt hajlandó eszkomptálni és az árakat bizonyos mértékig leszállítani, azt bizonyára nem sejtették a bőrkereskedelemben. El